17\u201319. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171vek a le\u00edr\u00f3 f\u00f6ldrajz, region\u00e1lis f\u00f6ldrajz, csillag\u00e1szat, fizikai f\u00f6ldrajz erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s, b\u00e1ny\u00e1szat, gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, eg\u00e9szs\u00e9gf\u00f6ldrajz \u00e9s az utaz\u00e1si irodalom ter\u00fcleteit \u00e9rintik. Tanulm\u00e1nyoz\u00e1suk t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi \u00e9s tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l is hasznos lehet, \u00e9s aj\u00e1nljuk mindenkinek, akit \u00e9rdekel, hogyan gondolkodtak az \u0151ket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 f\u00f6ldrajzi k\u00f6rnyezetr\u0151l a r\u00e9gebbi korok emberei.<\/p>\n\n\n\n
Le\u00edr\u00f3 f\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nHunfalvy J\u00e1nos: A Magyar Birodalom term\u00e9szeti viszonyainak leir\u00e1sa 1-3. Emich Guszt\u00e1v magyar akad. nyomd\u00e1szn\u00e1l, Pest, 1863\u20131865.<\/h2>\n\n\n\n
Hunfalvy J\u00e1nos (1820\u20131888) egyetemi tan\u00e1r, geogr\u00e1fus, a budapesti egyetem b\u00f6lcs\u00e9szeti kar\u00e1n az 1870-ben alap\u00edtott \u201eegyetemes \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 f\u00f6ldrajz\u201d tansz\u00e9k els\u0151 professzora volt. A Magyar Birodalom term\u00e9szeti viszonyainak le\u00edr\u00e1sa<\/em> c\u00edm\u0171 h\u00e1rom k\u00f6tetes munk\u00e1j\u00e1t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00edrta meg 1863 \u00e9s 1865 k\u00f6z\u00f6tt. A m\u0171 hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtott a korszakban, Hunfalvy ebben ugyanis el\u0151sz\u00f6r \u00f6sszegezte a haz\u00e1nk term\u00e9szeti viszonyair\u00f3l felhalmoz\u00f3dott ismeretanyagot. A f\u00f6ldrajztudom\u00e1ny korabeli \u00e1llapot\u00e1ra jellemz\u0151, hogy a sz\u00f6veg nem a term\u00e9szetben val\u00f3 kutat\u00e1son alapul, hanem l\u00e9nyeg\u00e9ben t\u00e9rk\u00e9pek alapj\u00e1n mutatja be a felsz\u00edni viszonyokat, de m\u00e1r a k\u00e9reg szerkezet\u00e9re \u00e9s a kl\u00edm\u00e1ra is k\u00f6z\u00f6l adatokat. [1]<\/a> A h\u00e1rom k\u00f6tet k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: az els\u0151 r\u00e9sz (1-2. k\u00f6tet) a korabeli Magyarorsz\u00e1g hegyrajzi, f\u00f6ldtani \u00e9s v\u00edzrajzi viszonyait \u00edrja le, m\u00edg a m\u00e1sodik r\u00e9sz (3. k\u00f6tet) a meteorol\u00f3giai, n\u00f6v\u00e9nytani \u00e9s \u00e1llattani viszonyait t\u00e1rgyalja.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/1.-kep-e28093-a-magyar-birodalom-termeszeti-viszonyainak-leirasa..jpg?w=1005\")
<\/a> 1. k\u00e9p \u2013 A magyar birodalom term\u00e9szeti viszonyainak leir\u00e1sa. C\u00edmlap<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nRegion\u00e1lis f\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nHaas Mih\u00e1ly: Baranya. [Baranya f\u00f6ldirati, statisticai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti tekintetben.] Eml\u00e9kirat, mellyel a’ P\u00e9csett MDCCCXLV aug. elej\u00e9n \u00f6sszegy\u00fclt magyar orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3knak kedveskedik nagyk\u00e9ri Scitovszky J\u00e1nos, P\u00e9csi P\u00fcsp\u00f6k, \u00e9s k. val\u00f3s\u00e1gos bens\u0151 titkos tan\u00e1csnok, a\u2019 sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetek, b\u00f6lcs\u00e9szet \u00e9s hittudom\u00e1nyok\u2019 tan\u00e1ra, a\u2019 kir. magyar term\u00e9szettudom\u00e1nyi r\u00f3mai t. arcadiai t\u00e1rsulat\u2019 tagja, a m. orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k VI nagy gy\u0171l\u00e9s\u00e9nek eln\u00f6ke. P\u00e9csett, Nyomatott a lyceum’ k\u00f6nyvnyom\u00f3-int\u00e9zet\u00e9ben, 1845.<\/h2>\n\n\n\n
A Bene Ferenc \u00e9s Bug\u00e1t P\u00e1l \u00e1ltal 1841-ben l\u00e9trehozott Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga a hazai tudom\u00e1nyos \u00e9let fejleszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. Az egy-k\u00e9t \u00e9vente szervezett v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9sek a f\u0151v\u00e1rosi \u00e9s a vid\u00e9ki tud\u00f3sok k\u00f6z\u00f6tti inform\u00e1ci\u00f3cser\u00e9t, kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9st szolg\u00e1lt\u00e1k. [2]<\/a> 1845. augusztus 11. \u00e9s 15. k\u00f6z\u00f6tt P\u00e9cs v\u00e1rosa adott otthont a VI. v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9snek, [3]<\/a> ez alkalomb\u00f3l jelent meg Haas Mih\u00e1ly (1810\u20131866) pl\u00e9b\u00e1nos, tan\u00e1r, k\u00e9s\u0151bbi szatm\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k mai napig fontos forr\u00e1smunk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1ja Baranya megye term\u00e9szeti viszonyair\u00f3l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. A F\u00f6ldirati V\u00e1zlat elnevez\u00e9s\u0171 r\u00e9sz t\u00e9m\u00e1i a k\u00f6vetkez\u0151k: a Baranya n\u00e9v eredete, a megye fekv\u00e9se, hat\u00e1rai, f\u00f6ldje, \u00e9ghajlata, hegyei, foly\u00f3vizei, tavai, mocsarai, gy\u00f3gyvizei, term\u00e9nyei, borai, erdeje, \u00e1llatai, \u00e1sv\u00e1nykincsei, n\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s gazdas\u00e1gi viszonyai.<\/p>\n\n\n\nAz esem\u00e9nynek a megye tudom\u00e1nyos \u00e9let\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t jelzi, hogy a k\u00f6vetkez\u0151, Baranya megy\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 monogr\u00e1fia a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l jelent meg 1896-ban V\u00e1rady Ferenc szerkeszt\u00e9s\u00e9ben Baranya m\u00faltja \u00e9s jelenje<\/em> c\u00edmen.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/2.-kep-e28093-baranya.-emlekirat.jpg?w=1943\")
<\/a> 2. k\u00e9p \u2013 Baranya. Eml\u00e9kirat [\u2026]. C\u00edmlap<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nK\u0151v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3: Erd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai. Tilsch J\u00e1nos tulajdona, Kolozsv\u00e1rtt, 1853.<\/h2>\n\n\n\n
K\u0151v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 (1819\u20131907), b\u00e1r els\u0151sorban t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s statisztikusk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon az ut\u00f3kor, aki lapkiad\u00e1ssal \u00e9s \u00e9letbiztos\u00edt\u00e1ssal is foglalkozott, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban v\u00e9gigvonul Erd\u00e9ly ismertet\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye, amely m\u00e9g fiatal kor\u00e1ban a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Teleki-k\u00f6nyvt\u00e1rban folytatott kutat\u00e1sai sor\u00e1n er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg benne. [4]<\/a> Az Erd\u00e9lyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vek mellett k\u00fcl\u00f6n k\u00f6tetet szentelt term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keinek bemutat\u00e1s\u00e1ra. \u201eB\u00e1lv\u00e1nyoztuk, de nem tanulm\u00e1nyoztuk. T\u00e1n alig van v\u00f6lgye, melyet v\u00e9rrel meg ne \u00f6nt\u00f6zt\u00fcnk volna m\u00e1r; de alig van egy t\u00e1j, mely \u00e1t lenne vizsg\u00e1lva s tudom\u00e1nyosan le\u00edrva.\u201d <\/em>[5]<\/a><\/p>\n\n\n\nAnnak ellen\u00e9re, hogy nem volt k\u00e9pzett term\u00e9szettud\u00f3s, a bevezet\u0151ben meggy\u0151z\u0151en v\u00e1zolja a geol\u00f3gi\u00e1t a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n foglalkoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket, amelyek h\u00e1tter\u00e9ben felsejlik a neptunist\u00e1k \u00e9s a plutonist\u00e1k harca \u00e9s a bibliai \u00f6z\u00f6nv\u00edz geol\u00f3giai magyar\u00e1zat\u00e1nak ig\u00e9nye. Jellemz\u0151 a korszak felfog\u00e1s\u00e1ra, hogy a F\u00f6ld kor\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban ekkor m\u00e1r meghaladt\u00e1k a Bibli\u00e1n alapul\u00f3 6000 \u00e9ves id\u0151tartamot, \u00e9s a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3, esetleg t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9vesnek becs\u00fclt\u00e9k. [6]<\/a> \u201eAz eg\u00e9sz f\u00f6ldisme m\u00e9g b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben vagyon. A Noe, Deukalion [7]<\/strong><\/a> viz\u00f6z\u00f6n\u00e9n kiv\u00fcl majd mi emlit\u00e9s sincs, mi a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szetben ide vonatkozn\u00e9k. L\u00e1tjuk a tengermaradv\u00e1nyokat hegyeinken, igen a Himalay\u00e1n; de mik\u00e9p ment azon tengeri maradv\u00e1ny oda? oda \u00e9rt-e egykor a tenger hull\u00e1ma? az m\u00e9g mind k\u00e9tely alatt vagyon. Ismerj\u00fck a f\u00f6ld k\u00f6zi t\u00fczet, a vulk\u00e1nok mozgalmait, szigeteket l\u00e1tunk felmer\u00fclni a tengerb\u0151l; gyan\u00edtjuk, hogy \u0151sk\u0151 tartalm\u00fa begyeinket a vulk\u00e1nok taszit\u00e1k fel; de hogyan \u00e9s mikor? azt megfejteni m\u00e9g nem tudjuk. L\u00e1tjuk, mik\u00e9p a vulk\u00e1nok hegyalkot\u00e1sa ut\u00e1n tengerek vagy viz\u00f6z\u00f6n\u00f6k roppant befoly\u00e1st gyakoroltak hegyeinkre, azok k\u00fclalakj\u00e1t szerfelett m\u00f3dosit\u00e1k, v\u00e1ltoztat\u00e1k; de hogy honnan vette mag\u00e1t e roppant tenger, vagy v\u00edz\u00f6z\u00f6n? \u00e1lal\u00e1nos-e vagy r\u00e9szletes lehete az el\u00f6z\u00f6nl\u00e9s? az m\u00e9g meg\u00e1ll\u00edtva nincs.\u201d <\/em>[8]<\/a><\/p>\n\n\n\nA m\u0171 mindazon\u00e1ltal nem tekinti t\u00e1rgy\u00e1nak Erd\u00e9ly kimer\u00edt\u0151 \u00e1sv\u00e1nytani \u00e9s geol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1t, hanem ahogy \u0151 fogalmaz megk\u00eds\u00e9rti \u201eErd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai s fest\u0151is\u00e9gei sorozat\u00e1t \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani\u201d<\/em>. [9]<\/a> Az olvas\u00f3 hegyek, szorosok, barlangok, arany-, ez\u00fcst-, vas-, s\u00f3- \u00e9s r\u00e9zb\u00e1ny\u00e1k, gy\u00f3gyvizek, v\u00edzes\u00e9sek, tavak, foly\u00f3k \u00e9s fenlap\u00e1lyok ma is \u00e9lvezhet\u0151 le\u00edr\u00e1sait kapja, amelyek k\u00f6z\u00fcl id\u0151nk\u00e9nt az \u00edr\u00f3 szem\u00e9lyes benyom\u00e1sai \u00e9s versbet\u00e9tek sem hi\u00e1nyoznak.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/3.-kep-e28093-erdely-folde-ritkasagai.jpg?w=960\")
<\/a> 3. k\u00e9p \u2013 Erd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nCsillag\u00e1szat, fizikai f\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nVarga M\u00e1rton: A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya. Magyar\u00e1zta a t\u00fcnem\u00e9nyekb\u0151l, \u00e9s az \u00faj feltal\u00e1l\u00e1sokb\u00f3l nemzete, s az ifj\u00fas\u00e1g jav\u00e1ra. 1\u20132. Nagy V\u00e1radon, Tichy J\u00e1nos bet\u0171ivel, 1808.<\/h2>\n\n\n\n
Varga M\u00e1rton (1767\u20131818) a nagyv\u00e1radi \u00e9s a gy\u0151ri akad\u00e9mi\u00e1kon term\u00e9szeti \u00e9s gazdas\u00e1gi tudom\u00e1nyokat tan\u00edtott, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n Nagyvenyimben volt a zirci ap\u00e1ts\u00e1g j\u00f3sz\u00e1gkorm\u00e1nyz\u00f3ja. [10]<\/a> M\u0171vei nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokon alapulnak, de a maguk kor\u00e1ban az els\u0151 magyar nyelv\u0171 csillag\u00e1szati \u00e9s fizikai f\u00f6ldrajzi \u00f6sszefoglal\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartoztak. [11]<\/a> Meg\u00edr\u00e1suk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tan\u00e1ri munk\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott, \u00e9s feltehet\u0151en tank\u00f6nyvk\u00e9nt, jegyzetk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Erre utal az alc\u00edmben \u201eaz ifj\u00fas\u00e1g jav\u00e1ra\u201d<\/em> kit\u00e9tel is.<\/p>\n\n\n\nA m\u0171vet tanulm\u00e1nyozva k\u00e9pet kaphatunk arr\u00f3l, hogyan gondolkodtak a korszakban a term\u00e9szeti jelens\u00e9gekr\u0151l. A t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1ljuk a mechanik\u00e1t, optik\u00e1t, k\u00e9miai elemeket, \u00e9g\u00e9st, l\u00e9gk\u00f6ri jelens\u00e9geket, hangot, m\u00e1gnesess\u00e9get, \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1st is, felt\u00e9ve, hogy meg\u00e9rtj\u00fck, mit is olvasunk. \u201eA’ vil\u00e1gnak vissza\u00fct\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, megt\u00f6rettet\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s kanyar\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, v\u00e9gre az \u00e1ltaltetsz\u0151s\u00e9gr\u0151l\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet p\u00e9ld\u00e1ul az optik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, \u201eA’ menyk\u0151 materi\u00e1r\u00f3l k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gessen\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet pedig az elektromoss\u00e1gr\u00f3l. Varga M\u00e1rton nagy \u00e9rdeme, hogy magyar nyelven \u00edrta term\u00e9szettudom\u00e1nyos m\u0171veit, el\u0151seg\u00edtve ezzel a magyar tudom\u00e1nyos nyelv kialakul\u00e1s\u00e1t. Hogy ez a korszakban nem volt egyszer\u0171 feladat, a k\u00f6tetek elej\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 fejezetek jelzik, amelyek a \u201emagyar mesters\u00e9ges szavakat\u201d<\/em> tartalmazz\u00e1k latin megfelel\u0151ikkel egy\u00fctt. Ezeknek a kifejez\u00e9seknek nagy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r nem haszn\u00e1ljuk, ez\u00e9rt a m\u0171 olvas\u00e1s\u00e1hoz ma m\u00e1r egy magyar-magyar sz\u00f3t\u00e1rra is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lenne. Ki gondoln\u00e1 ugyanis, hogy a \u201ebujd\u00f3s\u00f3knak t\u00e1v\u00fals\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d<\/em> kifejez\u00e9s alatt Varga M\u00e1rton a bolyg\u00f3k t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t \u00e9rtette?<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/4.-kep-e28093-a-gyonyoru-termeszet-tudomannya.jpg?w=1300\")
<\/a> 4. k\u00e9p \u2013 A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nVarga M\u00e1rton: A’ tsillagos \u00e9gnek \u00e9s a’ f\u00f6ld goly\u00f3biss\u00e1nak az \u0151 t\u00fcnem\u00e9nnyeivel eggy\u00fctt val\u00f3 term\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sa ‘s megesm\u00e9rtet\u00e9se. Nagy V\u00e1radon, Tichy J\u00e1nos bet\u0171ivel, 1809.<\/em><\/h2>\n\n\n\nEz a k\u00f6tet egy \u00e9vvel a A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya <\/em>ut\u00e1n jelent meg. Els\u0151 szakasza \u201eA’ tsillagoknak term\u00e9szetes esm\u00e9rete\u201d<\/em> c\u00edmen a csillag\u00e1szat k\u00f6r\u00e9be tartozik. A m\u00e1sodik szakasz \u201eA’ F\u00f6ldnek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintet\u00e9r\u0151l, vagy is annak term\u00e9szeti le\u00edr\u00e1sa\u201d<\/em> c\u00edmet viseli, ez m\u00e1r a fizikai f\u00f6ldrajz ter\u00fclet\u00e9hez sorolhat\u00f3, ahol oceanogr\u00e1fi\u00e1val, a szil\u00e1rd k\u00e9reggel \u00e9s l\u00e9gk\u00f6rtannal is foglalkozik, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n t\u00e1rgyalja p\u00e9ld\u00e1ul a tengerpartok s\u00fcllyed\u00e9s\u00e9nek \u00e9s emelked\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t \u00e9s a foly\u00f3k kiv\u00e1j\u00f3 \u00e9s felt\u00f6lt\u0151 munk\u00e1j\u00e1t. A F\u00f6ld keletkez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an ugyanakkor elvetette a korabeli elm\u00e9leteket, \u00e9s a m\u00f3zesi genezist vallotta. [12]<\/a><\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/5.-kep-e28093-a-tsillagos-egnek-es-a-fold-golyobissanak.jpg?w=1238\")
<\/a> 5. k\u00e9p<\/em> \u2013 A’ tsillagos \u00e9gnek \u00e9s a’ f\u00f6ld goly\u00f3biss\u00e1nak az \u0151 t\u00fcnem\u00e9nnyeivel eggy\u00fctt val\u00f3 term\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sa ‘s megesm\u00e9rtet\u00e9se. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nErd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s, b\u00e1ny\u00e1szat<\/strong><\/h3>\n\n\n\nTag\u00e1nyi K\u00e1roly (szerk.): Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r 1\u20133. Magyarorsz\u00e1g ezred\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re (1015-1742). P\u00e1tria Irod. V\u00e1llalat R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Budapest, 1896.<\/h2>\n\n\n\n
A Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r<\/em> a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett abb\u00f3l az ig\u00e9nyb\u0151l, hogy magyar erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l egy hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 tudom\u00e1nyos munka k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n. Az Orsz\u00e1gos Erd\u00e9szeti Egyes\u00fclet v\u00e1lasztm\u00e1nya 1894-ben Tag\u00e1nyi K\u00e1roly (1858\u20131924) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt, lev\u00e9lt\u00e1rost b\u00edzta meg az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, a honfoglal\u00e1st\u00f3l 1867-ig keletkezett forr\u00e1sok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kiad\u00e1s\u00e1val. [13]<\/a><\/p>\n\n\n\nA h\u00e1rom k\u00f6tetes m\u0171 \u00f6sszesen 772 oklevelet tartalmaz: az els\u0151 k\u00f6tet 1015-tel, a legels\u0151 hiteles erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1ssal kapcsolatos oklev\u00e9llel kezd\u0151dik, \u00e9s 1742-ig, a temesi b\u00e1ns\u00e1gi erd\u0151mesteri hivatal fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ig tart; a m\u00e1sodik k\u00f6tet az 1743-t\u00f3l, 1807-ig, a selmeczi erd\u00e9szeti akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ig keletkezett forr\u00e1sokat k\u00f6zli; a harmadik pedig 1808-t\u00f3l 1867-ig, a kiegyez\u00e9sig terjed. Az els\u0151 k\u00f6tet elej\u00e9n Tag\u00e1nyi k\u00fcl\u00f6n tanulm\u00e1nyban v\u00e1zolta fel a magyar erd\u0151gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a primit\u00edv erd\u0151k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekt\u0151l a k\u00f6z\u00e9pkori erd\u00e9szeti kult\u00far\u00e1n \u00e1t M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1ig \u00e9s a 19. sz\u00e1zad erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n
A m\u0171 mind a mai napig az erd\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, k\u00f6rnyezett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok kiindul\u00f3pontja lehet. Megtudhatjuk bel\u0151l\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul, kik \u00e9s hogyan haszn\u00e1lt\u00e1k az erd\u0151t, milyen szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az erd\u0151 a k\u00f6zel\u00fckben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9let\u00e9ben, mekkora volt a kiterjed\u00e9s\u00fck vagy hogyan pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg\u00f3vni \u0151ket. Az olvas\u00e1st n\u00e9mileg nehez\u00edti, hogy a szerkeszt\u0151 a magyar nyelv\u0171 kivonatokon t\u00fal gyakran k\u00f6z\u00f6l eredeti latin \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 r\u00e9szleteket is.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/6.-kep-e28093-magyar-erdeszeti-okleveltar.jpg?w=960\")
<\/a> 6. k\u00e9p \u2013 Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nWenzel Guszt\u00e1v: Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1nak kritikai t\u00f6rt\u00e9nete. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, Budapest, 1880.<\/em><\/h2>\n\n\n\nWenzel Guszt\u00e1v (1812\u20131891) a pesti egyetem jogi kar\u00e1nak tan\u00e1ra, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja volt. Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt tan\u00edtott eur\u00f3pai jogt\u00f6rt\u00e9netet, ezen k\u00edv\u00fcl jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sok k\u00f6zread\u00e1s\u00e1ban is. [14]<\/a> Ez ut\u00f3bbi min\u0151s\u00e9g\u00e9ben k\u00e9rte fel az MTA T\u00f6rt\u00e9nelmi Bizotts\u00e1ga Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szatt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. [15]<\/a><\/p>\n\n\n\nA monogr\u00e1fia h\u00e1rom korszakra osztja a hazai b\u00e1ny\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: az els\u0151 korszak \u201ea honalap\u00edt\u00e1st\u00f3l az \u00e1ltal\u00e1nos b\u00e1nyaszabads\u00e1g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ig, 1523-ig\u201d<\/em> tart, a m\u00e1sodik M\u00e1ria Ter\u00e9zia uralkod\u00e1saig, a harmadik pedig napjainkig. Az \u201eokm\u00e1nyi f\u00fcggel\u00e9k\u201d<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 r\u00e9sz a t\u00e9m\u00e1ban addig m\u00e9g kiadatlan, eredeti forr\u00e1sokat k\u00f6z\u00f6l.<\/p>\n\n\n\nA k\u00f6tet t\u00e9m\u00e1j\u00e1t tekintve legink\u00e1bb a b\u00e1nyajog \u00e9s a tulajdonviszonyok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkozik, m\u00edg a b\u00e1ny\u00e1szat term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gair\u00f3l nem esik sz\u00f3. A forr\u00e1sokat eredeti latin \u00e9s n\u00e9met nyelven k\u00f6zli. Mindezt az\u00e9rt bocs\u00e1jtjuk el\u0151re, hogy a geol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 olvas\u00f3ban ne kelts\u00fcnk hamis elv\u00e1r\u00e1sokat. Az egyes fejezetek mindazon\u00e1ltal hasznos adatokat szolg\u00e1ltathat egy-egy b\u00e1nyavid\u00e9k vagy b\u00e1nya haszn\u00e1lat\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/7.-kep-e28093-magyarorszag-banyaszatanak-kritikai-tortenete.jpg?w=960\")
<\/a> 7. k\u00e9p \u2013 Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1nak kritikai t\u00f6rt\u00e9nete. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nGy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s<\/strong><\/h3>\n\n\n\nPete Zsigmond: \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l. A Kir. Budapesti Orvosegylet 1862-ik \u00e9v m\u00e1jus 17-ik \u00e9s 31-\u00e9n tartott rendes \u00fcl\u00e9s\u00e9n. A Kir. Magyar Egyetem Nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l, Bud\u00e1n, 1862.<\/em><\/h2>\n\n\n\nPete Zsigmond (1825\u20131883) orvos- \u00e9s seb\u00e9szdoktor, a f\u00fcrd\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat mag\u00e1ntan\u00e1ra 1862-ben tette k\u00f6zz\u00e9 \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, amelyet a Kir\u00e1lyi Budapesti Orvosegylet \u00fcl\u00e9s\u00e9n mondott el.<\/p>\n\n\n\nA sz\u00f6vegben legink\u00e1bb a f\u00fcrd\u00e9si m\u00f3dszerek csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a f\u00fcrd\u00e9snek emberi testre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A gy\u00f3gyvizek geol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l, a f\u00fcrd\u0151helyek t\u00e9rbeli elhelyezked\u00e9s\u00e9r\u0151l nem olvashatunk, viszont b\u0151ven kapunk inform\u00e1ci\u00f3kat a f\u00fcrd\u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a gy\u00f3gyvizek haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l \u00e9s a korabeli orvosi felfog\u00e1sr\u00f3l. Egy \u00e9rdekesebb id\u00e9zetben p\u00e9ld\u00e1ul az az\u00f3ta elavult, de a korszakban \u00e1ltal\u00e1nos magyar\u00e1z\u00f3 er\u0151vel b\u00edr\u00f3 nedvk\u00f3rtan alkalmaz\u00e1s\u00e1t is felfedezhetj\u00fck: \u201eMindezen bajoknak nem lehet term\u00e9szetesb \u00e9s c\u00e9lszer\u0171bb el\u0151z\u0151 vagy gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 m\u00f3dja, mint az, hogy a nedvkering\u00e9snek ellenkez\u0151 ir\u00e1nyt adunk, a bels\u0151 torl\u00f3d\u00e1st kifel\u00e9 vezetj\u00fck, a t\u00fals\u00e1gos bels\u0151 elv\u00e1laszt\u00e1st k\u00fcls\u0151 \u00e1ltal helyettes\u00edtj\u00fck, mit f\u00fcrd\u0151k \u00e1ltal a legbiztosabban vagyunk k\u00e9pesek el\u00e9rni.\u201d <\/em>[16]<\/a> Ma m\u00e1r legal\u00e1bb tudjuk, hogy a gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 t\u00e9nyleg haszn\u00e1l, csak nem \u00fagy.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/8.-kep-e28093-ertekezes-a-furdesrol.jpg?w=1722\")
<\/a> 8. k\u00e9p \u2013 \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nHorv\u00e1th B\u00e1lint: A’ f\u00fcredi-savany\u00faviz ‘s Balaton’ k\u00f6rny\u00e9ke. K\u00e9zi-k\u00f6nyv\u00fcl a’ savany\u00favizi, ‘s balatong\u0151z\u00f6si minden karu, ‘s rend\u00fc tisztes vend\u00e9geknek. Magyar-\u00d3v\u00e1rott, Nyomtatta Cz\u00e9h S\u00e1ndor, 1848.<\/em><\/h2>\n\n\n\nHorv\u00e1th B\u00e1lint Istv\u00e1n (1799\u20131860) Benedek-rendi \u00e1ldoz\u00f3pap \u00e9s tan\u00e1r 1841 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt Tihany, 1844 \u00e9s 1847 k\u00f6z\u00f6tt pedig Balatonf\u0151kaj\u00e1r papja volt. [17]<\/a> A balatonf\u00fcredi gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 a korszakban a Benedek-rend kezel\u00e9s\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a f\u00fcrd\u0151hely \u00e9s a Balaton k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e1llt a k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben. Ahogyan az alc\u00edmb\u0151l is kider\u00fcl, nem tudom\u00e1nyos m\u0171r\u0151l, hanem egyfajta \u00fatik\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, amelyet a f\u00fcrd\u0151vend\u00e9geknek sz\u00e1nt. Balatonf\u00fcred f\u00fcrd\u0151kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l egy kor\u00e1bbi bejegyz\u00e9s\u00fcnkben m\u00e1r \u00edrtunk, amely itt \u00e9rhet\u0151 el. [18]<\/a><\/p>\n\n\n\nA k\u00f6tetben szerepel a f\u00fcrd\u0151hely t\u00f6rt\u00e9nete, topogr\u00e1fi\u00e1ja, k\u00f6zleked\u00e9se, geol\u00f3gi\u00e1ja, a tihanyi visszhang, az \u0151shonos halfajok, valamint a Balaton parti telep\u00fcl\u00e9sek le\u00edr\u00e1sa. A t\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9szek mellett olykor term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi szakaszokat is tal\u00e1lunk, amelyek k\u00f6z\u00fcl most a Tihanyi f\u00e9lszigetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3t id\u00e9zz\u00fck: \u201eez a\u2019 sziget f\u00f6ld alatti t\u0171z \u00e1ltal bukott ki l\u00e9gyen a\u2019 tenger\u2019 fenek\u00e9b\u0151l; igen a\u2019 tenger\u2019 fenek\u00e9b\u0151l, mint a\u2019 legmagasabb hegyeiben b\u0151ven tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s csak egyed\u00fcl tengerben l\u00e9tez\u0151 csigafajok bizony\u00edtanak, [\u2026]\u201d <\/em>[19]<\/a><\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/9.-kep-e28093-a-furedi-savanyuviz-s-balaton-kornyeke.jpg?w=1332\")
<\/a> 9. k\u00e9p \u2013 A’ f\u00fcredi-savany\u00faviz ‘s Balaton’ k\u00f6rny\u00e9ke<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nB\u00f6ckh J\u00e1nos: V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben. Nyomatott Taizs J\u00f3zsef k\u00f6nyvnyomd\u00e1j\u00e1ban, P\u00e9cs, 1900.<\/h2>\n\n\n\n
Hogy P\u00e9csett a tiszta iv\u00f3v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s m\u00e9g a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n sem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 dolog, arra B\u00f6ckh J\u00e1nos geol\u00f3gus 1900-ban kiadott V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa eml\u00e9keztet. B\u00e1r a belv\u00e1rosban 1892 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Tettye viz\u00e9t haszn\u00e1l\u00f3 v\u00edzvezet\u00e9krendszer, a n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151en ezt azonban b\u0151v\u00edteni kellett. Mivel a Tettye v\u00edzhozama ehhez m\u00e1r nem volt el\u00e9g, \u00faj forr\u00e1sok ut\u00e1n kellett n\u00e9zni. Ezt tette meg B\u00f6ckh J\u00e1nos a v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1sainak alapos vizsg\u00e1lat\u00e1val, v\u00e9g\u00fcl a Tortyog\u00f3 forr\u00e1s alaposabb kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1t javasolta a v\u00e1rosnak.<\/p>\n\n\n\n\u201eP\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros vizi viszonyainak megvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1val els\u0151 izben 1875. \u0151sz\u00e9n foglalkoztam s az akkor el\u00e9rt eredm\u00e9nyeket \u201eP\u00e9cs v\u00e1rosa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek f\u00f6ldtani \u00e9s vizi viszonyai\u201d czim\u00fc munk\u00e1mban a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v tavasz\u00e1n a magy. kir. f\u00f6ldtani int\u00e9zet \u00e9vk\u00f6nyve IV. k\u00f6tet\u00e9ben k\u00f6z\u00f6ltem. Ama k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy P\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, f\u0151leg sz\u00e1raz id\u0151ben iv\u00f3viz hi\u00e1ny\u00e1ban szenved, mint munk\u00e1m bevezet\u0151 soraib\u00f3l l\u00e1that\u00f3, m\u00e1r akkor\u00e1ban is mutatkozott. [\u2026] Az\u00f3ta l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltoztak a viszonyok. Az id\u0151k\u00f6zben letelt 24 \u00e9v alatt a v\u00e1ros lakosainak, ipartelepeinek \u00e9s k\u00f6zint\u00e9zeteinek sz\u00e1ma \u00e9s kiterjed\u00e9se \u00f6rvendetesen gyarapodott s igy val\u00f3ban nem v\u00e1ratlan t\u00fcnem\u00e9ny, hogy P\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros lakoss\u00e1ga, nevezetesen tekintve a m\u00e1r hosszabb id\u0151 \u00f3ta tart\u00f3 mostani nagy sz\u00e1razs\u00e1got, ism\u00e9t vizhi\u00e1nnyal k\u00fczd, ann\u00e1l ink\u00e1bb sem, mert a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismeretek ter\u00e9n be\u00e1llt nagy halad\u00e1s mellett a v\u00e1ros k\u00f6zelebbi ter\u00fclet\u00e9n mutatkoz\u00f3 forr\u00e1sok m\u00e1r nem mindegyike j\u00f6het a v\u00e1ros iv\u00f3v\u00edzzel val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1s\u00e1n\u00e1l tekintetbe.\u201d [20]<\/strong><\/a><\/em><\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/10.-kep-e28093-velemeny-pecs-szab.-kir.-varos-es-kornyeke-forrasvizei-ugyeben.jpg?w=1713\")
<\/a> 10. k\u00e9p \u2013 V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nBakucz M\u00e1rta \u2013 Tegzes Andrea (szerk).: F\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9sek versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1lata n\u00e9h\u00e1ny magyar \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban. P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem, P\u00e9cs, 2016.<\/h2>\n\n\n\n
A P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem kiad\u00e1s\u00e1ban 2016-ban megjelent k\u00f6tet a mai magyar gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajzi helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lja. A kutat\u00e1s f\u0151 hipot\u00e9zise szerint a jelent\u0151s hazai term\u00e1lv\u00edz k\u00e9szlet hat\u00e9kony eg\u00e9szs\u00e9gturisztikai c\u00e9l\u00fa hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges egy versenyk\u00e9pess\u00e9gi index kidolgoz\u00e1sa, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nyomon k\u00f6vethet\u0151 a szektor r\u00e9sztvev\u0151inek helyi, region\u00e1lis \u00e9s kiterjedtebb t\u00e9rs\u00e9gi teljes\u00edtm\u00e9nye. A kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t els\u0151sorban a nyugat-dun\u00e1nt\u00fali \u00e9s a d\u00e9l-dun\u00e1nt\u00fali gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k k\u00e9pezt\u00e9k a k\u00edn\u00e1lat, a kereslet \u00e9s a versenyk\u00e9pess\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6tet ezen t\u00fal tartalmaz egy fogalmi \u00fatmutat\u00f3t \u00e9s egy irodalomjegyz\u00e9ket eg\u00e9szs\u00e9gturisztikai versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1latokr\u00f3l. Tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa nemcsak turisztikai szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra lehet hasznos.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/11.-kep-e28093-furdotelepulesek-versenykepessegi-vizsgalata.jpg?w=1584\")
<\/a> 11. k\u00e9p \u2013 F\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9sek versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1lata. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nDezs\u0151 Krisztina \u2013 Gergely Zsuzsanna \u2013 Moln\u00e1r D\u00e1vid: \u201eJ\u00f6jj\u00f6n e forr\u00e1shoz, eg\u00e9szs\u00e9get lel itt.\u201d Gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vizek \u00e9s f\u00fcrd\u0151kult\u00fara. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1skatal\u00f3gus. Kiadja a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tud\u00e1sk\u00f6zpont, P\u00e9cs, 2016.<\/h2>\n\n\n\n
Ehhez a blokkhoz kapcsol\u00f3dik a PTE Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tud\u00e1sk\u00f6zpont T\u00f6rt\u00e9neti Gy\u0171jtem\u00e9nyek Oszt\u00e1ly\u00e1n rendezett 2016. \u00e9vi id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. T\u00e9m\u00e1ja a gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, v\u00edzgy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9s f\u00fcrd\u0151\u00e9let volt, amely a Balneol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g 125 \u00e9ves jubileum\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott. A t\u00e1rlat a magyarorsz\u00e1gi gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151ket, a balneol\u00f3gia szakirodalm\u00e1t \u00e9s a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vizeket, f\u00fcrd\u0151\u00e9letet mutatta be t\u00f6bb mint 250 k\u00f6nyv \u00e9s k\u00e9peslap, illetve t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z t\u00e1rgy \u00e9s m\u0171szer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legr\u00e9gebbi, 1714-ben kiadott k\u00f6tet\u00e9t\u0151l kezdve a napjainkban megjelent szakirodalom is megtekinthet\u0151 volt.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/12.-kep-e28093-a-kiallitaskatalogus-cimlapja.jpg?w=451\")
<\/a> 12. k\u00e9p \u2013 A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1skatal\u00f3gus c\u00edmlapja<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nEg\u00e9szs\u00e9gf\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nH\u00f6lbling Miksa: Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata. P\u00e9csett, Nyomatott a\u2019 lyc. k\u00f6nyvnyom\u00f3-int\u00e9zet\u00e9ben, 1845.<\/h2>\n\n\n\n
H\u00f6lbling Miksa (1811\u20131901), Baranya megye m\u00e1sodf\u0151orvosa, majd 1865-t\u0151l f\u0151orvosa szint\u00e9n a m\u00e1r emlegetett Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga p\u00e9csi v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette el Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata <\/em>c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t 1845-ben. A k\u00f6tet saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy v\u00e1rmegye eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismertet\u00e9s\u00e9t megel\u0151zi annak term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi bemutat\u00e1sa. [21]<\/a><\/p>\n\n\n\nA leg\u00e9rdekesebb tal\u00e1n a \u201eBaranya lak\u00f3it megl\u00e1togatni szokott betegs\u00e9gek\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet, amely a megye term\u00e9szeti viszonyai \u00e9s a lakoss\u00e1g eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket vizsg\u00e1lja, le\u00edrja a n\u00e9pess\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak az eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, felsorolja a legyakoribb betegs\u00e9geket \u00e9s azok gy\u00f3gym\u00f3djait, amelyek legink\u00e1bb a n\u00e9pi gy\u00f3gy\u00e1szat k\u00f6r\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s sorra veszi a korabeli j\u00e1rv\u00e1nyokat, mint a v\u00e9rhas, himl\u0151, kanyar\u00f3 vagy a v\u00f6rheny.<\/p>\n\n\n\nAz olvas\u00e1st nehez\u00edti, vagy ink\u00e1bb \u00e9rdekess\u00e9 teszi a korabeli kifejez\u00e9sek haszn\u00e1lata, amelyek jelent\u00e9se a mai olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra nem mindig egy\u00e9rtelm\u0171. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul H\u00f6lbling arr\u00f3l sz\u00e1mol be, hogy a mellbetegs\u00e9gek vizsg\u00e1latl\u00e1n\u00e1l \u201eP\u00e9csett m\u00e1r k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen haszn\u00e1ltatik a hangt\u00f6mesz\u201d<\/em>, akkor csak a z\u00e1r\u00f3jelben k\u00f6z\u00f6lt latin kifejez\u00e9s \u00e1rulkodik arr\u00f3l, hogy a sztetoszk\u00f3pr\u00f3l, illetve annak korabeli el\u0151dj\u00e9r\u0151l besz\u00e9l. Szint\u00e9n jellemz\u0151 a korszak felfog\u00e1s\u00e1ra, hogy a f\u00fcggel\u00e9kben le\u00edrja az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny gyakori betegs\u00e9geit is.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/13.-kep-e28093-baranya-varmegyenek-orvosi-helyirata.jpg?w=1987\")
<\/a> 13. k\u00e9p \u2013 Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nVall\u00e1sf\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nOrtvay Tivadar: Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldleir\u00e1sa a XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9n 1\u20132. A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k alapj\u00e1n felt\u00fcntetve. Franklin T\u00e1rsulat Nyomd\u00e1ja, Budapest, 1891.<\/h2>\n\n\n\n
Ortvay Tivadar (1843\u20131916) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, r\u00e9g\u00e9sz, f\u00f6ldrajztud\u00f3s, pedag\u00f3gus, r\u00f3mai katolikus pap sokoldal\u00fa munk\u00e1ss\u00e1ga kiterjedt a K\u00e1rp\u00e1t-medence t\u00f6rt\u00e9neti v\u00edzrajz\u00e1ra, Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldrajz\u00e1ra \u00e9s egyes v\u00e1rmegy\u00e9k helyt\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt. [22]<\/a><\/p>\n\n\n\nA k\u00f6z\u00e9pkori magyar egyh\u00e1z topogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 m\u0171v\u00e9nek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hat\u00e1rozta meg: \u201eE m\u00fc feladata a XIV. sz\u00e1zadi p\u00e1pai d\u00e9zsmalajstromok helyneveinek magyar\u00e1zata, \u00e9s ezzel kapcsolatosan a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1zi beoszt\u00e1snak \u00fagy \u00edr\u00e1sban, mint t\u00e9rk\u00e9pben val\u00f3 felt\u00fcntet\u00e9se.\u201d <\/em>[23]<\/a><\/p>\n\n\n\nAz els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet enciklop\u00e9dikus jelleggel mutatja be az egyh\u00e1zmegy\u00e9k r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hat\u00e1rait \u00e9s az egyh\u00e1zi k\u00f6zigazgat\u00e1si beoszt\u00e1st, valamint nyelvt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s topogr\u00e1fiai levezet\u00e9sekkel azonos\u00edtja a forr\u00e1sokban el\u0151fordul\u00f3 helyneveket. A harmadik k\u00f6tet a tulajdonk\u00e9ppeni t\u00e9rk\u00e9pmell\u00e9klet, amely h\u00e9t k\u00fcl\u00f6n is kivehet\u0151 t\u00e9rk\u00e9pen \u00e1br\u00e1zolja az egyh\u00e1zmegy\u00e9ket az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet adatai alapj\u00e1n. Ez a harmadik k\u00f6tet a t\u00e9rk\u00e9pek nagy m\u00e9rete miatt (egyel\u0151re) sajnos nem ker\u00fclt fel a Digit\u00e1li\u00e1ra, csak helyben haszn\u00e1lhat\u00f3. Ez a m\u00e9reteiben is impoz\u00e1ns munka megjelen\u00e9se \u00f3ta a t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi, egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s helyt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok alapj\u00e1ul szolg\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/14.-kep-e28093-magyarorszag-egyhazi-foldleirasa.jpg?w=1920\")
<\/a> 14. k\u00e9p \u2013 Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldleir\u00e1sa a XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9n. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n\u00datle\u00edr\u00e1sok<\/strong><\/h3>\n\n\n\nEvliya \u00c7elebi: Evlia Cselebi t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1gutaz\u00f3 magyarorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia T\u00f6rt\u00e9nelmi Bizotts\u00e1g\u00e1nak megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ford\u00edtotta \u00e9s jegyzetekkel kis\u00e9rte Kar\u00e1cson Imre. Kiadja a M. Tud. Akad\u00e9mia, Budapest, 1904-1908.<\/h2>\n\n\n\n
Evliy\u0101 \u00c7elebi (1611\u20131684) t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3, t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Afrik\u00e1ban tett utaz\u00e1sair\u00f3l t\u00edz k\u00f6tetre terjed\u0151 munk\u00e1t \u00edrt, amelyben a korabeli orsz\u00e1gok \u00e9s v\u00e1rosok le\u00edr\u00e1s\u00e1n t\u00fal, hadj\u00e1ratok, ostromok, t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3k, statisztikai adatok \u00e9s helyi mond\u00e1k is szerepelnek. A hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl lappang\u00f3 k\u00e9zirat kiad\u00e1s\u00e1t 1897-ben kezdt\u00e9k meg T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban. A Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 hatodik k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia is t\u00e1mogatta. Kar\u00e1cson Imre 1902-ben kapott megb\u00edz\u00e1st a magyar ford\u00edt\u00e1s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, amely v\u00e9g\u00fcl k\u00e9t k\u00f6tetben jelent meg 1904 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt. [24]<\/a><\/p>\n\n\n\nAz utaz\u00f3 1660 \u00e9s 1666 k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1rt t\u00f6bb \u00edzben Magyarorsz\u00e1gon, ezalatt hadj\u00e1ratokon vett r\u00e9szt, diplom\u00e1ciai feladatokat l\u00e1tott el, \u00e9s k\u00f6zben folyamatosan utazott \u00e9s \u00edrt. M\u0171v\u00e9ben le\u00edrja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Nagyv\u00e1rad ostrom\u00e1t, Zr\u00ednyi Mikl\u00f3sn\u00e1l tett l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t, Buda, Szigetv\u00e1r \u00e9s Kanizsa v\u00e1r\u00e1t, a Szentgotth\u00e1rdi \u00fctk\u00f6zetet \u00e9s a b\u00e9csi k\u00f6vetj\u00e1r\u00e1st. Megfelel\u0151 kritik\u00e1val kezelve \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s sokszor id\u00e9zett t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi forr\u00e1s, amelyb\u0151l a korabeli Magyarorsz\u00e1g viszonyait ismerhetj\u00fck meg egy t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/15.-kep-e28093-evlia-cselebi-torok-vilagutazo.jpg?w=960\")
<\/a> 15. k\u00e9p \u2013 Evlia Cselebi t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1gutaz\u00f3 magyarorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nEdward Brown: A brief account of some travels in divers parts of Europe, viz. Hungaria, Servia, Bulgaria, Macedonia, Thessaly, Austria, Styria, Carinthia, Carniola, and Friuli. Through a great part of Germany, and through the Low Countries. Through Marca Trevisana, and Lombardy on both sides of the Po. With some observations on the gold, silver, copper, quick-silver mines, and the baths and mineral waters in those parts. As also. the description of many antiquities, habits, fortifications and remarkable places. London, Printed at the Sign of the Ship in St. Paul’s Church-yard, 1685.<\/h2>\n\n\n\n
Edward Browne (1644\u20131708) Oxfordban v\u00e9gzett orvosi tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n 1668 \u00e9s 1673 k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3pai k\u00f6rutaz\u00e1sra, \u00fagynevezett \u201eGrand Tourra\u201d indult, amely a j\u00f3m\u00f3d\u00fa brit ifjak k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t betet\u0151z\u0151 eur\u00f3pai utaz\u00e1sokat jelentett a korszakban. Browne, ahogyan m\u0171ve alc\u00edm\u00e9ben megjel\u00f6lte, Magyarorsz\u00e1gon, Szerbi\u00e1ban, Bulg\u00e1ri\u00e1ban, Maced\u00f3ni\u00e1ban, Ausztri\u00e1ban, Olaszorsz\u00e1gban is j\u00e1rt, ahol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le term\u00e9szettudom\u00e1nyos megfigyel\u00e9seket is v\u00e9gzett. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1sv\u00e1nytan \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9rdekelte. M\u0171ve legelej\u00e9n Magyarorsz\u00e1ggal kapcsolatban p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9ppen annak gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151kben \u00e9s \u00e1sv\u00e1nykincsekben val\u00f3 gazdags\u00e1g\u00e1t emelte ki. Jelen utaz\u00e1si besz\u00e1mol\u00f3n k\u00edv\u00fcl \u00e1sv\u00e1nytani szakcikkeket jelentetett meg a londoni Royal Society Philosophical Transactions<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1ban. Utaz\u00e1sair\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyvei h\u00edrnevet szereztek neki, hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n sikeres orvosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Londonban, egy ideig a kir\u00e1ly h\u00e1ziorvosa is volt. [25]<\/a><\/p>\n\n\n\nBrowne p\u00e1r \u00e9vvel Evliy\u0101 \u00c7elebi ut\u00e1n j\u00e1rt Magyarorsz\u00e1gon. K\u00e9t, n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1volabb \u00e1ll\u00f3 utaz\u00f3t neh\u00e9z lenne tal\u00e1lni a korszakban. Sz\u00f6vegeik \u00f6sszevet\u00e9se ak\u00e1r \u00e9rdekes megfigyel\u00e9sekre is vezethet.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/16.-kep-e28093-a-brief-account-of-some-travels-in-divers-parts-of-europe.jpg?w=2080\")
<\/a> 16. k\u00e9p \u2013 A brief account of some travels in divers parts of Europe. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nV\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin: K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s melyet a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l 1863-ban Teher\u00e1nb\u00f3l a Turkman sivatagon \u00e1t, a Kaspi tenger keleti partj\u00e1n Kh\u00edv\u00e1ba, Bokhar\u00e1ba \u00e9s Szamarkandba tett \u00e9s leirt. Az Athenaeum tulajdona, Pest, 1873.<\/h2>\n\n\n\n
V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin (1832\u20131913) k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s motiv\u00e1lta, amely az elm\u00falt sz\u00e1zadokban oly sok m\u00e1s tud\u00f3s utaz\u00f3t is elind\u00edtott K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ba \u00e9s az Ural vid\u00e9k\u00e9re: a magyar nyelv eredet\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se. V\u00e1mb\u00e9ry 1861-ben alapos nyelvismerettel, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val t\u00f6r\u00f6k dervisk\u00e9nt v\u00e1gott neki az eur\u00f3pai emberek \u00e1ltal addig ismeretlen vid\u00e9keknek, ahol sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezte nyelv\u00e9szeti \u00e9s egy\u00e9b megfigyel\u00e9seit. \u00datik\u00f6nyve m\u00e1sodik kiad\u00e1s\u00e1nak el\u0151szav\u00e1ban \u00edgy \u00edr err\u0151l: \u201eE megjegyz\u00e9sek meg fogj\u00e1k magyar\u00e1zni, mi c\u00e9lja volt v\u00e1ndorl\u00e1saimnak a Boszporust\u00f3l Szamarkandig. F\u00f6ldtani \u00e9s csillag\u00e1szati vizsg\u00e1latok kiv\u00fcl estek k\u00f6r\u00f6m\u00f6n, s\u0151t ilyesmi lehetetlenn\u00e9 is v\u00e1lt, minthogy dervis-jellemet vettem f\u00f6l. Figyelmem legink\u00e1bb a K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban lak\u00f3 n\u00e9pfajokra volt ir\u00e1nyozva, s ezek t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai viszonyainak, jellem\u00e9nek, erk\u00f6lcseinek \u00e9s szok\u00e1sainak igyekeztem v\u00e1zlat\u00e1t adni a k\u00f6vetkez\u0151 lapokon, noha tal\u00e1n a siker nem felelt meg t\u00f6k\u00e9letesen a sz\u00e1nd\u00e9knak.\u201d <\/em>[26]<\/a><\/p>\n\n\n\nV\u00e1mb\u00e9ry 1864 m\u00e1jus\u00e1ban \u00e9rkezett vissza Pestre, majd Londonba utazott, hogy megszervezze m\u0171v\u00e9nek angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1t, amely 1865-ben jelent meg Travels in Central Asia<\/em> c\u00edmen. A m\u0171 k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: az els\u0151 r\u00e9sz a Teher\u00e1nt\u00f3l Szamarkandig tart\u00f3 utaz\u00e1st \u00edrja le, a m\u00e1sodik r\u00e9sz pedig \u201ejegyzeteket tartalmaz K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia f\u00f6ldleir\u00e1si, statisztikai, politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyair\u00f3l\u201d<\/em>. [27]<\/a> Ez a m\u0171 megalapozta vil\u00e1gh\u00edr\u00e9t \u00e9s pesti egyetemi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, amely sor\u00e1n k\u00e9shegyre men\u0151 vit\u00e1kat folytattak a magyar nyelv eredet\u00e9r\u0151l. Az olvas\u00f3t viszont most tal\u00e1n jobban fogja \u00e9rdekelni a m\u00e1r id\u0151ben is t\u00e1voli vid\u00e9kek le\u00edr\u00e1sa \u00e9s az utaz\u00e1s \u00e9lm\u00e9nye, amelyben V\u00e1mb\u00e9ry r\u00e9v\u00e9n most nek\u00fcnk is r\u00e9sz\u00fcnk lehet.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/17.-kep-e28093-kozep-azsiai-utazas.jpg?w=970\")
<\/a> 17. k\u00e9p \u2013 K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nAlexander F. Heksch: Illustrirter F\u00fchrer durch Ungarn und seine Nebenl\u00e4nder: Siebenb\u00fcrgen, Croatien, Slavonien und Fiume. A. Harleben’s Verlag, Wien\u2013Pest\u2013Leipzig, 1882.<\/h2>\n\n\n\n
Heksch S\u00e1ndor (1836\u20131885) magyarorsz\u00e1gi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa b\u00e9csi \u00edr\u00f3 volt, aki t\u00f6bb K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t \u00e9rint\u0151 utaz\u00e1si k\u00f6nyvet adott ki. 1867 k\u00f6r\u00fcl a pesti Lloyd-t\u00e1rsulat hivatalnoka volt, [28]<\/a> amely a v\u00e1ros kereskedelm\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta megszervezni, k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt pesti gabonacsarnok \u00e9s a t\u0151zsde l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. Ennek alapj\u00e1n felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy Heksch utaz\u00e1sait nem a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s v\u00e1gya, hanem praktikusabb szempontok hat\u00e1rozt\u00e1k meg. M\u0171v\u00e9nek alc\u00edme: \u201eHandbuch f\u00fcr Touristen und Gesch\u00e4fts-Reisende\u201d<\/em> azaz K\u00e9zik\u00f6nyv turist\u00e1k \u00e9s \u00fczleti \u00fcgyben utaz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\nHeksch az el\u0151sz\u00f3ban kifejti, hogy kor\u00e1bbi, a Dun\u00e1t \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tokat bemutat\u00f3 k\u00f6nyveinek sikere miatt b\u00edzta meg a kiad\u00f3 egy, a Magyar Korona Orsz\u00e1gait eg\u00e9sz\u00e9ben bemutat\u00f3 k\u00f6tet k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A nyugat-eur\u00f3pai gy\u00e1rosok, keresked\u0151k \u00e9s \u00fczletemberek sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s kereskedelem szempontj\u00e1b\u00f3l egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 orsz\u00e1g terra incognit\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. [29]<\/a> A szerz\u0151 c\u00e9lja teh\u00e1t egy utaz\u00e1si tan\u00e1csad\u00f3 k\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt, amelyben olyan fontos tudnival\u00f3k tal\u00e1lhat\u00f3k, mint a v\u00e1m\u00fcgy, a f\u0151bb \u00fatvonalak \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k, az utaz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151, a politikai viszonyok, a legfontosabb kifejez\u00e9sek list\u00e1ja, hotelek, \u00e9ttermek, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak, kir\u00e1ndul\u00f3helyek \u00e9s gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k le\u00edr\u00e1sa. Az eligazod\u00e1st 54 illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s 4 t\u00e9rk\u00e9p seg\u00edti. A k\u00f6tet alapj\u00e1n ak\u00e1r az orsz\u00e1g korabeli turisztikai infrastrukt\u00far\u00e1ja is j\u00f3l rekonstru\u00e1lhat\u00f3 lenne.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/18.-kep-e28093-illustrirter-fuhrer-durch-ungarn.jpg?w=2004\")
<\/a> 18. k\u00e9p \u2013 Illustrirter F\u00fchrer durch Ungarn. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nPrinz Gyula: Utaz\u00e1saim Bels\u0151-\u00c1zsi\u00e1ban. Kert\u00e9sz J\u00f3zsef k\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Budapest, 1911.<\/h2>\n\n\n\n
Utols\u00f3k\u00e9nt Prinz Gyula (1882\u20131973) geol\u00f3gus, geogr\u00e1fus, a p\u00e9csi Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetem egykori professzora \u00fatle\u00edr\u00e1s\u00e1ra h\u00edvjuk fel a figyelmet azzal a megszor\u00edt\u00e1ssal, hogy a digitaliz\u00e1lt m\u0171 szerz\u0151i jogi okok miatt jelenleg csak a P\u00e9csi Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r bels\u0151 termin\u00e1lj\u00e1r\u00f3l \u00e9rhet\u0151 el. Cser\u00e9be egy a TGYO blogon Prinz Gyula pip\u00e1i<\/em> c\u00edmmel megjelent bejegyz\u00e9st aj\u00e1nlunk, amelyben a m\u0171 alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3\u00fatj\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1r\u00f3l is olvashatnak.<\/p>\n\n\n\n
<\/a>Region\u00e1lis f\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nHaas Mih\u00e1ly: Baranya. [Baranya f\u00f6ldirati, statisticai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti tekintetben.] Eml\u00e9kirat, mellyel a’ P\u00e9csett MDCCCXLV aug. elej\u00e9n \u00f6sszegy\u00fclt magyar orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3knak kedveskedik nagyk\u00e9ri Scitovszky J\u00e1nos, P\u00e9csi P\u00fcsp\u00f6k, \u00e9s k. val\u00f3s\u00e1gos bens\u0151 titkos tan\u00e1csnok, a\u2019 sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetek, b\u00f6lcs\u00e9szet \u00e9s hittudom\u00e1nyok\u2019 tan\u00e1ra, a\u2019 kir. magyar term\u00e9szettudom\u00e1nyi r\u00f3mai t. arcadiai t\u00e1rsulat\u2019 tagja, a m. orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k VI nagy gy\u0171l\u00e9s\u00e9nek eln\u00f6ke. P\u00e9csett, Nyomatott a lyceum’ k\u00f6nyvnyom\u00f3-int\u00e9zet\u00e9ben, 1845.<\/h2>\n\n\n\n
A Bene Ferenc \u00e9s Bug\u00e1t P\u00e1l \u00e1ltal 1841-ben l\u00e9trehozott Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga a hazai tudom\u00e1nyos \u00e9let fejleszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. Az egy-k\u00e9t \u00e9vente szervezett v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9sek a f\u0151v\u00e1rosi \u00e9s a vid\u00e9ki tud\u00f3sok k\u00f6z\u00f6tti inform\u00e1ci\u00f3cser\u00e9t, kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9st szolg\u00e1lt\u00e1k. [2]<\/a> 1845. augusztus 11. \u00e9s 15. k\u00f6z\u00f6tt P\u00e9cs v\u00e1rosa adott otthont a VI. v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9snek, [3]<\/a> ez alkalomb\u00f3l jelent meg Haas Mih\u00e1ly (1810\u20131866) pl\u00e9b\u00e1nos, tan\u00e1r, k\u00e9s\u0151bbi szatm\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k mai napig fontos forr\u00e1smunk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1ja Baranya megye term\u00e9szeti viszonyair\u00f3l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. A F\u00f6ldirati V\u00e1zlat elnevez\u00e9s\u0171 r\u00e9sz t\u00e9m\u00e1i a k\u00f6vetkez\u0151k: a Baranya n\u00e9v eredete, a megye fekv\u00e9se, hat\u00e1rai, f\u00f6ldje, \u00e9ghajlata, hegyei, foly\u00f3vizei, tavai, mocsarai, gy\u00f3gyvizei, term\u00e9nyei, borai, erdeje, \u00e1llatai, \u00e1sv\u00e1nykincsei, n\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s gazdas\u00e1gi viszonyai.<\/p>\n\n\n\nAz esem\u00e9nynek a megye tudom\u00e1nyos \u00e9let\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t jelzi, hogy a k\u00f6vetkez\u0151, Baranya megy\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 monogr\u00e1fia a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l jelent meg 1896-ban V\u00e1rady Ferenc szerkeszt\u00e9s\u00e9ben Baranya m\u00faltja \u00e9s jelenje<\/em> c\u00edmen.<\/p>\n\n\n\n<\/a> 2. k\u00e9p \u2013 Baranya. Eml\u00e9kirat [\u2026]. C\u00edmlap<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nK\u0151v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3: Erd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai. Tilsch J\u00e1nos tulajdona, Kolozsv\u00e1rtt, 1853.<\/h2>\n\n\n\n
K\u0151v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 (1819\u20131907), b\u00e1r els\u0151sorban t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s statisztikusk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon az ut\u00f3kor, aki lapkiad\u00e1ssal \u00e9s \u00e9letbiztos\u00edt\u00e1ssal is foglalkozott, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban v\u00e9gigvonul Erd\u00e9ly ismertet\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye, amely m\u00e9g fiatal kor\u00e1ban a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Teleki-k\u00f6nyvt\u00e1rban folytatott kutat\u00e1sai sor\u00e1n er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg benne. [4]<\/a> Az Erd\u00e9lyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vek mellett k\u00fcl\u00f6n k\u00f6tetet szentelt term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keinek bemutat\u00e1s\u00e1ra. \u201eB\u00e1lv\u00e1nyoztuk, de nem tanulm\u00e1nyoztuk. T\u00e1n alig van v\u00f6lgye, melyet v\u00e9rrel meg ne \u00f6nt\u00f6zt\u00fcnk volna m\u00e1r; de alig van egy t\u00e1j, mely \u00e1t lenne vizsg\u00e1lva s tudom\u00e1nyosan le\u00edrva.\u201d <\/em>[5]<\/a><\/p>\n\n\n\nAnnak ellen\u00e9re, hogy nem volt k\u00e9pzett term\u00e9szettud\u00f3s, a bevezet\u0151ben meggy\u0151z\u0151en v\u00e1zolja a geol\u00f3gi\u00e1t a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n foglalkoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket, amelyek h\u00e1tter\u00e9ben felsejlik a neptunist\u00e1k \u00e9s a plutonist\u00e1k harca \u00e9s a bibliai \u00f6z\u00f6nv\u00edz geol\u00f3giai magyar\u00e1zat\u00e1nak ig\u00e9nye. Jellemz\u0151 a korszak felfog\u00e1s\u00e1ra, hogy a F\u00f6ld kor\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban ekkor m\u00e1r meghaladt\u00e1k a Bibli\u00e1n alapul\u00f3 6000 \u00e9ves id\u0151tartamot, \u00e9s a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3, esetleg t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9vesnek becs\u00fclt\u00e9k. [6]<\/a> \u201eAz eg\u00e9sz f\u00f6ldisme m\u00e9g b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben vagyon. A Noe, Deukalion [7]<\/strong><\/a> viz\u00f6z\u00f6n\u00e9n kiv\u00fcl majd mi emlit\u00e9s sincs, mi a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szetben ide vonatkozn\u00e9k. L\u00e1tjuk a tengermaradv\u00e1nyokat hegyeinken, igen a Himalay\u00e1n; de mik\u00e9p ment azon tengeri maradv\u00e1ny oda? oda \u00e9rt-e egykor a tenger hull\u00e1ma? az m\u00e9g mind k\u00e9tely alatt vagyon. Ismerj\u00fck a f\u00f6ld k\u00f6zi t\u00fczet, a vulk\u00e1nok mozgalmait, szigeteket l\u00e1tunk felmer\u00fclni a tengerb\u0151l; gyan\u00edtjuk, hogy \u0151sk\u0151 tartalm\u00fa begyeinket a vulk\u00e1nok taszit\u00e1k fel; de hogyan \u00e9s mikor? azt megfejteni m\u00e9g nem tudjuk. L\u00e1tjuk, mik\u00e9p a vulk\u00e1nok hegyalkot\u00e1sa ut\u00e1n tengerek vagy viz\u00f6z\u00f6n\u00f6k roppant befoly\u00e1st gyakoroltak hegyeinkre, azok k\u00fclalakj\u00e1t szerfelett m\u00f3dosit\u00e1k, v\u00e1ltoztat\u00e1k; de hogy honnan vette mag\u00e1t e roppant tenger, vagy v\u00edz\u00f6z\u00f6n? \u00e1lal\u00e1nos-e vagy r\u00e9szletes lehete az el\u00f6z\u00f6nl\u00e9s? az m\u00e9g meg\u00e1ll\u00edtva nincs.\u201d <\/em>[8]<\/a><\/p>\n\n\n\nA m\u0171 mindazon\u00e1ltal nem tekinti t\u00e1rgy\u00e1nak Erd\u00e9ly kimer\u00edt\u0151 \u00e1sv\u00e1nytani \u00e9s geol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1t, hanem ahogy \u0151 fogalmaz megk\u00eds\u00e9rti \u201eErd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai s fest\u0151is\u00e9gei sorozat\u00e1t \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani\u201d<\/em>. [9]<\/a> Az olvas\u00f3 hegyek, szorosok, barlangok, arany-, ez\u00fcst-, vas-, s\u00f3- \u00e9s r\u00e9zb\u00e1ny\u00e1k, gy\u00f3gyvizek, v\u00edzes\u00e9sek, tavak, foly\u00f3k \u00e9s fenlap\u00e1lyok ma is \u00e9lvezhet\u0151 le\u00edr\u00e1sait kapja, amelyek k\u00f6z\u00fcl id\u0151nk\u00e9nt az \u00edr\u00f3 szem\u00e9lyes benyom\u00e1sai \u00e9s versbet\u00e9tek sem hi\u00e1nyoznak.<\/p>\n\n\n\n<\/a> 3. k\u00e9p \u2013 Erd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nCsillag\u00e1szat, fizikai f\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nVarga M\u00e1rton: A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya. Magyar\u00e1zta a t\u00fcnem\u00e9nyekb\u0151l, \u00e9s az \u00faj feltal\u00e1l\u00e1sokb\u00f3l nemzete, s az ifj\u00fas\u00e1g jav\u00e1ra. 1\u20132. Nagy V\u00e1radon, Tichy J\u00e1nos bet\u0171ivel, 1808.<\/h2>\n\n\n\n
Varga M\u00e1rton (1767\u20131818) a nagyv\u00e1radi \u00e9s a gy\u0151ri akad\u00e9mi\u00e1kon term\u00e9szeti \u00e9s gazdas\u00e1gi tudom\u00e1nyokat tan\u00edtott, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n Nagyvenyimben volt a zirci ap\u00e1ts\u00e1g j\u00f3sz\u00e1gkorm\u00e1nyz\u00f3ja. [10]<\/a> M\u0171vei nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokon alapulnak, de a maguk kor\u00e1ban az els\u0151 magyar nyelv\u0171 csillag\u00e1szati \u00e9s fizikai f\u00f6ldrajzi \u00f6sszefoglal\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartoztak. [11]<\/a> Meg\u00edr\u00e1suk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tan\u00e1ri munk\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott, \u00e9s feltehet\u0151en tank\u00f6nyvk\u00e9nt, jegyzetk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Erre utal az alc\u00edmben \u201eaz ifj\u00fas\u00e1g jav\u00e1ra\u201d<\/em> kit\u00e9tel is.<\/p>\n\n\n\nA m\u0171vet tanulm\u00e1nyozva k\u00e9pet kaphatunk arr\u00f3l, hogyan gondolkodtak a korszakban a term\u00e9szeti jelens\u00e9gekr\u0151l. A t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1ljuk a mechanik\u00e1t, optik\u00e1t, k\u00e9miai elemeket, \u00e9g\u00e9st, l\u00e9gk\u00f6ri jelens\u00e9geket, hangot, m\u00e1gnesess\u00e9get, \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1st is, felt\u00e9ve, hogy meg\u00e9rtj\u00fck, mit is olvasunk. \u201eA’ vil\u00e1gnak vissza\u00fct\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, megt\u00f6rettet\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s kanyar\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, v\u00e9gre az \u00e1ltaltetsz\u0151s\u00e9gr\u0151l\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet p\u00e9ld\u00e1ul az optik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, \u201eA’ menyk\u0151 materi\u00e1r\u00f3l k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gessen\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet pedig az elektromoss\u00e1gr\u00f3l. Varga M\u00e1rton nagy \u00e9rdeme, hogy magyar nyelven \u00edrta term\u00e9szettudom\u00e1nyos m\u0171veit, el\u0151seg\u00edtve ezzel a magyar tudom\u00e1nyos nyelv kialakul\u00e1s\u00e1t. Hogy ez a korszakban nem volt egyszer\u0171 feladat, a k\u00f6tetek elej\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 fejezetek jelzik, amelyek a \u201emagyar mesters\u00e9ges szavakat\u201d<\/em> tartalmazz\u00e1k latin megfelel\u0151ikkel egy\u00fctt. Ezeknek a kifejez\u00e9seknek nagy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r nem haszn\u00e1ljuk, ez\u00e9rt a m\u0171 olvas\u00e1s\u00e1hoz ma m\u00e1r egy magyar-magyar sz\u00f3t\u00e1rra is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lenne. Ki gondoln\u00e1 ugyanis, hogy a \u201ebujd\u00f3s\u00f3knak t\u00e1v\u00fals\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d<\/em> kifejez\u00e9s alatt Varga M\u00e1rton a bolyg\u00f3k t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t \u00e9rtette?<\/p>\n\n\n\n<\/a> 4. k\u00e9p \u2013 A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nVarga M\u00e1rton: A’ tsillagos \u00e9gnek \u00e9s a’ f\u00f6ld goly\u00f3biss\u00e1nak az \u0151 t\u00fcnem\u00e9nnyeivel eggy\u00fctt val\u00f3 term\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sa ‘s megesm\u00e9rtet\u00e9se. Nagy V\u00e1radon, Tichy J\u00e1nos bet\u0171ivel, 1809.<\/em><\/h2>\n\n\n\nEz a k\u00f6tet egy \u00e9vvel a A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya <\/em>ut\u00e1n jelent meg. Els\u0151 szakasza \u201eA’ tsillagoknak term\u00e9szetes esm\u00e9rete\u201d<\/em> c\u00edmen a csillag\u00e1szat k\u00f6r\u00e9be tartozik. A m\u00e1sodik szakasz \u201eA’ F\u00f6ldnek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintet\u00e9r\u0151l, vagy is annak term\u00e9szeti le\u00edr\u00e1sa\u201d<\/em> c\u00edmet viseli, ez m\u00e1r a fizikai f\u00f6ldrajz ter\u00fclet\u00e9hez sorolhat\u00f3, ahol oceanogr\u00e1fi\u00e1val, a szil\u00e1rd k\u00e9reggel \u00e9s l\u00e9gk\u00f6rtannal is foglalkozik, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n t\u00e1rgyalja p\u00e9ld\u00e1ul a tengerpartok s\u00fcllyed\u00e9s\u00e9nek \u00e9s emelked\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t \u00e9s a foly\u00f3k kiv\u00e1j\u00f3 \u00e9s felt\u00f6lt\u0151 munk\u00e1j\u00e1t. A F\u00f6ld keletkez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an ugyanakkor elvetette a korabeli elm\u00e9leteket, \u00e9s a m\u00f3zesi genezist vallotta. [12]<\/a><\/p>\n\n\n\n<\/a> 5. k\u00e9p<\/em> \u2013 A’ tsillagos \u00e9gnek \u00e9s a’ f\u00f6ld goly\u00f3biss\u00e1nak az \u0151 t\u00fcnem\u00e9nnyeivel eggy\u00fctt val\u00f3 term\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sa ‘s megesm\u00e9rtet\u00e9se. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nErd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s, b\u00e1ny\u00e1szat<\/strong><\/h3>\n\n\n\nTag\u00e1nyi K\u00e1roly (szerk.): Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r 1\u20133. Magyarorsz\u00e1g ezred\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re (1015-1742). P\u00e1tria Irod. V\u00e1llalat R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Budapest, 1896.<\/h2>\n\n\n\n
A Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r<\/em> a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett abb\u00f3l az ig\u00e9nyb\u0151l, hogy magyar erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l egy hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 tudom\u00e1nyos munka k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n. Az Orsz\u00e1gos Erd\u00e9szeti Egyes\u00fclet v\u00e1lasztm\u00e1nya 1894-ben Tag\u00e1nyi K\u00e1roly (1858\u20131924) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt, lev\u00e9lt\u00e1rost b\u00edzta meg az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, a honfoglal\u00e1st\u00f3l 1867-ig keletkezett forr\u00e1sok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kiad\u00e1s\u00e1val. [13]<\/a><\/p>\n\n\n\nA h\u00e1rom k\u00f6tetes m\u0171 \u00f6sszesen 772 oklevelet tartalmaz: az els\u0151 k\u00f6tet 1015-tel, a legels\u0151 hiteles erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1ssal kapcsolatos oklev\u00e9llel kezd\u0151dik, \u00e9s 1742-ig, a temesi b\u00e1ns\u00e1gi erd\u0151mesteri hivatal fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ig tart; a m\u00e1sodik k\u00f6tet az 1743-t\u00f3l, 1807-ig, a selmeczi erd\u00e9szeti akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ig keletkezett forr\u00e1sokat k\u00f6zli; a harmadik pedig 1808-t\u00f3l 1867-ig, a kiegyez\u00e9sig terjed. Az els\u0151 k\u00f6tet elej\u00e9n Tag\u00e1nyi k\u00fcl\u00f6n tanulm\u00e1nyban v\u00e1zolta fel a magyar erd\u0151gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a primit\u00edv erd\u0151k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekt\u0151l a k\u00f6z\u00e9pkori erd\u00e9szeti kult\u00far\u00e1n \u00e1t M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1ig \u00e9s a 19. sz\u00e1zad erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n
A m\u0171 mind a mai napig az erd\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, k\u00f6rnyezett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok kiindul\u00f3pontja lehet. Megtudhatjuk bel\u0151l\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul, kik \u00e9s hogyan haszn\u00e1lt\u00e1k az erd\u0151t, milyen szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az erd\u0151 a k\u00f6zel\u00fckben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9let\u00e9ben, mekkora volt a kiterjed\u00e9s\u00fck vagy hogyan pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg\u00f3vni \u0151ket. Az olvas\u00e1st n\u00e9mileg nehez\u00edti, hogy a szerkeszt\u0151 a magyar nyelv\u0171 kivonatokon t\u00fal gyakran k\u00f6z\u00f6l eredeti latin \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 r\u00e9szleteket is.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 6. k\u00e9p \u2013 Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nWenzel Guszt\u00e1v: Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1nak kritikai t\u00f6rt\u00e9nete. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, Budapest, 1880.<\/em><\/h2>\n\n\n\nWenzel Guszt\u00e1v (1812\u20131891) a pesti egyetem jogi kar\u00e1nak tan\u00e1ra, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja volt. Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt tan\u00edtott eur\u00f3pai jogt\u00f6rt\u00e9netet, ezen k\u00edv\u00fcl jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sok k\u00f6zread\u00e1s\u00e1ban is. [14]<\/a> Ez ut\u00f3bbi min\u0151s\u00e9g\u00e9ben k\u00e9rte fel az MTA T\u00f6rt\u00e9nelmi Bizotts\u00e1ga Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szatt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. [15]<\/a><\/p>\n\n\n\nA monogr\u00e1fia h\u00e1rom korszakra osztja a hazai b\u00e1ny\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: az els\u0151 korszak \u201ea honalap\u00edt\u00e1st\u00f3l az \u00e1ltal\u00e1nos b\u00e1nyaszabads\u00e1g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ig, 1523-ig\u201d<\/em> tart, a m\u00e1sodik M\u00e1ria Ter\u00e9zia uralkod\u00e1saig, a harmadik pedig napjainkig. Az \u201eokm\u00e1nyi f\u00fcggel\u00e9k\u201d<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 r\u00e9sz a t\u00e9m\u00e1ban addig m\u00e9g kiadatlan, eredeti forr\u00e1sokat k\u00f6z\u00f6l.<\/p>\n\n\n\nA k\u00f6tet t\u00e9m\u00e1j\u00e1t tekintve legink\u00e1bb a b\u00e1nyajog \u00e9s a tulajdonviszonyok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkozik, m\u00edg a b\u00e1ny\u00e1szat term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gair\u00f3l nem esik sz\u00f3. A forr\u00e1sokat eredeti latin \u00e9s n\u00e9met nyelven k\u00f6zli. Mindezt az\u00e9rt bocs\u00e1jtjuk el\u0151re, hogy a geol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 olvas\u00f3ban ne kelts\u00fcnk hamis elv\u00e1r\u00e1sokat. Az egyes fejezetek mindazon\u00e1ltal hasznos adatokat szolg\u00e1ltathat egy-egy b\u00e1nyavid\u00e9k vagy b\u00e1nya haszn\u00e1lat\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 7. k\u00e9p \u2013 Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1nak kritikai t\u00f6rt\u00e9nete. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nGy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s<\/strong><\/h3>\n\n\n\nPete Zsigmond: \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l. A Kir. Budapesti Orvosegylet 1862-ik \u00e9v m\u00e1jus 17-ik \u00e9s 31-\u00e9n tartott rendes \u00fcl\u00e9s\u00e9n. A Kir. Magyar Egyetem Nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l, Bud\u00e1n, 1862.<\/em><\/h2>\n\n\n\nPete Zsigmond (1825\u20131883) orvos- \u00e9s seb\u00e9szdoktor, a f\u00fcrd\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat mag\u00e1ntan\u00e1ra 1862-ben tette k\u00f6zz\u00e9 \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, amelyet a Kir\u00e1lyi Budapesti Orvosegylet \u00fcl\u00e9s\u00e9n mondott el.<\/p>\n\n\n\nA sz\u00f6vegben legink\u00e1bb a f\u00fcrd\u00e9si m\u00f3dszerek csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a f\u00fcrd\u00e9snek emberi testre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A gy\u00f3gyvizek geol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l, a f\u00fcrd\u0151helyek t\u00e9rbeli elhelyezked\u00e9s\u00e9r\u0151l nem olvashatunk, viszont b\u0151ven kapunk inform\u00e1ci\u00f3kat a f\u00fcrd\u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a gy\u00f3gyvizek haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l \u00e9s a korabeli orvosi felfog\u00e1sr\u00f3l. Egy \u00e9rdekesebb id\u00e9zetben p\u00e9ld\u00e1ul az az\u00f3ta elavult, de a korszakban \u00e1ltal\u00e1nos magyar\u00e1z\u00f3 er\u0151vel b\u00edr\u00f3 nedvk\u00f3rtan alkalmaz\u00e1s\u00e1t is felfedezhetj\u00fck: \u201eMindezen bajoknak nem lehet term\u00e9szetesb \u00e9s c\u00e9lszer\u0171bb el\u0151z\u0151 vagy gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 m\u00f3dja, mint az, hogy a nedvkering\u00e9snek ellenkez\u0151 ir\u00e1nyt adunk, a bels\u0151 torl\u00f3d\u00e1st kifel\u00e9 vezetj\u00fck, a t\u00fals\u00e1gos bels\u0151 elv\u00e1laszt\u00e1st k\u00fcls\u0151 \u00e1ltal helyettes\u00edtj\u00fck, mit f\u00fcrd\u0151k \u00e1ltal a legbiztosabban vagyunk k\u00e9pesek el\u00e9rni.\u201d <\/em>[16]<\/a> Ma m\u00e1r legal\u00e1bb tudjuk, hogy a gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 t\u00e9nyleg haszn\u00e1l, csak nem \u00fagy.<\/p>\n\n\n\n<\/a> 8. k\u00e9p \u2013 \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nHorv\u00e1th B\u00e1lint: A’ f\u00fcredi-savany\u00faviz ‘s Balaton’ k\u00f6rny\u00e9ke. K\u00e9zi-k\u00f6nyv\u00fcl a’ savany\u00favizi, ‘s balatong\u0151z\u00f6si minden karu, ‘s rend\u00fc tisztes vend\u00e9geknek. Magyar-\u00d3v\u00e1rott, Nyomtatta Cz\u00e9h S\u00e1ndor, 1848.<\/em><\/h2>\n\n\n\nHorv\u00e1th B\u00e1lint Istv\u00e1n (1799\u20131860) Benedek-rendi \u00e1ldoz\u00f3pap \u00e9s tan\u00e1r 1841 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt Tihany, 1844 \u00e9s 1847 k\u00f6z\u00f6tt pedig Balatonf\u0151kaj\u00e1r papja volt. [17]<\/a> A balatonf\u00fcredi gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 a korszakban a Benedek-rend kezel\u00e9s\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a f\u00fcrd\u0151hely \u00e9s a Balaton k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e1llt a k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben. Ahogyan az alc\u00edmb\u0151l is kider\u00fcl, nem tudom\u00e1nyos m\u0171r\u0151l, hanem egyfajta \u00fatik\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, amelyet a f\u00fcrd\u0151vend\u00e9geknek sz\u00e1nt. Balatonf\u00fcred f\u00fcrd\u0151kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l egy kor\u00e1bbi bejegyz\u00e9s\u00fcnkben m\u00e1r \u00edrtunk, amely itt \u00e9rhet\u0151 el. [18]<\/a><\/p>\n\n\n\nA k\u00f6tetben szerepel a f\u00fcrd\u0151hely t\u00f6rt\u00e9nete, topogr\u00e1fi\u00e1ja, k\u00f6zleked\u00e9se, geol\u00f3gi\u00e1ja, a tihanyi visszhang, az \u0151shonos halfajok, valamint a Balaton parti telep\u00fcl\u00e9sek le\u00edr\u00e1sa. A t\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9szek mellett olykor term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi szakaszokat is tal\u00e1lunk, amelyek k\u00f6z\u00fcl most a Tihanyi f\u00e9lszigetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3t id\u00e9zz\u00fck: \u201eez a\u2019 sziget f\u00f6ld alatti t\u0171z \u00e1ltal bukott ki l\u00e9gyen a\u2019 tenger\u2019 fenek\u00e9b\u0151l; igen a\u2019 tenger\u2019 fenek\u00e9b\u0151l, mint a\u2019 legmagasabb hegyeiben b\u0151ven tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s csak egyed\u00fcl tengerben l\u00e9tez\u0151 csigafajok bizony\u00edtanak, [\u2026]\u201d <\/em>[19]<\/a><\/p>\n\n\n\n<\/a> 9. k\u00e9p \u2013 A’ f\u00fcredi-savany\u00faviz ‘s Balaton’ k\u00f6rny\u00e9ke<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nB\u00f6ckh J\u00e1nos: V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben. Nyomatott Taizs J\u00f3zsef k\u00f6nyvnyomd\u00e1j\u00e1ban, P\u00e9cs, 1900.<\/h2>\n\n\n\n
Hogy P\u00e9csett a tiszta iv\u00f3v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s m\u00e9g a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n sem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 dolog, arra B\u00f6ckh J\u00e1nos geol\u00f3gus 1900-ban kiadott V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa eml\u00e9keztet. B\u00e1r a belv\u00e1rosban 1892 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Tettye viz\u00e9t haszn\u00e1l\u00f3 v\u00edzvezet\u00e9krendszer, a n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151en ezt azonban b\u0151v\u00edteni kellett. Mivel a Tettye v\u00edzhozama ehhez m\u00e1r nem volt el\u00e9g, \u00faj forr\u00e1sok ut\u00e1n kellett n\u00e9zni. Ezt tette meg B\u00f6ckh J\u00e1nos a v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1sainak alapos vizsg\u00e1lat\u00e1val, v\u00e9g\u00fcl a Tortyog\u00f3 forr\u00e1s alaposabb kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1t javasolta a v\u00e1rosnak.<\/p>\n\n\n\n\u201eP\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros vizi viszonyainak megvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1val els\u0151 izben 1875. \u0151sz\u00e9n foglalkoztam s az akkor el\u00e9rt eredm\u00e9nyeket \u201eP\u00e9cs v\u00e1rosa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek f\u00f6ldtani \u00e9s vizi viszonyai\u201d czim\u00fc munk\u00e1mban a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v tavasz\u00e1n a magy. kir. f\u00f6ldtani int\u00e9zet \u00e9vk\u00f6nyve IV. k\u00f6tet\u00e9ben k\u00f6z\u00f6ltem. Ama k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy P\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, f\u0151leg sz\u00e1raz id\u0151ben iv\u00f3viz hi\u00e1ny\u00e1ban szenved, mint munk\u00e1m bevezet\u0151 soraib\u00f3l l\u00e1that\u00f3, m\u00e1r akkor\u00e1ban is mutatkozott. [\u2026] Az\u00f3ta l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltoztak a viszonyok. Az id\u0151k\u00f6zben letelt 24 \u00e9v alatt a v\u00e1ros lakosainak, ipartelepeinek \u00e9s k\u00f6zint\u00e9zeteinek sz\u00e1ma \u00e9s kiterjed\u00e9se \u00f6rvendetesen gyarapodott s igy val\u00f3ban nem v\u00e1ratlan t\u00fcnem\u00e9ny, hogy P\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros lakoss\u00e1ga, nevezetesen tekintve a m\u00e1r hosszabb id\u0151 \u00f3ta tart\u00f3 mostani nagy sz\u00e1razs\u00e1got, ism\u00e9t vizhi\u00e1nnyal k\u00fczd, ann\u00e1l ink\u00e1bb sem, mert a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismeretek ter\u00e9n be\u00e1llt nagy halad\u00e1s mellett a v\u00e1ros k\u00f6zelebbi ter\u00fclet\u00e9n mutatkoz\u00f3 forr\u00e1sok m\u00e1r nem mindegyike j\u00f6het a v\u00e1ros iv\u00f3v\u00edzzel val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1s\u00e1n\u00e1l tekintetbe.\u201d [20]<\/strong><\/a><\/em><\/p>\n\n\n\n<\/a> 10. k\u00e9p \u2013 V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nBakucz M\u00e1rta \u2013 Tegzes Andrea (szerk).: F\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9sek versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1lata n\u00e9h\u00e1ny magyar \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban. P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem, P\u00e9cs, 2016.<\/h2>\n\n\n\n
A P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem kiad\u00e1s\u00e1ban 2016-ban megjelent k\u00f6tet a mai magyar gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajzi helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lja. A kutat\u00e1s f\u0151 hipot\u00e9zise szerint a jelent\u0151s hazai term\u00e1lv\u00edz k\u00e9szlet hat\u00e9kony eg\u00e9szs\u00e9gturisztikai c\u00e9l\u00fa hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges egy versenyk\u00e9pess\u00e9gi index kidolgoz\u00e1sa, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nyomon k\u00f6vethet\u0151 a szektor r\u00e9sztvev\u0151inek helyi, region\u00e1lis \u00e9s kiterjedtebb t\u00e9rs\u00e9gi teljes\u00edtm\u00e9nye. A kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t els\u0151sorban a nyugat-dun\u00e1nt\u00fali \u00e9s a d\u00e9l-dun\u00e1nt\u00fali gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k k\u00e9pezt\u00e9k a k\u00edn\u00e1lat, a kereslet \u00e9s a versenyk\u00e9pess\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6tet ezen t\u00fal tartalmaz egy fogalmi \u00fatmutat\u00f3t \u00e9s egy irodalomjegyz\u00e9ket eg\u00e9szs\u00e9gturisztikai versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1latokr\u00f3l. Tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa nemcsak turisztikai szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra lehet hasznos.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 11. k\u00e9p \u2013 F\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9sek versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1lata. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nDezs\u0151 Krisztina \u2013 Gergely Zsuzsanna \u2013 Moln\u00e1r D\u00e1vid: \u201eJ\u00f6jj\u00f6n e forr\u00e1shoz, eg\u00e9szs\u00e9get lel itt.\u201d Gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vizek \u00e9s f\u00fcrd\u0151kult\u00fara. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1skatal\u00f3gus. Kiadja a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tud\u00e1sk\u00f6zpont, P\u00e9cs, 2016.<\/h2>\n\n\n\n
Ehhez a blokkhoz kapcsol\u00f3dik a PTE Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tud\u00e1sk\u00f6zpont T\u00f6rt\u00e9neti Gy\u0171jtem\u00e9nyek Oszt\u00e1ly\u00e1n rendezett 2016. \u00e9vi id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. T\u00e9m\u00e1ja a gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, v\u00edzgy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9s f\u00fcrd\u0151\u00e9let volt, amely a Balneol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g 125 \u00e9ves jubileum\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott. A t\u00e1rlat a magyarorsz\u00e1gi gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151ket, a balneol\u00f3gia szakirodalm\u00e1t \u00e9s a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vizeket, f\u00fcrd\u0151\u00e9letet mutatta be t\u00f6bb mint 250 k\u00f6nyv \u00e9s k\u00e9peslap, illetve t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z t\u00e1rgy \u00e9s m\u0171szer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legr\u00e9gebbi, 1714-ben kiadott k\u00f6tet\u00e9t\u0151l kezdve a napjainkban megjelent szakirodalom is megtekinthet\u0151 volt.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 12. k\u00e9p \u2013 A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1skatal\u00f3gus c\u00edmlapja<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nEg\u00e9szs\u00e9gf\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nH\u00f6lbling Miksa: Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata. P\u00e9csett, Nyomatott a\u2019 lyc. k\u00f6nyvnyom\u00f3-int\u00e9zet\u00e9ben, 1845.<\/h2>\n\n\n\n
H\u00f6lbling Miksa (1811\u20131901), Baranya megye m\u00e1sodf\u0151orvosa, majd 1865-t\u0151l f\u0151orvosa szint\u00e9n a m\u00e1r emlegetett Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga p\u00e9csi v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette el Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata <\/em>c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t 1845-ben. A k\u00f6tet saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy v\u00e1rmegye eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismertet\u00e9s\u00e9t megel\u0151zi annak term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi bemutat\u00e1sa. [21]<\/a><\/p>\n\n\n\nA leg\u00e9rdekesebb tal\u00e1n a \u201eBaranya lak\u00f3it megl\u00e1togatni szokott betegs\u00e9gek\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet, amely a megye term\u00e9szeti viszonyai \u00e9s a lakoss\u00e1g eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket vizsg\u00e1lja, le\u00edrja a n\u00e9pess\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak az eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, felsorolja a legyakoribb betegs\u00e9geket \u00e9s azok gy\u00f3gym\u00f3djait, amelyek legink\u00e1bb a n\u00e9pi gy\u00f3gy\u00e1szat k\u00f6r\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s sorra veszi a korabeli j\u00e1rv\u00e1nyokat, mint a v\u00e9rhas, himl\u0151, kanyar\u00f3 vagy a v\u00f6rheny.<\/p>\n\n\n\nAz olvas\u00e1st nehez\u00edti, vagy ink\u00e1bb \u00e9rdekess\u00e9 teszi a korabeli kifejez\u00e9sek haszn\u00e1lata, amelyek jelent\u00e9se a mai olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra nem mindig egy\u00e9rtelm\u0171. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul H\u00f6lbling arr\u00f3l sz\u00e1mol be, hogy a mellbetegs\u00e9gek vizsg\u00e1latl\u00e1n\u00e1l \u201eP\u00e9csett m\u00e1r k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen haszn\u00e1ltatik a hangt\u00f6mesz\u201d<\/em>, akkor csak a z\u00e1r\u00f3jelben k\u00f6z\u00f6lt latin kifejez\u00e9s \u00e1rulkodik arr\u00f3l, hogy a sztetoszk\u00f3pr\u00f3l, illetve annak korabeli el\u0151dj\u00e9r\u0151l besz\u00e9l. Szint\u00e9n jellemz\u0151 a korszak felfog\u00e1s\u00e1ra, hogy a f\u00fcggel\u00e9kben le\u00edrja az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny gyakori betegs\u00e9geit is.<\/p>\n\n\n\n<\/a> 13. k\u00e9p \u2013 Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nVall\u00e1sf\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\nOrtvay Tivadar: Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldleir\u00e1sa a XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9n 1\u20132. A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k alapj\u00e1n felt\u00fcntetve. Franklin T\u00e1rsulat Nyomd\u00e1ja, Budapest, 1891.<\/h2>\n\n\n\n
Ortvay Tivadar (1843\u20131916) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, r\u00e9g\u00e9sz, f\u00f6ldrajztud\u00f3s, pedag\u00f3gus, r\u00f3mai katolikus pap sokoldal\u00fa munk\u00e1ss\u00e1ga kiterjedt a K\u00e1rp\u00e1t-medence t\u00f6rt\u00e9neti v\u00edzrajz\u00e1ra, Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldrajz\u00e1ra \u00e9s egyes v\u00e1rmegy\u00e9k helyt\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt. [22]<\/a><\/p>\n\n\n\nA k\u00f6z\u00e9pkori magyar egyh\u00e1z topogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 m\u0171v\u00e9nek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hat\u00e1rozta meg: \u201eE m\u00fc feladata a XIV. sz\u00e1zadi p\u00e1pai d\u00e9zsmalajstromok helyneveinek magyar\u00e1zata, \u00e9s ezzel kapcsolatosan a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1zi beoszt\u00e1snak \u00fagy \u00edr\u00e1sban, mint t\u00e9rk\u00e9pben val\u00f3 felt\u00fcntet\u00e9se.\u201d <\/em>[23]<\/a><\/p>\n\n\n\nAz els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet enciklop\u00e9dikus jelleggel mutatja be az egyh\u00e1zmegy\u00e9k r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hat\u00e1rait \u00e9s az egyh\u00e1zi k\u00f6zigazgat\u00e1si beoszt\u00e1st, valamint nyelvt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s topogr\u00e1fiai levezet\u00e9sekkel azonos\u00edtja a forr\u00e1sokban el\u0151fordul\u00f3 helyneveket. A harmadik k\u00f6tet a tulajdonk\u00e9ppeni t\u00e9rk\u00e9pmell\u00e9klet, amely h\u00e9t k\u00fcl\u00f6n is kivehet\u0151 t\u00e9rk\u00e9pen \u00e1br\u00e1zolja az egyh\u00e1zmegy\u00e9ket az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet adatai alapj\u00e1n. Ez a harmadik k\u00f6tet a t\u00e9rk\u00e9pek nagy m\u00e9rete miatt (egyel\u0151re) sajnos nem ker\u00fclt fel a Digit\u00e1li\u00e1ra, csak helyben haszn\u00e1lhat\u00f3. Ez a m\u00e9reteiben is impoz\u00e1ns munka megjelen\u00e9se \u00f3ta a t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi, egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s helyt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok alapj\u00e1ul szolg\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 14. k\u00e9p \u2013 Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldleir\u00e1sa a XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9n. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n\u00datle\u00edr\u00e1sok<\/strong><\/h3>\n\n\n\nEvliya \u00c7elebi: Evlia Cselebi t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1gutaz\u00f3 magyarorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia T\u00f6rt\u00e9nelmi Bizotts\u00e1g\u00e1nak megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ford\u00edtotta \u00e9s jegyzetekkel kis\u00e9rte Kar\u00e1cson Imre. Kiadja a M. Tud. Akad\u00e9mia, Budapest, 1904-1908.<\/h2>\n\n\n\n
Evliy\u0101 \u00c7elebi (1611\u20131684) t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3, t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Afrik\u00e1ban tett utaz\u00e1sair\u00f3l t\u00edz k\u00f6tetre terjed\u0151 munk\u00e1t \u00edrt, amelyben a korabeli orsz\u00e1gok \u00e9s v\u00e1rosok le\u00edr\u00e1s\u00e1n t\u00fal, hadj\u00e1ratok, ostromok, t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3k, statisztikai adatok \u00e9s helyi mond\u00e1k is szerepelnek. A hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl lappang\u00f3 k\u00e9zirat kiad\u00e1s\u00e1t 1897-ben kezdt\u00e9k meg T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban. A Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 hatodik k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia is t\u00e1mogatta. Kar\u00e1cson Imre 1902-ben kapott megb\u00edz\u00e1st a magyar ford\u00edt\u00e1s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, amely v\u00e9g\u00fcl k\u00e9t k\u00f6tetben jelent meg 1904 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt. [24]<\/a><\/p>\n\n\n\nAz utaz\u00f3 1660 \u00e9s 1666 k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1rt t\u00f6bb \u00edzben Magyarorsz\u00e1gon, ezalatt hadj\u00e1ratokon vett r\u00e9szt, diplom\u00e1ciai feladatokat l\u00e1tott el, \u00e9s k\u00f6zben folyamatosan utazott \u00e9s \u00edrt. M\u0171v\u00e9ben le\u00edrja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Nagyv\u00e1rad ostrom\u00e1t, Zr\u00ednyi Mikl\u00f3sn\u00e1l tett l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t, Buda, Szigetv\u00e1r \u00e9s Kanizsa v\u00e1r\u00e1t, a Szentgotth\u00e1rdi \u00fctk\u00f6zetet \u00e9s a b\u00e9csi k\u00f6vetj\u00e1r\u00e1st. Megfelel\u0151 kritik\u00e1val kezelve \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s sokszor id\u00e9zett t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi forr\u00e1s, amelyb\u0151l a korabeli Magyarorsz\u00e1g viszonyait ismerhetj\u00fck meg egy t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 15. k\u00e9p \u2013 Evlia Cselebi t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1gutaz\u00f3 magyarorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nEdward Brown: A brief account of some travels in divers parts of Europe, viz. Hungaria, Servia, Bulgaria, Macedonia, Thessaly, Austria, Styria, Carinthia, Carniola, and Friuli. Through a great part of Germany, and through the Low Countries. Through Marca Trevisana, and Lombardy on both sides of the Po. With some observations on the gold, silver, copper, quick-silver mines, and the baths and mineral waters in those parts. As also. the description of many antiquities, habits, fortifications and remarkable places. London, Printed at the Sign of the Ship in St. Paul’s Church-yard, 1685.<\/h2>\n\n\n\n
Edward Browne (1644\u20131708) Oxfordban v\u00e9gzett orvosi tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n 1668 \u00e9s 1673 k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3pai k\u00f6rutaz\u00e1sra, \u00fagynevezett \u201eGrand Tourra\u201d indult, amely a j\u00f3m\u00f3d\u00fa brit ifjak k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t betet\u0151z\u0151 eur\u00f3pai utaz\u00e1sokat jelentett a korszakban. Browne, ahogyan m\u0171ve alc\u00edm\u00e9ben megjel\u00f6lte, Magyarorsz\u00e1gon, Szerbi\u00e1ban, Bulg\u00e1ri\u00e1ban, Maced\u00f3ni\u00e1ban, Ausztri\u00e1ban, Olaszorsz\u00e1gban is j\u00e1rt, ahol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le term\u00e9szettudom\u00e1nyos megfigyel\u00e9seket is v\u00e9gzett. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1sv\u00e1nytan \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9rdekelte. M\u0171ve legelej\u00e9n Magyarorsz\u00e1ggal kapcsolatban p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9ppen annak gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151kben \u00e9s \u00e1sv\u00e1nykincsekben val\u00f3 gazdags\u00e1g\u00e1t emelte ki. Jelen utaz\u00e1si besz\u00e1mol\u00f3n k\u00edv\u00fcl \u00e1sv\u00e1nytani szakcikkeket jelentetett meg a londoni Royal Society Philosophical Transactions<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1ban. Utaz\u00e1sair\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyvei h\u00edrnevet szereztek neki, hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n sikeres orvosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Londonban, egy ideig a kir\u00e1ly h\u00e1ziorvosa is volt. [25]<\/a><\/p>\n\n\n\nBrowne p\u00e1r \u00e9vvel Evliy\u0101 \u00c7elebi ut\u00e1n j\u00e1rt Magyarorsz\u00e1gon. K\u00e9t, n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1volabb \u00e1ll\u00f3 utaz\u00f3t neh\u00e9z lenne tal\u00e1lni a korszakban. Sz\u00f6vegeik \u00f6sszevet\u00e9se ak\u00e1r \u00e9rdekes megfigyel\u00e9sekre is vezethet.<\/p>\n\n\n\n
<\/a> 16. k\u00e9p \u2013 A brief account of some travels in divers parts of Europe. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nV\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin: K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s melyet a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l 1863-ban Teher\u00e1nb\u00f3l a Turkman sivatagon \u00e1t, a Kaspi tenger keleti partj\u00e1n Kh\u00edv\u00e1ba, Bokhar\u00e1ba \u00e9s Szamarkandba tett \u00e9s leirt. Az Athenaeum tulajdona, Pest, 1873.<\/h2>\n\n\n\n
V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin (1832\u20131913) k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s motiv\u00e1lta, amely az elm\u00falt sz\u00e1zadokban oly sok m\u00e1s tud\u00f3s utaz\u00f3t is elind\u00edtott K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ba \u00e9s az Ural vid\u00e9k\u00e9re: a magyar nyelv eredet\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se. V\u00e1mb\u00e9ry 1861-ben alapos nyelvismerettel, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val t\u00f6r\u00f6k dervisk\u00e9nt v\u00e1gott neki az eur\u00f3pai emberek \u00e1ltal addig ismeretlen vid\u00e9keknek, ahol sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezte nyelv\u00e9szeti \u00e9s egy\u00e9b megfigyel\u00e9seit. \u00datik\u00f6nyve m\u00e1sodik kiad\u00e1s\u00e1nak el\u0151szav\u00e1ban \u00edgy \u00edr err\u0151l: \u201eE megjegyz\u00e9sek meg fogj\u00e1k magyar\u00e1zni, mi c\u00e9lja volt v\u00e1ndorl\u00e1saimnak a Boszporust\u00f3l Szamarkandig. F\u00f6ldtani \u00e9s csillag\u00e1szati vizsg\u00e1latok kiv\u00fcl estek k\u00f6r\u00f6m\u00f6n, s\u0151t ilyesmi lehetetlenn\u00e9 is v\u00e1lt, minthogy dervis-jellemet vettem f\u00f6l. Figyelmem legink\u00e1bb a K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban lak\u00f3 n\u00e9pfajokra volt ir\u00e1nyozva, s ezek t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai viszonyainak, jellem\u00e9nek, erk\u00f6lcseinek \u00e9s szok\u00e1sainak igyekeztem v\u00e1zlat\u00e1t adni a k\u00f6vetkez\u0151 lapokon, noha tal\u00e1n a siker nem felelt meg t\u00f6k\u00e9letesen a sz\u00e1nd\u00e9knak.\u201d <\/em>[26]<\/a><\/p>\n\n\n\nV\u00e1mb\u00e9ry 1864 m\u00e1jus\u00e1ban \u00e9rkezett vissza Pestre, majd Londonba utazott, hogy megszervezze m\u0171v\u00e9nek angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1t, amely 1865-ben jelent meg Travels in Central Asia<\/em> c\u00edmen. A m\u0171 k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: az els\u0151 r\u00e9sz a Teher\u00e1nt\u00f3l Szamarkandig tart\u00f3 utaz\u00e1st \u00edrja le, a m\u00e1sodik r\u00e9sz pedig \u201ejegyzeteket tartalmaz K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia f\u00f6ldleir\u00e1si, statisztikai, politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyair\u00f3l\u201d<\/em>. [27]<\/a> Ez a m\u0171 megalapozta vil\u00e1gh\u00edr\u00e9t \u00e9s pesti egyetemi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, amely sor\u00e1n k\u00e9shegyre men\u0151 vit\u00e1kat folytattak a magyar nyelv eredet\u00e9r\u0151l. Az olvas\u00f3t viszont most tal\u00e1n jobban fogja \u00e9rdekelni a m\u00e1r id\u0151ben is t\u00e1voli vid\u00e9kek le\u00edr\u00e1sa \u00e9s az utaz\u00e1s \u00e9lm\u00e9nye, amelyben V\u00e1mb\u00e9ry r\u00e9v\u00e9n most nek\u00fcnk is r\u00e9sz\u00fcnk lehet.<\/p>\n\n\n\n<\/a> 17. k\u00e9p \u2013 K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nAlexander F. Heksch: Illustrirter F\u00fchrer durch Ungarn und seine Nebenl\u00e4nder: Siebenb\u00fcrgen, Croatien, Slavonien und Fiume. A. Harleben’s Verlag, Wien\u2013Pest\u2013Leipzig, 1882.<\/h2>\n\n\n\n
Heksch S\u00e1ndor (1836\u20131885) magyarorsz\u00e1gi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa b\u00e9csi \u00edr\u00f3 volt, aki t\u00f6bb K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t \u00e9rint\u0151 utaz\u00e1si k\u00f6nyvet adott ki. 1867 k\u00f6r\u00fcl a pesti Lloyd-t\u00e1rsulat hivatalnoka volt, [28]<\/a> amely a v\u00e1ros kereskedelm\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta megszervezni, k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt pesti gabonacsarnok \u00e9s a t\u0151zsde l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. Ennek alapj\u00e1n felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy Heksch utaz\u00e1sait nem a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s v\u00e1gya, hanem praktikusabb szempontok hat\u00e1rozt\u00e1k meg. M\u0171v\u00e9nek alc\u00edme: \u201eHandbuch f\u00fcr Touristen und Gesch\u00e4fts-Reisende\u201d<\/em> azaz K\u00e9zik\u00f6nyv turist\u00e1k \u00e9s \u00fczleti \u00fcgyben utaz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\nHeksch az el\u0151sz\u00f3ban kifejti, hogy kor\u00e1bbi, a Dun\u00e1t \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tokat bemutat\u00f3 k\u00f6nyveinek sikere miatt b\u00edzta meg a kiad\u00f3 egy, a Magyar Korona Orsz\u00e1gait eg\u00e9sz\u00e9ben bemutat\u00f3 k\u00f6tet k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A nyugat-eur\u00f3pai gy\u00e1rosok, keresked\u0151k \u00e9s \u00fczletemberek sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s kereskedelem szempontj\u00e1b\u00f3l egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 orsz\u00e1g terra incognit\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. [29]<\/a> A szerz\u0151 c\u00e9lja teh\u00e1t egy utaz\u00e1si tan\u00e1csad\u00f3 k\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt, amelyben olyan fontos tudnival\u00f3k tal\u00e1lhat\u00f3k, mint a v\u00e1m\u00fcgy, a f\u0151bb \u00fatvonalak \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k, az utaz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151, a politikai viszonyok, a legfontosabb kifejez\u00e9sek list\u00e1ja, hotelek, \u00e9ttermek, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak, kir\u00e1ndul\u00f3helyek \u00e9s gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k le\u00edr\u00e1sa. Az eligazod\u00e1st 54 illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s 4 t\u00e9rk\u00e9p seg\u00edti. A k\u00f6tet alapj\u00e1n ak\u00e1r az orsz\u00e1g korabeli turisztikai infrastrukt\u00far\u00e1ja is j\u00f3l rekonstru\u00e1lhat\u00f3 lenne.<\/p>\n\n\n\n<\/a> 18. k\u00e9p \u2013 Illustrirter F\u00fchrer durch Ungarn. C\u00edmlap<\/em> <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\nPrinz Gyula: Utaz\u00e1saim Bels\u0151-\u00c1zsi\u00e1ban. Kert\u00e9sz J\u00f3zsef k\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Budapest, 1911.<\/h2>\n\n\n\n
Utols\u00f3k\u00e9nt Prinz Gyula (1882\u20131973) geol\u00f3gus, geogr\u00e1fus, a p\u00e9csi Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetem egykori professzora \u00fatle\u00edr\u00e1s\u00e1ra h\u00edvjuk fel a figyelmet azzal a megszor\u00edt\u00e1ssal, hogy a digitaliz\u00e1lt m\u0171 szerz\u0151i jogi okok miatt jelenleg csak a P\u00e9csi Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r bels\u0151 termin\u00e1lj\u00e1r\u00f3l \u00e9rhet\u0151 el. Cser\u00e9be egy a TGYO blogon Prinz Gyula pip\u00e1i<\/em> c\u00edmmel megjelent bejegyz\u00e9st aj\u00e1nlunk, amelyben a m\u0171 alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3\u00fatj\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1r\u00f3l is olvashatnak.<\/p>\n\n\n\n
Az esem\u00e9nynek a megye tudom\u00e1nyos \u00e9let\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t jelzi, hogy a k\u00f6vetkez\u0151, Baranya megy\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 monogr\u00e1fia a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l jelent meg 1896-ban V\u00e1rady Ferenc szerkeszt\u00e9s\u00e9ben Baranya m\u00faltja \u00e9s jelenje<\/em> c\u00edmen.<\/p>\n\n\n\n K\u0151v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 (1819\u20131907), b\u00e1r els\u0151sorban t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s statisztikusk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon az ut\u00f3kor, aki lapkiad\u00e1ssal \u00e9s \u00e9letbiztos\u00edt\u00e1ssal is foglalkozott, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban v\u00e9gigvonul Erd\u00e9ly ismertet\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye, amely m\u00e9g fiatal kor\u00e1ban a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Teleki-k\u00f6nyvt\u00e1rban folytatott kutat\u00e1sai sor\u00e1n er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg benne. [4]<\/a> Az Erd\u00e9lyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vek mellett k\u00fcl\u00f6n k\u00f6tetet szentelt term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keinek bemutat\u00e1s\u00e1ra. \u201eB\u00e1lv\u00e1nyoztuk, de nem tanulm\u00e1nyoztuk. T\u00e1n alig van v\u00f6lgye, melyet v\u00e9rrel meg ne \u00f6nt\u00f6zt\u00fcnk volna m\u00e1r; de alig van egy t\u00e1j, mely \u00e1t lenne vizsg\u00e1lva s tudom\u00e1nyosan le\u00edrva.\u201d <\/em>[5]<\/a><\/p>\n\n\n\n Annak ellen\u00e9re, hogy nem volt k\u00e9pzett term\u00e9szettud\u00f3s, a bevezet\u0151ben meggy\u0151z\u0151en v\u00e1zolja a geol\u00f3gi\u00e1t a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n foglalkoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket, amelyek h\u00e1tter\u00e9ben felsejlik a neptunist\u00e1k \u00e9s a plutonist\u00e1k harca \u00e9s a bibliai \u00f6z\u00f6nv\u00edz geol\u00f3giai magyar\u00e1zat\u00e1nak ig\u00e9nye. Jellemz\u0151 a korszak felfog\u00e1s\u00e1ra, hogy a F\u00f6ld kor\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban ekkor m\u00e1r meghaladt\u00e1k a Bibli\u00e1n alapul\u00f3 6000 \u00e9ves id\u0151tartamot, \u00e9s a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3, esetleg t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9vesnek becs\u00fclt\u00e9k. [6]<\/a> \u201eAz eg\u00e9sz f\u00f6ldisme m\u00e9g b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben vagyon. A Noe, Deukalion [7]<\/strong><\/a> viz\u00f6z\u00f6n\u00e9n kiv\u00fcl majd mi emlit\u00e9s sincs, mi a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szetben ide vonatkozn\u00e9k. L\u00e1tjuk a tengermaradv\u00e1nyokat hegyeinken, igen a Himalay\u00e1n; de mik\u00e9p ment azon tengeri maradv\u00e1ny oda? oda \u00e9rt-e egykor a tenger hull\u00e1ma? az m\u00e9g mind k\u00e9tely alatt vagyon. Ismerj\u00fck a f\u00f6ld k\u00f6zi t\u00fczet, a vulk\u00e1nok mozgalmait, szigeteket l\u00e1tunk felmer\u00fclni a tengerb\u0151l; gyan\u00edtjuk, hogy \u0151sk\u0151 tartalm\u00fa begyeinket a vulk\u00e1nok taszit\u00e1k fel; de hogyan \u00e9s mikor? azt megfejteni m\u00e9g nem tudjuk. L\u00e1tjuk, mik\u00e9p a vulk\u00e1nok hegyalkot\u00e1sa ut\u00e1n tengerek vagy viz\u00f6z\u00f6n\u00f6k roppant befoly\u00e1st gyakoroltak hegyeinkre, azok k\u00fclalakj\u00e1t szerfelett m\u00f3dosit\u00e1k, v\u00e1ltoztat\u00e1k; de hogy honnan vette mag\u00e1t e roppant tenger, vagy v\u00edz\u00f6z\u00f6n? \u00e1lal\u00e1nos-e vagy r\u00e9szletes lehete az el\u00f6z\u00f6nl\u00e9s? az m\u00e9g meg\u00e1ll\u00edtva nincs.\u201d <\/em>[8]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u0171 mindazon\u00e1ltal nem tekinti t\u00e1rgy\u00e1nak Erd\u00e9ly kimer\u00edt\u0151 \u00e1sv\u00e1nytani \u00e9s geol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1t, hanem ahogy \u0151 fogalmaz megk\u00eds\u00e9rti \u201eErd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai s fest\u0151is\u00e9gei sorozat\u00e1t \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani\u201d<\/em>. [9]<\/a> Az olvas\u00f3 hegyek, szorosok, barlangok, arany-, ez\u00fcst-, vas-, s\u00f3- \u00e9s r\u00e9zb\u00e1ny\u00e1k, gy\u00f3gyvizek, v\u00edzes\u00e9sek, tavak, foly\u00f3k \u00e9s fenlap\u00e1lyok ma is \u00e9lvezhet\u0151 le\u00edr\u00e1sait kapja, amelyek k\u00f6z\u00fcl id\u0151nk\u00e9nt az \u00edr\u00f3 szem\u00e9lyes benyom\u00e1sai \u00e9s versbet\u00e9tek sem hi\u00e1nyoznak.<\/p>\n\n\n\n Varga M\u00e1rton (1767\u20131818) a nagyv\u00e1radi \u00e9s a gy\u0151ri akad\u00e9mi\u00e1kon term\u00e9szeti \u00e9s gazdas\u00e1gi tudom\u00e1nyokat tan\u00edtott, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n Nagyvenyimben volt a zirci ap\u00e1ts\u00e1g j\u00f3sz\u00e1gkorm\u00e1nyz\u00f3ja. [10]<\/a> M\u0171vei nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokon alapulnak, de a maguk kor\u00e1ban az els\u0151 magyar nyelv\u0171 csillag\u00e1szati \u00e9s fizikai f\u00f6ldrajzi \u00f6sszefoglal\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartoztak. [11]<\/a> Meg\u00edr\u00e1suk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tan\u00e1ri munk\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott, \u00e9s feltehet\u0151en tank\u00f6nyvk\u00e9nt, jegyzetk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Erre utal az alc\u00edmben \u201eaz ifj\u00fas\u00e1g jav\u00e1ra\u201d<\/em> kit\u00e9tel is.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171vet tanulm\u00e1nyozva k\u00e9pet kaphatunk arr\u00f3l, hogyan gondolkodtak a korszakban a term\u00e9szeti jelens\u00e9gekr\u0151l. A t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1ljuk a mechanik\u00e1t, optik\u00e1t, k\u00e9miai elemeket, \u00e9g\u00e9st, l\u00e9gk\u00f6ri jelens\u00e9geket, hangot, m\u00e1gnesess\u00e9get, \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1st is, felt\u00e9ve, hogy meg\u00e9rtj\u00fck, mit is olvasunk. \u201eA’ vil\u00e1gnak vissza\u00fct\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, megt\u00f6rettet\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s kanyar\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, v\u00e9gre az \u00e1ltaltetsz\u0151s\u00e9gr\u0151l\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet p\u00e9ld\u00e1ul az optik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, \u201eA’ menyk\u0151 materi\u00e1r\u00f3l k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gessen\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet pedig az elektromoss\u00e1gr\u00f3l. Varga M\u00e1rton nagy \u00e9rdeme, hogy magyar nyelven \u00edrta term\u00e9szettudom\u00e1nyos m\u0171veit, el\u0151seg\u00edtve ezzel a magyar tudom\u00e1nyos nyelv kialakul\u00e1s\u00e1t. Hogy ez a korszakban nem volt egyszer\u0171 feladat, a k\u00f6tetek elej\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 fejezetek jelzik, amelyek a \u201emagyar mesters\u00e9ges szavakat\u201d<\/em> tartalmazz\u00e1k latin megfelel\u0151ikkel egy\u00fctt. Ezeknek a kifejez\u00e9seknek nagy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r nem haszn\u00e1ljuk, ez\u00e9rt a m\u0171 olvas\u00e1s\u00e1hoz ma m\u00e1r egy magyar-magyar sz\u00f3t\u00e1rra is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lenne. Ki gondoln\u00e1 ugyanis, hogy a \u201ebujd\u00f3s\u00f3knak t\u00e1v\u00fals\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d<\/em> kifejez\u00e9s alatt Varga M\u00e1rton a bolyg\u00f3k t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t \u00e9rtette?<\/p>\n\n\n\n Ez a k\u00f6tet egy \u00e9vvel a A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya <\/em>ut\u00e1n jelent meg. Els\u0151 szakasza \u201eA’ tsillagoknak term\u00e9szetes esm\u00e9rete\u201d<\/em> c\u00edmen a csillag\u00e1szat k\u00f6r\u00e9be tartozik. A m\u00e1sodik szakasz \u201eA’ F\u00f6ldnek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintet\u00e9r\u0151l, vagy is annak term\u00e9szeti le\u00edr\u00e1sa\u201d<\/em> c\u00edmet viseli, ez m\u00e1r a fizikai f\u00f6ldrajz ter\u00fclet\u00e9hez sorolhat\u00f3, ahol oceanogr\u00e1fi\u00e1val, a szil\u00e1rd k\u00e9reggel \u00e9s l\u00e9gk\u00f6rtannal is foglalkozik, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n t\u00e1rgyalja p\u00e9ld\u00e1ul a tengerpartok s\u00fcllyed\u00e9s\u00e9nek \u00e9s emelked\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t \u00e9s a foly\u00f3k kiv\u00e1j\u00f3 \u00e9s felt\u00f6lt\u0151 munk\u00e1j\u00e1t. A F\u00f6ld keletkez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an ugyanakkor elvetette a korabeli elm\u00e9leteket, \u00e9s a m\u00f3zesi genezist vallotta. [12]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r<\/em> a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett abb\u00f3l az ig\u00e9nyb\u0151l, hogy magyar erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l egy hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 tudom\u00e1nyos munka k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n. Az Orsz\u00e1gos Erd\u00e9szeti Egyes\u00fclet v\u00e1lasztm\u00e1nya 1894-ben Tag\u00e1nyi K\u00e1roly (1858\u20131924) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt, lev\u00e9lt\u00e1rost b\u00edzta meg az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, a honfoglal\u00e1st\u00f3l 1867-ig keletkezett forr\u00e1sok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kiad\u00e1s\u00e1val. [13]<\/a><\/p>\n\n\n\n A h\u00e1rom k\u00f6tetes m\u0171 \u00f6sszesen 772 oklevelet tartalmaz: az els\u0151 k\u00f6tet 1015-tel, a legels\u0151 hiteles erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1ssal kapcsolatos oklev\u00e9llel kezd\u0151dik, \u00e9s 1742-ig, a temesi b\u00e1ns\u00e1gi erd\u0151mesteri hivatal fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ig tart; a m\u00e1sodik k\u00f6tet az 1743-t\u00f3l, 1807-ig, a selmeczi erd\u00e9szeti akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ig keletkezett forr\u00e1sokat k\u00f6zli; a harmadik pedig 1808-t\u00f3l 1867-ig, a kiegyez\u00e9sig terjed. Az els\u0151 k\u00f6tet elej\u00e9n Tag\u00e1nyi k\u00fcl\u00f6n tanulm\u00e1nyban v\u00e1zolta fel a magyar erd\u0151gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a primit\u00edv erd\u0151k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekt\u0151l a k\u00f6z\u00e9pkori erd\u00e9szeti kult\u00far\u00e1n \u00e1t M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1ig \u00e9s a 19. sz\u00e1zad erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171 mind a mai napig az erd\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, k\u00f6rnyezett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok kiindul\u00f3pontja lehet. Megtudhatjuk bel\u0151l\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul, kik \u00e9s hogyan haszn\u00e1lt\u00e1k az erd\u0151t, milyen szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az erd\u0151 a k\u00f6zel\u00fckben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9let\u00e9ben, mekkora volt a kiterjed\u00e9s\u00fck vagy hogyan pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg\u00f3vni \u0151ket. Az olvas\u00e1st n\u00e9mileg nehez\u00edti, hogy a szerkeszt\u0151 a magyar nyelv\u0171 kivonatokon t\u00fal gyakran k\u00f6z\u00f6l eredeti latin \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 r\u00e9szleteket is.<\/p>\n\n\n\n Wenzel Guszt\u00e1v (1812\u20131891) a pesti egyetem jogi kar\u00e1nak tan\u00e1ra, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja volt. Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt tan\u00edtott eur\u00f3pai jogt\u00f6rt\u00e9netet, ezen k\u00edv\u00fcl jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sok k\u00f6zread\u00e1s\u00e1ban is. [14]<\/a> Ez ut\u00f3bbi min\u0151s\u00e9g\u00e9ben k\u00e9rte fel az MTA T\u00f6rt\u00e9nelmi Bizotts\u00e1ga Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szatt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. [15]<\/a><\/p>\n\n\n\n A monogr\u00e1fia h\u00e1rom korszakra osztja a hazai b\u00e1ny\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: az els\u0151 korszak \u201ea honalap\u00edt\u00e1st\u00f3l az \u00e1ltal\u00e1nos b\u00e1nyaszabads\u00e1g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ig, 1523-ig\u201d<\/em> tart, a m\u00e1sodik M\u00e1ria Ter\u00e9zia uralkod\u00e1saig, a harmadik pedig napjainkig. Az \u201eokm\u00e1nyi f\u00fcggel\u00e9k\u201d<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 r\u00e9sz a t\u00e9m\u00e1ban addig m\u00e9g kiadatlan, eredeti forr\u00e1sokat k\u00f6z\u00f6l.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6tet t\u00e9m\u00e1j\u00e1t tekintve legink\u00e1bb a b\u00e1nyajog \u00e9s a tulajdonviszonyok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkozik, m\u00edg a b\u00e1ny\u00e1szat term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gair\u00f3l nem esik sz\u00f3. A forr\u00e1sokat eredeti latin \u00e9s n\u00e9met nyelven k\u00f6zli. Mindezt az\u00e9rt bocs\u00e1jtjuk el\u0151re, hogy a geol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 olvas\u00f3ban ne kelts\u00fcnk hamis elv\u00e1r\u00e1sokat. Az egyes fejezetek mindazon\u00e1ltal hasznos adatokat szolg\u00e1ltathat egy-egy b\u00e1nyavid\u00e9k vagy b\u00e1nya haszn\u00e1lat\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Pete Zsigmond (1825\u20131883) orvos- \u00e9s seb\u00e9szdoktor, a f\u00fcrd\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat mag\u00e1ntan\u00e1ra 1862-ben tette k\u00f6zz\u00e9 \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, amelyet a Kir\u00e1lyi Budapesti Orvosegylet \u00fcl\u00e9s\u00e9n mondott el.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00f6vegben legink\u00e1bb a f\u00fcrd\u00e9si m\u00f3dszerek csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a f\u00fcrd\u00e9snek emberi testre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A gy\u00f3gyvizek geol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l, a f\u00fcrd\u0151helyek t\u00e9rbeli elhelyezked\u00e9s\u00e9r\u0151l nem olvashatunk, viszont b\u0151ven kapunk inform\u00e1ci\u00f3kat a f\u00fcrd\u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a gy\u00f3gyvizek haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l \u00e9s a korabeli orvosi felfog\u00e1sr\u00f3l. Egy \u00e9rdekesebb id\u00e9zetben p\u00e9ld\u00e1ul az az\u00f3ta elavult, de a korszakban \u00e1ltal\u00e1nos magyar\u00e1z\u00f3 er\u0151vel b\u00edr\u00f3 nedvk\u00f3rtan alkalmaz\u00e1s\u00e1t is felfedezhetj\u00fck: \u201eMindezen bajoknak nem lehet term\u00e9szetesb \u00e9s c\u00e9lszer\u0171bb el\u0151z\u0151 vagy gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 m\u00f3dja, mint az, hogy a nedvkering\u00e9snek ellenkez\u0151 ir\u00e1nyt adunk, a bels\u0151 torl\u00f3d\u00e1st kifel\u00e9 vezetj\u00fck, a t\u00fals\u00e1gos bels\u0151 elv\u00e1laszt\u00e1st k\u00fcls\u0151 \u00e1ltal helyettes\u00edtj\u00fck, mit f\u00fcrd\u0151k \u00e1ltal a legbiztosabban vagyunk k\u00e9pesek el\u00e9rni.\u201d <\/em>[16]<\/a> Ma m\u00e1r legal\u00e1bb tudjuk, hogy a gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 t\u00e9nyleg haszn\u00e1l, csak nem \u00fagy.<\/p>\n\n\n\n Horv\u00e1th B\u00e1lint Istv\u00e1n (1799\u20131860) Benedek-rendi \u00e1ldoz\u00f3pap \u00e9s tan\u00e1r 1841 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt Tihany, 1844 \u00e9s 1847 k\u00f6z\u00f6tt pedig Balatonf\u0151kaj\u00e1r papja volt. [17]<\/a> A balatonf\u00fcredi gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 a korszakban a Benedek-rend kezel\u00e9s\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a f\u00fcrd\u0151hely \u00e9s a Balaton k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e1llt a k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben. Ahogyan az alc\u00edmb\u0151l is kider\u00fcl, nem tudom\u00e1nyos m\u0171r\u0151l, hanem egyfajta \u00fatik\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, amelyet a f\u00fcrd\u0151vend\u00e9geknek sz\u00e1nt. Balatonf\u00fcred f\u00fcrd\u0151kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l egy kor\u00e1bbi bejegyz\u00e9s\u00fcnkben m\u00e1r \u00edrtunk, amely itt \u00e9rhet\u0151 el. [18]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6tetben szerepel a f\u00fcrd\u0151hely t\u00f6rt\u00e9nete, topogr\u00e1fi\u00e1ja, k\u00f6zleked\u00e9se, geol\u00f3gi\u00e1ja, a tihanyi visszhang, az \u0151shonos halfajok, valamint a Balaton parti telep\u00fcl\u00e9sek le\u00edr\u00e1sa. A t\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9szek mellett olykor term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi szakaszokat is tal\u00e1lunk, amelyek k\u00f6z\u00fcl most a Tihanyi f\u00e9lszigetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3t id\u00e9zz\u00fck: \u201eez a\u2019 sziget f\u00f6ld alatti t\u0171z \u00e1ltal bukott ki l\u00e9gyen a\u2019 tenger\u2019 fenek\u00e9b\u0151l; igen a\u2019 tenger\u2019 fenek\u00e9b\u0151l, mint a\u2019 legmagasabb hegyeiben b\u0151ven tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s csak egyed\u00fcl tengerben l\u00e9tez\u0151 csigafajok bizony\u00edtanak, [\u2026]\u201d <\/em>[19]<\/a><\/p>\n\n\n\n Hogy P\u00e9csett a tiszta iv\u00f3v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s m\u00e9g a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n sem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 dolog, arra B\u00f6ckh J\u00e1nos geol\u00f3gus 1900-ban kiadott V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa eml\u00e9keztet. B\u00e1r a belv\u00e1rosban 1892 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Tettye viz\u00e9t haszn\u00e1l\u00f3 v\u00edzvezet\u00e9krendszer, a n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151en ezt azonban b\u0151v\u00edteni kellett. Mivel a Tettye v\u00edzhozama ehhez m\u00e1r nem volt el\u00e9g, \u00faj forr\u00e1sok ut\u00e1n kellett n\u00e9zni. Ezt tette meg B\u00f6ckh J\u00e1nos a v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1sainak alapos vizsg\u00e1lat\u00e1val, v\u00e9g\u00fcl a Tortyog\u00f3 forr\u00e1s alaposabb kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1t javasolta a v\u00e1rosnak.<\/p>\n\n\n\n \u201eP\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros vizi viszonyainak megvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1val els\u0151 izben 1875. \u0151sz\u00e9n foglalkoztam s az akkor el\u00e9rt eredm\u00e9nyeket \u201eP\u00e9cs v\u00e1rosa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek f\u00f6ldtani \u00e9s vizi viszonyai\u201d czim\u00fc munk\u00e1mban a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v tavasz\u00e1n a magy. kir. f\u00f6ldtani int\u00e9zet \u00e9vk\u00f6nyve IV. k\u00f6tet\u00e9ben k\u00f6z\u00f6ltem. Ama k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy P\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, f\u0151leg sz\u00e1raz id\u0151ben iv\u00f3viz hi\u00e1ny\u00e1ban szenved, mint munk\u00e1m bevezet\u0151 soraib\u00f3l l\u00e1that\u00f3, m\u00e1r akkor\u00e1ban is mutatkozott. [\u2026] Az\u00f3ta l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltoztak a viszonyok. Az id\u0151k\u00f6zben letelt 24 \u00e9v alatt a v\u00e1ros lakosainak, ipartelepeinek \u00e9s k\u00f6zint\u00e9zeteinek sz\u00e1ma \u00e9s kiterjed\u00e9se \u00f6rvendetesen gyarapodott s igy val\u00f3ban nem v\u00e1ratlan t\u00fcnem\u00e9ny, hogy P\u00e9cs sz. kir. v\u00e1ros lakoss\u00e1ga, nevezetesen tekintve a m\u00e1r hosszabb id\u0151 \u00f3ta tart\u00f3 mostani nagy sz\u00e1razs\u00e1got, ism\u00e9t vizhi\u00e1nnyal k\u00fczd, ann\u00e1l ink\u00e1bb sem, mert a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismeretek ter\u00e9n be\u00e1llt nagy halad\u00e1s mellett a v\u00e1ros k\u00f6zelebbi ter\u00fclet\u00e9n mutatkoz\u00f3 forr\u00e1sok m\u00e1r nem mindegyike j\u00f6het a v\u00e1ros iv\u00f3v\u00edzzel val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1s\u00e1n\u00e1l tekintetbe.\u201d [20]<\/strong><\/a><\/em><\/p>\n\n\n\n A P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem kiad\u00e1s\u00e1ban 2016-ban megjelent k\u00f6tet a mai magyar gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajzi helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lja. A kutat\u00e1s f\u0151 hipot\u00e9zise szerint a jelent\u0151s hazai term\u00e1lv\u00edz k\u00e9szlet hat\u00e9kony eg\u00e9szs\u00e9gturisztikai c\u00e9l\u00fa hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges egy versenyk\u00e9pess\u00e9gi index kidolgoz\u00e1sa, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nyomon k\u00f6vethet\u0151 a szektor r\u00e9sztvev\u0151inek helyi, region\u00e1lis \u00e9s kiterjedtebb t\u00e9rs\u00e9gi teljes\u00edtm\u00e9nye. A kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t els\u0151sorban a nyugat-dun\u00e1nt\u00fali \u00e9s a d\u00e9l-dun\u00e1nt\u00fali gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k k\u00e9pezt\u00e9k a k\u00edn\u00e1lat, a kereslet \u00e9s a versenyk\u00e9pess\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6tet ezen t\u00fal tartalmaz egy fogalmi \u00fatmutat\u00f3t \u00e9s egy irodalomjegyz\u00e9ket eg\u00e9szs\u00e9gturisztikai versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1latokr\u00f3l. Tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa nemcsak turisztikai szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra lehet hasznos.<\/p>\n\n\n\n Ehhez a blokkhoz kapcsol\u00f3dik a PTE Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tud\u00e1sk\u00f6zpont T\u00f6rt\u00e9neti Gy\u0171jtem\u00e9nyek Oszt\u00e1ly\u00e1n rendezett 2016. \u00e9vi id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. T\u00e9m\u00e1ja a gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, v\u00edzgy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9s f\u00fcrd\u0151\u00e9let volt, amely a Balneol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g 125 \u00e9ves jubileum\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott. A t\u00e1rlat a magyarorsz\u00e1gi gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151ket, a balneol\u00f3gia szakirodalm\u00e1t \u00e9s a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vizeket, f\u00fcrd\u0151\u00e9letet mutatta be t\u00f6bb mint 250 k\u00f6nyv \u00e9s k\u00e9peslap, illetve t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z t\u00e1rgy \u00e9s m\u0171szer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legr\u00e9gebbi, 1714-ben kiadott k\u00f6tet\u00e9t\u0151l kezdve a napjainkban megjelent szakirodalom is megtekinthet\u0151 volt.<\/p>\n\n\n\n H\u00f6lbling Miksa (1811\u20131901), Baranya megye m\u00e1sodf\u0151orvosa, majd 1865-t\u0151l f\u0151orvosa szint\u00e9n a m\u00e1r emlegetett Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga p\u00e9csi v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette el Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata <\/em>c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t 1845-ben. A k\u00f6tet saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy v\u00e1rmegye eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismertet\u00e9s\u00e9t megel\u0151zi annak term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi bemutat\u00e1sa. [21]<\/a><\/p>\n\n\n\n A leg\u00e9rdekesebb tal\u00e1n a \u201eBaranya lak\u00f3it megl\u00e1togatni szokott betegs\u00e9gek\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 fejezet, amely a megye term\u00e9szeti viszonyai \u00e9s a lakoss\u00e1g eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket vizsg\u00e1lja, le\u00edrja a n\u00e9pess\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak az eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, felsorolja a legyakoribb betegs\u00e9geket \u00e9s azok gy\u00f3gym\u00f3djait, amelyek legink\u00e1bb a n\u00e9pi gy\u00f3gy\u00e1szat k\u00f6r\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s sorra veszi a korabeli j\u00e1rv\u00e1nyokat, mint a v\u00e9rhas, himl\u0151, kanyar\u00f3 vagy a v\u00f6rheny.<\/p>\n\n\n\n Az olvas\u00e1st nehez\u00edti, vagy ink\u00e1bb \u00e9rdekess\u00e9 teszi a korabeli kifejez\u00e9sek haszn\u00e1lata, amelyek jelent\u00e9se a mai olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra nem mindig egy\u00e9rtelm\u0171. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul H\u00f6lbling arr\u00f3l sz\u00e1mol be, hogy a mellbetegs\u00e9gek vizsg\u00e1latl\u00e1n\u00e1l \u201eP\u00e9csett m\u00e1r k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen haszn\u00e1ltatik a hangt\u00f6mesz\u201d<\/em>, akkor csak a z\u00e1r\u00f3jelben k\u00f6z\u00f6lt latin kifejez\u00e9s \u00e1rulkodik arr\u00f3l, hogy a sztetoszk\u00f3pr\u00f3l, illetve annak korabeli el\u0151dj\u00e9r\u0151l besz\u00e9l. Szint\u00e9n jellemz\u0151 a korszak felfog\u00e1s\u00e1ra, hogy a f\u00fcggel\u00e9kben le\u00edrja az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny gyakori betegs\u00e9geit is.<\/p>\n\n\n\n Ortvay Tivadar (1843\u20131916) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, r\u00e9g\u00e9sz, f\u00f6ldrajztud\u00f3s, pedag\u00f3gus, r\u00f3mai katolikus pap sokoldal\u00fa munk\u00e1ss\u00e1ga kiterjedt a K\u00e1rp\u00e1t-medence t\u00f6rt\u00e9neti v\u00edzrajz\u00e1ra, Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldrajz\u00e1ra \u00e9s egyes v\u00e1rmegy\u00e9k helyt\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt. [22]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9pkori magyar egyh\u00e1z topogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 m\u0171v\u00e9nek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hat\u00e1rozta meg: \u201eE m\u00fc feladata a XIV. sz\u00e1zadi p\u00e1pai d\u00e9zsmalajstromok helyneveinek magyar\u00e1zata, \u00e9s ezzel kapcsolatosan a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1zi beoszt\u00e1snak \u00fagy \u00edr\u00e1sban, mint t\u00e9rk\u00e9pben val\u00f3 felt\u00fcntet\u00e9se.\u201d <\/em>[23]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet enciklop\u00e9dikus jelleggel mutatja be az egyh\u00e1zmegy\u00e9k r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hat\u00e1rait \u00e9s az egyh\u00e1zi k\u00f6zigazgat\u00e1si beoszt\u00e1st, valamint nyelvt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s topogr\u00e1fiai levezet\u00e9sekkel azonos\u00edtja a forr\u00e1sokban el\u0151fordul\u00f3 helyneveket. A harmadik k\u00f6tet a tulajdonk\u00e9ppeni t\u00e9rk\u00e9pmell\u00e9klet, amely h\u00e9t k\u00fcl\u00f6n is kivehet\u0151 t\u00e9rk\u00e9pen \u00e1br\u00e1zolja az egyh\u00e1zmegy\u00e9ket az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet adatai alapj\u00e1n. Ez a harmadik k\u00f6tet a t\u00e9rk\u00e9pek nagy m\u00e9rete miatt (egyel\u0151re) sajnos nem ker\u00fclt fel a Digit\u00e1li\u00e1ra, csak helyben haszn\u00e1lhat\u00f3. Ez a m\u00e9reteiben is impoz\u00e1ns munka megjelen\u00e9se \u00f3ta a t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi, egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s helyt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok alapj\u00e1ul szolg\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n Evliy\u0101 \u00c7elebi (1611\u20131684) t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3, t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Afrik\u00e1ban tett utaz\u00e1sair\u00f3l t\u00edz k\u00f6tetre terjed\u0151 munk\u00e1t \u00edrt, amelyben a korabeli orsz\u00e1gok \u00e9s v\u00e1rosok le\u00edr\u00e1s\u00e1n t\u00fal, hadj\u00e1ratok, ostromok, t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3k, statisztikai adatok \u00e9s helyi mond\u00e1k is szerepelnek. A hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl lappang\u00f3 k\u00e9zirat kiad\u00e1s\u00e1t 1897-ben kezdt\u00e9k meg T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban. A Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 hatodik k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia is t\u00e1mogatta. Kar\u00e1cson Imre 1902-ben kapott megb\u00edz\u00e1st a magyar ford\u00edt\u00e1s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, amely v\u00e9g\u00fcl k\u00e9t k\u00f6tetben jelent meg 1904 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt. [24]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az utaz\u00f3 1660 \u00e9s 1666 k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1rt t\u00f6bb \u00edzben Magyarorsz\u00e1gon, ezalatt hadj\u00e1ratokon vett r\u00e9szt, diplom\u00e1ciai feladatokat l\u00e1tott el, \u00e9s k\u00f6zben folyamatosan utazott \u00e9s \u00edrt. M\u0171v\u00e9ben le\u00edrja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Nagyv\u00e1rad ostrom\u00e1t, Zr\u00ednyi Mikl\u00f3sn\u00e1l tett l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t, Buda, Szigetv\u00e1r \u00e9s Kanizsa v\u00e1r\u00e1t, a Szentgotth\u00e1rdi \u00fctk\u00f6zetet \u00e9s a b\u00e9csi k\u00f6vetj\u00e1r\u00e1st. Megfelel\u0151 kritik\u00e1val kezelve \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s sokszor id\u00e9zett t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzi forr\u00e1s, amelyb\u0151l a korabeli Magyarorsz\u00e1g viszonyait ismerhetj\u00fck meg egy t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Edward Browne (1644\u20131708) Oxfordban v\u00e9gzett orvosi tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n 1668 \u00e9s 1673 k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3pai k\u00f6rutaz\u00e1sra, \u00fagynevezett \u201eGrand Tourra\u201d indult, amely a j\u00f3m\u00f3d\u00fa brit ifjak k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t betet\u0151z\u0151 eur\u00f3pai utaz\u00e1sokat jelentett a korszakban. Browne, ahogyan m\u0171ve alc\u00edm\u00e9ben megjel\u00f6lte, Magyarorsz\u00e1gon, Szerbi\u00e1ban, Bulg\u00e1ri\u00e1ban, Maced\u00f3ni\u00e1ban, Ausztri\u00e1ban, Olaszorsz\u00e1gban is j\u00e1rt, ahol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le term\u00e9szettudom\u00e1nyos megfigyel\u00e9seket is v\u00e9gzett. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1sv\u00e1nytan \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9rdekelte. M\u0171ve legelej\u00e9n Magyarorsz\u00e1ggal kapcsolatban p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9ppen annak gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151kben \u00e9s \u00e1sv\u00e1nykincsekben val\u00f3 gazdags\u00e1g\u00e1t emelte ki. Jelen utaz\u00e1si besz\u00e1mol\u00f3n k\u00edv\u00fcl \u00e1sv\u00e1nytani szakcikkeket jelentetett meg a londoni Royal Society Philosophical Transactions<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1ban. Utaz\u00e1sair\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyvei h\u00edrnevet szereztek neki, hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n sikeres orvosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Londonban, egy ideig a kir\u00e1ly h\u00e1ziorvosa is volt. [25]<\/a><\/p>\n\n\n\n Browne p\u00e1r \u00e9vvel Evliy\u0101 \u00c7elebi ut\u00e1n j\u00e1rt Magyarorsz\u00e1gon. K\u00e9t, n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1volabb \u00e1ll\u00f3 utaz\u00f3t neh\u00e9z lenne tal\u00e1lni a korszakban. Sz\u00f6vegeik \u00f6sszevet\u00e9se ak\u00e1r \u00e9rdekes megfigyel\u00e9sekre is vezethet.<\/p>\n\n\n\n V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin (1832\u20131913) k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s motiv\u00e1lta, amely az elm\u00falt sz\u00e1zadokban oly sok m\u00e1s tud\u00f3s utaz\u00f3t is elind\u00edtott K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ba \u00e9s az Ural vid\u00e9k\u00e9re: a magyar nyelv eredet\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se. V\u00e1mb\u00e9ry 1861-ben alapos nyelvismerettel, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val t\u00f6r\u00f6k dervisk\u00e9nt v\u00e1gott neki az eur\u00f3pai emberek \u00e1ltal addig ismeretlen vid\u00e9keknek, ahol sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezte nyelv\u00e9szeti \u00e9s egy\u00e9b megfigyel\u00e9seit. \u00datik\u00f6nyve m\u00e1sodik kiad\u00e1s\u00e1nak el\u0151szav\u00e1ban \u00edgy \u00edr err\u0151l: \u201eE megjegyz\u00e9sek meg fogj\u00e1k magyar\u00e1zni, mi c\u00e9lja volt v\u00e1ndorl\u00e1saimnak a Boszporust\u00f3l Szamarkandig. F\u00f6ldtani \u00e9s csillag\u00e1szati vizsg\u00e1latok kiv\u00fcl estek k\u00f6r\u00f6m\u00f6n, s\u0151t ilyesmi lehetetlenn\u00e9 is v\u00e1lt, minthogy dervis-jellemet vettem f\u00f6l. Figyelmem legink\u00e1bb a K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban lak\u00f3 n\u00e9pfajokra volt ir\u00e1nyozva, s ezek t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai viszonyainak, jellem\u00e9nek, erk\u00f6lcseinek \u00e9s szok\u00e1sainak igyekeztem v\u00e1zlat\u00e1t adni a k\u00f6vetkez\u0151 lapokon, noha tal\u00e1n a siker nem felelt meg t\u00f6k\u00e9letesen a sz\u00e1nd\u00e9knak.\u201d <\/em>[26]<\/a><\/p>\n\n\n\n V\u00e1mb\u00e9ry 1864 m\u00e1jus\u00e1ban \u00e9rkezett vissza Pestre, majd Londonba utazott, hogy megszervezze m\u0171v\u00e9nek angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1t, amely 1865-ben jelent meg Travels in Central Asia<\/em> c\u00edmen. A m\u0171 k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: az els\u0151 r\u00e9sz a Teher\u00e1nt\u00f3l Szamarkandig tart\u00f3 utaz\u00e1st \u00edrja le, a m\u00e1sodik r\u00e9sz pedig \u201ejegyzeteket tartalmaz K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia f\u00f6ldleir\u00e1si, statisztikai, politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyair\u00f3l\u201d<\/em>. [27]<\/a> Ez a m\u0171 megalapozta vil\u00e1gh\u00edr\u00e9t \u00e9s pesti egyetemi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, amely sor\u00e1n k\u00e9shegyre men\u0151 vit\u00e1kat folytattak a magyar nyelv eredet\u00e9r\u0151l. Az olvas\u00f3t viszont most tal\u00e1n jobban fogja \u00e9rdekelni a m\u00e1r id\u0151ben is t\u00e1voli vid\u00e9kek le\u00edr\u00e1sa \u00e9s az utaz\u00e1s \u00e9lm\u00e9nye, amelyben V\u00e1mb\u00e9ry r\u00e9v\u00e9n most nek\u00fcnk is r\u00e9sz\u00fcnk lehet.<\/p>\n\n\n\n Heksch S\u00e1ndor (1836\u20131885) magyarorsz\u00e1gi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa b\u00e9csi \u00edr\u00f3 volt, aki t\u00f6bb K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t \u00e9rint\u0151 utaz\u00e1si k\u00f6nyvet adott ki. 1867 k\u00f6r\u00fcl a pesti Lloyd-t\u00e1rsulat hivatalnoka volt, [28]<\/a> amely a v\u00e1ros kereskedelm\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta megszervezni, k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt pesti gabonacsarnok \u00e9s a t\u0151zsde l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. Ennek alapj\u00e1n felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy Heksch utaz\u00e1sait nem a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s v\u00e1gya, hanem praktikusabb szempontok hat\u00e1rozt\u00e1k meg. M\u0171v\u00e9nek alc\u00edme: \u201eHandbuch f\u00fcr Touristen und Gesch\u00e4fts-Reisende\u201d<\/em> azaz K\u00e9zik\u00f6nyv turist\u00e1k \u00e9s \u00fczleti \u00fcgyben utaz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Heksch az el\u0151sz\u00f3ban kifejti, hogy kor\u00e1bbi, a Dun\u00e1t \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tokat bemutat\u00f3 k\u00f6nyveinek sikere miatt b\u00edzta meg a kiad\u00f3 egy, a Magyar Korona Orsz\u00e1gait eg\u00e9sz\u00e9ben bemutat\u00f3 k\u00f6tet k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A nyugat-eur\u00f3pai gy\u00e1rosok, keresked\u0151k \u00e9s \u00fczletemberek sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s kereskedelem szempontj\u00e1b\u00f3l egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 orsz\u00e1g terra incognit\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. [29]<\/a> A szerz\u0151 c\u00e9lja teh\u00e1t egy utaz\u00e1si tan\u00e1csad\u00f3 k\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt, amelyben olyan fontos tudnival\u00f3k tal\u00e1lhat\u00f3k, mint a v\u00e1m\u00fcgy, a f\u0151bb \u00fatvonalak \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k, az utaz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151, a politikai viszonyok, a legfontosabb kifejez\u00e9sek list\u00e1ja, hotelek, \u00e9ttermek, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak, kir\u00e1ndul\u00f3helyek \u00e9s gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k le\u00edr\u00e1sa. Az eligazod\u00e1st 54 illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s 4 t\u00e9rk\u00e9p seg\u00edti. A k\u00f6tet alapj\u00e1n ak\u00e1r az orsz\u00e1g korabeli turisztikai infrastrukt\u00far\u00e1ja is j\u00f3l rekonstru\u00e1lhat\u00f3 lenne.<\/p>\n\n\n\n Utols\u00f3k\u00e9nt Prinz Gyula (1882\u20131973) geol\u00f3gus, geogr\u00e1fus, a p\u00e9csi Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetem egykori professzora \u00fatle\u00edr\u00e1s\u00e1ra h\u00edvjuk fel a figyelmet azzal a megszor\u00edt\u00e1ssal, hogy a digitaliz\u00e1lt m\u0171 szerz\u0151i jogi okok miatt jelenleg csak a P\u00e9csi Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r bels\u0151 termin\u00e1lj\u00e1r\u00f3l \u00e9rhet\u0151 el. Cser\u00e9be egy a TGYO blogon Prinz Gyula pip\u00e1i<\/em> c\u00edmmel megjelent bejegyz\u00e9st aj\u00e1nlunk, amelyben a m\u0171 alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3\u00fatj\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1r\u00f3l is olvashatnak.<\/p>\n\n\n\n<\/a>K\u0151v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3: Erd\u00e9ly f\u00f6lde ritkas\u00e1gai. Tilsch J\u00e1nos tulajdona, Kolozsv\u00e1rtt, 1853.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Csillag\u00e1szat, fizikai f\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
Varga M\u00e1rton: A’ gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szet’ tudom\u00e1nnya. Magyar\u00e1zta a t\u00fcnem\u00e9nyekb\u0151l, \u00e9s az \u00faj feltal\u00e1l\u00e1sokb\u00f3l nemzete, s az ifj\u00fas\u00e1g jav\u00e1ra. 1\u20132. Nagy V\u00e1radon, Tichy J\u00e1nos bet\u0171ivel, 1808.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Varga M\u00e1rton: A’ tsillagos \u00e9gnek \u00e9s a’ f\u00f6ld goly\u00f3biss\u00e1nak az \u0151 t\u00fcnem\u00e9nnyeivel eggy\u00fctt val\u00f3 term\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sa ‘s megesm\u00e9rtet\u00e9se. Nagy V\u00e1radon, Tichy J\u00e1nos bet\u0171ivel, 1809.<\/em><\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s, b\u00e1ny\u00e1szat<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
Tag\u00e1nyi K\u00e1roly (szerk.): Magyar erd\u00e9szeti oklev\u00e9lt\u00e1r 1\u20133. Magyarorsz\u00e1g ezred\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re (1015-1742). P\u00e1tria Irod. V\u00e1llalat R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Budapest, 1896.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Wenzel Guszt\u00e1v: Magyarorsz\u00e1g b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1nak kritikai t\u00f6rt\u00e9nete. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, Budapest, 1880.<\/em><\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k, v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
Pete Zsigmond: \u00c9rtekez\u00e9s a f\u00fcrd\u00e9sr\u0151l. A Kir. Budapesti Orvosegylet 1862-ik \u00e9v m\u00e1jus 17-ik \u00e9s 31-\u00e9n tartott rendes \u00fcl\u00e9s\u00e9n. A Kir. Magyar Egyetem Nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l, Bud\u00e1n, 1862.<\/em><\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Horv\u00e1th B\u00e1lint: A’ f\u00fcredi-savany\u00faviz ‘s Balaton’ k\u00f6rny\u00e9ke. K\u00e9zi-k\u00f6nyv\u00fcl a’ savany\u00favizi, ‘s balatong\u0151z\u00f6si minden karu, ‘s rend\u00fc tisztes vend\u00e9geknek. Magyar-\u00d3v\u00e1rott, Nyomtatta Cz\u00e9h S\u00e1ndor, 1848.<\/em><\/h2>\n\n\n\n
<\/a>B\u00f6ckh J\u00e1nos: V\u00e9lem\u00e9ny P\u00e9cs szab. kir. v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke forr\u00e1svizei \u00fcgy\u00e9ben. Nyomatott Taizs J\u00f3zsef k\u00f6nyvnyomd\u00e1j\u00e1ban, P\u00e9cs, 1900.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Bakucz M\u00e1rta \u2013 Tegzes Andrea (szerk).: F\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9sek versenyk\u00e9pess\u00e9gi vizsg\u00e1lata n\u00e9h\u00e1ny magyar \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban. P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem, P\u00e9cs, 2016.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Dezs\u0151 Krisztina \u2013 Gergely Zsuzsanna \u2013 Moln\u00e1r D\u00e1vid: \u201eJ\u00f6jj\u00f6n e forr\u00e1shoz, eg\u00e9szs\u00e9get lel itt.\u201d Gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vizek \u00e9s f\u00fcrd\u0151kult\u00fara. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1skatal\u00f3gus. Kiadja a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tud\u00e1sk\u00f6zpont, P\u00e9cs, 2016.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Eg\u00e9szs\u00e9gf\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
H\u00f6lbling Miksa: Baranya v\u00e1rmegy\u00e9nek orvosi helyirata. P\u00e9csett, Nyomatott a\u2019 lyc. k\u00f6nyvnyom\u00f3-int\u00e9zet\u00e9ben, 1845.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Vall\u00e1sf\u00f6ldrajz<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
Ortvay Tivadar: Magyarorsz\u00e1g egyh\u00e1zi f\u00f6ldleir\u00e1sa a XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9n 1\u20132. A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k alapj\u00e1n felt\u00fcntetve. Franklin T\u00e1rsulat Nyomd\u00e1ja, Budapest, 1891.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>\u00datle\u00edr\u00e1sok<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
Evliya \u00c7elebi: Evlia Cselebi t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1gutaz\u00f3 magyarorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia T\u00f6rt\u00e9nelmi Bizotts\u00e1g\u00e1nak megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ford\u00edtotta \u00e9s jegyzetekkel kis\u00e9rte Kar\u00e1cson Imre. Kiadja a M. Tud. Akad\u00e9mia, Budapest, 1904-1908.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Edward Brown: A brief account of some travels in divers parts of Europe, viz. Hungaria, Servia, Bulgaria, Macedonia, Thessaly, Austria, Styria, Carinthia, Carniola, and Friuli. Through a great part of Germany, and through the Low Countries. Through Marca Trevisana, and Lombardy on both sides of the Po. With some observations on the gold, silver, copper, quick-silver mines, and the baths and mineral waters in those parts. As also. the description of many antiquities, habits, fortifications and remarkable places. London, Printed at the Sign of the Ship in St. Paul’s Church-yard, 1685.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin: K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai utaz\u00e1s melyet a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l 1863-ban Teher\u00e1nb\u00f3l a Turkman sivatagon \u00e1t, a Kaspi tenger keleti partj\u00e1n Kh\u00edv\u00e1ba, Bokhar\u00e1ba \u00e9s Szamarkandba tett \u00e9s leirt. Az Athenaeum tulajdona, Pest, 1873.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Alexander F. Heksch: Illustrirter F\u00fchrer durch Ungarn und seine Nebenl\u00e4nder: Siebenb\u00fcrgen, Croatien, Slavonien und Fiume. A. Harleben’s Verlag, Wien\u2013Pest\u2013Leipzig, 1882.<\/h2>\n\n\n\n
<\/a>Prinz Gyula: Utaz\u00e1saim Bels\u0151-\u00c1zsi\u00e1ban. Kert\u00e9sz J\u00f3zsef k\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Budapest, 1911.<\/h2>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/19.-kep-prinz-gyula-idoskori-arckepe.jpg?w=689\")
<\/a>![\"\"](\"https:\/\/tgyoblog.lib.pte.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/3.kep_-2-150x150.jpg\")
<\/a><\/div>