A Vasárnapi Ujság 1854 és 1921 között jelent meg. A hetilap főleg magyar irodalmi műveket közölt, de a politikai élet eseményeinek bemutatásával, hírközléssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Karácsony idején gyakran szerepeltek az ünneppel kapcsolatos művek és írások a lapban.
A hetilapban karácsony táján majdnem minden évben megjelent egy az ünnephez köthető vers, elbeszélés, ismertető vagy tárca. Az 1800-as években csupán néhány esztendő volt ez alól kivétel; 1860-ban, majd a kiegyezés évében, 1867-ben, valamint 1872-ben és 1874-ben nem szerepeltek karácsonyi témájú művek az újságban. Az I. világháború kitörése és a lap megszűnése közötti, 1914-től 1921-ig tartó időszakban pedig mindössze két karácsonyi vers található.
A művek között 80 darab karácsonyi vers és 25 elbeszélés található. Igen sok a karácsonnyal kapcsolatos ismertető jellegű írás is, összesen 51 darab. Az utóbbiak téma szempontjából igen változatosak, csak néhányat emelnék ki. A magyar karácsonyi szokások, legendák mellett például a betlehemezés vagy az ólomöntés kerül elő a leggyakrabban. A külföldi ünneplési szokások esetében pedig Anglia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország és Svájc hagyományai kerülnek előtérbe. Kisprózai jellegű, tárcaszerű írásokkal is találkozhatunk, ezek a szerzők a karácsonyi ünneppel kapcsolatos gondolatait tartalmazzák. Erre példa az 1885. december 20-án megjelent Az angyalok világában című írás, a szerzőt csak monogram jelöli.
A szerzők tekintetében is igen színes a kép, bár nem mindenki adta a nevét az írásához. A legismertebbek Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Csiky Gergely. Jókai három elbeszélését mutatta be a lap, ezek a következők voltak: A koldus gyermek, A karácsonyi dolgozó és a Melyiket a kilencz közül? Érdekesség, hogy a Vasárnapi Ujság csak a lap történetének első három évében közölt Jókaitól karácsonyi témájú műveket az ünnep idején, utána már nem. Csiky Gergelytől az Aranyhaj című karácsonyi elbeszélés jelent meg 1879. december 21-én, Mikszáth Kálmántól pedig egy Miszteriumok című írás látott napvilágot 1905. december 24-én, amely nagyrészt egy gimnazista fiú levelének közlése, amelyet a szerző még akkor kapott, amikor még országgyűlési képviselő volt.
A legismertebbek mellett jó pár, említésre méltó szerzőtől jelentek meg művek a Vasárnapi Ujságban karácsony idején. Több, jelentősebb hivatali tisztséget betöltő személyek írásai is helyet kaptak a lapban. Szász Károly (1829–1905) református püspök volt, és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöki posztját is betöltötte. Gyakran írt tanulmányokat és cikkeket többek között a Vasárnapi Ujságba is. A lapban a következő karácsonyi versei jelentek meg: Karácson, A gonosz kosár, Ti vándorok, A gyermek Krisztus, Karácsony és Az angyalcsillagok. Egy eredetileg angol nyelvű vers fordítása is megjelent tőle Mária és a gyermek címmel. Szabolcska Mihály (1861–1930) református lelkész, és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Vasárnapi Ujságban többek között a következő karácsonyi témájú versei jelentek meg: Karácsony-est idegen földön, Karácsony előtt, Karácsonyra, Kérelem a Jézuskához, Ma született a Krisztus, Advent. Sántha Károly (1840–1928) evangélikus lelkész és költő volt, tőle is több verset közölt a Vasárnapi Ujság, mint a Karácsony-est, Karácsonykor, Karácsony ünnepén és a Karácsony éjszakáján.
Illyés Bálint (1835–1910) szintén református lelkész volt, az irodalmi tevékenysége mellett fontos kiemelni, hogy országgyűlési képviselő is volt. A Vasárnapi Ujság a Karácson-éjen című versét jelentette meg 1869. december 26-án. Eötvös Károly (1842–1916) ügyvédként és országgyűlési képviselőként volt ismert, de irodalommal is foglalkozott. 1877. december 23-án és 30-án jelent meg a Vasárnapi Ujságban a Mikor a megváltó született című elbeszélése. Lampérth Géza (1873–1934) költő, az Országos Levéltár tisztviselője is volt egyben. A következő karácsonyi versek találhatók tőle: Karácsony-esti emlékezet, Karácsonyvárás, Karácsonyest, Fenyők beszéde, Édes Anya és a Karácsonykor.
Az irodalmi művekkel kapcsolatban érdemes kitérni a fordításokra is. Szász Károly fordításában jelent meg Milton írásának egy részlete, a Hymnus karácsony reggelére című művének előhangja 1879. december 21-én. 1896. december 27-én Beck Károly Karácsony idegenben című verse látott napvilágot Feleki Sándor fordításában. Beck Károly magyarországi származású német költő volt. Élete utolsó éveit Németországban töltötte, ezt a versét is ott írta, és ott is hunyt el. 1899. december 17-én és 24-én Stockton F. R. A hóvihar című műve jelent meg. A fordítót sajnos csak egy monogram jelzi, bizonyos S. A. 1903. december 27-én a Lehozott Hold című karácsonyi orosz mesét olvashatták a lapban, a mű végén a fordítót csak egy monogram jelöli.
Magyar szerzők között is voltak igen aktívak, akik csak monogrammal vagy álnévvel látták el írásaikat. Az á-r monogrammal jelentkező szerző több ismertetőt és tárcát is írt a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban. 1892. december 25-én megjelent Karvaly írása, Ólomöntés karácsony estéjén címmel. 1906. december 23-án pedig Zuboly szerzeménye, az Írók karácsonya jelent meg.
Érdemes a női szerzőkre is kitérni, igaz, mindössze egyet találtam. 1874. december 24-én jelent meg W. Rajka Teréz Karácsonyi képek című verse.
Számomra nagyon érdekes volt két levél. Mindkettőt honvédek írták, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Az első levelet 1890. december 28-án közölte a lap, a címe Karácsony éjszakája. A második pedig 1891. december 27-én látott napvilágot Karácsony napja a magyar táborban címmel.
A Vasárnapi Ujság karácsonyi műveiből képet kaphatunk arról, hogy a 19. században hogyan nézett ki az ünnep. Az ismertetők és a tárcák egy részében az is olvasható, hogyan készültek az emberek a karácsonyra. A fenyőfavásárlás, a karácsonyi vásárok forgalma a városokban, a tehetősebbek és szegények ünnepi szokásai is előkerülnek az írásokban. A versek és elbeszélések gyakori témája a szenteste meghitt hangulata, az ajándékvárás izgalma és öröme. A karácsonyi csodák is gyakori témái a műveknek, mint az angyalok eljövetele és a betlehemi csillag megjelenése.