Patkovics József, Pécs városának tisztifőorvosa még életében a város nyilvános könyvtáraként működő püspöki könyvtárának adományozta jelentős, főként orvosi műveket tartalmazó könyvtárát.
Read More »Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
James Cook második déltengeri útjának természetrajzi vonatkozásai
A Klimo Könyvtár számos kincset rejt, köztük Johann Reinhold Forster Observations Made during a Voyage round the World on Physical Geography, Natural History, and Ethic Philosophy című művét. A kötet érdekességét az adja, hogy a természettudós részt vett James Cook második expedíciójában, így bepillantást enged annak természetrajzi és néprajzi vonatkozásaiba. Cook három világkörüli útja jelentős hatást gyakorolt a modern tudományra, elsősorban a néprajz, a botanika és a térképészet fejlődésére. Első expedíciójára több természettudós elkísérte, akiknek megfigyelései tudós körökben komoly érdeklődést keltettek. A kapitány második déltengeri útjának visszhangja azonban messze elmaradt az előző expedíciót övező figyelemtől. Ezt sokan a Cook második felfedezőútján résztvevő természettudós, Johann Reinhold Forster hibájának róják fel, így ezen írás az ő szerepének és vizsgálódásainak állít emléket.
Read More »Egy elfeledett 18. századi természettudós: Johann Reinhold Forster
Öt évvel ezelőtt, 2017-ben megjelent egy bejegyzés „Kerényi Károlynak hálás, barátságos érzülettel – Thomas Mann dedikált kötetei Kerényi Károly könyvtárában” címmel. A Kerényi-könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztályán őrzött különleges példányai között van azonban jó néhány, amelyek nemcsak Thomas Mann, hanem magyar írók, költők és tudósok kézjegyeit is őrzik. Németh László, Szerb Antal, Ottlik Géza, Pilinszky János, Fenyő Miksa, Szondi Lipót, Szabó Magda, Devecseri Gábor és Radnóti Miklós egyaránt elküldték számára frissen megjelent műveiket, amelyeket dedikációjukkal is elláttak. Ezek a rövid bejegyzések alapján arról kaphatunk egy vázlatos képet, milyen viszony fűzte őket Kerényi Károlyhoz.
Read More »Írók és tudósok dedikált kötetei Kerényi Károly könyvtárában
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy milyennek láttak a kor európai utazói, felfedezői az afrikai kontinenst.… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A 2021. április 9-én megrendezésre kerülő Földrajz Éjszakája alkalmából készítettünk egy összeállítást, amelyben könyvtárunk digitális gyűjteményében, a Digitálián található, szabadon hozzáférhető, földrajzi témájú könyveinket mutatjuk be. Összesen 17 darab ilyen művet találtunk, ez lehetne jóval több is, de kezdetnek talán megteszi. A közzététel lehetőségeit első sorban a szerzői jog keretei szabják meg, ezért most leginkább régebbi könyveket tudunk ajánlani. (Ebben az ajánlóban a Digitália belső, könyvtári terminálról elérhető földrajzi témájú könyvei nem szerepelnek. Csak a végén tettünk egy kivételt…)
Read More »Földrajzi témájú könyvek a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitális gyűjteményében
A bemutatóban a 2016-os „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra című időszaki kiállításunk anyagát elevenítjük fel. A kiállításban a látogatók különböző típusú források (pl. könyvek, plakátok, dísztárgyak, vízminták,… Read More »“Üdvözlettel….” – Gyógyfürdők a Reuter-képeslapgyűjteményben.
2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt. A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, előző írásunkban a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket mutattuk be, ebben a részben pedig a Pécsi Egyházmegye zenei életének egyik kiemelt helyszínét a székesegyház zenei életet, a székesegyház zenekarának vezetőit mutatjuk be, az írás végén még külön foglalkozunk a kiállításban külön egységekben bemutatott Angster-féle orgonagyárral és a székesegyházi énekiskolával is. A kiállításban a Klimo Könyvtár kötetei mellett a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Egyházmegye Káptalani Levéltárának és Régi Kottatárának anyagai mellett magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek kiállításra dokumentumok.
Read More »Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században
2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt.A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a pécsi egyházmegye zenei életének egy jelentős szegmensét, a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, és szeretnénk bemutatni a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket, kiemelni az egyedi, érdekes, értékes könyveket.
Read More »Musica Sacra – Egyházi zenekultúra a Klimo Könyvtárban
2020. október 4-én Ifj. Reuter Camillo erdőmérnök, természetvédő, nyelvész születésének századik évfordulóján emléktábla-avatással emlékeztek meg az Országos Erdészeti Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportjának szervezésében a Mecsekerdő pécsi székháza előtt. Az emléktábla-avatás után a Reuter Camillo: A mecsek titkai. Baranya helyneveinek világa című kötetet mutatta be a könyv szerkesztője, Sonnevend Imre. A kötetben ifj. Reuter Camillo mintegy 56 nyelvészeti jellegű tanulmányát találjuk meg a 157 általa írott értekezésből.
Török Sophie 1937-ben, a napfürdőzésről szóló versében leírt érzések mindnyájunk számára ismerősek lehetnek, amint a nyári égető napsütés melegíti testünket, csukott szemünk pedig sejtelmesen narancsos-aranyos fényjátékot vetít elénk. Ez a ma már mindenki által megtapasztalt érzés száz évvel ezelőtt még nem volt ennyire mindennapi, hiszen akkor kezdődött el a napozás, napfürdőzés diadalmenete. A napfürdőzés ma már nem oly népszerű, miután egyre több tanulmány világít rá a nap károsító hatásaira, és a nyári strandszezon közeledtével megszaporodnak a bőrrák veszélyeire felhívó írások, televíziós műsorok. De 50 évvel ezelőtt senki nem jelenhetett meg egy nyári partin anélkül, hogy ne lett volna csokoládébarna a bőre. Azonban nem volt ez mindig így.
A 20. század elejéig a hófehér bőr volt a jómódúság és az elegancia mutatója. Az arisztokrata hölgyek, és az őket utánzó felsőpolgári asszonyok és leányok számára a napernyő, a széles kalapok, a fehéres színű púder és a magasan záródó ruhák biztosították a megfelelő bőrszínt. Ezek a hölgyek meg is tehették, hogy védjék bőrüket, hiszen nem kellett szántóföldeken vagy gyárakban dolgozniuk. Így a fehér bőr egyben a társadalmi státusz egyik szimbóluma is volt.
Read More »Napfürdőzés az 1930-as években