Skip to content

Történetek a Múzeumból

Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban I.

A 20. század első felében a nyomtatott sajtó fénykorát élte. A helyi, megyei és országos lapok naponta vagy hetente jelentek meg. Egy-egy hírt pedig nemcsak lokálisan, a helyi lapok hasábjain publikáltak, hanem sokszor az országos lapok is átvették a tudósításokat. Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése nagy változást eredményezett Pécs városának és Baranya vármegyének életében is. Az intézmény és az egyetem polgárai, legyen az oktató, hallgató vagy a kisegítő személyzet, a város gazdasági, társadalmi és kulturális életének mozgatórugói lettek, és a sajtó folyamatosan beszámolt a velük kapcsolatos az eseményekről.

Read More »Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban I.

Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának mulázsgyűjteménye

A bőrgyógyászat önálló orvostudományi ágként a 19. század folyamán különült el a belgyógyászattól, és ekkortól nyílt lehetőség arra, hogy tantárgyi keretek között is oktassák a tudományegyetemeken a bőr- és nemi betegségekkel kapcsolatos ismereteket. Magyarországon a Budapesti Tudományegyetemen 1847-ben fakultatív tárgyként Jacobovics Miksa Móric bőrbujakórtan és szifilológia címmel tartott előadásokat. Az önálló bőrgyógyászati tanszék megalakítása Schwimmer Ernő nevéhez fűződik 1873-ban, majd az első magyar nyelvű tankönyvet is ő adja közre 1894-ben. Nékám Lajos 1898-tól vette át a tanszék, majd a megalakuló klinika vezetését. A klinikán az egyetemi oktatást segítő gyűjtemények is igazgatósága idején álltak fel, sőt a budapesti klinika oktatóközpontként is működött, a mulázsok készítésének módját a vidéki egyetemek munkatársai közül többen itt tanulták meg.[1]

Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának mulázsgyűjteménye

75 éve hunyt el Mansfeld Géza kutatóorvos, akadémikus, az Erzsébet Tudományegyetem rektora

Mansfeld Géza halálának 75. évfordulója alkalmából munkatársunk, Dezső Krisztina és Vértesi Lázár, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára levéltárosa közösen írtak megemlékezést, amely a levéltár honlapján jelent meg. A szöveg eredeti fotók és dokumentumok segítéségével mutatja be Mansfeld Géza életét, munkásságát és az Erzsébet Tudományegyetemhez fűződő viszonyát, amelyet a levéltár jóváhagyásával az alábbi linken osztunk meg.

Read More »75 éve hunyt el Mansfeld Géza kutatóorvos, akadémikus, az Erzsébet Tudományegyetem rektora

Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből

A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70 éve tartó működés során számos kiadvány született, amely a kert fejlődését és érdekességeit mutatta be a botanikus szakma és az érdeklődő közönség számára egyaránt. A most következő írás ezekből a művekből válogat.

Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből

A Glosszátor című lap története és jelentősége

A pécsi felsőoktatás 20. századi története során már az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésétől kezdve számos folyóirat jelent meg. Közülük sok megtalálható a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. Külön figyelmet érdemelnek a hallgatók által készített lapok. Ezeknél a kiadványoknál találhatunk olyanokat, amelyek kizárólag humorral, szórakozással foglalkoznak, de léteztek komolyabb hangvételűek is.  A jogászhallgatók által alapított, 1967 és 1992 között megjelenő Glosszátor című lapra az utóbbi volt jellemző. A következő írás erről a lapról szól. Először röviden ismertetem történetének fontosabb állomásait, majd bemutatom, milyen érdekességekkel szolgáltak az egyes lapszámok.     

Read More »A Glosszátor című lap története és jelentősége

Klebelsberg Kuno 1922-es pécsi látogatása

Ha a Pécsi Tudományegyetem egy leendő hallgatója megkérdezi a Széchenyi téren az első járókelőt, hogy merre találja az egyetemet, a járókelő először tanácstalan lesz. Bármennyire is ismeri a várost, nem fog tudni azonnal válaszolni. Visszakérdez, hogy pontosan melyik karról vagy épületről van szó. És ekkor kelet, nyugat vagy északnyugat felé fog mutatni. Az egyetem karai és épületei ugyanis a város különböző pontjain, egymástól gyakran nagy távolságokra helyezkednek el. Ezzel szemben a legtöbb egyetem campusa az adott város egy meghatározott területén koncentrálódik. Ha kívülről nézzük, a mai Pécsi Tudományegyetem térbeli elhelyezkedése nem logikus. Ha pedig valami nem logikus, annak általában történeti oka van. Ezt a történeti okot az egyetem 100 évvel ezelőtti költözésében fedezhetjük fel, amelyben nagy szerepet játszott Klebelsberg Kuno 1922. júliusi látogatása.

Read More »Klebelsberg Kuno 1922-es pécsi látogatása

August Hlond lengyel bíboros magyarországi látogatásai

August Hlond[1] bíboros-hercegprímás a lengyel katolikus egyház egyik legmeghatározóbb személyisége sok szállal kapcsolódott Magyarországhoz, többször is járt hazánkban. A lengyel bíboros magyarországi útjainak céljait és helyszíneit kívánjuk feleleveníteni írásunkban.

Read More »August Hlond lengyel bíboros magyarországi látogatásai

Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme

Az Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 1934-es határozatában nyári egyetemet hozott létre Keszthelyen. Az intézmény létesítésével az volt a cél, hogy az egyetem munkájába minél szélesebb rétegeket bevonjon, azokkal megismertesse az egyetemen folyó kutatásokat. Elsősorban a hazai művelt közönséget célozták meg, de külföldről is szerettek volna idevonzani érdeklődőket, hiszen a nyári egyetemeknek elsősorban kultúraterjesztő, de emellett propagandajellegük is volt.

Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme

A Pécsi Egyetemi Énekkar rövid története

Az egyetemi énekkar 1926 novemberében alakult meg.[1] Az egyetemi hangversenyek rendezésén felül közreműködtek az egyetemi ünnepélyek lebonyolításában, így ők adták elő az ünnepélyes tanácsülések, különböző avatások, egyetemi istentisztelet alkalmával a Himnuszt és a Hiszekegyet.  

Pécsi Egyetemi Énekkarok első hangversenyére 1927. május 28-án fél 9-kor került sor a Pannonia nagytermében. A hangverseny előtti napokban a Pécsi Napló is beharangozta az eseményt. A cikkben kiemelték, mennyire fontos az énekkari tevékenység folytatása az egyetemi évek alatt is, hiszen nemcsak az emberre magára van hatása a zenének, hanem az egyetemi végzetséggel betölthető állásokból visszatekintő egykori énekkari tagok befolyásos pártfogói lehetnek az egyetem eme szervezetének a későbbiekben is.[2]

Read More »A Pécsi Egyetemi Énekkar rövid története

A Maurinum blokkelőadásai

Az Erzsébet Tudományegyetem keretében zajló tudományos ismeretterjesztés több területen is elindult a Pécsre költözés után, például az egyetem tudományos szövetségében, illetve a Marinumban, mellyel blogoldalunkon korábban több írásunk is foglalkozott (Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepsége , építése , illetve húsvéti lelkigyakorlatok a Maurinumban).

Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégiumban is indult egy tudományos ismeretterjesztéssel, az egyetemi hallgatók tudásának bővítésének céljával létrehozott előadássorozat, melyeket később a Maurinum blokkelőadásai címmel hirdettek meg. Az előadásokat a kollégium épületében, az ebédlőben tartották, este ½ 9-kor kezdődtek. A viszonylag késői kezdés oka az volt, hogy ne ütközzön az időpont az egyetemi órákkal.

Read More »A Maurinum blokkelőadásai