Skip to content

Történetek a Múzeumból

Bábaképzőtől az egyetemi klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának rövid története és épületei Pozsonytól Pécsig (1912–1975)

Pozsony[1]

Az 1912-ben alapított Erzsébet Tudományegyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikája 1914. január 19-én kezdte meg működését. A klinika vezetésével Velits Dezsőt bízta meg az uralkodó, aki a pozsonyi bábaképző intézet élén állt már 1890 óta. A klinika és a tanszék a bábaképző intézet 1883-ban épített épületében került elhelyezésre. Az intézet 1885. január elsején készült el, de felszerelése és berendezése egészen 1890-ig eltartott. A kezdeti időszakban csak szülészet működött az épületben, a második emelet üresen állt.

Read More »Bábaképzőtől az egyetemi klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának rövid története és épületei Pozsonytól Pécsig (1912–1975)

Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor

Reuter Camillo kifejezéspatológiai gyűjteményének érdekes darabjai

A kifejezéspatológiai kutatások a pszichiátriai betegek által, a betegségük különböző stádiumaiban készített alkotásokat vizsgálják. Reuter Camillo, a pécsi klinika igazgatója 1918 és 1945 között mintegy 2000 rajzot és festményt gyűjtött össze és rendszerezett a klinikán kezelt betegek alkotásai közül. A műalkotások megőrzése mellett részletes kórtörténeti leírásokat is rögzített a betegekről. Egy-egy alkotóhoz kapcsolódóan egész életműveket sikerült így megőrizni, ugyanakkor az adott betegség klinikai lefolyása is végigkövethető volt az alkotásokon keresztül.

Read More »Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor

A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)

Tanulmányok és a pályakezdés évei

Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda tisztviselője volt. Melczer Miklós a Wesselényi utcai elemi iskola után a Barcsay utcai főgimnáziumban tanult, majd tett érettségit. Már középiskolás korában érdeklődött biológia iránt, ezért választotta az orvosi pályát.[1]

Read More »A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)

Emlékalbum Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára

Mansfeld Géza halálának 75 éves évfordulójára készült írásunk, mely a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárával közösen készült 2025. február 3-án megjelent blogbejegyzésünkben olvasható. A blogban említésre került az az album is, amely Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára készült. Az albumot 2024 márciusában kapta ajándékba a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Paul Oppenheimtől, Mansfeld Géza Németországban élő unokájától. Jelen írásunkban ezt az albumot és szerzői közül néhányat mutatjuk be.

Read More »Emlékalbum Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára

Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban II.

Reuter Camillo 1923-ben költözött családjával Pécsre az Ideg- és Elmeklinika épületébe, a professzor és klinikaigazgató Reuter pedig több szempontból is a város társadalmi és kulturális életének alakítója, formálója lett. Nemcsak elhivatott szakember volt Reuter Camillo, hanem elszánt természetbarát, fáradhatatlan természetjáró, rendíthetetlen támogatója a kulturális egyesületeknek és a kulturális élet fejlesztésének, elkötelezett nevelője a közembereknek, egy igazi polihisztor volt.

Read More »Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban II.

Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban I.

A 20. század első felében a nyomtatott sajtó fénykorát élte. A helyi, megyei és országos lapok naponta vagy hetente jelentek meg. Egy-egy hírt pedig nemcsak lokálisan, a helyi lapok hasábjain publikáltak, hanem sokszor az országos lapok is átvették a tudósításokat. Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése nagy változást eredményezett Pécs városának és Baranya vármegyének életében is. Az intézmény és az egyetem polgárai, legyen az oktató, hallgató vagy a kisegítő személyzet, a város gazdasági, társadalmi és kulturális életének mozgatórugói lettek, és a sajtó folyamatosan beszámolt a velük kapcsolatos az eseményekről.

Read More »Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban I.

Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának mulázsgyűjteménye

A bőrgyógyászat önálló orvostudományi ágként a 19. század folyamán különült el a belgyógyászattól, és ekkortól nyílt lehetőség arra, hogy tantárgyi keretek között is oktassák a tudományegyetemeken a bőr- és nemi betegségekkel kapcsolatos ismereteket. Magyarországon a Budapesti Tudományegyetemen 1847-ben fakultatív tárgyként Jacobovics Miksa Móric bőrbujakórtan és szifilológia címmel tartott előadásokat. Az önálló bőrgyógyászati tanszék megalakítása Schwimmer Ernő nevéhez fűződik 1873-ban, majd az első magyar nyelvű tankönyvet is ő adja közre 1894-ben. Nékám Lajos 1898-tól vette át a tanszék, majd a megalakuló klinika vezetését. A klinikán az egyetemi oktatást segítő gyűjtemények is igazgatósága idején álltak fel, sőt a budapesti klinika oktatóközpontként is működött, a mulázsok készítésének módját a vidéki egyetemek munkatársai közül többen itt tanulták meg.[1]

Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának mulázsgyűjteménye

75 éve hunyt el Mansfeld Géza kutatóorvos, akadémikus, az Erzsébet Tudományegyetem rektora

Mansfeld Géza halálának 75. évfordulója alkalmából munkatársunk, Dezső Krisztina és Vértesi Lázár, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára levéltárosa közösen írtak megemlékezést, amely a levéltár honlapján jelent meg. A szöveg eredeti fotók és dokumentumok segítéségével mutatja be Mansfeld Géza életét, munkásságát és az Erzsébet Tudományegyetemhez fűződő viszonyát, amelyet a levéltár jóváhagyásával az alábbi linken osztunk meg.

Read More »75 éve hunyt el Mansfeld Géza kutatóorvos, akadémikus, az Erzsébet Tudományegyetem rektora

Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből

A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70 éve tartó működés során számos kiadvány született, amely a kert fejlődését és érdekességeit mutatta be a botanikus szakma és az érdeklődő közönség számára egyaránt. A most következő írás ezekből a művekből válogat.

Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből

A Glosszátor című lap története és jelentősége

A pécsi felsőoktatás 20. századi története során már az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésétől kezdve számos folyóirat jelent meg. Közülük sok megtalálható a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. Külön figyelmet érdemelnek a hallgatók által készített lapok. Ezeknél a kiadványoknál találhatunk olyanokat, amelyek kizárólag humorral, szórakozással foglalkoznak, de léteztek komolyabb hangvételűek is.  A jogászhallgatók által alapított, 1967 és 1992 között megjelenő Glosszátor című lapra az utóbbi volt jellemző. A következő írás erről a lapról szól. Először röviden ismertetem történetének fontosabb állomásait, majd bemutatom, milyen érdekességekkel szolgáltak az egyes lapszámok.     

Read More »A Glosszátor című lap története és jelentősége