Charles Darwin 1831. december 27-én indult öt évig tartó világ körüli utazására a Beagle nevű háromárbócos vitorlás fedélzetén. Ez az utazás nemcsak Darwin életét változtatta meg, hanem az emberiségnek az… Read More »Charles Darwin Föld körüli útja
Sajnovics Jánost (1733–1785) elsősorban úgy ismerjük, mint aki a magyar és a lapp nyelv összehasonlítása alapján elsőként bizonyította a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát. Ezt az eredményét azóta a történeti összehasonlító nyelvészet igazolta, bár a nyelvrokonság kérdésében újra és újra fellángolnak a viták – igaz, gyakran nem nyelvészeti vonalon. Jelen bejegyzés nem ehhez a vitához kíván hozzájárulni, hanem azzal a Norvégia északi részébe indított expedícióval foglalkozik, amelynek során megszületett Sajnovics műve, a Demonstratio. A könyv és az utazás története azért is érdekes, mert résztvevői eredetileg nem nyelvészeti terepmunkára készültek…
Read More »Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a Föld körül. A nyitást azóta többször is kénytelenek voltunk elhalasztani. A kiállításban könyvtárunk állományának segítségével azt szeretnénk megmutatni egy-egy híres utazó életén keresztül, hogy milyen különféle okokból keltek útra a régebbi korok emberei, amikor az utazás még nem számított széles körben elterjedt, mindennapi jelenségnek. Ezekben a napokban az utazás szintén nem számít magától értetődő tevékenységek, a jelenlegi korlátozások ezt a terültet érintik leginkább. Ezért is gondoltuk, ha már a valóságban nem is utazhatunk egy ideig, a készülő kiállítás apropóján – egy-egy megelelőlegezett blogbejegyzés erejéig – képzeletben végigkövethetjük néhány híres utazó kalandjait. Hogy magát a kiállítást mikor tudjuk megnyitni, még senki sem tudja megmondani, de addig is folytatjuk az előkészítő munkálatokat.
Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
A 2021. április 9-én megrendezésre kerülő Földrajz Éjszakája alkalmából készítettünk egy összeállítást, amelyben könyvtárunk digitális gyűjteményében, a Digitálián található, szabadon hozzáférhető, földrajzi témájú könyveinket mutatjuk be. Összesen 17 darab ilyen művet találtunk, ez lehetne jóval több is, de kezdetnek talán megteszi. A közzététel lehetőségeit első sorban a szerzői jog keretei szabják meg, ezért most leginkább régebbi könyveket tudunk ajánlani. (Ebben az ajánlóban a Digitália belső, könyvtári terminálról elérhető földrajzi témájú könyvei nem szerepelnek. Csak a végén tettünk egy kivételt…)
Read More »Földrajzi témájú könyvek a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitális gyűjteményében
A PTE Közgazdaságtudományi Kar 2020-ban ünnepeli fél évszázados fennállását. A jubileumhoz kapcsolódóan több rendezvényt is szervez a kar, köztük egy az intézmény történetét bemutató kiállítást is, amely osztályunk közreműködésével készült. Ebből ad egy kis ízelítőt a következő blogbejegyzés.
Read More »50 éves a pécsi közgazdászképzés
1849. július közepétől Pécsett már nem folytak harcok. A Komárom és Temesvár-Arad környékén zajló ütközetekről a császári hadvezérek nyomtatott tábori jelentései útján szerezhettek tudomást a város lakói. Böhm tábornagy 40. Tábori jelentésében a június 28-án lezajlott Győr környéki harcokról számolt be, július 13-án kelt 41. Tábori jelentésében már a Budára való bevonulásról írt.
Read More »Végjáték a távolbanA tavaszi hadjárat során az ország nagy részéről kiszorították a császári csapatokat. A fő hadszíntér Magyarország Kápolnától Győrig terjedő középső sávja volt. Baranya megyében továbbra is császári csapatok állomásoztak. Pécsről június elején kivonult a császári haderő a dél-baranyai népfelkelés leverésére.
1849. június 11-én Majthényi József kormánybiztos a császári haderő távollétét kihasználva pár napra visszafoglalta a megye északi részét és Pécset. Nyílt rendelet című röpiratában közölte Szemere Bertalan rendeletét, saját nevében pedig az önbíráskodás ellen próbált fellépni.
Read More »Kísérlet a város visszafoglalásáraWindischgrätz decemberi támadásának eredményeképpen Pest-Budát és a Dunántúl nagy részét császári csapatok szállták meg, míg a kormány Debrecenbe költözött, a hadtesteket pedig a középső Tisza vidékére vonták össze. Pécsre január 31-én vonultak be a császári csapatok.
Read More »A város megszállásaVirtuális kiállítás és múzeumpedagógiai segédanyag 2018/2019-es időszaki kiállításunk „Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén” címmel volt megtekinthető a Klimo Könyvtárban. Mivel szeretnénk, hogy kiállításaink… Read More »Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról?
Pécsre 1849. január 31-én vonultak be a császári csapatok. Február 1-jén aprónyomtatványokon kihirdették a város lakosságának az ostromállapotot, február 2-án pedig Rendelet! címmel megjelent a fegyverek 36 órán belüli beszolgáltatását elrendelő nyomtatvány. A rendelet szerint a fegyverek eltitkolását halállal büntették, ennek ellenére a rendelkezést még a forradalom leverése után majdnem egy évvel, 1850. április 18-án is meg kellett ismételni.
Read More »A városi közrend fenntartása