A Klimo Könyvtár 1835-ben nyitott vendégkönyvében[1] 1872. július 22-ei dátummal két aláírás is szerepel. Az első Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszteré, a második Taray Andoré, Pécs szabad királyi város országgyűlési képviselőjéé. Több információt nem tudunk meg a bejegyzésekből, így felmerült a kérdés, miért érkezett Pauler Pécsre? A kérdés megválaszolására a korabeli sajtót lapoztuk fel.
Az első, pécsi látogatással kapcsolatos utalás a sajtóban a Néptanítók Lapjának 1872. évi 26. számában található. A pár soros hírből annyit tudunk meg, hogy a pécsi főreáliskola “Eötvös-ünnepélye” keretében báró Eötvös József, korábbi kultuszminiszter arcképét fogják leleplezni, az ünnepélyre pedig Pauler mellett több tekintélyes embert is várnak.[2] A Budapesti Közlöny július 7-én megjelent számának köszönhetően már annyival több információt tudunk meg, hogy egy Eötvösről készült szobor leleplezéséről van szó. [3]
A hírekben megjelölt iskola a Pécsi Állami Főreáliskola, mely alreáltanodaként 1857-ben kezdte meg működését. 1860-tól Szauter Antal töltötte be az igazgatói pozíciót, aki már kinevezése után indítványt nyújtott be a pécsi reáltanoda bővítéséről, 1869 májusában pedig személyesen ment fel Budára az ügy képviseletében. Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, Eötvös József [4], így a pécsi oktatási intézmény az 1870/71-es tanévtől állami főreáliskolaként folytatta tevékenységét, és a város egyik meghatározó középfokú iskolájává vált. Az intézmény életében további változást jelentett az évek során, hogy az Apácza uczai (ma Mátyás Király utca) orsolyita kolostor épülete kicsinek bizonyult, ezért megvásárolták az iskola számára a szomszédos telken lévő elemi tanoda épületét is, mely a zsidó hitközösség tulajdonában volt.[5]
Pauler Tivadar Toldy Ferenc rektorral, Mészáros Ferenc közoktatásügyi minisztériumi osztálytanácsossal, Tavaszi Endre országgyűlési képviselővel érkezett Pécsre július 19-én.[6] Az Eötvös-ünnepélyt szervező bizottság tagjai, Pollák János kanonok, Szauter Antal és Nagy László pécsi tanfelügyelő Mohácson fogadták a küldöttséget. A beszédek után folytatódott az út, és Pécsig minden vasúti állomáson ünnepséggel fogadták őket, a miniszter pedig mindenhol kiszállt, beszédbe elegyedett a várakozókkal. A pécsi pályaudvaron a polgármester, Bubreg Mihály fogadta a küldöttséget:
„Nagyméltóságu minister ur! Midőn Pécsvárosa nagyméltóságu minister urat egy, boldogult előde, a nagy férfiú iránt tanusitandó emlék-ünnepély részesévé tenni szerencsés volt, mély tiszteletre és hálára érzi magát kötelezve, hogy nagyméltóságod ezen jelenléte által a kegyelet ezen ünnepély díszben és súlyban emelni kegyeskedett. Kétszeresen üdvözöljük nagyméltóságodat, mert a dicsőült előd által megkezdett nagy mü folytatására a méltó utódot nagyméltóságodban tisztelni szerencsénk van; és legyen meggyőződve nagyméltóságu minister ur! hogy ezen város polgársága a legnagyobb készséggel fog adózni áldozatával azon fáradalmak iránt, melyek úgy városunk, mint ez egész nemzet szellemi emelkedését, polgárosítását czélozzák. Isten hozta nagyméltóságodat.”[7]
Ezután Pollák János kanonok a püspök, Kovács Zsigmond nevében meghívta vendégül a püspöki palotába. Este 9 órakor fáklyás menettel kísérték el Paulert vendéglátójához. A menet a Ferencziek utcáján haladt, élén a miniszter a püspöki fogatban. A püspökség oldalhomlokzata előtti térre érve az ünnepi eseményt a Pécsi Dalárda nyitotta meg, miközben a székesegyházról kilenc helyen görögtüzet indítottak.[8]
Az érdeklődők ezután először Antal Gyula jogász, egyetemi tanár beszédét hallgathatták meg, majd Pauler válasza következett:
„Tisztelt polgártársak!
Szerencsésnek érzem magam, hogy midőn Pécs városának nemes keblű polgársága dicsőült elődöm emlékét kegyeletesen megülni óhajtván, — becses meghívásával a kegyelet ezen lerovásában engem is részessé tenni szíveskedett. — Kétszeresen érzem magam épen ezen városban megtisztelve, mert Pécs városa, hazánk azon kivételes városai közé tartozik, hol a múltban a tudománynak menhelye, bölcsője volt egyetemével; mely a jelenben oly készséggel ragad meg minden alkalmat, hogy a nagy múltnak megfelelőleg, a napjainkban kétszeresen érzett szükséget, a közművelődés szellemének felébresztését oly erős karokkal ragadta meg. Így van ez helyén, uraim! E nemzet, mely egykor nagyságát a kar hatalmával mutatta be a világnak, mutassa meg, hogy szellemi erő tekintetében sem áll hátrább a müvelt népeknél; hogy képessége nagy, a messze jövőbe ható hivatást nyújt számára, melyet a jelen nemzedéknek fejleszteni nagy és szent kötelessége. Azért legyenek önök mélyen meggyőződve, hogy részemről akkor, midőn a királyi bizalom és kegy folytán helyemet elfoglaltam, hogy annak nehéz kötelességeit végezzem, soha nem fogom téveszteni szem elöl ezen város nemes, buzgó törekvését a polgáriasultság előmozdításában, s teljes erővel igyekszem oda hatni, hogy e nemzet nagy mulasztásait helyrehozva nagy és dicsően álljon a többi müvelt nemzetek sorában.“[9]
Július 20-án került sor az Eötvös-ünnepélyre. A 11 órakor kezdődő ünnepséget Garay János Királyhimnuszával nyitották meg, melyet a főreáltanodai hallgatók adtak elő. Ezután a tisztelgő beszédek és versek következtek. Szauter Antal emlékbeszédet tartott az egykori kultuszminiszterről, majd Polgár József főreáltanodai tanuló Szász Károly „Eötvös emlékezet” című költeményét, Véber Antal pesti egyetemi hallgató pedig saját Eötvös emlékezetére írt művét szavalta el. Ezután következett azon férfiak arcképeinek leleplezése, akik sokat tettek a főreáltanoda létrejöttéért: Eötvös József, Mészáros Ferenc, Bubreg Mihály, Kovács Zsigmond pécsi püspök és Jeszenszky Ferenc, baranyai alispán. [10]
A Magyar Újság 1872. július 21-én számában jelent meg egy Deficit álnéven író személy Le roi s’amuse – Miniszteri saison kép című írása[11], melyben utalnak arra, hogy Pauler tiszteletére a pécsi püspök díszebédet rendezett.
A miniszter július 22-én távozott a városból, mely okból ismételten nagy tömeg gyűlt össze az indóháznál. A Pauler látogatását összefoglaló cikk a Pesti Napló 1872. július 24-i számában kitér a pécsiek azon szándékára is, hogy a városban ismét egy egyetem működjön. Pauler gondolatait így foglalta össze a szerző: ”(…) hanem még egy nagy esemény termékenyítő magvait hintette a pécsi polgárok kebleibe. Figyelmeztette őket minden alkalommal városunknak a tanügy iránt régtől fogva tanúsított élénk érdekeltsége és rokonszenvére; eszükbe juttatta, hogy a magyar tanügynek, mindig mily nagy támogatója volt a pécsi polgárság; elmondta, hogy Pécs két évszázadon át volt a magyar műveltség gyupontja. A pécsi polgárság az intést megértette és városunk társasköreiben élénk eszmecsere indult meg egy Pécsett fölállítandó egyetem iránt.“[12]
A kutatást elindító aláírás a Klimo Könyvtár vendégkönyvében is Pauler elutazásának napjára datálódott. Bár a sajtóforrásokban nem találtunk arra vonatkozó említést, hogy Pauler Tivadar látogatást tett volna a könyvtárban, az a tény, hogy a miniszter a püspöki palota vendége volt, az aláírással együtt talán elegendőnek tekinthető látogatásának bizonyítására.
Képek
- kép – Pauler Tivadar és Taray Andor aláírása a Klimo Könyvtár vendégkönyvében
- kép – Pauler Tivadar (http://real-i.mtak.hu/id/eprint/2358) [2025. 12. 10.]
- kép – A pécsi Főreáliskola épülete, képeslap. Forrás: Csorba Győző Könyvtár – Baranyi Digitár – Fotótár
Sajtóforrások
Budapesti Közlöny, 1872
Fővárosi Lapok, 1872
Magyar Újság, 1872
Népnevelők Lapja, 1872
Néptanítók Lapja, 1872
Pesti Napló, 1872
Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872
Reform, 1872
Vasárnapi Ujság, 1872
Kézirattári forrás
Sz.R.I.16 = PEK TGYO It. Ms 581. Följegyzése minden úri vendégeknek, kik ezen nyilvános könyvtárt meglátogatni méltóztattak 1835-ik évi Szent György hava 24-kétől kezdődvén (1958-ig). [Vendégkönyv] 121, 58 fol.
Irodalom
Requinyi Géza: A Pécsi Állami Főreáliskola története 1875–1894. Pécs,1895.
[1] KK Sz.R.I.16 = PEK TGYO It. Ms 581.
[2] F. junius hóban a pécsi…. Néptanítók Lapja, 1872. június 27. 446.; A látogatással és az ünnepéllyel kapcsolatos további megjelenések: Eötvös ünnepély. Néptanítók Lapja, 1872. július 11. 476.; Eötvös ünnepély. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872. július 13. 888.; Eötvös ünnepély. Vasárnapi Ujság – Melléklet, 1872.július 14. 349.; Eötvös ünnepély. Pesti Napló, 1872. július 16.; Eötvös ünnepély. Budapesti Közlöny, 1872. július 17. 1287.; A pécsi Eötvös-ünnepélyre… Fővárosi Lapok, 1872. július 17. 701.
[3] Eötvös ünnepély. Budapesti Közlöny, 1872. július 7. 1221.
[4] Requinyi 1895.
[5] Requinyi 1895.
[6] Az Eötvös ünnepély előestéje. Pesti Napló, 1872. július 24.; Sincerus: Baranyamegye,…. Népnevelők Lapja, 1872. augusztus 10. 380-381.
[7] Az “Eötvös ünnepélyről”… Budapesti Közlöny, 1872. július 24. 1336.
[8] Az “Eötvös ünnepélyről”… Budapesti Közlöny, 1872. július 24. 1336.
[9] Az Eötvös ünnepély előestéje. Pesti Napló, 1872. július 24.; Az “Eötvös ünnepélyről”… Budapesti Közlöny, 1872. július 24. 1336.
[10] Eötvös-ünnepély. Pesti Napló, 1872. július 20.; Az Eötvös-ünnepély alkalmából. Reform, 1872. július 20.; A pécsi Eötvös-ünnepélynek,… Fővárosi Lapok, 1872. július 24. 728.
[11] Le roi s’amuse – Miniszteri saison kép. Magyar Újság, 1872. július 21.
[12] r. l.: Az Eötvös-ünnepély. – Egyéb városi ujdonságok. Pesti Napló, 1872. július 24.
További bejegyzéseink
- Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása
A Klimo Könyvtár 1835-ben nyitott vendégkönyvében[1] 1872. július 22-ei dátummal két aláírás is szerepel. Az első Pauler Tivadar vallás- és… Read More »Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása - Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor
Reuter Camillo kifejezéspatológiai gyűjteményének érdekes darabjai A kifejezéspatológiai kutatások a pszichiátriai betegek által, a betegségük különböző stádiumaiban készített alkotásokat vizsgálják.… Read More »Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor - A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)
Tanulmányok és a pályakezdés évei Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda… Read More »A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985) - Emlékalbum Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára
Mansfeld Géza halálának 75 éves évfordulójára készült írásunk, mely a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárával közösen készült 2025. február… Read More »Emlékalbum Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára