A bábaképzőtől a szülészeti klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának története című időszaki kiállításunk összeállítása közben nem kerülhettük meg az orvostanhallgatók képzése során használt tankönyveket. A kiállításban szétszórva a vitrinekben több tankönyvvel is találkozhat a látogató, de részletesebb leírást vagy bemutatót nem mellékeltünk sehol. Ez a bejegyzés ezt hivatott pótolni. Az itt bemutatott könyvek csupán egy válogatás a 19. század közepétől a 20. század közepéig megjelent szülészeti és nőgyógyászati tankönyvekből, nem törekedtünk a teljességre. A korszak orvosi szaklapjai bővelkedtek szülészeti és nőgyógyászati közleményekben, melyek áttekintésére szintén nem vállalkoztunk jelen keretek között.
Szülészeti tankönyvek
1862-ben Markusovszky Lajos miniszteri tanácsos kezdeményezésére megalakult a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, melynek célja az orvosi szakmához tartozó könyvek kiadása és terjesztése volt. A társulat külföldi szakkönyvek magyar nyelvű megjelentetésével foglalkozott, továbbá hazai szaktekintélyek könyvkiadását támogatták. Sorozatuk A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára címmel jelent meg, a társulat működése során pedig közel 200 könyv került kiadásra. Ebben a sorozatban jelent meg Hermann Franz Naegele Szülészeti tankönyve 1870-ben, melynek hetedik kiadását Plihál Ferenc fordított magyarra. A több mint 760 oldalas művet két fő részre (A szülés élettana és életrendtana; A szülés kór- és gyógytana) tagolta a szerző, aki viszonylag kevés ábrával, de bőséges szakirodalommal erősítette meg munkáját.[1]
Mann Jakab 1884-ben Szülészeti műtéttan orvosok és orvostanhallgatók számára címmel jelentette meg mestere, Kézmárszky Tivadar iskolájában tartott kurzusainak anyagát, mintegy kézikönyvként a szigorló hallgatóknak és a gyakorló orvosoknak. A tankönyv két fő fejezetre tagolódik. Az első, általános részben a szerző az alapvető szülészeti ismereteket írja le. A medence anatómiai leírása, a magzat elhelyezkedése, annak megállapítása után a szülés lefolyását tárgyalja a szerző részletesen, majd a medenceszűkület fokát és annak hatásait veszi számba. A tankönyv első fejezetét a terhesség és szülés alatt vérzések témakörével zárja. A második műtéttani részben a szerző a hangsúlyt az előkészítő és a szülést befejező műtétek részletes leírására helyezi. A könyv első kiadásában 46 ábra egészítette ki a szöveget, a további kiadások során pedig bővítették ezek számát. [2]
A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtárában kívánták megjelentetni Kézmárszky Tivadar tankönyvét is a szülészet témakörében. A szerző bár művét befejezte, szerkesztését már nem tudta elvégezni betegsége, majd halála miatt. Kézmárszky halálos ágyán úgy rendelkezett, hogy egykori tanítványa, Doktor Sándor a pécsi Bábaképző Intézet igazgatója rendezze sajtó alá e kötetet. Végül 1904-ben jelent meg Kézmárszky A szülészet tankönyve című munkája, mely éveken keresztül kitűnő tankönyvül szolgált az orvosképzésben, és alapos szakirodalmat jelentett a gyakorló orvosok számára.[3] A könyv a gyakorlati ismeretekre fókuszálva részletesebb leírást ad a szülészet témakörének egyes részleteihez, mindezt 151 darab részben színes ábrával egészítette ki. Tankönyvét a női anatómia és a rendes lefolyású terhesség, szülés és gyermekágy ismertetésével kezdi, majd a könyv második részében áttér a szülés és gyermekágy során felmerülhető problémákra. Így részletesen foglalkozik a komplikált és nehéz szülésekkel, a méhen kívüli terhességgel, a gyermekágyas betegségekkel, legvégül pedig a szülészeti műtétekkel. A leírások híven tükrözik klinikájának tanításait és elveit.[4]
Ernst Bumm a berlini egyetem női klinikájának igazgatójaként jelentette meg 1901-ben Grundriss zum Studium der Geburtshilfe című munkáját, melyet magyarul 1910-ben adtak ki A szülészet alapvonalai címmel. A magyar fordítást Kubinyi Pál és Kovács Richárd végezte.[5] A magyar megjelenés előszavát Tauffer Vilmos írta, aki a könyv didaktikai értékét dicsérte. A fordítók megtartották az eredeti kiadvány felépítését, csupán megjegyzésekkel láttál el, melyek a budapesti II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán bevett gyakorlatokat ismertetik bizonyos szakmai területeken. A könyv értékét tovább emelte, hogy Kézmárszky szülészeti tankönyvét már nem lehetett kereskedelmi forgalomban kapni.[6]
1920-ban jelentette meg a Franklin Társulat Scipiades Elemér Dr. szülészeti előadásai címmel Scipiades akkor már közel 20 éve gyűjtött előadásainak jegyzetét. A kötetet a szerző mesterének, Tauffer Vilmosnak ajánlotta. A tömör szöveget csupán a tagolás töri meg, ábrát nem helyeztek el az orvostanhallgatóknak szánt, “tanító célzatú szakkönyvként” megjelentetett műben. Az előkészítő részben a szerző az elméleti ismereteket gyűjtötte össze Scipiades, így áttekintést ad a női medence és az ott található szervek felépítéséről, a megtermékenyítésről és a várandósság lefolyásáról. A második rész a gyakorlati információkra összpontosít. Itt foglalkozik a szerző részletesen a terhesség, a szülés és a gyermekágy rendes lefolyásával, a fejezet függelékében pedig bemutatja az újszülött gondozásához kapcsolódó fő feladatokat az újszülött tisztántartásától kezdve egész a hozzátáplálás kezdetéig.[7]
A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat 1928-as felhívásában[8] szerepel egy újabb szülészeti tankönyv kiadása. Tóth István, a budapesti II. számú női klinika igazgatója így fogalmazott: “Amikor a M. O. K. T. a világháború után díjra megalakulva programját összeállította, felismerte annak szükségességét, hogy a Kézmárszky részben hiányos, részben elavult szülészetét és a Bumm szülészeti előadásainak gyönyörűen illusztrált, de hézagos könyvét újjal kell pótolni…” [9] A társulat Kubinyi Pált, a budapesti I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóját kérte fel e munka elkészítésére. Bár Kubinyi elkezdte a könyv megírását, betegsége, majd halála miatt nem tudta befejezni azt. A kéziratot a társulat Tóth István bírálatára bízta, aki viszont nem tartotta annyira késznek Kubinyi írását, hogy egy tanítvány segítségével sajtó alá rendezhetnék. Egy új, friss szülészeti tankönyvre viszont szükség volt, így Tóth javaslatára arra jutott a társulat, hogy nem kérnek fel új szerzőt egy új tankönyv elkészítésére, mivel az éveket is igénybe vehet, hanem Walter Stoeckel Lehrbuch der Geburtshilfe[10] című, akkor már harmadik kiadást megért könyvét jelentetik meg magyarul. Stoeckel munkájának fordítását Bausweiler János, a budapesti II. számú női klinika adjunktusa és munkatársai végezték, Tóth István pedig a lektori feladatokat látta el. Stoeckel a kötet összeállításához olyan szakembereket kért fel egy-egy fejezet elkészítésére, mint például Georg Bessau gyermekgyógyászt, Otto von Franqué, Rudolf von Jaschke és Ottomar Hoehne nőgyógyászokat. A magyar fordítás különlegessége, hogy a szülészet törvényszéki, illetve büntetőjogi vonatkozásait leíró fejezeténél Minich Károly a budapesti egyetemen a törvényszéki orvostan rendkívüli tanára, nemcsak ellenőrizte a fordítást, hanem kiegészítette a vonatkozó magyar jogszabályokkal is. A nagyon részletes, 26 fejezetből álló könyv magyar fordításban több mint 1000 oldal lett, az ismeretanyagot pedig 614 fekete-fehér vagy színes ábra teszi még érthetőbbé. A fejezeteket minden esetben a vonatkozó szakirodalom zárja.[11] Stoeckel munkáját a magyar orvosi folyóiratok hiánypótló munkának tekintették a szülészet területén.[12]
Burger Károly 1928-ban jelentette meg Szülészeti műtéttan című munkáját, melyet elsősorban az orvostanhallgatóknak szánt tanulmányaikhoz. Burger munkája két részre oszlik. Az első fő fejezetben a szülészeti műtéttan fejlődéséről, a szülésről általában és a szülészeti műtétet javalt helyzetekről írt. A könyv további fejezetében az egyes szülészeti műtéteket ismerteti a szerző. Kiemelendő a könyv azon fejezete, melyben a szerző az újszülött esetleges szülési sérüléseit mutatja be azok kezelési módjával együtt. A szöveg tartalmának elmélyítését támogatják a könyv fekete-fehér vagy részben színes ábrái, melyek közül a legtöbbet német szakirodalomból vett át a szerző, az ábrák többi részét pedig Ebergényi Sándor szigorlóorvos készített. Burger maga említi könyvének előszavában, hogy nem a szerteágazó szülészeti műtéttani irodalom összefoglalása a célja, hanem a budapesti I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika felfogásának összegzése.[13] A tankönyv második kiadása 1944-ben jelent meg, és a szerző maga írja le az előszóban, hogy bár a szülészet lényege nem változott, mégis módosult néhány műtét folyamata, valamint újabb műtéti eljárásokat is kidolgoztak, mindez pedig indokolttá tette a könyv teljes átdolgozását.[14]
Kovács Ferenc[15], a debreceni Tisza István Tudományegyetem Női Klinikájának igazgatója 1936-ban megjelent Gyakorlati és műtétes szülészet című munkáját az orvostanhallgatóknak az alapismeretek elsajátításához, a szülészettel is foglalkozó gyakorló orvosok számára pedig útmutatóként készítette. Walter Stoeckel korábban bemutatott szülészeti tankönyvét kívánta kiegészíteni Kovács. A tankönyv első kiadása a szülészeti alapismeretek mellett az anatómiai és élettani viszonyokkal is foglalkozott, összesen 258 darab, részben színes ábrával segítve az olvasót, melyeket tanársegédje, Ebergényi Sándor készített. A könyv első része a szülészeti alapismereteket tárgyalja, a második részben az általános műtéti szempontokat, a harmadikban az egyes szülészeti műtéteket ismerteti részletesen a szerző. Az 1943-ban megjelent második kiadásban az alapokat kiegészítve olyan témákkal bővítette ki a kötetet a szerző, mint például a méhen kívüli terhesség, a gyermekágyas gondozása, a gyermekágy szövődményei, az újszülött gondozása, és fontosabb fejlődési rendellenességeik.[16]
1942-ben jelent meg Burger Károly, aki ekkor már a budapesti II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója volt, Szülészet című tankönyve. A könyvismertetők[17] ünnepelték, hogy hosszú évek óta először jelent meg ismét magyar szerző szakkönyve. Burger az egyes fejezeteben nem csupán klinikájának álláspontját tükrözi, de kitekintést ad német, angol és amerikai szakemberek munkáira, a számottevő külföldi iskolák legfontosabb eredményeire is. A könyv nyelvezete könnyen érthető, és a szöveget kiegészítő illusztrációk (565 db) még több támogatást nyújtanak az orvostanhallgatóknak. A kötet két fő fejezetből áll. Burger először a medence és a nemiszervek bonc- és élettanát ismerteti, majd a megtermékenyítés, a terhesség és a szülés lefolyását írja le, a fejezetet pedig a gyermekágy és az újszülött ápolása körüli ismeretekkel zárja. A kötet másik fő részében a szerző a terhesség, a szülés és a gyermekágy rendellenességeit és kórtanát mutatja be.[18]
Scipiades Elemér 1942-ben jelentette meg A szülészet kézikönyve című munkáját. A grandiózus mű több mint 550 oldalon közel 660 fekete-fehér és színes ábra segítségével ismertette meg az orvostanhallgatókat a szülészet ismeretanyagával, és lehetőséget adott a gyakorló orvosoknak hozzájutni a szülészet legkorszerűbb eredményeihez. A szerző az egyes fejezetekben nemcsak a női szervezet és a várandósság részletes leírását közli, hanem anatómiai pontossággal mutatja be az egyes szervek felépítését és annak változásait az életkor és a terhesség előrehaladtával.[19] Scipiades további érdeme, melyet a legtöbb könyvismertetőben kiemeltek, hogy a szerző rendkívül nagy szakirodalmi ismerettel és széleskörű kutatói és tanári tapasztalattal állította össze munkáját, melyet egy könyvsorozat első kötetének szánt.[20]
Nőgyógyászati tankönyvek
A szülészet tudományát talán mindig is létezőnek tekintették, az orvostudomány ugrásszerű fejlődése a 19. században pedig lehetővé tette a nőgyógyászat területének önállóvá válását. Alapjait olyan orvosi szakirányokból szedte össze, mint például az anatómia vagy a bakteriológia. [21]
A korábban már bemutatott Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kezdetben szintén külföldi szerzők munkáit jelentette meg fordításban ezen a területen kiadványsorozatában. Ilyen volt például James Marion Sims amerikai orvos Kórodai jegyzetek a méhbántalmak sebészete felett[22] című 1868-ban megjelentetett, közel 300 oldalas, ábrákkal gazdagon díszített munkája. Szintén a társulat adta ki 1876-ban Karl Schroeder, német nőgyógyász és szülész, A női ivarszervek betegségeinek című kézikönyvét[23], melyet Lendvay Benő fordított magyarra. A több mint 500 oldalas kötet tartalmát 147 fametszet egészíti ki.[24] A nyolc fejezetre tagolt könyvben a szerző részletesen kitér a női ivarszerv vizsgálatára, a méh betegségeire, a menstruációra és zavaraira, a kürtök, a petefészek, a méhszalagok és a hashártya szomszéd részeinek, a hüvely és a női külszemérem betegségeire.
Az 1890-es években továbbra is külföldi, leginkább német szakkönyvek hazai megjelenéséről cikkeznek.[25] Az egyik ilyen tankönyv Heinrich Fritsch Die Krankenheiten der Frauen című munkája, melyet magyar nyelven 1894-ben jelentettek meg Berczeller Imre fordításában A nőgyógyászat tankönyve címmel. Berczeller Tauffer tanítvány volt, majd a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának Nőgyógyászati Osztályán praktizált. A fordító előszavában visszautal Karl Schroeder korábban bemutatott munkájára, kiemelve azt a tényt, hogy összefoglaló nőgyógyászati szakkönyv azóta nem jelent meg magyar nyelven sem fordításban, sem eredeti közlésként. Berczeller Fritsch munkáját könnyen érthető, a gyakorlati tapasztalatok által elsajátított tudást is bemutató tankönyvnek írja, mely sok ábrát tartalmaz. Fritsch munkáját 16 fejezetre tagolta, és a női nemi szerv különböző betegségeit veszi végig a kóroktan, a bonctan, a tünetek és a kezelés lépésein keresztül. [26]
1914-ben jelent meg Kenézy Gyula, a Debreceni Tudományegyetem nyilvános rendes tanára, később a szülészeti klinika igazgatójának A nőgyógyászat kézikönyve cím munkája. A korabeli könyvismertetések Kenézy munkájának újszerűségét abban látták, hogy a nőt egészében próbálta bemutatni, hiszen ahogy az előszóban is fogalmazott a szerző: “nem a betegséget kell gyógyítani, hanem a beteget. Hogy erre képesek legyünk, a szervezetet mint összefüggő, egyes részeiben el nem választható egészet kell ismernünk“.[27] A szerző két fő fejezetre tagolta munkáját, a szöveget pedig gazdag illusztrációval tette még érthetőbbé. Az általános nőgyógyászatra, melyben a női nemi részek bonctanát, fejlődésüket, működésüket, a különböző nőbetegségeket, azok felismerését és gyógyítását, a nőgyógyászati műtéteket tárgyalja. A másik fő fejezet a részletes nőgyógyászattal foglalkozik, melyben Kenézy a nemi részek betegségeit és hibáit tárgyalja kórtani alapon.[28]
Tauffer Vilmos és Tóth István szerkesztésében jelent meg A nőgyógyászat tankönyve című munka 1916-ban, mely a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtárának 112. és 113. kötete volt. A két kötetben kiadott, majdnem 1500 oldal terjedelmű munka közel 550 részben színes ábrát tartalmaz. A könyv elkészítéséhez a szerkesztők neves szakorvosokat kértek fel maguk mellé. Az első kötet elején Krompecher Ödön patológus a női betegségek kórbonctanát összegezte, majd Mansfeld Ottó közkórházi főorvos a női nemiszervek topográfiájáról, fejlődéséről és rendellenességeiről írt. Schmidlechner Károly a nőgyógyászati diagnosztikáról, az asepsisről, a női nemiszervek fertőzéses megbetegedéseiről szóló fejezeteket készítette el. Tauffer Vilmos a nemzőszervek működéséről, higiéniájáról és rendellenességeiről írt, Tóth István pedig az általános diagnosztikai módszereket és a terápiás lehetőségeket mutatta be. Frigyesi József közkórházi főorvos az általános és helyi érzéstelenítés lehetőségeit és menetüket, valamint a női nemiszervek kankós megbetegedéseivel kapcsolatos tudnivalót gyűjtötte össze. Az első kötetet Velits Dezső, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának tanára, a meddőséget bemutató fejezete zárja.[29] A második kötet az anatómiai beosztást követi, így külön fejezetekben tárgyalják az egyes szerzők például a szeméremtest, a hüvely, a húgyutak vagy, a petefészek betegségeit, a különböző sipolyokat, a myomát és a különböző rosszindulatú elváltozásokat. A szerzők között a második köteteben megjelenik Kubinyi Pál és Scipiades Elemér is.
A Társulat 1928-as felhívásában[30] szerepel Tóth István nőgyógyászati tankönyvének kiadása, arra vonatkozó információnk azonban nincsen, hogy tényleg megjelent-e. Továbbá Frigyesi József 1938-ban megjelent Nőgyógyászat című könyvének előszavában pont azt emeli ki, hogy a témával foglalkozó tankönyv utoljára 1916-ban jelent meg, a korábban bemutatott Tauffer̶ Tóth kötetek formájában.[31] Frigyesi ekkor már a budapesti I. sz. női klinika igazgatója. A közel 500 oldalas munka elkészítésére a tartalom és felépítés egységessége miatt Frigyesi nagyrészt egyedül vállalkozott, egyes fejezetek megírására azonban a terület szakértőit is felkérte. Így a bonctani és a fejlődéstani részeket Boros Sándor, a szegedi egyetem tanársegédje vállalta, a fizikális terápiáról és a rádiumos kezelésről Kövesligethy Iván, a budapesti I. sz. női klinika tanársegédje, a röntgenkezelésről pedig Gajzágó Jenő röntgenlaboratórium-vezető készítette el. A tankönyvet a szerző nem csupán a képzésben résztvevő hallgatóknak szánta, hanem olyan munkát kívánt összeállítani a tudományterület intenzív fejlődése miatt, amit a gyakorló orvosok és szakorvosok is forgathatnak tudásuk frissítése céljából. A könyv 299 ábrát tartalmaz, melyek nagyobb része klinikáján készült eredeti felvétel volt.
A bejegyzés talán jól mutatja a szülészeti és nőgyógyászati tan- és szakkönyvek tartalmi bővülését, ezáltal a tudományterület intenzív fejlődését, és azt is, milyen elkötelezett szakemberek képezték a következő generáció orvosait, hogyan vitték tovább Semmelweis Ignác, Kézmárszky Tivadar és Tauffer Vilmos örökségét.
Irodalom
A m. orvosi könyvkiadó társulat…. Gyógyászat 16. (1876):42. 651.
A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulatnak 1903. márczius hó… Orvosi Hetilap 47. (1903):14. 228 ̶ 229.
A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat felhívása. Orvosi Hetilap 72. (1928):20. 577-579.
A nőgyógyászat tankönyve. Gyógyászat 34. (1894):7. 85.
A nőgyógyászat kézikönyve. I. kötet. Szerk. Tauffer Vilmos – Tóth István. Budapest, 1916. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 112.)
Batizfalvy János: Gyakorlati és műtétes szülészet. Kovács Ferenc. Orvosi Hetilap 80 (1936):22. 517̶ 518.
Batizfalvy János: Burger Károly: Szülészet. Orvosképzés 33. (1943):1. 149̶ 151.
Batizfalvy János: Szülészeti műtéttan. Irta: Burger Károly. Orvosi Hetilap 88. (1944):27. 323.
Burger Károly: Szülészet. Budapest, 1942.
Dr. Burger Károly: Szülészet. Budapesti Orvosi Újság 40. (1942): 52. 632.
Frigyesi József: Nőgyógyászat. Budapest, 1938. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 154.)
Frigyesi prof: Burger Károlyprof. ”Szülészet” című … Orvosi Hetilap 86. (1942): 47. 568.
Frigyesi prof: A szülészet tankönyve. Stoeckel W. Orvosi Hetilap 75. (1931): 3. 70-71.
Fritsch, Heinrich: A nőgyógyászat tankönyve. Budapest, 1894.
Györy Tibor: A magyar orvosi irodalom 1909-ben. In: Magyar Orvosi Archívum. Szerk. Bókay et al., Budapest, 1910. 55 ̶ 56.
Kenézy Gyula: A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest, 1914.
Kovács Ferenc: Szülészeti műtéttan. Burger Károly dr. Orvosi Hetilap 72. (1928):38. 1092.
Lajos László ̶ Sperl József: Scipiades Elemér dr.: A szülészet kézikönyve. Propedeutca. Budapest, 1942. Pannonia 7. (1941): 3̶ 4. 361̶ 364.
Lehrbuch der Geburtshilfe. Hrsg. von W. Stoeckel. Fischer, Jena, 1923.
Lovrich József: Kenézy Gyula: A nőgyógyászat kézikönyve. Orvosi Hetilap 58. (1914):14. 280.
Lovrich [József]: Burger Károly dr.: Szülészeti műtéttan. Budapesti Orvosi Újság 26. (1928):23. 717̶ 718.
Megjelent. A szülészet alapvonalai. Orvosi Hetilap 53. (1909): 46. 819.
Naegele H. F. szülészeti tankönyve. 7. kiad. Budapest, 1870. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 14.)
Páll Gábor: Scipiades Elemér: A szülészet kézikönyve. (Propedeutica). Orvosképzés 33. (1943):1. 151̶ 152.
Probstner Arthur: Burger Károly: Szülészet. Magyar Nőorvosok Lapja 5. (1942):12. 191̶ 192.
Probstner Arthur: Burger Károly dr.: Szülészeti műtéttan. Magyar Nőorvosok Lapja 7. (1944):6. 94̶ 95.
Raisz Dezső: Scipiades Elemér: A szülészet kézikönyve. Propedeutica. Magyar Nőorvosok Lapja 5. (1942):12. 191.
Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve. Budapest, 1876. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 28.)
Scipiades Elemér: Scipiades Elemér szülészeti előadásai. Budapest, Franklin-Társulat, 1920.
Sims, J. M.: Kórodai jegyzetek a méhbántalmak sebészete felett, különös tekintettel a meddőség kezelésére. Budapest, 1868. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 7.)
Stoeckel, Walter (szerk.): A szülészet tankönyve. Budapest, 1930. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 126.)
Szabó Dénes: Szülészeti műtéttan orvosok és orvostanhallgatók számára. Orvosi Hetilap 28. (1884):37. 1018-1019.
Szathmáry Zoltán: A szülészet kézikönyve. Propedeutica. Scipiades Elemér. Orvosi Hetilap 86. (1942):52. 626 ̶ 627.
Szathmáry Zoltán: Gyakorlati és műtétes szülészet – Kovács Ferenc. Orvosi Hetilap 87. (1944):36. 440.
Tóth I.: Elnöki megnyitó. A Budapesti Kir. Orvosegyesület október 21-i ülése. Orvosi Hetilap 76. (1932): 43. 982.
X.: A nőgyógyászat tankönyve orvosok…. Orvosi Hetilap 38. (1894):16. 192.
Hivatkozások
[1] Naegele H. F. szülészeti tankönyve. 7. kiad. Budapest, 1870. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 14.)
[2] Szabó Dénes: Szülészeti műtéttan orvosok és orvostanhallgatók számára. Orvosi Hetilap 28. (1884):37. 1018-1019.
[3] Tóth I.: Elnöki megnyitó. A Budapesti Kir. Orvosegyesület október 21-i ülése. Orvosi Hetilap 76. (1932): 43. 982.
[4] A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulatnak 1903. márczius hó… Orvosi Hetilap 47. (1903):14. 228 ̶ 229.
[5] Megjelent. A szülészet alapvonalai. Orvosi Hetilap 53. (1909): 46. 819.
[6] Györy Tibor: A magyar orvosi irodalom 1909-ben. In: Magyar Orvosi Archívum. Szerk. Bókay et al., Budapest, 1910. 55 ̶ 56.
[7] Scipiades Elemér: Scipiades Elemér szülészeti előadásai. Budapest, Franklin-Társulat, 1920.
[8] A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat felhívása. Orvosi Hetilap 72. (1928):20. 577 ̶ 579.
[9] Tóth István: Előszó a magyar kiadáshoz. In. Stoeckel, Walter (szerk.): A szülészet tankönyve. Budapest, 1930. VII-VIII. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 126.)
[10] Lehrbuch der Geburtshilfe. Hrsg. von W. Stoeckel. Fischer, Jena, 1923.
[11] Stoeckel, Walter (szerk.): A szülészet tankönyve. Budapest, 1930. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 126.)
[12] Frigyesi prof: A szülészet tankönyve. Stoeckel W. Orvosi Hetilap 75. (1931): 3. 70-71.
[13] Lovrich: Burger Károly dr.: Szülészeti műtéttan. Budapesti Orvosi Újság 26. (1928):23. 717̶718.; Kovács Ferenc: Szülészeti műtéttan. Burger Károly dr. Orvosi Hetilap 72. (1928):38. 1092.
[14] Probstner Arthur: Burger Károly dr.: Szülészeti műtéttan. Magyar Nőorvosok Lapja 7. (1944):6. 94̶ 95.; Batizfalvy János: Szülészeti műtéttan. Irta: Burger Károly. Orvosi Hetilap 88. (1944):27. 323.
[15] Kovács Ferenc életrajzát lásd: Hidvégi Jenő: Egy orvospálya a szakmafejlődés tükrében. Száz éve született Kovács Ferenc szülészprofesszor. Orvosi Hetilap 131. (1990): 52. 2884̶ 2885.
[16] Batizfalvy János: Gyakorlati és műtétes szülészet. Kovács Ferenc. Orvosi Hetilap 80 (1936):22. 517̶ 518.; Szathmáry Zoltán: Gyakorlati és műtétes szülészet – Kovács Ferenc. Orvosi Hetilap 87. (1944):36. 440.
[17] Frigyesi prof: Burger Károlyprof. ”Szülészet” című … Orvosi Hetilap 86. (1942): 47. 568.; Probstner Arthur: Burger Károly: Szülészet. Magyar Nőorvosok Lapja 5. (1942):12. 191̶ 192.; Dr. Burger Károly: Szülészet. Budapesti Orvosi Újság 40. (1942): 52. 632.; Batizfalvy János: Burger Károly: Szülészet. Orvosképzés 33. (1943):1. 149̶ 151.
[18] Burger Károly: Szülészet. Budapest, 1942.
[19] Lajos László ̶ Sperl József: Scipiades Elemér dr.: A szülészet kézikönyve. Propedeutca. Budapest, 1942. Pannonia 7. (1941): 3̶ 4. 361̶ 364.
[20] Páll Gábor: Scipiades Elemér: A szülészet kézikönyve. (Propedeutica). Orvosképzés 33. (1943):1. 151̶ 152.; Raisz Dezső: Scipiades Elemér: A szülészet kézikönyve. Propedeutica. Magyar Nőorvosok Lapja 5. (1942):12. 191.; Szathmáry Zoltán: A szülészet kézikönyve. Propedeutica. Scipiades Elemér. Orvosi Hetilap 86. (1942):52. 626 ̶ 627.
[21] A nőgyógyászat kézikönyve. I. kötet. Szerk. Tauffer Vilmos – Tóth István. Budapest, 1916. IX. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 112.)
[22] Sims, J. M.: Kórodai jegyzetek a méhbántalmak sebészete felett, különös tekintettel a meddőség kezelésére. Budapest, 1868. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 7.)
[23] Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve. Budapest, 1876. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 28.)
[24] A m. orvosi könyvkiadó társulat…. Gyógyászat 16. (1876):42. 651.
[25] X.: A nőgyógyászat tankönyve orvosok…. Orvosi Hetilap 38. (1894):16. 192.
[26] Heinrich Fritsch: A nőgyógyászat tankönyve. Budapest, 1894.; A nőgyógyászat tankönyve. Gyógyászat 34. (1894):7. 85.
[27] Kenézy Gyula: A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest, 1914. XX.
[28] Kenézy Gyula: A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest, 1914.; Lovrich József: Kenézy Gyula: A nőgyógyászat kézikönyve. Orvosi Hetilap 58. (1914):14. 280.
[29] A nőgyógyászat kézikönyve. I. kötet. Szerk. Tauffer Vilmos – Tóth István. Budapest, 1916. IX. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 112.)
[30] A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat felhívása. Orvosi Hetilap 72. (1928):20. 577-579.
[31] Frigyesi József: Nőgyógyászat. Budapest, 1938. V̶ VI. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 154.)
További bejegyzéseink
- Szülészeti, nőgyógyászati és műtéttani tankönyvek az orvostanhallgatók képzéséből
A bábaképzőtől a szülészeti klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának története című időszaki kiállításunk összeállítása közben nem kerülhettük… Read More »Szülészeti, nőgyógyászati és műtéttani tankönyvek az orvostanhallgatók képzéséből - Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása
A Klimo Könyvtár 1835-ben nyitott vendégkönyvében[1] 1872. július 22-ei dátummal két aláírás is szerepel. Az első Pauler Tivadar vallás- és… Read More »Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása - Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor
Reuter Camillo kifejezéspatológiai gyűjteményének érdekes darabjai A kifejezéspatológiai kutatások a pszichiátriai betegek által, a betegségük különböző stádiumaiban készített alkotásokat vizsgálják.… Read More »Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor - A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)
Tanulmányok és a pályakezdés évei Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda… Read More »A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)