Skip to content

Évfordulók

Erzsébet királyné, egyetemünk egykori névadója

Virtuális kiállítás

A Pécsi Tudományegyetem számára Erzsébet királyné nemcsak apostoli királyné, a magyarok iránti rokonszenv megtestesítője, poétikus lelkű, felséges nagyasszony, hanem egyben az intézmény egykori névadója is. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy az egyetem alapításakor már elhunyt Erzsébet királyné emlékezete hogyan élt tovább a pozsonyi, majd a pécsi években egészen 1947-ig, amikor a tudományegyetemek nevéből törölték a személyneveket, és így a hozzájuk köthető ünnepi alkalmak is megszűntek. 

A kiállított dokumentumok és tárgyak (képeslapok, újságcikkek, fényképek, meghívók, leckekönyvek, emlékérmek és maga az Erzsébet-serleg) sokszínűsége változatos témákat felölelve enged bepillantást a királyné kultuszának továbbélésébe. A tárlat bemutatja az egyetem névadásának körülményeit és a korai pozsonyi éveket, áttekintést ad az Erzsébet-névünnepek és az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete történetéről, és végül megjeleníti az Erzsébet királynéhoz kötődő tárgyakat és emlékeket. 

Read More »Erzsébet királyné, egyetemünk egykori névadója

Zechmeister László emlékezete

1972. február 28-án, 50 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Zechmeister László a pécsi Erzsébet Tudományegyetem professzora.

 1889. március 14-én született Győrben, ahol édesapja Zechmeister Károly volt a polgármester. Édesanyja Mocsáry Irén volt. A középiskolát Győrben végezte el az állami főreál iskolában. Egyetemi tanulmányait Zürichben folytatta, ahol 1911-ben vegyészmérnöki, majd 1913-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1912 és 1914 között Berlinben a Kaiser Wilhelm Intézetben dolgozott Richard Willstätter professzor mellett, először mint tanársegéd, majd adjunktus. Az első világháború alatt gyalogostisztként teljesített szolgálatot, de orosz hadifogságba esett. A hazatérés után tudományos vizsgálatokkal foglalkozott, majd a Chinoin gyár laboratóriumának és kutató osztályának lett a vezetője. 1921 és 1923 között Koppenhágában is dolgozott Niels Bjerrum professzor laboratóriumában. 1922. október 3-án nevezték ki az Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává.[1]

Read More »Zechmeister László emlékezete

50 éves a pécsi közgazdászképzés

A PTE Közgazdaságtudományi Kar 2020-ban ünnepeli fél évszázados fennállását. A jubileumhoz kapcsolódóan több rendezvényt is szervez a kar, köztük egy az intézmény történetét bemutató kiállítást is, amely osztályunk közreműködésével készült. Ebből ad egy kis ízelítőt a következő blogbejegyzés.

Read More »50 éves a pécsi közgazdászképzés

Heim Pál professzor emlékezete Pécsett

90 éve hunyt el a neves gyermekgyógyász

1929. október 24-én a Pécsi Napló első oldalán megrendülten tudatta a hírt, hogy Heim Pál, a modern gyermekgyógyászat megteremtője, az Erzsébet Tudományegyetem Gyermekklinikájának volt professzora előző nap tragikus hirtelenséggel elhunyt: „A pécsi Erzsébet Tudományegyetem központi épületén gyászlobogót lenget az őszi szél. Sulyos, megrendítő gyász érte az egyetemet, Pécs városát, a magyar és egyuttal az egyetemleges orvostudományt: az elmult éjjel hirtelen, váratlanul elhunyt Budapesten, gyilkos betegség áldozata lett Heim Pál dr., a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem gyermekgyógyász tanára. Alig egy hónapja, hogy Heim Pál dr. Pécsről elköltözött s bucsut mondott annak az egyetemnek, amelyhez melegen érző szívének minden szeretetével tartozott. […] halála a pécsi egyetem husába vágott gyógyithatatlan sebet. Szerette, becsülte, tisztelte mindenki: kollégái, ismerősei, tanitványai rajongtak érte. Büszkesége volt a pécsi egyetemnek, amelyet szinte el sem lehet képzelni nélküle.” [1]

Read More »Heim Pál professzor emlékezete Pécsett

Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

Carl von Linné, eredeti nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus. Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként.

Mondhatjuk, hogy az égiek már születése előtt elrendezték a sorsát, mivel a tudományok iránt érdeklődő atyja az udvarukban álló hársfa (svédül lind) nyomán választotta családnevéül a latinos hangzású Linnaeus nevet. Svédországban akkoriban még nem terjedt el a családnév használata.

Read More »Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

100 éve kezdődött a pécsi orvosképzés Pozsonyban

3. kép. Az orvoskari dékáni hivatal épülete. (Az Aspremont-Esterházy palota)

A PTE Általános Orvostudományi Kara idén tartja jubileumi 50. Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok programsorozatát, amelynek keretében egy másik jubileumra utaló emlékülésre is sor kerül „100 éves a pécsi orvosképzés” címmel. Októberi kamara-kiállításunk ezekhez az eseményekhez csatlakozik, és „…a pozsonyi egyetem nem akar filiáléja lenni a budapestinek…” Emlékezés a 100 éve megalapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karára címet viseli. Ha ezen a ponton már elég bonyolulttá vált a történet az olvasó számára, akkor javaslom, hogy innentől haladjunk sorjában…

Pozsony már a 19. század utolsó harmadától kezdve többször is pályázott egyetemalapítási jog elnyerésére, végül 1912-ben elfogadták a pozsonyi és debreceni egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet. Az egyetem I. Ferenc József engedélyével Erzsébet királyné nevét vette fel. A jogi karon már 1914-ben megindult az oktatás, az orvostudományi és a bölcsészettudományi karok felállítása azonban az első világháború viszontagságai miatt csak lassan haladt. 1914 januárjában került sor az első három orvosprofesszor, Velits Dezső, Bakay Lajos és Herzog Ferenc kinevezésére.

Read More »100 éve kezdődött a pécsi orvosképzés Pozsonyban

Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete (1780–1838)

Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök életének 58., pappá szentelésének 35., pécsi püspöki működésének 10. esztendejében, 180 évvel ezelőtt, 1838. július 16-án (egy hétfői napon) adta vissza lelkét Teremtőjének. Az évtizedeken keresztül folytatott fáradhatatlan munkatempója és a több éve tartó tüdőbetegsége végül felőrölte szervezetét. A város polgárai sírva tudatták egymással a gyászos hírt. Az 1836. szeptember 23-án kelt végrendeletében az alábbi kérést fogalmazta meg temetési szertartása kapcsán: végrendeletében: „Lágy fából készíttessék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúlta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyertya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tor ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák.” [1] Végül 1838. július 19-én a Székesegyház altemplomában, fényes pompával temették el. [2] „Ravatalánál gyászba borult az egyház, sírt a haza, könnyezett a tudomány, zokogott a művészet és lelke megérdemelt boldogságáért imádkozott a szegények megszomorodott szíve.”  [3]

Read More »Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete (1780–1838)

Dr. Csekey Géza diplomája a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről (1947)

2017. november 16-án nagy megtiszteltetés érte a Pécsi Tudományegyetemet (PTE): Dr. Liptákné Dr. Csekey Éva gyógyszerész, egészségügyi szakjogász, az Országos Gyógyszerészeti Intézet ny. főigazgató-helyettese a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által gondozott Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménynek ajándékozta édesapja, Dr. Csekey Géza 1947. szeptember 27-én, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen kelt jogászdiplomáját. Az oklevél átadása Prof. Dr. Ádám Antal professzor emeritus gondos szervezésében, egy kis meghitt ünnepség keretében zajlott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kari tanácstermében. Az egyetem és a kar nevében Ádám professzor köszöntötte az egybe gyűlteket, majd Csekey Éva meghatott, meleg szavakkal mutatta be részletesen édesapja életútját, jogi pályafutását, színesítve azt családi életük egy-egy személyes történetével. Ezt követően a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény nevében az egyetemi könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya osztályvezetője, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva vette át múzeumi megőrzésre a 70 éves pécsi jogi diplomát.

Read More »Dr. Csekey Géza diplomája a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről (1947)

Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

Az elmúlt időszakban irányult a figyelem Kelemen József, pécsi kanonok (1790–1868) hagyatékának, Történeti Gyűjtemények Osztályán fellelhető nyomtatványaira, azon belül is a gyűjtemény tetemes részét képező sajtó- és könyvelőfizetési felhívásokra. E dokumentumok tüzetesebb megvizsgálása után olyan kérdések merültek fel, amelyeket a gyűjtemény, a forrásbázis és a korabeli, azaz az 1850-es évek pécsi sajtóviszonyainak vizsgálatára késztettek. A továbbiakban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, felhívva a figyelmet egy rendkívül érdekes forrástípusra, röviden elemezve a Bach-korszak sajtópolitikáját, s természetesen a sajtó és média vizsgálata közben reflektálnunk kell a korabeli társadalmi viszonyokra is, ez által megidézhetjük a korszak olvasási szokásait, s annak hatásait az egyénre, társadalomra.

Read More »Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

A nagy októberi szocialista forradalom centenáriumára

Vlagyimir Iljics Lenin a Szmolnijban

Éppen száz éve, 1917. november 7-én dördült el a Néván az Auróra nevű cirkálóhajó ágyúja, jelt adva ezzel a pétervári forradalmároknak, hogy indulhatnak a cári rendszer elleni rohamra. Ez az esemény a későbbiek során szimbolikus jelentőséget nyert, a köré szerveződő történetet évtizedekig csiszolták, színezték, míg aztán a Szovjetunió 1991-es összeomlásával a szocialista forradalom mítosza is megdőlt.

Read More »A nagy októberi szocialista forradalom centenáriumára