Reuter Camillo

Reuter Camillo közéleti tevékenységének megjelenése a korabeli sajtóban II.

by Pálmai Dóra
June 3, 2025June 5, 2025
Történetek a Múzeumból

Reuter Camillo 1923-ben költözött családjával Pécsre az Ideg- és Elmeklinika épületébe, a professzor és klinikaigazgató Reuter pedig több szempontból is a város társadalmi és kulturális életének alakítója, formálója lett. Nemcsak elhivatott szakember volt Reuter Camillo, hanem elszánt természetbarát, fáradhatatlan természetjáró, rendíthetetlen támogatója a kulturális egyesületeknek és a kulturális élet fejlesztésének, elkötelezett nevelője a közembereknek, egy igazi polihisztor volt.

by Pálmai Dóra
May 16, 2025May 16, 2025
Történetek a Múzeumból

A 20. század első felében a nyomtatott sajtó fénykorát élte. A helyi, megyei és országos lapok naponta vagy hetente jelentek meg. Egy-egy hírt pedig nemcsak lokálisan, a helyi lapok hasábjain publikáltak, hanem sokszor az országos lapok is átvették a tudósításokat. Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése nagy változást eredményezett Pécs városának és Baranya vármegyének életében is. Az intézmény és az egyetem polgárai, legyen az oktató, hallgató vagy a kisegítő személyzet, a város gazdasági, társadalmi és kulturális életének mozgatórugói lettek, és a sajtó folyamatosan beszámolt a velük kapcsolatos az eseményekről.

by Pálmai Dóra
April 8, 2021October 6, 2021
Kutatóterem

A bemutatóban a 2016-os „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra című időszaki kiállításunk anyagát elevenítjük fel. A kiállításban a látogatók különböző típusú források (pl. könyvek, plakátok, dísztárgyak, vízminták,… Read More »“Üdvözlettel….” – Gyógyfürdők a Reuter-képeslapgyűjteményben.

Karácsonyi és újévi üdvözlet id. Reuter Camillotól és ifj. Reuter Camillotól

„Non nobis domine,
sed nomini tuo da gloriam!” [1]

A karácsony az év legszebb ünnepe: a mi Urunk, Jézus Krisztus születéséé, a szereteté, a családé, az összetartozásé. Az újév „az évkezdet napján sok népnél ismertek bizonyos szimbolikus cselekvések, amelyek az új esztendő bőségét és szerencséjét vannak hivatva biztosítani. A magyar falvakban még ma is szokás, hogy a gyerekek házról-házra járnak, és versekkel, rigmusokkal kívánnak bőséget a háziaknak. Több helyen él még az a hiedelem, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is. Talán ehhez a momentumhoz kapcsolhatók a képes levelezőlapok is, amelyek elküldésével kívánunk szerencsét és boldogságot hozzátartozóinknak, barátainknak az új évre”. [2]