Skip to content

Emlékezés Flerkó Bélára, egyetemünk professzorára

13 éve hunyt el a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetnek egykori vezetője, kiváló oktatója és kitűnő szakembere, Flerkó Béla.

Flerkó Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, az Anatómiai Intézet egykori vezetője 1924. június 14-én született Pécsett, mely várostól nem szakadt el tanulmányai alatt sem. Alsóbb tanulmányait a Makár utcai elemi iskolában folytatta 1930 és 1934 között, majd az itt szerzett kitűnő tanulmányi eredményeinek köszönhetően felvételt nyert a Jézus Társaság Pécsi Pius-Főgimnáziumába. Gimnazista éveinek egyik meghatározó alakja volt Szentiványi Dezső, egykori osztályfőnöke, aki nemcsak tanulmányaiban segítette, hanem életre szóló barátságot is kötöttek.

1. kép – Flerkó Béla Szentiványi Dezsővel a Jézus Társaság Pécsi Pius-Főgimnáziumának kertjében, 1936.
1. kép – Flerkó Béla Szentiványi Dezsővel a Jézus Társaság Pécsi Pius-Főgimnáziumának kertjében, 1936.

1938-ban egy szászvári nyaralás alkalmával ismerkedett meg későbbi feleségével, Bárdos Verával, aki iránt mélységes tiszteletet és szeretetet érzett egész életében.

2. kép – Bárdos Vera, 1939.
2. kép – Bárdos Vera, 1939.

Flerkó 1942-ben kezdte meg orvosi tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Karán. Kitűnő anatómiai kollokviuma után Dr. Tóth Zsigmond anatómiaprofesszor meghívta externistának az Anatómiai Intézetbe, ezzel pedig elkezdődött Flerkó életpályája. Emelt óraszámban vett részt bonctani és szövettani gyakorlatokon, bonctani oktatási preparátumokat és egy-két alapvető szövettani metszetfestő-módszer segítségével szövettani metszeteket készített. II. éves korában díjtalan demonstrátorként, majd 1946-tól díjtalan gyakornokként lett az Anatómiai Intézet munkatársa.  Ekkor érkezett Pécsre Szentágothai János, aki 1947-ben az intézet igazgatója lett.

Egykori mentoráról, főnökéről és barátjáról, Szentágothai Jánosról mindig is szeretetteljes hangon nyilatkozott Flerkó, s azt vallotta, hogy mind oktatói, mind kutatói szempontból a nemzetközi szinten is elismert mai Anatómiai Intézet nem jöhetett volna létre Szentágothai odaadó és professzionális munkája nélkül. 1947-től az intézet díjas demonstrátoraként oktatói feladatokat is ellátott Flerkó, emellett pedig akkori szülész-nőgyógyász orvosi terveihez illeszkedően Szentágothai javaslatára kezdte el kutatói tevékenységét.

1948-ban a Pécsi Honvéd Kórház Sebészeti Osztályára került katonai szolgálatra, és az ott szerzett tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a praktizálás helyett az oktatói-kutatói pályát válassza.

3. kép – Flerkó Béla, Kiss Tibor, Bárdos Vera, Gömöry András, 1950.
3. kép – Flerkó Béla, Kiss Tibor, Bárdos Vera, Gömöry András, 1950.

Visszatérve az Anatómiai Intézetbe Flerkó tagja lett a Szentágothai által csak „aranycsapatnak” nevezett körnek, melybe olyan munkatársak tartoztak bele, mint Gömöri András, Halász Béla, Kiss Tibor, Mess Béla, Székely György, Török Béla. Az intézetben kialakult inspiráló környezetnek köszönhetően Flerkó oktatói és kutatói szempontból is kiteljesedhetett. Jól mutatja mindezt a hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedően magas konferenciaszerepléseinek száma, a világszinten szerteágazó kapcsolati hálója, melynek segítségével több kollégája és hallgatója is részt tudott venni külföldi tanulmányutakon, több esetben pedig ott is helyezkedtek el a későbbiekben. Élete folyamán több kitüntetést vehetett át, például a Szent-Györgyi Albert–díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Endokrinológiáért Érmet és az Akadémiai Aranyérmet.  Több hazai és nemzetközi társaság (pl. Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság, Academia Europaea, International Society of Neuroendocrinology, stb.) tagjai, a Kuopiói Egyetem díszdoktora volt.

4. kép Flerkó Béla oktatás közben, 1956.
4. kép – Flerkó Béla oktatás közben, 1956.

Mindeközben Szentágothai Budapestre történt áthelyezése után 1964-től nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig az Anatómiai Intézet vezetője volt, majd 1979 és 1985 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori tisztségét töltötte be, mely időszaknak egyik hosszú távon is meghatározó fejlesztése volt az angol nyelvű orvosképzés elindítása.

1992-es nyugdíjazása után Flerkó a kollégák és a hallgatók legnagyobb örömére továbbra is bejárt magyar és angol nyelvű előadásokat tartani az egyetemre, azonban az évek múlásával betegsége miatt ezt egyre ritkábban tudta megtenni. Flerkó Béla 2003. április 12-én hunyt el.

A Flerkó Béla által írt önéletírás 2002-ben jelent Egy oktató-kutató orvos emlékei [1] címmel. A könyvben, ahogy azt címe is jelzi egy, az oktatói és kutatói munka iránt elkötelezett, sokrétű tudással rendelkező orvos lenyűgöző életútját követhetjük végig, melyben nem csak saját életébe engedi betekinteni az olvasót, hanem reális képet kapunk a Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd a PTE Általános Orvostudományi Kar, de még inkább az Anatómiai Intézet fejlődéséről. A könyv alapja és egyben kiegészítése is az a 42 számozott és 2 számozatlan fényképalbum, melyet a szerző élete folyamán összeállított. Az albumok a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Orvostörténeti Gyűjteményének tulajdonában vannak, azonban az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya elkezdte a képek digitalizálását, online elérhetővé tételét. EKéPEK adatbázisunkban jelenleg több mint 700 Flerkó Bélához kapcsolódó kép található, a képek száma pedig folyamatosan emelkedik.

Az összeállítást készítette: Pálmai Dóra

Képek forrása:

  1. Flerkó Béla Szentiványi Dezsővel a Jézus Társaság Pécsi Pius-Főgimnáziumának kertjében. (PTE PETGY Képgyűjtemény DF.2013.3.4)
  2. Bárdos Vera. (PTE PETGY Képgyűjtemény DF.2013.3.34)
  3. Flerkó, Kiss Tibor, Bárdos Vera, Gömöry András. (PTE PETGY Képgyűjtemény DF.2013.1.43)
  4. Flerkó Béla oktatás közben. (PTE PETGY Képgyűjtemény DF.2013.1.160)

[1] Flerkó Béla: Egy oktató-kutató orvos emlékei. Pécs, 2002.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *