Id. Éber Sándor festőművész Ráckeresztúron született, gyermekéveit Szekszárdon töltötte, majd a Magyar Királyi Mintarajztanodában szerzett diplomát, ahol a neves Székely Bertalan tanítványa volt. 1902-ben telepedett le Baján, és élete végéig itt alkotott.
Munkássága meghatározó szerepet játszott a dél-dunántúli és bácskai művészeti életben: több mint húsz épület falait díszítette freskóival. Legjelentősebb egyházi megbízásai közé tartozik a pécsi ferences templom négy mennyezeti freskója, amelyeket 1933-ban készített. Nem ez volt azonban az első munkája a térségben: 1931-ben a pellérdi templom kifestését is ő végezte.
1933-ban pályázott a pécsi temetőkápolna kifestésére is, melyre egy igen különleges, bizánci stílusú tervet adott be. A megbízást nem ő kapta, a tervek makett formájában az Éber-emlékházban láthatóak.
Későbbiekben 1935-ben ifj. Éber Sándor, id. Éber legidősebb fia alkotta meg a pécsi ciszterci rendház kápolnájának Madonna-freskóját, mely vázlatait is az Éber-emlékház őrzi.
Mindezeket megelőzően, 1930-ban közel két hónapot töltött Pécsett, ahol számos portrét festett a város ismert polgárairól. A korabeli sajtó is elismeréssel számolt be rendkívüli munkatempójáról. Nikelszky Géza így írt róla a Dunántúl 1930. december 30-i számában:
„Közel két hónapja – igazabban a budapesti képzőművészek okt. 30-án megnyílt pécsi kiállítása óta – él városunk falai között Éber Sándor és festi, mondhatnám szószerinti értelmezésben véve: éjjel-nappal, fáradhatatlan munkabírással nagyszerű, széles festői előadásban tartott, friss lendületű arcképeit. Ezekből az arcképekből egy jó részt már a Szent Mór Kollégium műtermében rendezett kiállításon is bemutatott…”
Id. Éber Sándor egykori bajai otthona immár negyven éve emlékházként működik a Türr István Múzeum részeként. Az állandó kiállítás nemcsak az ő életművébe enged betekintést, hanem két festőművész gyermekének, P. Éber Annának (1905–2002) és ifj. Éber Sándornak (1909–1985) alkotásait is bemutatja. A család bútorai, használati tárgyai és gazdag néprajzi gyűjteménye különleges hangulatot kölcsönöz az emlékháznak. Az állandó tárlat mellett az Éber-emlékház minden évben egy tematikus időszaki kiállítással is várja a látogatókat. 2025. június 21. és 2026. június 20. között a „Történelem arcvonásokban” című kiállítás id. és ifj. Éber Sándor férfiportréiból válogat.
A kiállítás előkészítése során lehetőség nyílt arra is, hogy id. Éber Sándor két, Pécsett készült portréja kölcsönzés útján visszatérjen a nagyközönség elé. Az egyik portré Pázmány Zoltánt, az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar, Római Jogi Tanszék tanszékvezetőjét ábrázolja, aki 1914 és 1939 töltötte be tisztségét. A másik portré Mihálffy Ernőről az Erzsébet Tudományegyetem Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszék tanszékvezetőjéről készült, aki 1922 és 1935 között volt hivatalban. Az előbbi festmény a PTE Rektori Hivatalának épületéből, az utóbbi pedig a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályának gyűjteményéből érkezett Bajára. A két színes kép a kölcsönzött műtárgyakat ábrázolja, de egy fotó tanúskodik arról, hogy Dr. Pázmány Zoltánt szemből is megfestette a művész.
A kutatás azonban ezzel még korántsem ért véget. Az Éber-emlékház archívumában több olyan korabeli fekete-fehér fénykép is található, amelyek arra utalnak, hogy a pécsi tartózkodás idején számos további portré készült a város polgárairól. Ezeknek a festményeknek a jelenlegi holléte egyelőre ismeretlen. Az életmű minél teljesebb feltárása, valamint egy jövőbeni album összeállítása érdekében az Éber-emlékház örömmel fogad minden információt.
10. kép – Molnár Kálmán, jogász, egyetemi tanár 
11. kép – Bozóky Géza, jogász, egyetemi tanár 
12. kép – Kenessey Aladár szemész főorvos 
13. kép – Kenessey Aladár szemész főorvos felesége 
14. kép – Vasváry Ferenc, jogász, egyetemi tanár 
15. kép – Jüngling (Jáky) Kálmán, főorvos 
16. kép – Jüngling (Jáky) Kálmán főorvos felesége
További bejegyzéseink
- Pécsi portrék nyomában – id. Éber Sándor festményeket kölcsönzött az egyetemtől a bajai Éber-emlékház
Id. Éber Sándor festőművész Ráckeresztúron született, gyermekéveit Szekszárdon töltötte, majd a Magyar Királyi Mintarajztanodában szerzett diplomát, ahol a neves Székely… Read More »Pécsi portrék nyomában – id. Éber Sándor festményeket kölcsönzött az egyetemtől a bajai Éber-emlékház - Az Erzsébet Tudományegyetem küldöttsége a mohácsi csata 400 éves jubileumi ünnepségén
2026-ban az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójáról emlékezünk meg. De az Erzsébet Tudományegyetem vezetősége, professzorai és hallgatói 100 évvel ezelőtt,… Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem küldöttsége a mohácsi csata 400 éves jubileumi ünnepségén - Bábaképzőtől az egyetemi klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának rövid története és épületei Pozsonytól Pécsig (1912–1975)
Pozsony[1] Az 1912-ben alapított Erzsébet Tudományegyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikája 1914. január 19-én kezdte meg működését. A klinika vezetésével Velits… Read More »Bábaképzőtől az egyetemi klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának rövid története és épületei Pozsonytól Pécsig (1912–1975) - Az első Magyar Könyvhét Könyv- és Ex libris kiállítása Pécsett
1929. május 13-a és 20-a között tartották hazánkban az első Magyar Könyvhetet. A kezdeményezés bár 1927-ben indult,[1] a Magyar Írók… Read More »Az első Magyar Könyvhét Könyv- és Ex libris kiállítása Pécsett