1929. május 13-a és 20-a között tartották hazánkban az első Magyar Könyvhetet. A kezdeményezés bár 1927-ben indult,[1] a Magyar Írók Egyesülete csak 1929-re jutott el a rendezvény megvalósításáig. Céljuk a magyar írók, a magyar irodalom és a magyar könyv népszerűsítése volt. A belügyminiszter, Scitovszky Béla leiratban tájékoztatta az illetékeseket, így Nendtvich Andort, Pécs polgármesterét is a kezdeményezés fontosságáról:[2]
„A Magyar Írók Egyesülete az 1929. évi május 13-tól 20-ig tartó időközben Magyar Könyvhetet rendez, amelynek célja az, hogy a közönséggel a magyar irodalmat és könyvet megszerettesse. Ismeretes, hogy a túlzott mértékben elterjedt és sokesetben selejtes külföldi irodalmi termékek immár a magyar szellemi élet és irodalom válságával fenyegetnek. Ennek a válságos helyzetnek ellensúlyozását szolgálja majd a Magyar Könyvhét, amelynek rendezőbizottsága a kulturális és irodalmi élet kiválóságaiból alakult s elnöki tisztét maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur vállalta el. A Magyar Könyvhét sikere érdekében kívánatos volna, ha annak ideje alatt a nagyobb vidéki központokban, különösen a törvényhatóságok székhelyén, az ottani társadalom akár matiné, akár estély keretében egy-egv propagandaünnepséget rendezne s arra egy magyar irót (lehetőleg olyat, akinek a törvényhatósággal közelebbi kapcsolata van) hívna meg, aki a magyar irodalom nemzetfentartó jelentőségéről és a magyar könyv támogatásának fontosságáról előadást tartana. Ismerve a törvényhatóságok első tisztviselőinek a magyar társadalom életében elfoglalt irányitó szerepét, felkérem, hogy a Könyvhét sikerét az ügy kulturális jelentőségéhez mért szeretettel felkarolni, arra a nagyközönség figyelmét felhívná és a jelzett ünnepségek rendezése érdekében a társadalom előkelőségeivel karöltve a kezdeményező lépéseket megtenni szíveskedjék.”[3]
Nendtvich a program megtervezéséhez, és az ünnepségek megszervezésére értekezletet hívott össze 1929. április 26-ra, melyen az Erzsébet Tudományegyetem, a társadalmi egyesületek, a középiskolák, a tanfelügyelőség és a sajtó képviselői vettek részt. Ekkor többek között megállapodtak abban, hogy Birkás Géza egyetemi tanár javaslatára megkeresik a pécsi könyvkereskedőket egy könyvkiállítás rendezésének ötletével. Birkás javaslatát Balogh Károly, az egyetemi könyvtár igazgatója is támogatta, és nemcsak a kiállítás szervezésében ajánlotta fel az egyetemi könyvtár segítségét, hanem abban a könyvtár régi magyar könyvanyagával is részt vállalt. További programtervként felmerült egy matiné tartása a Nemzeti Kaszinóban. A kaszinó elnöke, Visy László készséggel vállalta a matiné rendezését, előadónak pedig Surányi Miklós[4] írót javasolták. A Nemzeti Színház egy esti előadással kívánta a könyvhét célját támogatni. Az ülés végén a rendezőbizottság vezetésére Birkás Gézát kérte fel Nendtvich.[5]
A pécsi könyvhét programját a Jótékony Nőegylet termeiben megrendezett háromnapos könyvkiállítással nyitották meg május 15-én délután 4 órakor. A megnyitón Balogh Károly mondott beszédet, amiben a magyar könyv fontosságát és életképességét hangsúlyozta.[6]
Május 16-án Reuter Camillo, az Ideg- és Elmegyógyászati Klinika igazgatója adott elő a szép könyvről. A központi téma a könyvgyűjtés volt, melynél az előadó két szempontot különített el. Az első a művek tartalmi értéke, a második a könyvek esztétikai értéke. Ehhez kapcsolódóan Reuter részletes beszámolót tartott a hallgatóságnak. Az előadó kitért például a papír anyagának kiválasztására, a betűk arisztokratikusságára, a nyomás tisztaságára, a kötetek díszítésére és illusztrálására, valamint a könyvkötés részleteire.[7]
Május 18-én Asztalos Miklós adott elő Fejezetek a magyar könyv történetéből címmel a kiállítótérben. Az előadás különlegessége, hogy az egyetemi könyvtár által kiállított könyvanyaggal volt kapcsolatos. Asztalos először röviden ismertette a kódex és az ősnyomtatvány fogalmát, majd megemlékezett az első, a 15. századi Budán működő Hesz András-féle nyomdáról és a mohácsi csata után keletkezett magyarországi nyomdákról. Ezután a kiállítás anyagának segítségével illusztrálta az előadó a különböző nyomdászati stílusokat, sajátosságokat, és átfogó képet nyújtott a magyar könyvnyomtatás több évszázados fejlődéséről.[8]
A kiállítás három napig tartott, az érdeklődők ingyenesen látogathatták, a kiállított könyveket pedig 10 %-os kedvezménnyel tudták megvásárolni.
A könyvhét könyvkiállítással kapcsolatos ismertetése után arra törekszünk, hogy a sajtóforrások[9] segítségével rekonstruáljuk a kiállítást. Mivel a források sok esetben nem térnek ki részletesen a kiállított kötetek leírására, beazonosításuk nem mindig egyértelmű. A kiállítás felidézéséhez a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont jelenlegi állományát használtuk.
Válogatás a kiállításban látható kötetekből:
Missale Quinqueecclesiensis. Velence, 1499.
A kiállítás talán legértékesebb kötete a Missale secundum morem Alme Ecclesie Quinqueecclesiensis, a Pécsi Misekönyv második kiadása[10] volt, melyet Ernuszt Zsigmond pécsi püspök felkéréséreJohannes Paep budai könyvkereskedő készíttetett el Velencében Johannes Emericus de Spira nyomdásszal, és 1499-re jelent meg. A pécsi misekönyvet papírra és pergamenre is kinyomtatták, díszítést kizárólag a pergamenpéldányok kaptak. Jelenleg négy példánya ismert Magyarországon: egy színezetlen papírkódex Klimo püspök ex librisével és egy festett pergamenkódex az Országos Széchényi Könyvtárban; egy szintén festett pergamen a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban, valamint egy ugyancsak festett pergamenpéldány a hajdani pécsi püspöki könyvtárban, melyet az akkori politikai berendezkedés intézkedései miatt 1949/1950 óta a Pécsi Egyházmegye őriz.[11]
Janus Pannonius: Sylva Panegyrica ad Guarinum Veronensem… Basel, 1518.
A kiállítás egyik ékes példánya volt az egykori pécsi püspök, Janus Pannonius Jani Pannonii Quinquecclesiensis Episcopi, Sylva Panegyrica ad Guarinum Veronensem, praeceptorem suum. Et eiusdem Epigrammata nuncquam antehac typis excusa című munkája. A kötet 1518-ban Baselben Johannes Frobenius nyomdájában jelent meg, a szöveget Beathus Rhenanus, humanista filológus és történetíró gondozta. A kiadvány előszavában maga a nyomdász magasztalja Janus Pannonius költői munkásságát, ezt követően pedig Rhenanus ajánló levelében szintén a szerző méltatását olvashatjuk. A kötetben ezután Janus neves veronai tanítómesteréhez, Guarino da Veronához írt dicsérő éneke, majd pedig az egykori püspök addig még ki nem adott költeményei következnek.[12]
Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairol. Colosvárott, 1575.
Heltai Gáspár, XVI. századi erdélyi nyomdász, prédikátor krónikájában a magyar történelem eseményeit mutatja be a kezdetektől II. Lajos haláláig. Munkájának alapját Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades című írása adta, azt fordította le és dolgozta át latinról magyarra. Heltai szakítva Bonfini humanista szemléletével a protestáns szellemet követve anekdotákkal, párbeszédekkel és tanulságokkal egészítette ki a szöveget. A történelem krónikás feldolgozásának alapját bár Bonfini munkája jelentette, de Heltai más forrásokat is használt. Így jelenik meg Brodarics István mohácsi csatáról szóló írására való utalás, vagy a Zsámboki János munkája, Székely István Világkrónikája, Thuróczy János Chronica Hungaroruma, valamint saját Werbőczy fordítása és históriás énekkönyve. Heltai krónikájának szövegén forrásainak erős rövidítése mellett az események részleteinek kiegészítése és színesítése figyelhető meg.[13]
Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti Regni Ungariae… Tyrnaviae, 1584.
A Mossóczy Zakariás nyitrai és Telegdi Miklós pécsi püspök által összeállított Decreta, constitutiones, et articuli regum inclyti Regni Ungariae ab anno Domini millesimo trigesimo quinto ad annum sesquimillesimum octogesimum tertium publicis comitijs edita a magyarországi törvények első nyomtatott kiadása 1584-ből. A Nagyszombaton megjelent könyvet Corpus iuris Hungarici címmel szokták emlegetni, hiszen a királyok törvénykönyveit, rendeleteit és az országgyűlések határozatait tartalmazza Szent Istvántól az 1583-as pozsonyi országgyűlésig (1035–1583). A bevezető után uralkodónkként történt meg az egyes dekrétumok leírása, továbbá található mindegyik uralkodóról egy-egy rövid életrajz is. Az elsősorban Mossóczy nevéhez kapcsolódó munka legfőbb érdeme, hogy a korszakban a lehető legbővebb törvénygyűjteményt jelentette, a mű felépítése és kronológiája az addigi munkák leglogikusabb kiadását jelentette.[14]
Respublica et status Regni Hungariae [Leyden]: Ex officina Elzeviriana, 1634.
A sajtóforrások szerint bemutattak egy 1634-es Elzevir kiadást is, mely Magyarországot ismerteti.[15] Ez feltételezhetően a Leidenben, az Elzevier-család kiadásában megjelent Respublica et status Regni Hungariae. A kor Magyarországának politikai gazdasági és földrajzi leírását tartalmazó mű az Elzevier respublikák-sorozatának egy darabja, mely sorozat összesen 35 kötetet tartalmaz és 1625 és 1649 között jelentették meg. A sorozatban többnyire európai országok politikai rendszereinek a bemutatása volt, melyek duodecim mérete (120×60 mm) miatt az első zsebkönyveknek is tekinthetők. A Magyar Királyságot bemutató részt egy évben jelent meg a német és a cseh kötettel. Tartalom szempontjából megjelenik benne hazánk földrajzi viszonyainak, az Erdélyi Fejedelemség és a szászok leírása, a magyarok hun származása, valamint az ország története Géza fejedelemségétől, illetve hazánk közjogi viszonyainak, a királyválasztás formáinak és az egyházak állapotának bemutatása is.[16]
Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855.
Prónay Gábor az 1855-ös párizsi világkiállításon mutatta be Vázlatok Magyarhon népéletéből című munkáját, melyben a korszak talán egyik legszínvonalasabb életképi albuma. Prónay célja a magyar népi élet szokásainak megőrzése volt, ezért olyan témákat emelt ki, mint a parasztlakodalmak, az aratás, a pásztorok élete, a szüret, de bemutatta a drótos tótokat, az oláh fuvarost vagy a lúdhajcsárt is. Emellett a főúri köröknek lefestette a pesti élet más arcát is, így a dinnyevásárt, a dunai vízhordókat és a Laczi-konyhát is. A litográfiákat hazai művészek, Barabás Miklós, Sterio Károly és Weber Henrik készítették.[17]
Tábori Újság és Gyóni Géza Lengyel mezőkön verseskötete
A Tábori Újság 1914. október 4-e és 1915. március 22-e között jelent meg 141 lapszámmal, melyeket maga a szerkesztője, Molnár Kálmán, az Erzsébet Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora ajándékozott a pécsi Egyetemi Könyvtárnak 1929-ben. Molnár Kálmán a világháború folyamán tartalékos főhadnagyként teljesített szolgálatot Przemślben. Molnár jegyezte az újság legtöbb vezércikkét, melyek témájukban katonai és világpolitikai vagy jogi kérdéseket érintettek. Emellett gyakorta megjelentek a sajtótermék hasábjai a városban szolgálatot teljesítő katona-költők munkái is. A lap jelentősége nem csupán abban áll, hogy lelkesítette a város falai közé zárt katonákat, hanem ez a folyóirat tekinthető a világháború idején megjelent csapatújságok első kiadványának is.[18] Itt jelentek meg először Gyóni (Áchim) Géza, később a Lengyel mezőkön című kötetben kiadott versei is. Gyóni verseinek első hazai kiadására 1915 márciusában került sor az Országos Hadsegélyező Bizottság jóvoltából, amely a kötetben Gyóni levelezésének töredékei mellett a verseskötet várból kikerült egyetlen eredeti példányának nyomdai kéziratfüzete alapján jelentette meg a verseskötetet.
A kiállított kötetek között feltűnt még egy-egy első kiadású mű Berzsenyi Dánieltől, Verseghy Ferenctől, Petőfi Sándortól, valamint Arany János költeményeinek kézjeggyel ellátott kötete, melyet Greguss Ágosthnak ajánlott.
A kiállítás következő részében Reuter Camillo és Fejes György ex libris gyűjteményét lehetett megtekinteni, melynek majdnem fele pécsi vonatkozású könyvjegyekből állt. (Reuter Camillo ex libris gyűjteményének egy részéből 2025. június 21. és 2026. március 31. között időszaki kiállítás volt látható a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán, amelynek virtuális változata is elérhető.)
A könyvkiállítás további különlegessége volt, hogy a helyi nyomdákat is felkérték kiadványaik bemutatására. Így jelen volt a Dunántúl többek között a Danubia tudományos és szépirodalmi kiadványaival, a Karl Könyvesbolt pedig a kiadásában megjelentetett jogi könyveit és a Symposion sorozatot állította ki. A Szent István Társulat fővárosi kiadványait mutatta be, regényeket, ifjúsági könyveket, tudományos és vallási munkákat. A Blancz, Havas, Klauber és Rózsa cég a szépirodalom mellett szakirodalmi kiadványait állította ki. A pécsi könyvkötőipart képviselte továbbá Matis Antal, Wágner István és Fiedler Aladár.
A pécsi könyvhét kiállítása jól mutatja, hogy a könyv a két világháború közötti időszakban nemcsak kulturális érték, hanem közösségszervező erő is volt. A bemutatott kötetek, ex librisek és helyi nyomdai kiadványok egyszerre idézték meg a magyar könyvkultúra múltját és a korszak élő szellemi életét. Bár a kiállítás anyaga ma már csak töredékesen rekonstruálható, a fennmaradt források alapján képet kaphatunk arról, milyen gazdag és sokszínű esemény kapcsolódott az első Magyar Könyvhéthez Pécsett.
Sajtóforrások
Dunántúl, 1929
Magyarság, 1929
Nemzeti Ujság, 1929
Pécsi Napló, 1929
Felhasznált irodalom
A magyar művészet a 19. században – Képzőművészet. Szerk. Papp Júlia – Király Erzsébet. Budapest, 2018.
Izgalmas országismertetés a kora újkorból: Respublica et status Regni Hungariae. 2022. (https://konyvtar.parlament.hu/nyitolap/-/asset_publisher/LFDc8ychJkfW/content/izgalmas-orszagismertetes-a-kora-ujkorbol-respublica-et-status-regni-hungariae#6) [2026. 05. 18.]
Köves József: „…csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe. Könyv Világ 28. (1983):5. 48.
Kulcsár Péter: Előtanulmány. In: Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Budapest, 1973. (Bibliotheca Hungarica Antiqua VIII.)
Mikó Gábor: Középkori törvényeink és a Corpus Juris Hungarici. [Doktori disszertáció] Budapest, 2014.
Pohánka Éva: A Pécsi Püspöki Könyvtár „legfiatalabb” beszerzése Janus Pannonius: Sylva Panegyrica ad Guarinum Veronensem… Basel, 1518. In: Janus Pannonius: Jani Pannonii Quinquecclesiensis Episcopi, Sylva Panegyrica ad Gvarinum Veronensem, praeceptorem suum. Et eiusdem Epigrammata nunquam antehac typis excusa. Basiliae, 1518. Pécs, 2008. 105-121.
Schmelczer-Pohánka Éva: A Pécsi Missale két kiadásának fennmaradt példányai és helyi jelentőségük. Könyvtári Figyelő 65. (2019):3. 431–443.
Schweitzer Gábor: „A tisztességes jogtanár”. Molnár Kálmán pályaképe. Budapest, 2018. (Jogtudományi alapkutatások 2.)
[1] Köves 1983.
[2] A magyar könyvhét. Pécsi Napló, 1929. április 26. 4.
[3] A Magyar Könyv-hét és a törvényhatóságok. Magyarság, 1929. április 28. 18.
[4] Surányi a pécsi utazást lábadozása miatt nem tudta vállalni. (Klebelsberg Kuno gróf a magyar irodalomról. Nemzeti Ujság, 1929. május 5. 4.)
[5] A Magyar Könyvhét. Pécsi Napló, 1929. április 26. 4.; Május 12-én propaganda előadás lesz a Nemzetei Kaszinóban a magyar könyv érdekében. Dunántúl, 1929. április 27. 5.; A magyar könyv pártolása. Pécsi Napló, 1929. április 27. 4.
[6] Szerdán nyílik meg a Magyar Könyv-hét pécsi könyvkiállítása. Pécsi Napló, 1929. május 15. 4.; Szerdán nyílik meg Pécsett… Dunántúl, 1929. május 15. 4.; Magyar könyvhét Pécsett. Dunántúl, 1929. május 16. 5.
[7] Reuter Camillo professzor a szép könyvről tartott előadást a pécsi Magyar Könyvhét második napján. Dunántúl, 1929.május 17. 3.
[8] Asztalos Miklós dr. előadása a magyar könyv történetéről. Dunántúl, 1929. május 18. 4.; Asztalos Miklós dr. előadása a könyvkiállításon. Pécsi Napló, 1929. május 18. 4.
[9] Magyar könyvhét Pécsett. Dunántúl, 1929. május 16. 5.; Asztalos Miklós dr. előadása a magyar könyv történetéről. Dunántúl, 1929. május 18. 4.
[10] A Pécsi Misekönyv első kiadása, a Missale Quinqueecclesiense Ernuszt Zsigmond pécsi püspök megrendelésére 1487-re készült el Bázelban, a Michael Wenssler-féle nyomdában. Napjainkban egy példánya ismert, melyet a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekben azonosítottak. (Scmelczer-Pohánka 2019. 1.)
[11] Schmelczer-Pohánka 2019.
[12] Pohánka 2008.
[13] Kulcsár 1973.
[14] Mikó 2014. 113–126.
[15] Magyar könyvhét Pécsett. Dunántúl, 1929. május 16. 5.
[16] Izgalmas… 2022.
[17] Papp – Király 2018. 268–269.
[18] Schweitzer 2018.
[19] Reuter Camillo ex libris gyűjteményének egy részéből 2025. június 21. és 2026. március 31. között időszaki kiállítás volt látható Válogatás Reuter Camillo ex libris gyűjteményéből címmel a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. A kiállítás virtuális változata itt érhető el: https://tgyoblog.lib.pte.hu/reuter-ex-libris-virtualis-kiallitas/ (2026. 05. 19.)
További bejegyzéseink
- Az első Magyar Könyvhét Könyv- és Ex libris kiállítása Pécsett
1929. május 13-a és 20-a között tartották hazánkban az első Magyar Könyvhetet. A kezdeményezés bár 1927-ben indult,[1] a Magyar Írók… Read More »Az első Magyar Könyvhét Könyv- és Ex libris kiállítása Pécsett - Szülészeti, nőgyógyászati és műtéttani tankönyvek az orvostanhallgatók képzéséből
A bábaképzőtől a szülészeti klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának története című időszaki kiállításunk összeállítása közben nem kerülhettük… Read More »Szülészeti, nőgyógyászati és műtéttani tankönyvek az orvostanhallgatók képzéséből - Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása
A Klimo Könyvtár 1835-ben nyitott vendégkönyvében[1] 1872. július 22-ei dátummal két aláírás is szerepel. Az első Pauler Tivadar vallás- és… Read More »Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása - Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor
Reuter Camillo kifejezéspatológiai gyűjteményének érdekes darabjai A kifejezéspatológiai kutatások a pszichiátriai betegek által, a betegségük különböző stádiumaiban készített alkotásokat vizsgálják.… Read More »Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor