1459-ben I. Mátyás egyik legkedveltebb hívét, Janus Pannoniust (1434–1472) ültette a megüresedett pécsi püspöki székbe. Pécshez kötődő verseiről csak áttételesen lehet beszélni, hiszen a város nevét egyszer sem említi, mégis fontos motívumkört alkotnak verseiben a pécsi természeti jelenségek. Janus Pannonius nevét Európa-szerte ismerték. Költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából nőtt ki. Verseinek világképe a humanizmus szellemében formálódott. [1]
Költészetében a vallásos eszmék helyett megjelenik Magyarországon, s azonnal európai színvonalon a reneszánsz gondolkodás és életérzés. Nagybátyjával, Vitéz Jánossal együtt az ország első könyvgyűjtői közé tartoztak. Könyvtáraik anyaga a király elleni sikertelen összeesküvésüket követően a Corvina könyvtárba került. [2]
Pécs liturgikus életéhez köthető ősnyomtatvány a Missale Quinqueecclesiensis (Pécsi Misekönyv). A pécsi egyházmegye használatára szánt misekönyvet Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473–1505) felkérésére készíttette el Johannes Paep budai könyvárus és könyvkereskedő. A pécsi misekönyvet papírra és pergamenre is kinyomtatták, ám díszítést kizárólag a pergamenpéldányok kaptak. Ma négy példánya ismert Magyarországon: egy színezetlen papírkódex Klimo püspök ex librisével és egy festett pergamenkódex az Országos Széchényi Könyvtárban; egy szintén festett pergamen a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban, valamint egy ugyancsak festett pergamenpéldány a hajdani pécsi püspöki könyvtárban. Mindegyik kötet más-más helyen hiányos, így a Pécsi Egyházmegye 2009-re elkészíttette az egyetlen hiánytalan Pécsi Missalét fakszimile kiadásban. [3]
Brodarics István (1471–1539) műve, a De conflictu hungarorum cum turcis ad Mohatz verissima descriptio történeti emlékirat. Beszámol a mohácsi csatavesztés körülményeiről, jellemzi résztvevőit. Brodarics István hányatott élete során számos szerepben kipróbálhatta tehetségét és rátermettségét, hiszen volt diplomata, kancellár és püspök is. [4]
A Historia verissima egyfelől Brodarics maga mentségét is szolgáló védőirat. Kancellárként az ország legelső vezetői közé tartozott, tagja volt a királyi tanácsnak, ahol a csatatér felé közeledve a döntéseket hozták, és még ha nem is ő volt a fővezér, a király sorsáért mindenképpen felelősséget érzett.[5]
A történeti beszámoló kereteit felhasználva Brodaricsnak lehetősége volt valóban objektív képet festeni a csatát megelőző magyar belviszonyokról, a csatára felvonuló magyar sereg gyülekezéséről, összetételéről, vezetőiről, terveiről, és közben a szikár stílusban megírt szövegbe belecsempészni nem is annyira burkolt szimpátiáját Szapolyai iránt. A vajdáról nemcsak azt tartja fontosnak megemlíteni, hogy ő az, aki az ország régi vágyának megfelelően később elnyerte a királyságot, hanem hogy szemlátomást mindent elkövetett, hogy hű alattvalóhoz méltón tettekkel és tanáccsal egyaránt segítse uralkodóját. Ilyen módon a szöveget nem csupán történetírói alkotásként olvashatjuk, hanem klasszikus humanista ajándékként is, amit egy pártfogást kérő író nyújt át leendő pártfogójának. [6]
Oláh Miklós (1493–1568) 1516-ban lett Szatmári György pécsi püspök titkára és 1518-ban felszentelt pécsi kanonok. A mohácsi csata után az özvegy királynő kíséretében külföldre távozott, majd miután a királynőt Németalföld régensévé nevezték ki, 1531-ben Brüsszelben telepedtek le. Hazatérése után először zágrábi, majd egri és esztergomi egyházfőként a terjedő reformáció elleni küzdelmet tűzte ki fő céljául, zsinatok formájában igyekezett a katolikus egyház működését megreformálni.
Legfontosabb műveit németalföldi önkéntes száműzetése idején alkotta. Meg akarta írni a magyarok történetét a kezdetektől saját koráig, de csak az első két kötettel készült el: a Hungariával (1536) és az Athilával (1537). Míg az előbbiben Magyarország régi dicsőségének állított emléket, az utóbbiban a magyarok őstörténetét ismertette korábbi történetírók munkái alapján – mindkét munkán a Mátyás-korabeli hatalmi reprezentáció hatása érződik.
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1]Nagy 2013, 51.
[2]Nagy 2013, 55.
[3]Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll : ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból: jubileumi kiállítás, 2014. május 22. – 2014. október 31. Szerk: Dezső Krisztina et. al. Pécs 2014. 20.
[4]Nagy 2013, 71.
[5]Nagy 2013, 74.
[6]Nagy 2013, 75.