Várkonyi Nándor emlékezete

„Könyvtári dolgozószobája és lakása, minden talpalatnyi hely, ahol megfordult, szellemi és morális elevenségének dübörgő-porzó színpadává változott.” [1]

Élet- és pályarajz

Jelen írásunkban a 120 éve született író, műfordító, szerkesztő, irodalom- és kultúrtörténész Várkonyi Nándorról kívánunk megemlékezni, aki – nem mellesleg – 32 éven állt a pécsi egyetem és annak könyvtára szolgálatában, végigjárva a hivatali ranglétra minden fokát. Németh László „Pécs szent emberének” [2] nevezte, Kodolányi Gyula pedig – nem alaptalanul „mellékszakmájával” jellemezve – „Isteni könyvtáros” [3] névvel illette Őt.

Várkonyi Nándor [4] 1896. május 19-én született Pécsett idősebb Várkonyi Nándor és Eberhardt Mária ötödik gyermekeként. A kilenc gyermek közül vele együtt heten érték meg a felnőtt kort: Irén, Dezső, [5] Margit (Margó), [6] Ödön, Mária, [7] Gizella (Giza). András és László közvetlenül a születésük után haltak meg. [8] A családban a Kantu becenév ragadt rá. [9] Szülőháza a Petrezselyem utca (ma Aradi vértanúk útja) 17-es számú háza volt. [10]

Négyéves koráig éltek Pécsett, majd apja áthelyezésével Nyitrára költöztek. Elemi és középiskolai tanulmányait már itt végezte. A helyi piarista gimnáziumban érettségizett 1914 júniusában, [11] 1915-ös évben még görög nyelvből pótérettségi vizsgát tett. Apja nyugdíjazása után a család Budapestre költözött, ahol 1914 és 1918 között a Budapesti Kir. Magyar Tudományegyetem magyar és francia irodalomtörténet, valamint nyelvészet szakos hallgatója lett. Előszeretettel vett fel egyéb bölcsészeti stúdiumokat is: így filozófiát, művészettörténetet, esztétikát, ókortörténetet és orientalisztikát. Az egyetemen kötött barátságot évfolyamtársával, Pogány Bélával (1896–1962), a későbbi író-kritikussal.

Egy kevésbé ismert adat, hogy már diákkorától, mint „benevolus múzeumi alkalmazott” segédkezett Höllrigl József nyitrai vármegyei múzeumvezető mellett. Majd 1914-ben egy tanfolyam és kellő egyetemi kollégium elvégzése után „a muzeumi szakban etnográfiai és mütörténészi képesítést” nyert. [13] Hivatásként is a múzeumi pályát választotta volna, amennyiben a háború nem szólt volna közbe.

Egyetemi tanulmányait katonai besorozása szakította félbe. A kiképzés és a tiszti iskola után 1916 januárjában – három szemeszter elvégzésével – behívták katonának, így az első világháborúban 1916 januárja és 1917 januárja között a 6. számú közös gyalogezred tagjaként, tizedesi (tisztjelölt) rangban szolgált. Harctéri szolgálata a galíciai fronton 1916. júniustól augusztusig tartott, de harcokban nem vett részt. A fronton szerzett tüdőgyulladás, vérhas és fertőző középfülgyulladása következtében 1917 őszén bal fülének süketsége miatt szabadságolták. A forradalmak idején megszállt területen tartózkodott. Betegsége három év alatt kétoldalivá lett (idegsorvadás, otoszklerózis): így 25 éves korára teljes siketségre ítéltetett.

Megkezdett felsőfokú tanulmányait is rektori engedéllyel fejezhette be, ám betegsége miatt tanári oklevelet nem szerezhetett, csak szakvizsga nélküli abszolutóriumot. A középiskolai tanári alapvizsgát végül 1918. december 3-án tette le. [14]

1918 és 1924 között fizikai munkával (szőnyegszövés, könyvkötés), magántanítóként (gróf Révay József [Tajna], gróf Pappenheim Sándor (Alex) és György György [Buják, Iszkaszentgyörgy]), továbbá könyvfordítással kereste kenyerét. Magántanítványaival – különösen Pappenheim Alexszel – közös „munkájuk” után is jó barátok maradtak, és sokat leveleztek.

Számos angol, francia, német és olasz mű magyar nyelvre átültetése fűződik a nevéhez, hiszen a fordításokat Pécsre kerülésével sem hagyta abba: így Honoré de Balzac [15], Émile Baumann [16], René Bazin [17], Ernst Theodor Amadeus Hoffmann [18], Joris-Karl Huysmann [19], Xavier de Maistre [20], Alfredo Panzini [21], Edgar Allan Poe [22] műveit ültette át magyar nyelvre. Saját bevallása szerint beszédszintű nyelvismerete volt francia, német nyelvekből, ezek mellett olvasási szinten bírta még az angolt, az olaszt, valamint a latint, de értette a spanyol, a portugál, a holland és a belga írásokat is. Bár a személyi lapokon nincsen feltüntetve, de a görög pótérettségi okán – úgy véljük – ezt a nyelvet is behatóbban ismerte. [23]

1924 őszén visszaköltözött Pécsre, amikor bátyja, Várkonyi Hildebrand Dezső támogatásával munkát kapott a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárban. Testvére munkába állása után nem sokkal Hildebrand lett az intézmény megbízott igazgatója (kisebb-nagyobb szünetekkel 1924 és 1929 között). Várkonyi Nándor megszakítások nélkül az egyetem bibliotékájában dolgozott 1924 és 1956 között. [24] A könyvek feldolgozása, többszintű katalogizálása és szakozása, valamint a kari szükségleteket figyelembe vevő állománygyarapítás volt a fő feladata. Az itt eltöltött 32 éve alatt végigjárta a könyvtári „ranglétrát”: Ideiglenes napidíjasból, könyvtári gyakornok, majd 1930-tól végleges napidíjas gyakornok lett. Ezután könyvtári segédtiszt, majd könyvtári segédőr, végül 1939-ben alkönyvtárnoki kinevezést kapott. Húsz éves szolgálat után lépett elő egyetemi könyvtárnokká, majd 1948. január 1-jén osztályvezetői (Feldolgozó Osztály) státuszba nevezték ki. [25] Majd 1951. novemberétől tudományos intézeti osztályvezetőként dolgozott nyugdíjazásáig, 1956. augusztus 31-ig. [26]

Siketsége egyik munkájában sem akadályozta: „süketsége hivatalos munkáiban és könyvtári tanulmányaiban nem gátolja.” [27] Kollégáival, barátaival ún. „beszélgető füzetekkel” tartotta a kapcsolatot. A szerencsésebbekkel – így pl. Ruzsásné Faluhelyi Veronikával – a szájról olvasva is tudott beszélgetni. [28]

Két alkalommal (1946–1947; 1950–1951) megbízott igazgatóként is irányította az intézmény munkáit [30], amelyre így emlékezett vissza: „…engem tétettek meg ideiglenes igazgatónak. Majdnem elájultam rémültemben…”; „Amolyan botcsinálta direktor voltam… Ez nagyon terhes feladat volt…” [31] 1951 július 10-ig, Halász Pál kinevezéséig vitte a könyvtár hivatalos ügyeit. [32]

Kevésbé ismert, hogy utolsó megbízott igazgatósága idején a kialakult politikai helyzetben két ellenőrzéssel megbízott, a szakmában egyáltalán nem jártas személy kezébe került a könyvtár tényleges irányítása. Csak az ő és munkatársai lélekjelenlétének köszönhető, hogy számos kulturális érték, könyvgyűjtemény megmenekülhetett az „esztelen és visszafordíthatatlan” döntésektől. Ekképpen kiemelendő a Klimo Könyvtár értékes kódexeinek átmentése a püspökségre, a hajdani püspöki állomány zárolása és katalóguscéduláinak kiemelése a központi katalógusból, ezzel kivédendő a várható tematikai átvizsgálást, valamint az azt követő leválogatást. Az 1950-ben feloszlatott pécsi szerzetesrendi bibliotékák (jezsuita, ferences, karmelita, ciszterci, Notre Dame-i rendház, Szociális Missziós Nővérek) sorsának koordinálásában is szerepe volt vezetőként Várkonyinak.

Egy anekdota is fennmaradt Várkonyi értékmentő leleményességéről: A hajdani püspöki könyvtár termeit végigjárva a fent említett, két ellenőrző-irányító személy számára az első, szemet szúró kifogás a könyvtár polcain található 18–19. századi szobrok „félmeztelensége” volt. Várkonyi Nándor ekkor bemutatta az enteriőrt díszítő mellszobrokat: – „Íme, Arisztotelész Elvtárs, a marxista filozófia megalapítója! Íme, Livius Elvtárs a marxista történettudomány megalapítója! Így a válasz: – „Ja, ha Elvtárs barátok, akkor maradhatnak!” [33]

Az évek hosszú során végzett hatalmas katalogizálási-rendszerezési tevékenységét a Pergő években külön ki is emelte, noha nem volt könyvtárosi szakképesítése. [34] Így az Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárában a Mátyás Flórián Könyvtárral, az Ambrozovics Dezső-féle könyvgyűjteménnyel, valamint az orosz (krasznojarszki) hadifogolykönyvtárral foglalkozott behatóbban. Hivatali munkája mellett felkérésre is vállalt könyvtárrendezési és katalogizálási feladatokat. Az Irgalmas rend könyvtára, a Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar Nyelvészeti Intézetének könyvtára, a Szent Mór Kollégium Könyvtára, a Tóth Lajos Könyvtár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtára, és végül a Janus Pannonius Múzeum természettudományi, művészettörténeti, helytörténeti, néprajzi és régészeti osztályainak könyvgyűjteményei mind az ő általa felállított szakrendben, valamint az általa készített katalógusokkal működtek. Ezen feladatok lelkiismeretes és szakszerű elvégzése révén Várkonyi Nándor tagadhatatlanul beírta magát Pécs 20. századi könyvtártörténetében is.

A könyvtár miliője és feldolgozási-könyvbeszerzési feladatai nagyban hozzájárultak irodalmi munkássága kiteljesedéséhez, hiszen itt hozzáférhetett/ beszereztethetett, könyvtárközi kölcsönzéssel megkaphatott [35] olyan dokumentumokat is, amelyekhez nem feltétlenül, vagy nem olyan egyszerűen juthatott hozzá. Ezek tartalmi megismerését nagyban segítette gyors olvasási készsége és hihetetlen memóriája. Ekképpen a kezébe került kötetek tartalma igen hamar „feldolgozásra került” az elméjében is. Minden könyv egy-egy újabb gondolatkört indított meg számára, vagy beépült a korábbi tudástár valamely tematizált egységébe.

Várkonyi Nándor a pécsi egyetemen doktorált magyar-francia-német irodalomból 1929. március 20-án, summa cum laude minősítéssel [36], majd ugyanott 1935-ben [37] magántanári képesítést szerzett, Az ujabb magyar irodalom és külföldi irodalmak összefüggései tárgykörből. Meghívott előadóként irodalomtörténeti előadásokat tartott [38] az universitas különböző karain: 1940-ig a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon, 1941–1945-ig a Jog- és Államtudományi Karon, valamint 1945/46-ban a Tanárképző Tanfolyamon. Órái nagy népszerűségnek örvendtek a hallgatók körében.

Irodalmi munkássága kiemelkedő: korai éveiben verseket és elbeszéléseket is írt, és – mint azt már említettük – szép számmal jelentek meg műfordításai, de életművét mégis irodalom-, kultúr- és művelődéstörténeti munkái adják. Első cikkei, egy francia fordítása, továbbá egy novellája a nyitrai Hír című napilapban jelent meg. Önálló tudományos írását a Nyugatban közölték, majd – ahogy maga megfogalmazta – „úgyszólván valamennyi magyar folyóiratnak munkatársa lettem”. Tanulmányait, kritikáit, szépirodalmi műveit, valamint verseit az alábbi folyóiratokban, napilapokban publikálta: Alföld, Délsziget, Diárium, Dunántúl, Dunántúl Évkönyve, Dunántúli Napló, Dunántúli Népszava, Dunántúli Szemle, Élet, Életünk, Esti Kurir, Hajdú-Bihari Napló, Híd, Hír (Nyitra), Ige, Írott Kő, Ív, Jelenkor, Katholikus Szemle, Látóhatár, Magyar Műhely,  Magyar Szemle, Művészet, Napkelet, Nyugat, Pécsi Emericánás Élet, Pannonia, Pandora, A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem  Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei, Magyarság, Múzeumi Körlevél, Pécsi Napló, Pécsi Szabad Szó, Röneszánsz, Sorsunk, Symposion, Széphalom, Tavasz (Pozsony), Tolna Megyei Népújság, Új Élet, Új Írások, Újság, Vajdasági Írás, Vigilia, Vigyázó Szem) [40]. Szerkesztőmunkatársa volt számos antológiának, irodalmi évkönyvnek. Életében 10 műve jelent meg önálló könyv formátumban, irodalomtörténet, kultúrtörténet és történelem témákban (egy részük csak részletekben, cenzúrázva jelenhetett meg):

1. A modern magyar irodalom [1880–1920]. [Pécs–Budapest, 1928.]
2. Elmék és eszmék. Tanulmányok. [Budapest, 1937.]
3. Sziriat oszlopai. Elsüllyedt kultúrák. Budapest, [1942.]; 2. kiad. Budapest, [1942], Átdolg. kiad. Budapest, [1972.][41]
4. Magyar katonaköltők. Pécs, [1940.] (A Janus Pannonius Társaság könyvtára 12.)
5. Petőfi arca. Pécs, [1940.] (A Janus Pannonius Társaság könyvtára 11.)
6. Az újabb magyar irodalom 1880–1940. Budapest, 1942.
7. Az írás története. Budapest, 1943.
8. Magyar Dunántúl. Táj és nép. Budapest, 1944.; Dunántúl. Átdolg. kiad. Budapest, 1975.
9. Az üstökös csóvája. Dokumentumok Petőfiről. Pécs, 1957.
10. Stonhenge [Fotóalbum]. Budapest, 1975.

    

A modern magyar irodalom [1880–1920] című művével „robbant be” igazán az irodalmi köztudatba, amely már megjelenésekor nagy vihart kavart. Bevallása szerint e művét Thienemann Tivadar irodalomtörténész, a magyar szellemtudományi irányzatok „atyja” ösztönzésére írta meg. Ekképpen foglalta össze nagy munkája előzményeit: „Egész életemet könyvek között töltöttem, búvárkodtam, tanultam, dolgoztam sokat és sokféle, jóformán az összes magyar folyóiratokba, míg elérkeztem az első önálló munkámhoz…”. [42] Az első Baumgarten-díj [43] kiosztásánál – saját meglepetésére – ezzel a művével szerepelt a jelöltek között, ugyanis Thienemann Tivadar a decemberi ülésen felvetette a nevét a jelöltlistára. A pécsi professzoron kívül Szekfű Gyula is a pártfogói között volt. Noha az első körben Várkonyi tűnt nyertesnek, Osvát Ernő lobbija a pótülésen végül Tersánszky Józsi Jenőt juttatta a díjhoz. [44] Várkonyi az 1929. áprilisi ülésen „vigaszdíjként”, Baumgarten-jutalmat kapott, ami 1000 pengő kifizetésével is járt együtt: „A »Baumgarten-jutalmat«, mint megtiszteltetést nagy örömmel fogadtam. Az anyagi támogatás természetesen szintén jól esik s arra buzdít, hogy tovább folytassam a munkámat. Dolgozni akarok, tovább folytatni a kutatásaimat. Egy irodalomtörténet-elméletet szeretnék írni.” – nyilatkozta a Pécsi Naplónak 1930. február 2-án. [45]

Példaképe az őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) volt, aki a természetjárás szeretetét egyesíteni tudta a tudományossággal. Roskadásig teli könyvespolcának közepére ki is volt függesztve egy bekeretezett kép róla.

Várkonyi kutatta fel a Petőfi Sándorról készült egyetlen, hiteles dagerrotípiát, amelyről rövid írása 1940-ben jelent meg, Petőfi arca címmel. Petőfivel kapcsolatos kutatásait itt nem fejezte be, hiszen bebizonyította, hogy nem hangzott el 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dal. (Az üstökös csóvája. Dokumentumok Petőfiről) Az emberiség őstörténete, hitvilága, a történelem előtti ember életének felvázolása évtizedekig mítosztöredékek kutatásra ösztökélték: ebből született meg az egyik legkiemelkedőbb és egyben legtöbbet vitatott írása, a Sziriat oszlopai (az eredeti címe az Elsüllyedt kultúrák lett volna.). 1942-ben az első, 1943-ban a második kiadás jelenik meg, majd 1984-ben egy átdolgozott verzió került ki a nyomdából. Hagyatékában kéziratban megmaradt munkáit csak halála után jelentethették meg, így Az ötödik embert és Az elveszett paradicsomot is. Számos kéziratát (így pl. Az ötödik embert) Boda Miklósné Szepes Zsuzsanna vitt fel Budapestre, kiadót keresve azoknak: sajnos akkoriban kevés sikerrel.

Önéletrajzi írása, a Pergő évek csak egy évvel a halála után, 1976-ban került ki a nyomdából. [46] Ugyanígy Az elveszett paradicsom is csak 1983-ban kerülhetett az olvasóközönség kezébe gépirat formájában. [47] Életművét 1990 óta a Széphalom Könyvműhely gondozza és adja ki Mezey Katalin vezetésével.

1. Petőfi arca. (Budapest, é.n.)
2. Az elveszett paradicsom. (Budapest, 1994., 2. javított kiadásban Budapest, 2009.)
3. Az ötödik ember I. (Budapest, 1995.)
4. Az ötödik ember II. (Budapest, 1996.)
5. Az ötödik ember III. (Budapest, 1997.)
6. Varázstudomány I. (Budapest, 1998.)
7. Varázstudomány II. (Budapest, 2000.)
8. Az írás és a könyv története. (Budapest, 2001.)
9. Sziriat oszlopai. (Budapest, 2002.)
10. Pergő évek. (Budapest, 2004.)
11. Magyar katonaköltők – Az üstökös csóvája – Dunántúl. (Budapest, 2006.)
12. Egy irodalmi korszak számvetése. (Budapest, 2008.)
13. Kaleidoszkóp. (Budapest, 2014.)

Egy érdekes adalék irodalmi munkásságához: Tolnai Vilmos egy kiadatlan, nagyszabású kéziratot említett, A katolikus világirodalom története címmel Várkonyi magántanári habilitációjához benyújtott szakvéleményében. 1935-ben ezt úgy jellemezte, hogy sem Magyarországon, sem külföldön nem jelent még meg. Várkonyi eme írásáról ma sem tudunk sokat: sem kéziratban, sem nyomtatott formában nem találkoztunk vele. [48]

Várkonyi Nándor jelentős szerepet játszott Pécs irodalmi életének megszervezésében is: általa lett a kis vidéki városból az ország második irodalmi fővárosa. Részt vett a Symposion című lapnak a megindításában (1925–1926), felelős kiadásában és társszerkesztésében. [49] Majd az 1931. június 10-én megalakult Janus Pannonius Irodalmi Társaság alapító rendes tagja és főtitkára lett. Nagy terve volt, hogy ezt a kis társaságot irodalmi akadémiává fejlessze. 1941-ben elindította és nyolc éven át szerkesztette a társaság folyóiratát, a Sorsunkat (1941–1948). [50] Itt adtak helyet először Csorba Győző, Fodor András, Mészöly Miklós, Rákos Sándor, Simon István, Weöres Sándor munkáinak megjelenéséhez. Tehetségek egész sorát fedezte fel és támogatta. Itt kötött egy életre szóló barátságot Weöres Sándorral[51] és Csorba Győzővel. Az 1945. november 18-án megszűnt Janus Pannonius Társaság helyett megalakult Batsányi János Társaság is elnökévé választotta.

A társulat székhelye és a megalapított folyóiratának szerkesztősége ott volt, ahol Várkonyi éppen tartózkodott: hol az egyetemi bibliotékában, hivatali szobájában, hol pedig a lakásukon. A Szepesy Ignác utca 3. szám (hajdani nyilvános püspöki könyvtárépülete) alatt eleinte nem hivatalosan, majd a 1942-es év elejétől Vargha Damján rektor engedélyével „működhetett” a szerkesztőség. [53] Könyvtáros kollégái napi szinten hozzászokhattak, hogy a korabeli irodalmi „elit” felvonult Várkonyi irodájában: így pl. Bárdosi Németh János, Csorba Győző, Dénes Gizella, Illyés Gyula, Kodolányi János, Lovász Pál, Makay Gusztáv, Rajnai László, Sásdi Sándor, Takáts Gyula, Weöres Sándor. A Sorsunk megjelenésével és a vele kapcsolatos folyamatos munkáknak köszönhetően egy kis időre megfigyelhető volt, hogy Várkonyi kisebb intenzitással vett rész könyvtári hivatali feladatainak elvégzésében. Hálás szívvel emlékezett vissza Domanovszky Ákos könyvtárigazgató (1935–1942) nagyvonalúságára, aki sokszor volt kénytelen Várkonyi munkáját szuperrevideálni: „Máig restellem, s hálás vagyok, hogy nem vonta meg barátságát. Sok hasznos és derűs órát töltöttünk együtt.” [54]

Közös munkájuk révén barátság szövődött Bárdosi Németh Jánossal, Berda Józseffel, Bécsy Tamással, Csorba Győzővel, Erdélyi József, Galsai Pongráccal, Illyés Gyulával, Hamvas Bélával, Harcos Ottóval, Hamvas Bélával, Juhász Géza, Kodolányi Jánossal, Lovász Pállal, Makay Gusztávval, Martyn Ferenccel, Németh Lászlóval, Rajnai Lászlóval, Solymos Idával, Szabó Lőrinccel, Takáts Gyulával, Tatay Sándorral, Veres Péterrel, Weöres Sándorral. Velük személyes találkozások és levelezés útján tartotta a kapcsolatot, sokan szállóvendégként is megfordultak a Várkonyi család Kürt és Homok utcai házában. Leveleket váltott továbbá Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Móricz Zsigmonddal is. Levelezése mind a mai napig adatgazdag művelődés- és irodalomtörténeti forrás. [55]

1949-től a Sorsunk ellehetetlenítését követően politikai támadások tűzkeresztjébe került, továbbá sajtóhadjárat indult ellene: ennek hatására visszavonult az irodalmi élettől, és kizárólag a kultúrtörténeti kutatásoknak szentelte mindennapjait. [56]

Tudományos társulatok is tagjukként tisztelhették Várkonyit: így a Szent István Akadémia (1942), a Dunántúli Írók Munkaközössége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Írók Szövetsége, a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság (Zombor), valamint a PEN Club. [57] Előadásaival számos irodalmi és művészeti-kulturális rendezvényen szerepelt.

Társadalmi-politikai szerepvállalásai sem elhanyagolhatók: 1945. márciusában megalapította a Nemzeti Parasztpártot Pécsett, melynek első elnökeként működött, majd tiszteletbeli elnökévé választották. A helyi pártlap felelős kiadója volt annak megszűnéséig. Tagja volt az Egyetemi Szakszervezetnek (1945–1947), valamint a Pedagógusok Szakszervezetének (Pécs, 1947. január).

Az országos lexikonszerkesztési munkálatokba is bekapcsolódott: 1931-től a Katolikus Lexikon megjelenő első négy kötetének munkatársa. 1963-tól a Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőségének, 1970-től pedig a Világirodalmi Lexikon szerkesztőségének a munkatársa lett: mintegy száz címszó szerzője volt.

Az 1970-es években kitüntették a Munka Érdemrend ezüst fokozatával és az Elnöki Tanácstól megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. [58]

Legfontosabb támasza mindennapjaiban és munkájában a családja volt. 1927-ben nősült meg, és feleségével, Schäffer Erzsébettel két gyermekük született: 1928-ban Éva, majd 1932-ben Péter.

Egy érdekes várostopográfiai adalék Várkonyi Nándor életéhez: Pécsre visszakerülésekor 1928-ig bátyjánál, Hildebrandnál lakott a Vitéz utca (ma Szendrey Júlia utca) 7. szám alatt. [59] Házasságkötése után 1928 és 1930 között a Scitovszky (ma Szent István) tér 13. szám [60] alatt élt édesanyjával, feleségével és kislányával. [61] 1930 második felében családjával költözni kényszerült, ám szűkös anyagi helyzetük miatt a városban nem tudtak lakást bérelni, így Mecsekalján, Rácvárosban (akkor szomszédos község) bérletek egy házat. Várkonyi legtöbbször gyalog járt be a munkába és vissza, [62] ám – mint 1931-es lakáskérelmében megírta – a bejárás nagyban megnehezítette létfenntartó és hivatali munkáját. [63]

Ekkor kérvényezte a Szigeti-külvárosban a Kürt utca 1. [64] szám alatti, a Magyar Királyi Kincstár és az által az Erzsébet Tudományegyetem tulajdonában levő ház kiutalását (a mai Általános Orvostudományi Kar épülete [65] mellett). [66] Júliusban a Rektori Tanács kiutalta Várkonyi Nándor fizetéstelen gyakornoknak, díjnoki lakáspénz megfizetése fejében kollégája, Winis Nándor megüresedett[67] természetbeni lakását (két szoba, mellékhelyiségek). Ezt azonban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban nem hagyták jóvá, mert egy díjnokot akkor csak egy szoba-konyha lakás illette meg. [68] Októberre végül mégis átengedték számára a két szobás lakást. [69] 1943 novemberében dr. vitéz Cholnoky László vegyész, intézeti tanár Homok utca 2. szám alatti lakását – hasonlóképpen, mint kincstári és egyetemi tulajdonú épületet – utalták ki Várkonyinak, ahol 1956-ig lakott családjával. [70] Utána visszatértek a Kürt utca 5. szám alá, ahonnan 1970-ben a fűtés fizikai nehézségei miatt az Uránvárosban költöztek. Várkonyi végül haláláig a Pollack Mihály utca 7. szám alatt élt feleségével. [71]

Várkonyi Nándor kórházi kezelések után, 1975. március 11-én, munka közben, szívrohamban hunyt el Pécsett: március 20-án helyezték örök nyugalomra. A pécsi köztemetőben a városi tanács díszsírhelyet adományozott számára. Síremléke „stílusosan” egy nyitott könyv. [72]

Még életében, 1974-ben fiát, Pétert jelölte meg kéziratos hagyatéka gondozásával (Három, egyenként több ezer oldalas kultúrtörténeti gépirata várt az 1990-es évekig a kiadásra.) [73] Három unokája Ágnes és Kata (Éva gyermekei), valamint András (Péter gyermeke) a mai napig nagyapjuk emlékének méltó őrzői: konferenciák, szabad- és nyári egyetemek, emlékestek, tanácskozások, megemlékezések (Pécsett, Nyitrán, Sümegen), könyvek, tanulmánykötetek, [74] valamint egy gazdag tartalommal bíró, folyamatosan bővülő honlap [75] segítségével.

Várkonyi Nándor emlékezete az egyetemi könyvtárban és a városban

Azon szerencsés könyvtárosok, akik dolgozhattak Vele, vagy legalább ismerhették nagy tisztelettel tartották/tartják fenn emlékét az egyetemi bibliotékában. 1996-ban, születésének centenáriumán a város közgyűjteményei tisztelettel emlékeztek meg Várkonyi Nándorról. A nevét viselő városi könyvtárban emlékülést szerveztek, amelynek előadásait tanulmánykötet formájában is megjelentették. [76] 1996. október 7-én a Janus Pannonius Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában Szepesy utca 3. számú épületében, az északi, földszinti szárnyának bejáratánál, Várkonyi Nándor hajdani munkaszobája mellett emléktábla-avatásra került sor. Az ötletadó Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely vezetője, a Várkonyi-életműkiadás gondozója volt. A márványtábla elhelyezését az egyetem akkori rektora, Barakonyi Károly (1994–1997) mellett a Magyar Írószövetség, az Írók Szakszervezete, a Városvédő Egyesület és a pécsi könyvtárak is támogatták. A könyvtári előkészületeket Sonnevend Péter akkori könyvtárigazgató (1994–1999) és Boda Miklósné Szepes Zsuzsanna könyvtáros segítették.

Várkonyi Nándor nevét ma Pécsett, a Kertvárosban egy utca, [77] az 1981. május 19-én megnyitott, Nagy Jenő utcai (24-es szám), hajdani városi könyvtár legnagyobb fiókkönyvtára, [78] valamint a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtárában (Király utca 19.) 2012. május 16-a óta egy bútoraival, könyveivel és emléktárgyaival berendezett emlékszoba [79] őrzi. A Csorba Győző Könyvtár korábbi és jelenlegi vezetése is nagy hangsúlyt fektetett és fektet a névadó emlékezetének őrzésére, jubileumainak megünneplésére, munkásságának mind szélesebb körben való terjesztésére. Itt külön kiemelendő Tüskés Tibor, Bertók László és Keresztúri József egykori igazgatók ez irányú tevékenysége.

 

Képek Várkonyi Nándorról a pécsi egyetemi könyvtári időszakából

 

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

 

Képjegyzék:

• 1. kép – Várkonyi Nándor szülőháza előtt 1975. február 15-én (Jelenkor, 1975. június)
• 2. kép – Gimnáziumi érettségi bizonyítványa (http://www.varkonyinandor.hu) [2016.06.25.] )
• 3. kép – Érettségi tablója (http://www.varkonyinandor.hu  [2016.06.25.] )
• 4. kép – Érettségi képe villamosbérletén (Jelenkor, 1975. június)
• 5. kép – Egyetemi leckekönyve [2016.06.25.]
• 6. kép – A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának épülete 1930-ban (Szepesy Ignác utca 3.) (Magángyűjtemény)
• 7. kép – Várkonyi Nándor 1928-ban (Családi hagyaték)
• 8. kép – Várkonyi Nándor szolgálati és minősítési táblázata (PTE EL VIII.114. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Pécsi Egyetemi Könyvtár Irattára, Szolgálati és minősítési táblázatok)
• 9. kép – „Beszélgető füzetének” egy lapja (Kodolányi Jánossal) (Családi hagyaték)
• 10. kép – Várkonyi Nándor aláírása (PTE EL VIII.114. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Pécsi Egyetemi Könyvtár Irattára)
• 11. kép – A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épülete (Rákóczi út 80.) (Magángyűjtemény)
• 12. kép – Várkonyi Nándor bölcsész oklevele a Bölcsészdoktorok Albumában (PTE EL VIII. 107b. 3d. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Iratanyaga, Bölcsészdoktorok Albuma I. kötet.)
• 13. kép – A modern magyar irodalom (Pécs–Budapest, 1928.) [2016.06.25.]
• 14-15. kép – A Symposion és a Sorsunk címlapjai (Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Osztály)
• 16. kép – Várkonyi Nándor családjával a Homok utca 2. számú ház kertjében (Családi hagyaték)
• 17–18. kép – A Kürt utca 1. (később 5. számú ház) és Várkonyi Nándor az ottani dolgozószobájában (Családi hagyaték)
• 19. kép – Az idős Várkonyi Nándor (1974-ben) (Családi hagyaték)
• 20. kép – Várkonyi és felesége síremléke a pécsi köztemetőben [2016.08.21.]
• 21. kép – Emléktáblája a pécsi egyetemi könyvtár Szepesy utcai épületében (Fotó: Schmelczer-Pohánka Éva)
• 22. kép – A Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár épülete [2016.07.16.]
• 23. kép – A Várkonyi-emlékszoba a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtárában [2016.07.16.]
• 24. kép – Várkonyi az egyetemi könyvtár kertjében Weöres Sándor és Blaskovich Hanna (majdani Bajcsa (Holler) Andrásné) társaságában (Harcos Ottó képe, 1942.) (Családi hagyaték)
• 25–26. kép – Várkonyi Nándor a Klimo Könyvtárban (Családi hagyaték)
• kép – A 200 éves Klimo Könyvtár jubileumi kiállításának megnyitója 1974. október 16-án, délután (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény – PETGY F. 2012.158.2)

Források, rövidítések:

Címtár 1923–1926	Pécs-Baranyai címtár 1923–1926. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1926.]
Címtár 1928	Pécs-Baranyai címtár 1928. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1928.]
Címtár 1930	Pécs-Baranyai címtár 1930. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1930.]
Címtár 1932	Pécs-Baranyai címtár 1932. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1932.]
CSGYK	Csorba Győző Könyvtár
Domanovszky 1936	Domanovszky Ákos: Jelentés a Könyvtár működéséről 1935. szeptember 1-től 1936. augusztus 31-ig. In: Közlemények a Pécsi Erzsébet-Tudomány­egyetem Könyvtárából 36. szám. 1936. augusztus. 1–13.
Domanovszky 1939	Domanovszky Ákos: Jelentés a Könyvtár működéséről 1938. szeptember 1-től 1939. augusztus 31-ig. In: Közlemények a Pécsi Erzsébet-Tudomány­egyetem Könyvtárából 41. szám. 1939. augusztus. 1–8.
ETE RH	Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Rektori Hivatal
Házszámjegyzék 1928	Pécs szabad királyi város beltelkeinek és ucca jelleggel biró kültelkeinek házszámjegyzéke. Összeáll. Farkas János. Pécs, 1928.
Holub 1935	Holub József: Jelentés az Egyetemi Könyvtár működéséről az 1934–35. tanévben (1934. szeptember 1-től 1935. augusztus 31-ig) In: Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudomány-egyetem Könyvtárából. 35. szám. 1935. szeptember 1–10.
Kalotai 1934	Pécs-baranyai ismertető 1934. Szerk. Kalotai László. Pécs, 1934.
Önéletrajzok	PTE EL VIII.114. – Várkonyi Nándor önéletrajzai az 1950-esévekből PTE EL VIII.b. 3d. – Várkonyi Nándor önéletrajzai 1928/29-ből
PN	Pécsi Napló
PTE TJK	Pécsi Tudományegyetem Tóth József BTK-TTK Kari Szakkönyvtár
PTE EK TK	Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
PTE EK TK TGYO	Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya
PTE EL VIII. 107b. 3d.	Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Iratanyaga
PTE EL VIII.114.	Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Pécsi Egyetemi Könyvtár Irattára
Tanrend 1935/36–1948/49	A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1935-36. tanév első felére. Pécs, 1935. A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1935-36. tanév második felére. Pécs, 1936. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1936–37. tanév első felére. Pécs, 1936. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1936–37. tanév második felére. Pécs, 1937. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1937–38. tanév első felére. Pécs, 1937. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1937–38. tanév második felére. Pécs, 1938. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1938–39. tanév első felére. Pécs, 1938. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1938–39. tanév második felére. Pécs, 1939. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1939–40. tanév első felére. Pécs, 1939. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1939/40. tanév második felére. Pécs, 1940. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1940/41. tanév első felére. Pécs, 1940. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1940/41. tanév második felére. Pécs, 1941. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1941/42. tanév első felére. Pécs, 1941. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1941/42. tanév második felére. Pécs, 1942. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1942/43. tanév első felére. Pécs, 1942. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1943/44. tanév második felére. Pécs, 1943. A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1944/45. tanév első felére. Pécs, 1944. A Pécsi Tudományegyetem tanrendje az 1948–49. tanév első és második felére. Pécs, 1949.
Várkonyi N. 1976	Várkonyi Nándor: Pergő évek. Budapest, 1976. (Tények és Tanúk)
VKM	Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

Irodalom

Bebessi 1997a	Várkonyi Nándor 1896–1996. Az író születésének 100. évfordulója alkalmából Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvárban megrendezett emlékülés előadásai. Szerk. Bebessi B. Károly. Pécs, 1997.
Bebessi 1997b	Bebessi B. Károly: „Én divinizálni akarom az embert…” Várkonyi Nándorral beszélget Bebessi B. Károly. In: Bebessi 1997a. 45–60.
Berta 1993	Berta Bulcsu: Várkonyi Nándor. In: Tüskés 1993a. 10–21.
Bertók 1984	Bertók László: Várkonyi Nándor bibliográfia. Pécs, 1984. (Életrajzi adatok 28–38.)
Bodáné 1997	Boda Miklósné: Várkonyi Nándor a Pécsi Egyetemi Könyvtárban. In: Bebessi 1997a. 26–35.
Bodáné 2013	Boda Miklósné: Várkonyi Nándor könyvtári öröksége. A Magyar Írószövetség által 2013. február 28-án rendezett Várkonyi Nándor Emlékkonferencia előadása (http://www.varkonyinandor.hu/?modul=oldal&tartalom=1207765) [2016.06.20.]
Hajdú 2004	Hajdú Csilla: Vázlatok Várkonyi Nándor könyvtárosi portréjához. [Szakdolgozat] Debrecen, 2004.
Hajdú 2016	Hajdú Csilla: Interjú Várkonyi Nándor könyvtárosi tevékenységéről. Készült Pécsett, 2004. július 9-én 10 órakor a Várkonyi Nándor Könyvtárban = Per Aspera ad Astra, 3. (2016):2. [megjelenés alatt]
Jelenkor 1975	Búcsú Várkonyi Nándortól = Jelenkor emlékszáma, 18. (1975):6. (1975. június).
Kende 2016	Várkonyi Nándor élete képekben. Összeáll. Kende Katalin. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2016.
Kodolányi Gy 2006	Kodolányi Gyula: A hullám taraja. Budapest, 2006.
L. Csépányi é.n.	L. Csépányi Katalin: Emlékeim Várkonyi Nándorról [2016.06.26.]
MÉL 1985	„Várkonyi Nándor” In: Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1985. 822–823. [2016.06.14.]
MIL 1965	„Várkonyi Nándor” In: Magyar Irodalmi Lexikon. 3. kötet. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, 1965. 494–495.
MKL 2009	„Várkonyi Nándor” In: Magyar Katolikus Lexikon. XIV. kötet. Főszerk. Diós István. Budapest, 2009. 792–793.
MNL 2004	„Várkonyi Nándor” In: Magyar Nagylexikon. 18. kötet. Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest, 2004. 217.
Móró 1996	Móró Mária Anna: Várkonyi Nándor és a Pécsi Egyetemi Könyvtár 1924–1956. = Pécsi Könyv- és Infotár, 1. (1996):3. 3–7.
Németh 1986	Németh László: Eklézsia-járás. In: Németh László: Művelődéspolitikai írások. Budapest, 1986.
Ódor–Lengvári 2004	Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok. [CD] Szerk. Ódor Imre – Lengvári István. Pécs, 2004.
PEA 2015	Pécsi Egyetemi Almanach I. kötet. Pécs, 2015. 200–201.
Péceliné Hoffman 2005	Péceliné Hoffman Erzsébet: A Várkonyi-örökség. [Riport Várkonyi Péterrel] = Kagylókürt, 21. (2005):1. [2016.06.29.]
Pilkhoffer 2004	Pilkhoffer Mónika: A honvéd hadapródiskola épülete = Pécsi Szemle, 7. (2004):2. 32–40.
PN 1930	[sz. j.]: „Egész életemet a könyvek között töltöttem” – mondja Várkonyi Nándor dr. a Baumgarten-alapítvány pécsi jutalmazottja. Beszélgetés az egyetemi könyvtárossal nagy művéről és uj terveiről. = Pécsi Napló, 1930. február 2. 6.
Rajnai 1993	Rajnai László: A Nap és árnyéka. Emlékeim Várkonyi Nándorról. In: Tüskés 1993a. 56–63.
Schmelczer-Pohánka 2012	Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az értelem intézményekben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774–1945). Pécs, 2012. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 10.) [2016.05.23.]
Szabó 1940	Szabó Pál, vitéz: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem irodalmi munkássága. Pécs, 1941. 1011–1014. h. (Várkonyi Nándor)
Tüskés 1993a	Várkonyi Nándor emlékkönyv. Szerk. Tüskés Tibor. Budapest, 1993.
Tüskés 1993b	Tüskés Tibor: Várkonyi Nándor, a könyvtáros. In: Várkonyi Nándor Emlékkönyv. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 1993. 64–69.
Tüskés 2010	Tüskés Tibor: Várkonyi Nándor. In: Pécs Lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. II. kötet. Pécs, 2010. 358–359.
ÚMÉL 2007	Új Magyar Életrajzi Lexikon. VI. kötet. Főszerk. Markó László. 2007. 1099-1101.
ÚMIL 2000	Új Magyar Irodalmi Lexikon. 3. kötet. Főszerk. Péter László. Budapest, 2000. 2218.
Várkonyi P. 2014	Várkonyi Péter: Várkonyi Nándor öröksége. Budapest, 2014.

[1] Rajnai 1993. 59.

[2] Németh 1986. 107.

[3] Kodolányi Gy. 2006. 230.

[4] Életrajzok: Szabó 1940.; MÉL 1985.; MIL 1965.; ÚMIL 2000.; Ódor–Lengvári 2004.; MNL 2004.; ÚMÉL 2007.; MKL 2009.; Tüskés 2010.

[5] Várkonyi Hildebrand Dezső (1888–1971) egyetemi tanár, latin-történelem-filozófia tanár (bencés rend), teológus, a pécsi egyetemi könyvtár munkatársa és megbízott igazgatója (kisebb megszakításokkal 1924. november 17. – 1929. december 24.), valamint a pécsi, szegedi és a kolozsvári egyetem, a Műszaki Egyetem, végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.

[6] Magyar Gyuláné. Forrás: Kende 2016. 21.

[7] Várkonyi Mária az első női idegorvosok egyike. 1924 és 1942 között a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán, az Ideg- és Elmeklinikán dolgozott. Kende 2016. 21.

[8] Kende Katalin közlése.

[9] Egy szlovák alkalmazott Kántorkának nevezte, mert jó hallása volt, és nagyon szeretett énekelni: innen a becenév. Kende 2016. 20.

[10] Tüskés 1993b. 69. Az épületet 1976-ban lebontották.

[11] Bizonyítványszám: 195/1914 (Nyitra, 1914. június 8.) Forrás: PTE EL VIII.114. – Szolgálati és minősítési táblázat.

[12] Az érettségi tablón az épületkép mellett, közvetlenül balra látható Várkonyi képe.

[13] PTE EL VIII.107b. 3d. 170/1928-29. A doktori vizsgálathoz benyújtott önéletrajza. Ezúton köszönöm a PTE Egyetemi Levéltár munkatársainak, Acél Róbertnek, Polyák Petrának és Ruprech Juditnak a segítségét.

[14] Középiskolai tanári alapvizsga: 741. sz. (Budapest, 1918. december 3.), bölcsészkari végbizonyítvány: 28/1926–27. (Budapest, 1927. március 22.) Forrás: PTE EL VIII.114. – Szolgálati és minősítési táblázat.

[15] Balzac, Honoré de: Sivatagi kaland. Ford. Várkonyi Nándor. Dunántúl, Pécs, [1926] (Dunántúl-könyvtár) Példány Pécsett: CSGYK Helytörténet PA 2241. Folytatásokban: Dunántúl, 15. évf. 1925. november 22. – december 5.

[16] Baumann, Émile: A feláldozott. Regény. Szent István Társulat, Budapest, 1928. Példány Pécsett: PTE EK TK 7259.

[17] Bazin, René: Sarjadó búza. Ford. Várkonyi Nándor. Szent István Társulat, Budapest, 1923. Nincs példány Pécsett.

[18] Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus: A leánykérők. Ford. Várkonyi Nándor. Dunántúl, Pécs, [1926] (Dunántúl-könyvtár 3.) Példány Pécsett CSGYK Helytörténet PA 2185. Folytatásokban: Dunántúl, 16. évf. 1926. április 4. – május 23.

[19] Huysmans, Joris-Karl: Úton. Ford. és bev. Várkonyi Nándor. Athenaeum, Budapest, 1925. (Híres könyvek 15.) Példányok Pécsett: PTE EK TK 4510, CSGYK H 98.

[20] Maistre, Xavier, de: Utazás a szobám körül. Danubia, Pécs, 1925. = Folytatásokban: Dunántúl, 15. évf. 1925. október 4. – november 5. Nincs példány Pécsett.

[21] Panzini, Alfredo: Xantippo. Regény Ford. Lukits Gyula – Várkonyi Nándor. Danubia, Pécs, [1925] (Modern olasz regényírók 2.) Példányok Pécsett: MVK Várkonyi-gyűjtemény P 23, CSGYK Helytörténet PB 7095, CSGYK B 7783, B 2320, B 14124, P 23.

[22] Poe, Edgar Allan: Az aranybogár. Ford. Várkonyi Nándor. Dunántúl kiadás Pécs, [1926] (Dunántúl-könyvtár 3.) Példányok Pécsett: PTE EK TK 30107, PTE TJK i/VII 425, CSGYK Helytörténet PA 2041. Folytatásokban: Dunántúl, 15. évf. 1925. december 8. – 16. évf. 1926. január 8.

[23] Kende 2016. 64.

[24] Könyvtárosi munkásságának szakirodalma: Tüskés 1993b.; Móró 1996.; Bodáné 1997.; Hajdú 2004.; Bodáné 2013.; Hajdú 2016. Adattár: PEA 2015.

[25] Holub 1935. 8.; Domanovszky 1936. 10.; Domanovszky 1939. 6–7.; PTE EL VIII.114. – Szolgálati és minősítési táblázatok.

[26] Fizetési osztálya a kezdeti 709/1.-ből 705/2 lett. PTE EL VIII.114. Személyi lap (1951 után)

[27] PTE EL VIII.114. 186/1930-31. (Pécs, 1931. február 21.)

[28] Hajdú Csilla közlése.

[29] Családi hagyaték.

[30] Schmelczer-Pohánka 2012. 172–173.

[31] Várkony N. 1976. 202.; Bebessi 1997b. 47.

[32] VKM 1404-V 140-2/1950. VI. 1. ö.o. számú rendelet (Winis Nándor rendeltetési állományba helyezése) = ETE RH 573/1949/50. R. sz. (Pécs, 1950. február 28.)

[33]A történetet Móró Mária Anna főkönyvtárostól „örökölte” jelen írás szerzője. Schmelczer-Pohánka 2012. 172–173.

A szobrok: Hippokratész, Szolón, Arisztotelész, Démoszthenész, Homérosz, Thalész, Platón, Hérodotosz, Thuküdidész, Titus Livius, Papianus, Lombardus, Justinianus, Terentius, Cicero, Sallustinus, Vergilius, Szent Pál, Szent Péter, Aquinói Szent Tamás, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Henricus Spondanus, Szent Jeromos, Nat. Alexander, Szent György, Launo Ius, Keresztelő Szent János, Caesar Baronius, Damaszkuszi Szent János, Szent Ephraem, Nagy Szent Athanáz, IX. Nagy Szent Gergely, XIV. Benedek. Bartalits Mihály szobrai 1835-ből: Rudnay Sándor erdélyi püspök (1815–1820) esztergomi bíboros, érsek, hercegprímás (1830–1831), Pázmány Péter esztergomi érsek (1616–1637), bíboros (1629–1637), Bánffy György erdélyi kormányzó (1787–1822), Ürményi József országbíró (1806–1825), Illésházy István császári és királyi kamarás (1792–1840), valóságos belső titkos tanácsos (1801–1840), Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, hercegprímás (1761–1765).

[34] Abban az időben nem létezett még könyvtáros szakirányú továbbképzés vagy főiskolai/egyetemi képzés. 1949-ben, Varjas Béla vezetésével létesült Könyvtártudományi Tanszék a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Forrás: 260/1949. sz. kormányrendelet, 600/1949. sz. közoktatási rendelet (194. május 12.).

[35] Pl. a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárából (ma Országos Széchényi Könyvtár), a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárából.

[36] Időpont: Pécs, 1929. március 20. Szigorlati bizottság: Dr. Birkás Géza – elnök, Dr. Tolnai Vilmos, Dr. Thienemann Tivadar. Forrás: PTE EL VIII.107b. 3d. – Bölcsészet Doktori Szigorlatok Könyve.

[37] A Magyar Életrajzi Lexikonban és a Wikipédia szócikkében tévesen az 1933-as dátum szerepel. MÉL 1985. [2016.06.14]; https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkonyi_N%C3%A1ndor [2016.07.05.]

[38] Előadásai és szemináriumai: Újabb magyar irodalom összefüggései a külföldi irodalmakkal, A XX. század irodalma, Irodalomtörténeti gyakorlatok, Az elszakított magyar területek magyar irodalomtörténete, Történetbölcselet és irodalomszemlélet, A modern magyar irodalom szociális problémái, Az újabb magyar irodalom és a külföldi irodalmak, Újabb kori magyar irodalom, A magyar romantika.

[39] PTE EL VIII. 107 b. 3d. – Bölcsészdoktorok Albuma I. kötet.

[40] Bertók 1984. 52–88.

[41] A második kiadás helyenként a szerző jóváhagyása nélkül, „csonkított” kiadásban látott napvilágot. Ez jelent meg utánnyomásként 1984-ben.

[42] PN 1930.

[43] A nyertesek 4000–8000 pengő közötti összeget kaptak.

[44] Thienemann a jelölés elvetését így kommentálta: – „Az asszonyok, az asszonyok!” Várkonyi szerint egyértelműen Babits Mihály feleségére, Török Sophie-ra utalhatott, akit az 1928-as irodalomtörténeti munkájában a „futottak még” rovatba tüntetett fel. Szerinte az addig a Nyugatban megjelent versei és novellái meglehetősen gyengék voltak. Verseskötete pedig csak 1929-ben hagyta el a nyomdát. Babits haláláig a Baumgarten Alapítvány Kuratóriumának tagja volt: ez a testület döntött a díjak odaítéléséről. Várkonyi N. 1976. 332.

[45] PN 1930.; Várkonyi N. 1976. 330–332.; Bertók 1984. 32. Az 1929-es év díjazottjai: Elek Artur, Erdélyi József, Farkas Zoltán, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Szini Gyula, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Baumgarten-d%C3%ADj [2016.06.05.]

[46] Várkonyi mellett a kézirat gépelését a fiatal L. Csépányi Katalin vállalta el. L. Csépányi é.n.

[47] Az 1980-as évek elején – Tüskés Tibor javaslatára – Az elveszett paradicsomot legépelték, majd egy-egy példányát (ötkötetes) a nagy pécsi bibliotékáknak adták (megyei, városi, egyetemi, POTE, tanárképző). 1988-ban a mű három fejezete a Pannónia Könyvek sorozatban megjelent, a teljes mű azonban csak 1994-ben és 2004-ben került kiadásra a Széphalom Műhely gondozásában. Ezúton köszönöm Dr. Keresztúri József segítségét.

[48] PTE EL VIII. 107b. 3d. 147/1934-35 – Dr. Várkonyi Nándor egyetemi könyvtári segédtisztjének magántanári habilitációja alapjául szolgáló szakvélemény (Dr. Tolnai Vilmos) 3. oldal.

[49] Pécsi példányok: CSGYK Helytörténet PF 56, PF 58.

[50] Pécsi példányok: PTE EK TK TGYO R 363; CSGYK Helytörténet PF 46, PF 65, PTE TJK 050 S 80.

[51] Érdekesség, hogy Weöres az 1939/40-es évben az Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárába „könyvtáros képzésen” vett rész Esztergár Lajos polgármester utasítására. Ugyanis őt szemelték ki a városi könyvtár vezetésére. Ekkor a városháza alkalmazásában volt Weöres. Ahogy a Várkonyi Nándor megbízott igazgató által 1946 végén kiállított igazolásban áll „a könyvtári munka minden ágazatában a kellő elméleti és gyakorlati tájékozottságot megszerezte”. A feldolgozás munkafolyamatait Várkonyi mutatta be neki, így a közös könyvtári munka is erősíthette barátságukat. PTE EL VIII.114. 33/1940–41; PTE EL VIII.114. 45/1946–47 (Pécs, 1946. december 23.) Ezúton köszönöm Dr. Keresztúri Józsefnek a segítségét.

[52] A Csorba Győző Könyvtár engedélyével. Köszönöm a segítségét és a szkenneléseket Pap Dávidnak és Gyánti Istvánnak.

[53] A földszint jobb szárny első szobája, hajdani 5. számú szoba. Ma a Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás első terme. (Hajdani 5. szoba) PTE EL VIII.114. 68/1941-42. (Pécs, 1942. január 7.)

[54] Várkonyi N. 1976. 201.

[55] Péceliné Hoffman 2005.; Várkonyi P. 2014.; Kende 2016. 83–105.

[56] Kende 2016. 129.

[57] Az 1926-ban alapított magyar PEN Club a Poets, Essayists and Novelists nemzetközi társaság nemzeti ága: a magyar nyelven írók klubja.

[58] Bertha 1993.10.

[59] Az 1923–1926-os címtárban nincsenek bent. Címtár 1923–1925.; Címtár 1928. 199. Egy lakcímen vannak a címjegyzékben, innen a feltételezés. Ma a Hullámfürdő található a ház helyén.

[60] Az 1928-as házszámjegyzék szerint a Scitovszky tér 13. lakója Ifj. Maléter Lászlóné (Ismerve anyagi helyzetét tőle bérelték a házat.) Házszámjegyzék 1928. 161.

[61] Címtár 1930. 172.; PTE EL VIII. 107 b. 3d. – Bölcsészet Doktori Szigorlatok Könyve – 52. tétel – Várkonyi Nándor.

[62] Kende 2016. 115.

[63] PTE EL Egyetemi Tanács X. rendes ülésének jegyzőkönyve (1931. jún. 26.) Bozóky Géza elnök Várkonyi kérelme mellett vagyontalanságára, hadirokkantságára, valamint érdemes hivatali és kiváló irodalmi munkáira való tekintettel is érvelt. Pártolói az ügyben: Tolnai Vilmos Holub József, Mansfeld Géza. Az Egyetemi Tanács egyhangúan elfogadta a kérelmet és felterjesztette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz.

[64] A házszámot 1956-ban 1-ről 5-re változtatták meg.

[65] 1922-től Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, 1936-tól pedig Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet, 1942-től Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola néven volt ismert. Pilkhoffer 2004.

[66] Tanrend 1935/36. I. 90.; Tanrend 1935/36. II. 86.; Tanrend 1936/37. I. 90.; Tanrend 1936/37. II. 87.; Tanrend 1937/38. I. 90.; Tanrend 1937/48. II. 88.; Tanrend 1938/39. I. 93., Tanrend 1938/39. II. 90.; Tanrend 1939/40. I. 93.; Tanrend 1939/40. II. 67.; Tanrend 1940/41. I. 92.; Tanrend 1940/41. II. 30.;  Tanrend 1941/42. I. 72.; Tanrend 1941/42. II. 32.; Tanrend 1942/43. I. 75.; Tanrend 1943/44. II. 79.; Tanrend 1944/45.I. 57.

[67] A Winis család (szülők és két gyermek) kénytelen volt ezt a lakását felmondani, ugyanis Amerikából hazatért, idős szüleiről kellett gondoskodnia. Ehhez a kétszobás, mellékhelyiséges lakás szűknek bizonyult) PTE EL VIII.114. 363/1930-31.

[68] VKM 5600/1924 M.E. számú rendelete

[69] VKM 8516/1931. IV. sz. (Budapest, 1931. július 29.) PTE EL VIII.114. 363/1930-31; VKM 10258/1931. IV. sz. (Budapest, 1931. október 20.); PTE EL VIII.114. 152/1932-33 (Pécs, 1933. július 3.) – lakása újbóli bérének megállapítása; Címtár 1932. 208. Édesanyja a Ráth Mátyás (ma József Attila) utca 12. szám alatt lakott. Kalotai 1934. 317. E szerint pedig velük lakott 1934-ben.

[70] PTE EL VIII.114.  62/1943-44 = VKM 53.148/1944. IV. sz. (Budapest, 1944. január 31.); Tanrend 1948/49. I–II. 54.

[71] L. Csépányi é.n.; Kende 2016. 98.

[72] A bal oldalon: Várkonyi Nándor 1896–1975., a jobb oldalon: Várkonyi Nándorné 1906–1985.

[73] Kende 2016. 129

[74] Tüskés 1993a.; Bebessi 1997a.

[75] Kende Kata nagyapja emlékének fennmaradása és munkásságának bemutatása érdekében egy rendkívül adatgazdag, informatív honlapot indított: www.varkonyinandor.hu [2016.06.05.]

[76] Bebessi 1997a.

[77] 1977 decemberében nevezték el az új lakótelep utcáját róla.

[78] A névadást Bertók László kezdeményezte. Születésének 85. évfordulóján nevezték el róla az intézményt. Bertók 1984. 38.

[79] http://www.varkonyinandor.hu/?modul=galeria&a=98711 [2016.06.16.]

[80] Balról: Kővári Ferenc (könyvtáros), egy valószínűleg egy (nem pécsi) könyvtárigazgató, Takács József (Pécsi Pedagógiai Főiskola könyvtárigazgató), B. Horváth Csilla, Sándor László (Baranya Megyei Levéltár), Várkonyi Nándor, Kigyós Sándorné Kati, Babics Jutka, ismeretlen (nem pécsi) igazgató, Farkas Józsefné (Zborovszky Magdolna – Baby), Farkas Józsefné fia, utána két ismeretlen vendég (igazgatók?) Köszönöm Boda Miklósnak és Boda Miklósné Szepes Zsuzsannának a képen látható személyek azonosítását.