Klimo György pécsi püspökként (1751–1777) kiemelkedően sokat tett a város kultúrájának fejlesztéséért: emelte a papi szeminárium képzésének színvonalát, népiskolákat szervezett, papírmalmot létesített, nyomdászt hívott a városba, sőt egy egyetem megalapítására is kísérletet tett. [1]
Legnagyobb hatású műve azonban a püspöki könyvtár fejlesztése, amelyet 1774-ben a köz szolgálatára bocsájtott, megalapítva ezzel az ország első nyilvános könyvtárát.A könyvtár részére átadott könyveiről halálakor hagyatéki leltár készült. Az állomány 1779-ben 5050 művet tartalmazott 7520 kötetben. [2]
A püspök több fiatal tehetséges írót, tudóst is támogatott környezetében, akiknek munkássága máig hatással van a város műveltségére.
Koller József Klimo támogatásával Rómában kutatta a pécsi egyházmegye történetére vonatkozó forrásokat, amely alapján hét kötetben megírta az egyházmegye történetét HistoriaEpiscopatusQuinqueecclesiarum címmel. A mű kiegészítő kötete a Prolegomena címet viseli, amely tartalmazza az 1. számú ókeresztény sírkamra színes reprodukcióját és leírását. Régészeti tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a római kori műemlékek nem pusztultak el. [3]
Szalágyi István szintén a dunántúli egyházmegyék történetét és Pannonia római és ókeresztény emlékeit kutatta. Fő műve a De statuecclesiaePannoniae, amely hét kötetben jelent meg 1777 és 1800 között.
Papanek György Pécsett végezte teológiai tanulmányait, később olaszi plébános lett. Geographica descriptio comitatus Baranyensis című munkája a megye földrajzi, történelmi és kulturális viszonyairól rajzok sokszínű képet. [4]
Agyich István horvát katonacsaládban született. Egyházi pályára lépve előbb a püspöki törvényszéknél dolgozott, később pécsi kanonok lett és tanári munkát folytatott. „Alkalmi költészetet művelt, latin nyelvű szövegeit választékos stílus, mitikus konstrukció és vergiliusi hagyományokból táplálkozó bukolikus motívumok jellemzik. [5] Bucolicon című költeménye Esterházy Pál püspöki beiktatására készült. A hat ecloga a vergiliusi idillt baranyai tájba helyezi, amelyben a pásztorok a visszatérő aranykort köszöntik.
Irodalom:
Nagy Imre: Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől napjainkig. Pécs, 2013.
Szörényi László: Epikus témák a pécsi latin nyelvű bukolikában. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1988. 25. tom. 31-38. old.
Schmelczer–Pohánka Éva: A pécsi püspöki könyvtár története (1774–1945). Pécs, 2012.
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1] Nagy 2013. 147–152.
[2]Schmelczer-Pohánka 2012. 101.
[3] Nagy 2012. 155–157.
[4] Nagy 2012. 158–159.
[5] Nagy 2013. 160.