A pécsi színjátszás párbeszédes formájú, színpadra képzelt szövegekkel, illetve ezekre vonatkozó feljegyzésekkel dokumentálható legkorábbi emlékei a jezsuita iskolai színjátékok 17. század utolsó harmadától a 18. század végéig. A jezsuita színjátszás többnyelvű volt, a szereplők a latin mellett német, horvát és magyar nyelven is megszólaltak. [1]
A 18. század utolsó éveiben egyre gyakoribbá váltak a vándorszínészek látogatásai Pécsett. A világi vagy polgári színjátszás első követei birodalmi német színtársulatok voltak. 1786-ból ismert az első Pécsett megtartott színi évad, s a századfordulót követően már évről évre kaptak játéklehetőséget a német vándortársulatok. 1811-től többször szerepelt a városban Ferdinand Kübler együttese, amely zenés darabokat is előadott. [2] A reformkor polgári színjátszása a városi lakosság etnikai-nyelvi összetettségének megfelelően kétnyelvű. Azonban a német előadások mellett magyar nyelvű társulatok fokozatos térnyerését is lehet tapasztalni. A magyar színészek játékmódjuk tekintetében sokat tanultak a nagyobb hagyományú német társulatok tagjaitól, gyakran szövegeket is átvettek tőlük. A színházakban mindenkor napirenden van a fordítások, sőt eredeti szövegek ki- és átigazítása. Legtöbbször a darabok felújítása alkalmával, új szereplők beállásakor vagy rendezőváltáskor hajtottak végre átalakításokat a szövegen. Továbbá az egyes ismert drámák színpadra alkalmazása során a készülő előadás szövegkönyve gyakran eltér az eredeti dráma szövegétől.
1818-tól már a nemzeti színészet fokozatosan Pécsre látogató követeivel is számolnia kellett a város vezetésének. Az első magyar nyelvű társulat 1818 nyarán érkezett a városba Balog István (1790–1873) vezetésével. A polgári korszakban ők tartották az első magyar nyelvű előadásokat. [3] Rajtuk kívül Kilényi Dávid társulata játszott fontos szerepet 1820–1845 között. [4] Balog István a kor egyik legnépszerűbb színpadi szerzője volt, közszájon forgó témákat dolgozott fel, s mindig igyekezett a közízléshez alkalmazkodni. [5]
Váradi Antal (1854–1923) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató. A pécsi irodalmi körben nyerte az első pályadíjakat – ennek később elnöke lett. Ezen kör évkönyveiben jelentek meg első versei és szépirodalmi dolgozatai. [6] Váradi elsősorban drámaírónak tartotta magát, s életművének gerincét valóban színművei alkotják. Stílusa az újromantikus irányzat képviselőivel rokonítja, mely ellenhatásként jelent meg Szigligeti Ede józan és száraz színszerűségével szemben. Az előbb említett stílusra jellemző a nemzeti témaválasztásával szemben szívesebben alkottak a tértől és időtől független mesevilágot, vagy csupán díszleteiben jeleztek valós történelmi helyzetet. Hozzá kell tennünk, hogy ebben az időben a konzervatív színházkritika nem különösebben rokonszenvezett az újromantikával. [7] Szerb Antal Váradi ironikus szellemét emeli ki, amely elválasztja az újromantikus stílus mesedrámáinak általános trendjétől, melyből az irónia teljesen hiányzott. Megfigyelése igazolja, hogy Váradi életművének kritikai megismerése és mérlegre tétele máig nem eldöntött. [8]
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1]Nagy 2013, 301.
[2]Nagy 2013, 301.
[3]Nagy 2013, 302.
[4]Nagy 2013, 302.
[5]Nagy 2013, 305.
[6]Nagy 2013, 311.
[7]Nagy 2013, 312.
[8]Nagy 2013, 318.