A 2018-as évben a pécsi egyetem történetének újabb évfordulójára emlékezünk: a jogelőd pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint az Orvostudományi Karok első tanévének 100 évvel ezelőtti megnyitására.
A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg [1], és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József (1848/1867–1916) engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. [2] Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. [3] Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg. [4] A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás [5], az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket. [6] 1918 októberében három kar 37 tanszéke garantálta a pozsonyi universitas működését.
Az egyetemi campus elhelyezésének tervezetei [7]
Egy egyetemi campus megtervezése igen nagy kihívást jelentett: az alkalmas, csaknem minden kívánalmat magába foglalni képes terület megtalálása mellett új épületek felhúzására vagy a meglevők „újrahasznosítására” volt lehetőség. Pozsonyban már az 1912-es törvény megszületése után fontos kérdéssé vált az egyetem fizikai elhelyezése: több lehetőséget is mérlegeltek. (1. kép)
Ekkor két markánsan elkülönülő irányzat körvonalazódott: az egyik a campust a város belterületén, a másik annak külső részein látta megvalósíthatónak. Az első beltelki helyszínként a Virágvölgy városrészben, a 18. századi városépítészet örökségeként, az egyetemi campusi rangra predesztináltatott. Ez a Schiffbeck-Stabwasser telken, az 1770 és 1782 között felépült barokk Aspremont-Esterházy palota hasznosításával valósult volna meg. [8] (2. kép)
![3–4. kép – A helyőrségi kórház, a hajdani prímási nyári palota egykor és ma (Esterházy tér [12])](https://tgyoblog.files.wordpress.com/2018/04/3-4.jpg)
A harmadik lehetséges helyszínt – pedagógiai és pénzügyi szempontokat figyelembe véve – a törvény megszületése után gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter [13] is támogatta. Az universitast ennek keretében a St. Genois-féle telken, az északnyugati hegyliget közelében, a bécsi vasútvonaltól délre, a város központjától kissé kijjebb kívánták kiépíteni (5. kép). Ennek tervezete Mandello Gyula jogakadémiai tanár tollából született meg. [14]
Jankovich 1913. júniusi látogatása során egy új helyszín került képbe: a Lanfranconi-féle, ún. első szárazmalom területe, a Duna bal partján a várostól két kilométerre nyugatra. Ekkor erre a területre vonatkozóan számos tervezet látott napvilágot. Ezek közül Balogh Loránd tervrajzát ismerjük, amely bekeretezve ma is megtekinthető a Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás harmadik termében. [16] Az 1:1000 méretarányos terv – budapesti, 1914. februári dátumozással – a pozsonyi egyetem épületeinek (orvoskari, központi és gazdasági hivatali épületek – elhelyezését vázolta fel a Vödric-völgy (voltaképpen a Lanfranconi-telek) területén. (6. kép)
1914/15-ben a kialakuló elképzeléseknek köszönhetően ismételten több tervezet született. Goll Elemér okleveles építész A pozsonyi m. kir. Tudományegyetem elhelyezése című, 1916-ban kiadott művének mellékletében található Kertész K. Róbert okleveles építész, minisztériumi osztálytanácsos és Sváb Gyula okleveles építész, minisztériumi műszaki tanácsos egyik munkája a benyújtott kettő közül, amely mellett egy távlati városkép is érzékletesebbé tette a századforduló felvidéki városának hangulatát (7. kép). A tervezetek közül ez felelt meg leginkább a minisztérium által kialakított elképzeléseknek.
A tervezgetéseket az első világháború kitörése majdhogynem megakasztotta, ám Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter [17] igyekezett az 1912. évi XXXVI. törvénycikket végrehajtani. Első lépésként még ez év decemberében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatósága alá helyezték a pozsonyi állami kórházat, amelyet 1914-ben az első orvosprofesszorok kinevezésével már állandónak lehetett tekinteni. Ahogy haladt előre az idő, a működésüket 1914-ben megkezdő fakultásokkal kapcsolatban a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy azokat ideiglenesen – a javaslatokban már felvetett helyszínekként – a régi királyi jogakadémia (Káptalan utca 1. [18]) és a hajdani királyi főgimnázium (Klarissza utca 5. [19]) épületei fogadnák be, a szükséges átalakításokat követően. Az már ekkor egyértelmű volt, hogy az orvosi kar épületeinek az oktatásra való alkalmassá tétele jóval nagyobb munkát igényelt, így azok megnyitását 1916 őszére tervezték. [20]
egykor és ma (Káptalan utca 1.)
Végül az 1914/15-ös tanévben csak a Jog- és Államtudományi Kar nyitott meg a pozsonyi jogakadémia Káptalan utcai épületének tantermeiben. (8–11. kép)
A jog- és államtudományi fakultás szemináriumi helyiségei a Ventur utca 3. szám [21] alatt, az Academia Istropolitana, az egykori középkori pozsonyi egyetem második emeletén leltek otthonra (12–13. kép). [22]
Az egyetemi könyvtár számára elkülönített 300.000 koronát az intézmény beltelken való elhelyezésére szánták. Az egyetem könyvtára ideiglenesen a Klarissza utca 5. szám alatti volt ferences apácák kolostorépületében (Klarisszeum) működött, amely 1908-ig a régi főgimnázium épülete volt (14–15. kép). [24]
Az orvosi fakultás épületeit a következő tanév folyamán kívánták felújítani és felépíteni a Lanfranconi-féle telken. Utoljára tervezték a Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömbön az egyetem beltelki részének felállítását, ahol a bölcsészeti és a jogi fakultás számára készültek volna épületek. Az épület földszintjén rendezkedett be az egyetem torna- és vívóhelyisége, amely a Fürdő utca 2. szám alá került. [25]
Az 1915 és 1917 közötti időszak az egyetem további kiépítése jegyében zajlott le: az 1916-os tanévkezdésre végül megszerezték az Esterházy-gyakorló teret a katonai igazgatástól, „mert (…) a magyar intelligenciának müvelését mozditja elő (…)”. Ezzel a beltelki egyetemi campus kiépítése valósulhatott meg. [26] A háború elhúzódása miatt azonban a tervezett építkezések igen redukálódtak.
1917 őszén a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar végül a Ventur utca 3. második és a Káptalan utca 1. első emeleti helyiségeinek egy részébe költözött be [27], illetve megtörtént a gyalogsági pótzászlóalj laktanyája, valamint a Korona utca 4. számú [28] bérházban található lakások átadása az orvosi kar számára. Az 1916/17-es tanévben Gárdos János budapesti orvos az Erzsébet Tudományegyetem számára tett alapítványa kamatainak köszönhetően megnyitotta kapuit a Mensa Academica (a Diákasztal). 1918-ra pedig létrejött egy 100 fős egyetemi diákotthon, amely a régi Aspremont-Esterházy palota első emeletének középső és bal szárnyán, továbbá a Széchenyi és a Temető utca saroképületében (volt elektrotechnikai szakiskola, Temető utca 5. [29]) kapott helyet. Ugyanitt volt az Internátus is. [30]
Az egyetemi klinikák helyszínei már az 1914/15-ös tanév folyamán körvonalazódtak: az Állami Kórház (Erzsébet utca 13. [31], Ország út 12. [32]) (16–17. kép), a Ferenc József Gyermekklinika, a Bábaképző Intézet mint meglevő intézmények kézenfekvők voltak, a háborús gazdasági viszonyok ugyanis nem tették lehetővé önálló orvosi gyakorló intézmények létrehozását. Így 1918-ban az orvosi kar a város kórházaiban és klinikáin kezdte meg az elméleti és gyakorlati oktatást (1. táblázat).
Elme- és Idegklinika, Szemklinika, Gyógyszertani Intézet egykor és ma (Erzsébet utca 13., Ország út 12.)
1. táblázat – A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának klinikái és intézetei (1918) [37]
| Szervezeti egységek | Igazgató |
| Belklinika Erzsébet utca 13., Ország út 12. |
Herczog Ferenc |
| Sebészeti Klinika, Sebészeti Műtéttan Erzsébet utca 13. |
Bakay Lajos |
| Szülő- és Nőbetegklinika, Szülészeti Klinika Torna utca 5. [33] |
Velits Dezső |
| Bőr- és Nemibetegklinika, Bőrgyógyászati Klinika Erzsébet utca 13., Ország út 12. |
Veress Ferenc |
| Elme- és Idegklinika Erzsébet utca 13., Ország út 12. |
Reuter Camillo |
| Ferenc József Gyermekklinika Széchenyi utca 16. [34] |
Heim Pál |
| Szemklinika Erzsébet utca 13., Ország út 12. |
Ifj. Imre József |
| Gyógyszertani Intézet Erzsébet utca 13. |
Mansfeld Géza |
| Kórbonctani Intézet, Törvényszéki Orvostani Intézet Korona utca 4. [35] (18–19. kép), Ország út 12. |
Entz Béla |
| Kórtani Intézet, Élettani Intézet (Physiologia) Belnay utca 1–3. [36] |
Pekár Mihály |
| Közegészségtani Intézet Belnay utca 1–3. |
Fenyvessy Béla |
| Bonctani Intézet, Anatómiai Intézet, Vegytani Intézet (Chemia), Kémiai Intézet, Természettani Intézet (Physika), Fizikai Intézet Belnay utca 1–3. |
– |
Az egyetem működését biztosító szervezeti egységek is különböző helyszíneken rendezkedtek be: a Rektori Hivatal a Káptalan utca 1. szám alatti épület első emeletén, majd földszintjén működött. A Quaestura már 1914. szeptember 1-től ellátta feladatait: eleinte a jog- és államtudományi fakultás adminisztratív szükségleteinek biztosítását. Teendőit szintén a Káptalan utca 1. szám alatti épület földszintjén végezte. Míg a bábaképző intézetben elhelyezett Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gazdasági teendőit a megbízott, a klinikai célokat szolgáló állami kórházét saját gazdasági hivatala végezte. Az Orvostudományi Kar dékáni hivatala 1918-ra a Kórház utca 52. [38] szám alatti, hajdani Aspremont-Esterházy palota földszinti helyiségeiben kezdte meg feladatait. (20–21. kép) A bölcsészkar dékáni hivatala a központi épület (Káptalan utca 1.) első emeletén működött.
(Kórház utca 52.) [39]
1918 augusztusáig három egyetemi egyesület jött létre: a Pozsonyi Egyetemi Ifjúsági Testnevelési Egyesület, a Jogászsegélyező Egylet és az Egyetemi Ifjúsági Olvasókör, ezek is a Káptalan utca 1. szám alatti épület második emeletén kaptak helyet.
A szűken vett egyetemi campus bemutatása után egy érdekes összefoglalást adnánk az oktatók mindennapi életének helyszíneiről, azaz a lakásaikról. Ők a város különböző pontjain éltek családjaikkal, egy részük bérházakban, másik részük az egyes intézetekben kialakított szolgálati lakásokban (2. táblázat). [40]
2. táblázat – Oktatói lakások Pozsonyban
| Oktató neve | Cím |
| Bakay Lajos (jog) | Védcölöp út 51. [41] |
| Bozóky Géza (jog) | Konvent utca 2/a. [42] |
| Császár Elemér (bölcsészet) | Újtelep 3. [43] |
| Entz Béla (orvos) | Gyurikovics Ferenc utca 8. [44] |
| Ereky István (jog) | Stefánia út 10/b. [45] |
| Falcsik Dezső (jog) | Kalapos utca 2. [46] |
| Fambri Gábor (lektor) | Konvent utca 2/a. |
| Fenyvessy Béla (orvos) | Bél Mátyás utca 7. [47] |
| Finkey Ferenc (jog) | Erkel Ferenc utca 10. [48] |
| Gyomlay Gyula (bölcsészet) | Hal tér 5. [49] |
| Heim Pál (orvos) | Bél Mátyás utca 7. |
| Herczog Ferenc (orvos) | Védcölöp út 42. |
| Hodinka Antal (bölcsészet) | Sánc út 2. [50] |
| Ifj. Imre József (orvos) | Kossuth Lajos tér 18. [51] |
| Kérészy Zoltán (jog) | Újtelep 12. |
| Kiss Albert (jog) | Stefánia út 23. |
| Kováts Ferenc (jog) | Újtelep 3. |
| Kornis Gyula (bölcsészet) | Újtelep 3. |
| Kumlik Emil (könyvtárigazgató) | Preysz Kristóf utca 21. [52] |
| Lukinich Imre (bölcsészet) | Ventur utca 3. |
| Mansfeld Géza (orvos) | Kossuth Lajos tér 29. |
| Pázmány Zoltán (jog) | Kossuth Lajos tér 34. |
| Pekár Mihály (orvos) | Kórház utca 52. |
| Polner Ödön (jog) | Újtelep 3. |
| Prinz Gyula (bölcsészet) | Újtelep 13. |
| Reuter Camillo (orvos | Ország út 10. |
| Rónyay Rezső (quaestor) | Lőrinckapu utca 4. [53] |
| Thienemann Tivadar (bölcsészet) | Stefánia út 4. |
| Tóth Ferenc (testnevelés) | Fürdő utca 3. [54] |
| Tuka Béla (jog) | Haffner út 2. [55] |
| Vári Rezső (bölcsészet) | Andrássy Gyula utca 19.[56] |
| Velits Dezső (orvos) | Torna utca 5. |
| Veress Ferenc (orvos) | Erzsébet utca 13. |
| Vutkovich Sándor (jog) | Védcölöp út 49. |
| Weszely Ödön (bölcsészet) | Simonyi Iván sor 2. [57] |
| Zolnai Gyula (bölcsészet) | Edl utca 5. [58] |
2013-ban, a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 100 éves évfordulóra berendezett kiállításhoz elkészült a pozsonyi egyetem oktatási topográfiája, amely egy korabeli (1912-es) térképen [59] a fentiekben felvázolt épületeket igyekszik a város nevezetességeivel egyetemben múltszázad eleji és párhuzamos, aktuális épületképek segítségével bemutatni. (22. kép)
Az egyetem megszűnése
Az 1918/19-es események – az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság – sem voltak hatás nélkül az universitas mindennapjaira. 1919. január 7-én a csehszlovák kormány tulajdonába vette az egyetemet, és körvonalazódott egy négyfakultásos, csehszlovák egyetem felállításának tervezete. A tanári kart, köztük a rektort is rendőri felügyelet alá helyezték, egyúttal kormánybiztosi kinevezést kapott Jehlička Ferenc egyetemi tanár. Szeptember 22-én a csehszlovák kormány által kiküldött bizottság átvette az épületeket és azok felszereléseit, ezáltal ellehetetlenítették annak működését. A megszállók folyamatos zaklatásai, valamint az orvos- és bölcsészettudományi kar oktatóinak az ország területéről való kiutasítása miatt az universitas tanárai Budapestre menekültek. Utolsóként, október 10-én az egyetemi könyvtárat is átadták a csehszlovák hatóságoknak. Csupán a jogtudományi kar maradt helyben, de 1921. augusztus 20-án itt is be kellett szüntetni az oktatást.
Az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében [60] a pozsonyi universitas ideiglenes, új helyszínéül Baranya megye székhelyét jelölte meg a kormány, annyi kitétellel, hogy az első tanéveket még Budapesten nyitják meg. Addig Pécs felkészülhetett arra, hogy az évszázadok óta hőn áhított felsőoktatási intézmény alapjait és szükségleteit biztosítsa falai között. [61]
A bejegyzést írta: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva
Képjegyzék
1. kép – Pozsony város térképe a tervezetek elhelyezési helyszíneivel = Térkép 1912
2. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza. Elhelyezési alternatíva a belváros belterületén (Esterházy tér, Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömb) = PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
3–4. kép – A helyőrségi kórház, a hajdani prímási nyári palota egykor és ma (Esterházy tér) = régi: Ravasz 1984. II. 18. [2018.03.26.]
5. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza = PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
6. kép – Elhelyezési alternatíva a St. Genois-telek déli részén ábra – Balogh Loránd: A pozsonyi egyetem épületek elhelyezési terve (1914) – PTE ETGY – kiállítás
7. kép – Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezete (1914–1915) = Goll 1916. melléklet
8–9. kép – A jogi kar épülete, rektori hivatal, jogi kari dékáni hivatal és a Quaestura épülete (központi épület) egykor és ma (Káptalan utca 1.) = régi: Ravasz 1984. II. 14.; új: a fényképet készítette: Lengvári István
10–11. kép – A jogi kar épülete a Káptalan utca felől, a bejárattól jobbra az Erzsébet Tudományegyetem címerével. A Kapitulská ulica ma = régi: PEK PETGY Fotógyűjtemény (nincs leltári szám). [2018.03.18]
12–13. kép – A Ventur utca és az 5. számú épület ma (jogi szemináriumok, majd a bölcsészeti oktatás épülete) = régi. [2018. 03. 24.]
14–15. kép – A pozsonyi egyetemi könyvtár épülete egykor és ma (Klarissza utca 5.) = régi: Borovszky 1896., új: a fényképet készítette Francisco Jose Puentes Iglesias (2016. december). [2018.03.18.]
16–17. kép – Állami Kórház – Bel- és Sebészeti Klinika, Bőr- és Nemibetegklinika, Bőrgyógyászati Klinika, Elme- és Idegklinika, Szemklinika, Gyógyszertani Intézet egykor és ma (Erzsébet utca 13., Ország út 12.) = régi: Ravasz 1984. II. 14. [2018.04.11.]
18–19. kép – A Kórbonctani és a Törvényszéki Orvostani Intézet épülete egykor és ma (Korona utca 4.) = régi: Pozsonyi kalauz 1907. [2018.04.11.]
20–21. kép – Az orvoskari dékáni hivatal, a hajdani Aspremont-Esterházy palota egykor és ma (Kórház utca 52.) = régen: Ravasz 1984. II. 18. [2018.03.18.]
22. kép – Pozsony oktatási topográfiája (1914–1921) Nevezetességek, egyetemi épületek, klinikák, tanári lakások = Készítette: Schmelczer-Pohánka Éva (Pécs, 2012)
Források, rövidítések
| PEK PETGY | Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény |
| PTE EL | Pécsi Tudományegyetem Egyetem Levéltár |
Irodalom
| Albrecht 1916 | Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fenségének mint I. Ferenc József Úr Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége legmagasabb személye képviselőjének avató beszéde. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 3–6. |
| Benke 2000 | Benke József: Egyetemünk története. Pécs, 2000. |
| Brolly 1916 | Brolly Tivadar kir. tanácsos, Pozsony szab. kir. város polgármesterének üdvözlő-beszéde. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 33–37. |
| Csernoch 1916 | Csernoch János bibornok, hercegprímás, esztergomi Érsek Úr Ő Eminenciájának felszólalása. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 7–12. |
| Goll 1916 | Goll Elemér: A Pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem elhelyezése. Budapest, 1916. |
| Jankovich 1917 | Jankovich Béla: Pozsony szab. kir. város Közönségéhez. Budapest, 1917. február 7. |
| Kérészy 1916 | Dr. Kérészy Zoltán egyetemi rektor ünnepi beszéde. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 23–32. |
| Krobatin 1916 | Báró Krobatin Sándor beszéde, mellyel a pozsonyi cs. és kir. Helyőrségi Kórház épületét (volt prímási nyári palota) és az Esterházy-gyakorlóteret az egyetem céljaira átadja. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 13–16. |
| Lengvári 2014 | Lengvári István: Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. Per Aspera ad Astra, 1. (2014):1. 15–25. |
| Lukinich 1933 | Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933. |
| Pohánka 2012 | Pohánka Éva: A pozsonyi egyetem alapítása. In: Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2012. 47–50. |
| Polyák 2014 | Polyák Petra: Az Erzsébet Tudományegyetem névváltozatai. = Per Aspera ad Astra, 1. (2014):1. 115–137. |
| Pozsonyi Kalauz 1907 | Képes pozsonyi kalauz. A városnak és környékének leírása. Steiner Zsigmond könyvkereskedése, Pozsony, 1907.- |
| Ravasz 1983 | Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem (1923–1950) 1–2. kötet. Pécs, 1983. |
| Szabó 1940 | Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. |
| Tanrend 1914–1921 | A Pozsonyi Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem személyzeti létszáma és tanrendje 1914–1921. Pozsony, 1914–1922. |
| Térkép 1912
|
Pozsony szab. kir. város térképe. Rajz. Feigler Ferenc. [Pozsony–Bécs, 1912.] |
[1] [2018.03.18.]
[2] Kumlik Emil: Pozsony város képviselő-testületének indítványa – 1912. február 5. A névadásról bővebben lásd: Polyák 2014.
[3] Ravasz 1983. II. 37.
[4] Brolly 1916. 35., Kérészy 1916.
[5] Ravasz 1983. II. 37.
[6] 1910-es, harmadik egyetemi tervezetében a kormány Pozsonyba egy katonai tudományok fakultásának felállítását is tervbe vette. Lukinich 1933. 29.
[7] Pozsony város korabeli és mai utcarendszeréről Ortvay Tivadar Pozsony város utcái és terei című munkája alapján egy interaktív térképpel kiegészített adatbázisban tájékozódhatunk. [2018.03.18.]
[8] Goll 1916. 3–4., Jankovich 1917, Lukinich 1933. 43–44. – A mű eredeti kézirata a PTE Egyetemi Levéltárban került elő 2014 tavaszán. [2018.03.17.]
[9] PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
[10] Albrecht 1916. 5., Csernoch 1916. 10., Krobatin 1916. 15., Goll 1916. 4.
[11] Ezen a téren tette le az esküjét Mária Terézia királynőnek (1740–1780) Bessenyei György és a magyar testőrség. Albrecht 1916. 5.; Szabó 1940. 15.
[12] Ma Námestie slobody. [2018.03.18.]
[13] Zichy kétszer volt kultuszminiszter: 1910. március 1-től 1913. február 26-ig, valamint 1918. május 8. és október 31. között.
[14] Goll 1916. 3–5., Lukinich 1933. 43–46.
[15] PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
[16] A dokumentáció Pécsre kerülésének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy 1992-ig a Pécsi Egyetemi Könyvtár őrizte. Ekkor Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) rektora kérte ki a kialakítandó Orvostörténeti Múzeumuk állandó kiállítására. Egyúttal beépítették még a kiállításba az egyetemi könyvtárban őrzött Klebelsberg Kuno és gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterek, gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Tóth Lajos VKM-államtitkár szobrait is, egy korai kiadású Werbőczy-kötet kíséretében. PEK TGYO PEKI I-91/1992. Majd a 2010 novemberében megnyitott állandó Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás szerves részévé vált a pozsonyi időszakot bemutató tematikai egységben (3. terem).
[17] 1913. február 26. és 1917. június 15. között volt kultuszminiszter.
[18] Ma Kapitulská ulica. [2018.03.18]
[19] Ma Klariská ulica. [2018.03.18.]
[20] Lukinich 1933. 45., 53., Szabó 1940. 11–12., Tanrend 1915/16. II. 13., Tanrend 1918/19. I. 26.
[21] Ma Ventúrska ulica. [2018.03.18.]
[22] Az épület annak előtte pénzverőházként funkcionált. Tanrend 1918/19. II. 31.
[23] Ma a pozsonyi Színházművészeti Főiskola épülete.
[24] Tanrend 1915/16. II. 37.
[25] Tanrend 1918/19. I. 31.
[26] Albrecht 1916.
[27] Tanrend 1917/18. II. 28.
[28] Ma Sasinkova ulica. [2018.03.18.]
[29] Ma Cintorínska ulica. [2018.03.18.]
[30] Tanrend 1918/19. I. 31.
[31] Ma Mickiewiczova ulica. [2018.03.18.]
[32] Ma Radlinského ulica. [2018.03.18.]
[33] Ma Zochova ulica. [2018.03.18.]
[34] Ma Lazaretská ulica. [2018.03.18.]
[35] Ma Sasinkova ulica. [2018.03.18.]
[36] Ma Kýčerského ulica. [2018.03.18.]
[37] Tanrend 1917/18. II. 12–15., 27.
[38] Ma Špitálska ulica. [2018.03.18.]
[39] Az épület ma a Comenius Egyetem orvosi karának dékáni hivatala.
[40] Tanrend 1914/15. I. 4–6., 9–10.; Tanrend 1914/15. II. 5–7., 11–12.; Tanrend 1915/16. I. 5–7., 11–12.; Tanrend 1915/16. II. 43.; Tanrend 1916/17. I. 58.; Tanrend 1916/17. II. 59.; Tanrend 1917/18. I. 65.; Tanrend 1917/18. II. 40.; Tanrend 1918/19. I. 35.; Tanrend 1918/19. II. 32.
[41] Ma Palisády. [2018.03.18.]
[42] Ma Konventná ulica. [2018.03.18]
[43] Ma Kuzmányho ulica. [2018.03.18.]
[44] Ma Leškova ulica. [2018.03.18.]
[45] Ma Štefánikova ulica. [2018.03.18.]
[46] Ma Klobučnícka ulica.[2018.03.18.]
[47] Ma Panenská ulica. [2018.03.18.]
[48] Ma Timravina ulica. [2018.03.18.]
[49] Ma Rybné námestie. [2018.03.18.]
[50] Ma Miletičova ulica. [2018.03.18.]
[51] Ma Hviezdoslavovo námestie. [2018.03.18.]
[52] Ma Heydukova ulica. [2018.03.18.]
[53] Ma Laurinská ulica. [2018.03.18.]
[54] Ma Kúpeľná ulica. [2018.03.18.]
[55] Ma Godrova ulica. [2018.03.18.]
[56] Ma Gorkého ulica. [2018.03.18.]
[57] Ma Nábrežie armádneho generála Ludvíka Svobodu. [2018.03.18.]
[58] Ma Podjavorinskej ulica. [2018.03.18.]
[59] Térkép 1912.
[60] [2018.03.18.]
[61] Ravasz 1983. I–II., Benke 2000. 44–68.; Pohánka 2012.; Lengvári 2014.