Szőkéné dr. Zánkay Cornélia igazgatói működése (1922–1946) a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolában
A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztálya számos nagy múltú pécsi iskola évkönyvét, iskolai értesítőjét őrzi az 1945 előtti időszakból. Ezek a dokumentumok sokat segítenek az iskolatörténeti kutatások során. Lehet, hogy a TGYO-on őrzött anyag egy része megtalálható más gyűjteményekben is, mégis érdemes belelapozni az itt megtalálható értesítőkbe, hiszen például olyan háttérinformációkhoz juthatunk, hogy mennyire fontos volt az 1930-as években, hogy az iskolák működéséről készített összegzéseket az igazgató-bizottsági tagok – jelen esetben Dr. lovag Vasváry Ferenc, aki az Erzsébet Tudományegyetem professzora és rektora is volt – megkapják. Zánkay Cornélia, a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskola igazgatónője különösen nagy gondot fordított arra, hogy a szűkös körülmények ellenére az iskolai értesítő évenként megjelenjen, s ezt a városban működő közintézmények, könyvtárak is megkapják. [1]
E rövid bejegyzésben a pécsi Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola egykori igazgatónőjére, Szőkéné Dr. Zánkay Cornéliára (1885–1977) [2] emlékezünk.
A pécsi Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola napjainkban a Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolája (2016. szeptember 1-jétől Szakgimnáziuma) néven működik [3], ahol Szőkéné Dr. Zánkay Cornélia 1922–1946 között volt iskolaigazgató.
Az 1912-ben létrehozott Pécsi Városi Női Felsőkereskedelmi Iskola azt a hosszú folyamatot bizonyítja, hogy milyen nagy szükség volt a lányok középfokú tanulmányainak biztosítására, arra, hogy a munkaerőpiacon képzett szakemberként jelenjenek meg, a kezdetben 3 évfolyamos képzés az 1920-as évektől már éreztette pozitív hatását Pécs és a szűkebb régió életében. Az intézmény számos névváltoztatáson ment keresztül (1921/1922-es tanévtől lett Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola, ami mutatja a szakképzés megerősödését is), és több épületben folyt az oktatás (pl.: Ciszterci Rend Apáca utcai házának I. emeletén, Várady Antal utca – az épület eredetileg felsőkereskedelmi iskolaként épült (1913) [4], Mária utca 4. stb.).
Az iskola első igazgatójának, Schindler Józsefnek (1912–1922) a munkáját veszi át Zánkay Cornélia, aki 1913-tól helyettes tanárként tanított magyart, történelmet, német levelezést és az ifjúsági könyvtárat is vezette. 1914-től rendes tanárként, osztályfőnöki megbízást kap. 1921-ben igazgatóhelyettesként dolgozik, 1923-tól megbízott igazgató, majd 1929-től véglegesítik igazgatói megbízását.
Igazgatói működése alatt több jelentős esemény történik.
Egyrészt az iskolatörténet az 1923 és 1953 közötti időszakot a „hontalanság” korának nevezi, mert az intézménynek el kellett hagynia a Várady Antal utcai épületet és csak 1953-ra költözhetett be a Temesvár utcai épületrészbe.
Ezen körülmény nagyon megnehezítette a folyamatos és magas színvonalú szakmai képzés biztosítását, de Zánkay Cornélia kiváló szakembereket gyűjtött maga köré, akik közös elvek mentén dolgozva végezték az oktató-nevelő munkát.
Másrészt külön válik a fiú és a női felső kereskedelmi iskolai képzés. Ez azért okoz nehézséget, mert a tanfelszerelések jelentős része a fiúiskolában marad. Az 1920-as, 1930-as években nincs fizika és kémia szertára az intézménynek. A szaktanárok és az adományozók tevékenységét dicséri, hogy az 1925/1926-os tanévben létrejön az áruismeret szertár, majd ezt követi a földrajz szertár is. Zánkay Cornélia nagy hangsúlyt helyezett a korszak új oktatástechnikai eszközeinek beszerzésére és működtetésére is. Ennek köszönhetően az 1935/1936-os tanévtől az iskola keskenyfilm vetítésére alkalmas vetítőgépet kapott, bár külön terem nem volt a vetítésre. [5]
A magas színvonalú képzés tantárgyai, óraszámai, a vizsgák anyaga mind-mind megtalálható az iskolai értesítőkben. De a képzés erősségét leginkább az bizonyítja, hogy a tanítványok hogyan emlékeznek minderre. Az 1937-ben végzett Fölker Judit így foglalja össze a szakképzés jellemzőit: „Az iskolában egész évben volt szakmai gyakorlat. Volt egy ún. gyakorló iroda. Itt voltak az írógépek, könyvelőgépek stb. és itt mindig egy feladatot kellett végigvinni. Voltak az iskolában önképzőkörök. Ez abból állt, hogy egy hónapban egyszer-kétszer, a létszámtól függően, összegyűltek, és mindenki bejelentette, hogy miről szeretne írni ilyen önképzőköri dolgozatokat. Hasonlóan, mint ma, voltak országos versenyek különböző tantárgyakból, pl. történelem, gyorsírás stb. Gyorsírásból 250°-on országos bajnok voltam. 1936-1937-ben önképzőköri titkár lettem, azonban arra már nem emlékeszem, hogy akkor milyen témákról írtam. Érettségizni 8 tantárgyból kellett: magyarból, történelemből, közgazdaságtan és jogi ismeretekből, földrajz és áruismeretből, kereskedelmi számtanból, gyakorlóirodából, németből és franciából. Magyarból szóbeli és írásbeli egyaránt volt. Közgazdaságtani témát húztam: a reklám szerepe a kereskedelemben. Történelemből szóbeli, közgazdaságtanból és jogi ismeretből, földrajzból és áruismertből, valamint németből szóbeli volt. Kereskedelmi számtanból, gyakorlóirodából, németből és franciából írásbelit kellett tenni.” [6]
A felsőkereskedelmi szakképzésben bekövetkezett változások hatására 1938-ban középiskolai rangra emelték az intézményt. Ettől kezdve egyetemen folytathatták tanulmányaikat a végzett növendékek, ami nagyban fokozta az iskola presztízsét: ezekben az években főleg a kiskereskedő, a kisiparos és köztisztviselő családok érezték fontosnak, hogy leánygyermekeik ezt az iskolatípust válasszák.
A boldog diákévek nem csupán a hétköznapi értelemben vett tanulást jelentették. A diákok Zánkay Cornélia igazgatósága alatt számos önképzőkörben fejleszthették képességeiket. Működött az Ifjúsági Önsegélyző Egyesület, a Lorántffy Zsuzsanna Önképzőkör, ami 1915-ben az akkor még tanár Zánkay Cornélia vezetésével jött létre [7], volt Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület, Mária Kongregáció, „Haladás” Gyorsíró Kör stb.
Az 1929/1930-as tanévben alapítják a Pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségét, melyben Szőkéné dr. Zánkay Cornélia ügyvezető igazgatói feladatok vállal. Az 1933/1934-es értesítőben Lénárt Franciska foglalta össze az elvégzett munkát: „A Szövetség tagjai az iskolából kikerülve, a legkülömbözőbb társadalmi poziciókat foglalják el, – de van valami, amit mindegyikük egyformán hozott magával a kereskedelmi iskolából és ez az élet és a nemzet értékeinek megbecsülése a gyakorlat, a gazdaság szempontjából. A mi Szövetségünk rövid fennállása óta hasznos és értékes tevékenységet fejt ki. Állandó programja: a Szövetség rászorúló és érdemes tagjainak segitése, valamint az iskola növendékeinek támogatása. A jelenlegi súlyos viszonyok közepette ez az anyagi segitség igen értékes, bár nem nagy arányú.
Nagy jelentőségű volt a Szövetség életében a Szociális Szervezők intézményének létesítése, dr. Esztergár Lajos Szövetségünket kérte fel közreműködésre. A leánygimnázium és tanitóképző-intézet volt növendékeinek bevonásával indult meg a munka. Nem könnyü feladat és súlyos felelősség hárúl a „Szociális Szervezőkre”, akik azonban megállják helyüket és örömmel hallottuk a tanácsnok úr kijelentését, hogy a mi volt növendékeink iskolai előképzettség, praktikus érzék és lelkiismeretes munkateljesítmény szempontjából egyaránt jól megfelelnek. „Szociális Szervezőink” résztvesznek a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem alakult „Szociális tanfolyamon”, amely az első ilyen tanfolyam hazánkban; reméljük, hogy növendékeink, akik a gyakorlatban helytálltak, az elmélet terén is elismerést fognak érdemelni.” [8] Az iskolai szervezetek működése igen szoros összefüggésben van Zánkay Cornélia később tárgyalt társadalmi tevékenységével.
E nehéz időszakban a tanulók erkölcsi nevelése igen fontos volt. A kollégák visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Zánkay Cornélia „szigorú, következetes, de egyben humánus elveket vallott” [9], és a képen látható dokumentum is ezt erősíti meg.
Szabó Irma egykori diák és tanár visszaemlékezésében megerősíti ezeket: „Mindezt tiszteletben tartottuk, mert megegyezett a szülők, a társadalom követelményrendszerével. Az egyenruhát pedig szerették, mert kifejezte, hogy ennek az iskolának a diákja lehet az, aki viseli.” [10] Az erkölcsi nevelés szigor más példáiban is megjelenik az igazgató személye: „Az iskolákban csak leány osztályok voltak. A szigorúság azonban nem csak ebben mutatkozott meg. Pl. 18 éves kor előtt nem sétálhattak a tanulók a Király utcában (ma Kossuth Lajos utca) és nem udvarolhattak az iskola növendékeinek.” Közli Horváth Tiborné egykori diák az 1970-es években (végzés éve: 1931). [11]
„Az iskola rendszabályai nagyon szigorúak voltak. Ha moziba, színházba akartak menni, írásos engedélyt kellett kérniük. Vasárnap kötelezően szentmisére kellett menniük együtt. Naponta 5 órájuk volt 8-tól 1-ig. Este 6 után otthon kellett lenniük. Az iskolába még ballagáskor sem mehettek be a meghívottak. Fiúkkal még az utcán sem mehettünk végig. Egyszer a villamoson egy szemben ülő fiúval beszélgettem. Az igazgatónő észrevette, másnap behívatott és figyelmeztetett.” Közli Haieness Jenőné egykori diák (végzés éve: 1929). [12]
Harmadrészt kell megemlíteni azt a széles körű társadalmi tevékenységet, ami nagyban jellemzi Zánkay Cornélia életét. Az iskolai értesítők igen jó forrást biztosítanak ennek tanulmányozására (sőt lehetőséget adnak arra is, hogy az országos vagy éppen a helyi szervezetek fontosságára felfigyeljünk). Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tevékenységi köröket, melyekben az igazgatónő aktívan vett részt:
– a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület magyar csoportjának választmányi tagja,
– a Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesülete igazgatósági tagja,
– alelnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete pécsi csoportjának,
– igazgatója a pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének,
– a Mecsek Egyesület tagja,
– a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének tagja,
– a Pécsi Múzeumi Egyesület tagja,
– a Pécsi Jótékony Nőegylet tagja,
– a Pécsi Gyorsírók Egyesülete tagja,
– 1937-től a Magyar Adria Egyesület tagja,
– a Pécsi Pedagógusok Körében tag,
– a Pécsi Stefánia Egyesület tagja,
– 1938-tól a Légoltalmi Liga tagja,
– az Instituto Italiano di Cultura tagja,
– MANSZ pécsi tanügyi szakosztályának társelnöke (1939),
– tanügyi főtanácsos (1940).
Az iskolai értesítők alapján megállapíthatjuk, hogy ez a széles közéleti tevékenység tanártársait is jellemezte, talán az igazgatónő példája személyesen is ösztönözte őket. Ugyanakkor ez a felsorolás hűen tükrözi Pécs város egyesületi életének sokszínűségét is.
A TGYO gyűjteményében található iskolai évkönyvek/értesítők újrafelfedezése ösztönözheti azokat, akik iskolatörténeti kutatásokat végeznek, és ennek segítségével kívánják a múlt századi Pécs összefüggéseit tanulmányozni, bemutatni.
Az összeállítást készítette: Vojcsik József
A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának tanára
Képjegyzék
- kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)
- kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)
- kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
- kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság időszakából (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
- kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola. (Régi pécsi iskolák albuma 1868-1948. http://emu.jpm.hu/iskola/)
- kép Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
- kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről.
- kép Iskolai hirdetmény 1933-ból (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
Források és a felhasznált irodalom
Vasárnap megalakult a Pécsett a női kereskedelmi iskolát végzettek szövetsége. Dunántúl, 1929. február 26. 3.
Gergely Éva – Pék Ágnes – Vojcsik József (szerk.): Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1912–2012. Pécs, 2013.
Pécs Lexikon I-II. Pécs, 2010.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Pécs, 1933.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1933-34. iskolai évről. Pécs, 1934.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1934-35 iskolai évről. Pécs, 1935.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1935-36. iskolai évről. Pécs 1936.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1937-38. iskolai évről. Pécs 1938.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1939-40. iskolai évről. Pécs 1940.
[1] Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Pécs 1933.
[2] Életéről, tevékenységéről még: Pécs Lexikon II. 2010. 414.
[3] Pécs Lexikon 2010. II. 164. Az iskolatörténet bővebb összefoglalása megtalálható Gergely Éva – Pék Ágnes – Vojcsik József (szerk.): Radnóti Miklós közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1912–2012. Pécs, 2013.
[4] Gergely – Pék – Vojcsik 2013. 18.
[5] Gergely – Pék – Vojcsik 2013. 20-21.
[6] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.
[7] Gergely – Pék – Vojcsik 2013. 65.
[8] Értesítő 1933/34. 5-6.
[9] Gergely – Pék – Vojcsik 2013.12.
[10] Gergely – Pék – Vojcsik 2013. 20.
[11] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.
[12] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.