Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja felhívni a figyelmet.[1]

Az ásványokról és kőzetekről röviden

Mielőtt rátérnék magának a gyűjtemény történetére, és felvázolnám a gyűjteményt alkotó darabok sokaságát, valamint kitérnék egy 10 évvel ezelőtti ásványkiállításra, mely a Klimo Könyvtárban valósult meg, mindezek előtt érdemesnek vélem körbejárni tömören az ásványok, kőzetek és fosszíliák világát.

Az ásványok tudományával a mineralógia (a latin minera ‘bánya’ és görög logosz ‘beszéd, vélemény’ szavakból) foglalkozik, mely az ásványok keletkezését, tulajdonságait, összetételét, elfordulását és osztályozását vizsgáló tudományág.[2] Az ásványtan (avagy régebben oryktognózia, görög oruktós ‘kiásott’ és gnósis ‘felismerés, tudás, nyomozás, vizsgálat’) a földtudományok egyik ágának, a földtannak az egyik résztudománya. Ásványoknak nevezzük Földünk szilárd kérgének rendszerint kristályos szerkezettel, határozott kémiai összetétellel és általában határozott formával rendelkező építőelemeit.[3] Kivételek például, melyekre nem teljesen illik ez a leírás a víz, a higany és az opál. Az ásványok többnyire szervetlen eredetűek, de néhány szerves eredetű természetes anyagot is az ásványok közé sorolunk. (Úgymint a szerves savak sói, szénhidrogének, és az egyéb vagy kevert szerves vegyületek.) Érdemes megemlíteni, hogy a borostyánt, vagy borostyánkövet – fosszilis, megkövesedett gyanta – sokáig ásványnak tekintették, az újabb megközelítés azonban nem tekinti önálló ásványfajnak, mivel számos szerves vegyület elegye.

Keletkezésüket tekintve kijelenthetjük, hogy az ásványképződés három fő csoportját különböztetjük meg: magmás, üledékes és metamorf (átalakult) ásványképződés. Magmás ásványképződés során az ásványok kiválását az olvadt kőzetolvadékból hő, nyomás és kihűlés folyamatai határozzák meg. Üledékes ásványképződés során a felszínre jutott anyag elszállítódik, lepusztul, feloldódik, mállik, átalakul és új ásványok jönnek létre. Metamorf (átalakult) ásványképződés során a magmás vagy üledékes kőzet magasabb nyomás és/vagy hőmérséklet során formálódik újjá.[4] Az ásványok kémiai összetételük szerint az alábbi csoportokba osztályozhatók: terméselemek, szulfidok, halogenidek, oxidok és hidroxidok, karbonátok, szulfátok, foszfátok és szilikátok.[5]

A kőzetek tudományával a litológia foglalkozik (görög lithosz ‘kő’ és logosz ‘beszéd, vélemény‘ szavakból). Leegyszerűsítve a kőzetek ásványokból épülnek fel, szebben és pontosabban kifejtve: “A földkéreg nagyobb egységeit felépítő, ásványokból összetevődő természetes anyaga a kőzet.”[6] Az ásványok és kőzetek képződése szorosan egybefonódik, kialakulásuk körülménye[7] határozza meg, hogy mivé vállnak – ásvány jön létre, vagy ásványok halmaza, tehát kőzet. A kőzetek három nagy csoportját különítjük el: magmás, üledékes, illetve metamorf.[8]

A fosszíliák[9] – ősmaradványok, ősleletek, vagy régiesen kövületek – (a latin fossilis ‘földből előhozva, kiásott’ szóból) tanulmányozásával az őslénytan, a paleontológia foglalkozik. Fosszíliának nevezzük, az állatok, növények vagy más élő szervezetek egykori életműködésének megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványait, lenyomatait, illetve életnyomait.[10] Megőrződésük folyamata mellett, a “megkövesedett múlt” is igen változatos lehet: kagylók, csigák, fák és növényék maradványai mellett lábnyomok is megőrződhettek. A fosszíliák egyik legismertebb csoportja a dinoszauruszok csontozata.

A Klimo Könyvtár egykori gyűjteményének története

A Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteményének alapjait minden bizonnyal a Klimo György pécsi püspököt (1751–1777) székében követő Esterházy Pál László (1780–1799) rakta le. A források a püspöki könyvtár első jelentős ásvány- és kőzetgyűjteményét 1793 januárjára teszik, mikor is Esterházy püspök gáláns és pazar adományaként a bibliotéka egy minerálgyűjteménnyel gazdagodott.[11] Az ásványtár létrehozása jól illeszkedett püspök elődje, Klimo György által elkezdett gyűjteményszervezési mintába. A Klimo püspök által – többek között oktatási célzattal – létrehozott éremgyűjtemény mellett így a püspöki könyvtár már egy ásvány- és kőzetgyűjteménnyel is rendelkezett. Érdemes megemlíteni a szintén oktatási célt is szolgáló csillagvizsgáló tornyot, valamint a hozzátartozó asztronómiai eszközöket is.

Esterházy püspök Pechata Jánost, a nagybányai gimnázium igazgatóját hívta Pécsre, hogy a gyűjteményt katalogizálja. Pechata 1793. március 23-ára készült el a kollekció lajstromával, az alábbi címmel: Beschreibung der Mineralien und Fossilien. Sammlung der bischöften öffentlichen Bibliothek in Fünfkirchen (ami nagyjából annyit tesz: Ásványok és kövületek leírása. A pécsi nyilvános püspöki könyvtár gyűjteménye).[12] További forrásokkal rendelkezünk a gyűjtemény későbbi történetéről és alkalmi gyarapodásáról is. Úgy, mint Teleki Domonkos utazó sorai, akinek 1795-ben volt szerencséje látni a pécsi püspöki könyvtár büszkeségeit (a bibliotéka könyv- és kéziratritkaságait, valamint az érem- és ásványtárat). Elismerő szavai mellett, az ásványtár meglehetős gyarapítását tartotta szükségesnek: “Egy kis minerális gyűjtemény is vagyon itt, azonban még csak zsengéjében, és nevekedést kíván.”[13]

Az 1829-es, Szepesy Ignác pécsi püspök (1827-1838) idejéből származó Canonica Visitatio [14] által az 1793-as katalógus után ismét részletes leírást kapunk a gyűjtemény állapotáról. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a kollekció összefoglalása gyanánt Pechata lajstroma mellé, bekerült egy másik leírás is, Dudovits Ádám 122 darabos kisebb gyűjteményéről, mellyel a püspöki könyvtár 1819-ben gazdagodott. Az 1829-es jegyzőkönyv megemlékszik Esterházy püspök adományozásáról, mellyel letette anno a gyűjtemény alapjait. Az 1830–1840-es években is még kisebb gyarapodásokról szólnak a források: Csajághy Károly két cseppkövet ajándékozott Aggtelekről a kollekciónak, Teslár László plébános által egy színes kővel bővült a gyűjtemény Bükkösdről, Simonfalvi János Antal paksi káplán pedig a tolna vármegyei településről küldött fosszíliákat az ásványtár számára, hogy csak párat említsünk.[15]

 Az ásványgyűjtemény Canonica Visitatio utáni következő teljeskörű ismertetése 1906-ból származik. Szőnyi Ottó, mint a pécsi püspöki könyvtár új könyvtárőre naprakész leírást készített a könyvtár mineráljairól. Szőnyi mivel a gyűjteményt nem tartotta muzeális értéknek, így azzal a javaslattal élt, hogy az ásványokat érdemes volna valamelyik helyi oktatási intézetnek átadni – pl. a Pécsi Püspöki Tanítóképzőnek.[16] Nagyjából tíz évvel rá, Szőnyi javaslata valóra is vált. 1915-ben Jablonkay Gábor, a Pius Főgimnázium igazgatója Zichy Gyula akkori pécsi püspöktől (1905-1925) kérvényezte az ásványgyűjtemény kollégiuma szertárának való adományozását. Kérésének indokoltságát az oktatási cél mellett, abban látta, hogy ezáltal a két intézmény gyűjteményének egyesülése révén egy új, tekintélyes kollekció jöhetett volna létre. A püspök utasította Szőnyi Ottó könyvtárőrt, hogy gondoskodjon az átadásról.[17] Az ásványok könyvtárban maradt példányait 1924. január 30-án adták át a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem[18] Kémiai Intézetének számára. A darabszámát tekintve mindenféleképpen messzemenően csekélyebb kollekció átadásáról nem készült semmiféle jegyzékbefoglalás.[19] Klimo Könyvtár egykori ásvány- és kőzetgyűjteményének mai fellelhetősége egyelőre ismeretlen. 1948-ban a Pius Főgimnázium is államosítás alá esett, jogutódja a Janus Pannonius Gimnázium és Szakiskola lett. Az államosítás és az utóbbi évtizedek viszontagságai után a gyűjteménynek nyoma veszett, napjainkban a Janus Pannonius Gimnáziumban már nem leljük fel a kollekciót. “Az ásványok fennmaradt részét a pécsi egyetem földrajz és kémia tanszékein tartják nyilván.”[20]

Az egykori gyűjtemény elemei

A kollekció részét ásványok mellett kőzetek, fosszíliák, csigák, kagylók és egyéb természeti tárgyak alkották, valamint az ezeket leíró katalógus, továbbá könyvtár révén értelemszerűen a háttértudást biztosító könyvek is társultak a gyűjtemény tanulmányozásához. Az 1916-is adományozás által képet kaphatunk a gyűjtemény fénykoráról: “983 ásványt és kőzetet, 284 csigát és kagylót, 56 fosszília-maradványt, 20 vegyes természeti tárgyat” adtak át a Pius Főgimnázium számára.[21] Mindezek mellett az 1916. január 27-i keltezésű jegyzőkönyv szerint 142 kötet könyv került átadásra a pécsi kollégium számára. Manapság mintegy 60 darab ásványtant (és kőzettant, valamint fosszíliákat) érintő művet számoltam össze a Klimo Könyvtár anyagában. Ezekből mutatnék be 9 darab művet röviden, az utolsó, A gyűjtemény fennmaradt tárgyi emlékei című fejezetben. Az ásványgyűjteményről ránk maradt katalógust később ismertetném, szintén a blogbejegyzés A gyűjtemény fennmaradt tárgyi emlékeielnevezésű fejezetében.

A gyűjtemény megidézése a 2014-es jubileumi kiállításon

2014-ben, a Klimo 240 emlékév tiszteletére létrejött “Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból című kiállítás apropóján dr. Pozsár Vilmos (PTE TTK FI) idézte meg az egykori ásványgyűjteményt saját kollekciójának darabjaival (95 tétel keretében, mely ásványok a hajdanvolt katalógus sorai között megtalálhatóak voltak).[22]

Mint ahogy a képeken is látható, a kiállítás gazdag anyaggal rendelkezett, az ásványok széles skálája került reprezentálásra. Csak hogy néhányat említsünk: a termésréztől kezdve, a bolondok aranyának is nevezett piriten keresztül, a vastartalmú hematiton át, gyönyörű ametiszteket (a kvarc lila színű megjelenése) és achátokat (a kalcedon egyik változata, melyet különböző színű, koncentrikus elrendezésű szalagok díszítenek) lehetett megcsodálni a tárlatban. Az ásványok sajátos megjelenésére további jó példa a kiállítás háromszöges kvarca, gömbkalcitja, sugaras tűs kristályalakot felvevő antimonitja, málnaapát-kvarca, vagy a tejfehér és a kék színeiben játszó nemesopálja.

A gyűjtemény fennmaradt tárgyi emlékei

Az egykori ásványgyűjteményről katalógus hagyatkozott ránk, mely a Klimo Könyvtár Irattárában található meg. Az 1793-as leírás tételesen sorolja fel a hajdani kollekció elemeit, melynek során 730 ásványra bukkanhatunk Az ásványok neve mellett, lelőhelyük (település, ország, vármegye) olvasható. Számos minerál Baranya vármegyei eredettel rendelkezik, mint Pétsvárad (Pécsvárad), Kővágó-Szöllös (Kővágószőlős), Vassas (Pécs-Vasas), Kékesd vagy Villány. Emellett rengeteg erdélyi bányavárost találhatunk a lelőhelyek sorában: Nagybánya, Rézbánya, Offenbánya (Aranyosbánya), Felső-Bánya (Felsőbánya), Kapnik (Kapnikbánya), Oláh-Lápos (Oláhlápos), Verespatak, Rossia (Rósa), Nagyág. Természetesen egyéb lelőhelyeket is tartalmaz a lista, mint például Valpó, Déva, Pompeji vagy Herculaneum. A gyűjtemény soraiból kiemelendő néhány helyi példány: mecseki mészkő, kagylós mészkő, mésztufa vagy vulkanit. További érdekes elemei voltak a kollekciónak az alábbi darabok: mélytengeri osztriga és mamut, mint fosszília; termésarany az erdélyi bányákból, fekete vasérc, ametiszt vagy jáspis, hogy csak néhányat említsünk.[23]

A Klimo Könyvtárban napjainkban mintegy 60 olyan művet találunk, amely egészében, vagy részben az ásványtan, kőzettan, vagy az őslénytan témakörét tárgyalja. Ezen kötetek túlnyomó része a mineralógia tárgykörét érintik, elsősorban latin és német nyelven, de a néhány francia nyelvű mű mellett 1-2 angol, olasz, illetve magyar írást is felfedezhetünk. Ebből szeretnék bemutatni az alábbiakban pár érdekesebb könyvet.

Johannis Jonstoni: Notitia regni mineralis, seu subterraneorum catalogus, cum praecipuis differentiis

Jan, Johann, vagy John Jonston (1603– 1675) lengyel tudós és orvos volt. Jonston ezen műve a Klimo Könyvtár legrégebbi ásványtani könyve, lévén Lipcsében adták ki latin nyelven 1661-ben. Könyvében az ásványok világát ismerteti, egy “földalatti katalógust” tár elénk. A képeken látható tartalomjegyzék (Index Titulorum et Capitum) alapján képet kaphatunk az ásványtan kezdeti rendszerezésére, a tárgymutatóban (Index Specialis Contentorum) pedig a korban már ismert ásványokról olvashatunk (pl. achates, adamas, antimonium, ammonites, cuprum[24] etc.).

Georgius Agricola: Vom Bergwerck XII Bücher, darin alle Empter Instrument, Bezeuge und alles zu disem handel gehörig

Agricola (1494-1555) német tudós, orvos-gyógyszerész volt. Érdeklődési körébe tartozott a bányászat és a mineralógia is. Gazdagon illusztrált szerzeménye ezen darabját 1557-ben Bázelben adták ki. (Így a Klimo Könyvtár legrégebbi részben ásványtani tárgykört feldolgozó kötete.) Agricola műve elsősorban bányászati és kohászati témájú, az ásványtant a telérekről, rétegekről és erekről szóló rész képviseli, valamint az ércek kinyeréséről és feldolgozásáról szóló fejezetek.[25]

Isabella Cortese: Secreti della signora Isabella Cortesi ne’ qualisi contengono cose minerali, medicinali, arteficiose et Alchimiche. Et molte de l’ arte profumatoria, appartenentia ogni gran Signora.

Isabella Cortese az első publikált szerző, melynek műve a kozmetikumokról szólt. Művének ezen kiadása 1665-ben Velencében került kiadásra olasz nyelven. Szerzeménye rendkívül sikeresnek bizonyult, első kiadása után még jó pár kiadást megélt. Alkimista ismereteit állítása szerint kelet-európai utazásai során szerezte. Könyvében hölgy olvasói számára különböző parfümöket és kozmetikai kenőcsöket, praktikákat ajánl, melyek gyakori alapanya valamilyen ásvány, ásványi összetevő.[26]

Ignatz Edl von Born: Catalogue méthodique et raisonné de la collection des fossiles de Mlle Éléonore de Raab. Sels mineraux; bitumes fossiles, substances métalliques.

Von Born (1742-1791) erdélyi szász nemesi család sarja, Bécsben és Prágában tanult, körbeutazta a mai Németország, Hollandia és Franciaország térségét. Utazásai során ismerkedett meg a kohászat, bányászat és mineralógia világával. Munkája során, egyik bányabejárása alkalmával arzén gőznek lett kitéve, mely élete hátralevő részére egészségügyi problémákat okozott a számára. Ez az eset, olyan fizikailag kevésbé megterhelő tevékenységek gyakorlására szorította von Bornt, mint az ásványgyűjteménye rendszerezése.[27] A képeken látható mű Éléonore de Raab osztrák ásványgyűjtő kollekcióját mutatja be. Von Born kapta meg a megbízatást, hogy egy katalógust készítsen a gyűjteményről. Könyve előszavában von Born megjegyzi, hogy de Raab kisasszony gyűjteménye az egyik legkifinomultabb és az egyik legszebb, amelyet valaha látott. A könyvben a kollekció módszeres és tudományos szintű leírása olvasható.

Richard Brookes: The natural history of waters and earths, of stones, fossils and minerals. Including the observations of Linnaeus on those subjects. With their properties and uses in medicine. (Volume 5. In: A new and accurate system of natural history in six volumes. With observations on their virtues, properties, and medical uses. 2. ed.)

Richard Brookes (1700-1763) angol tudós, orvos volt. Orvosi, sebészeti, természetrajzi és földrajzi területekkel foglalkozó írások, összefoglaló művek és fordítások szerzője, művei több kiadást is megértek.[28] Brookes bemutatandó könyve a 6 kötetes természetrajzi művének 5. kötete, melyet Londonban adtak ki 1772-ben angol nyelven. Az első kötetben a négylábú állatokat ismerteti, majd a madarakat; a harmadik kötetben a halakat, kígyókat, ezt követően a rovarokat, a hatodik kötetben pedig a növényeket mutatja be. Ahogy már említettem, témánk szempontjából az 5. kötet érdekel minket, amely a “vizek, földek, kövek, kövületek és ásványok természetrajza”. Jonston művéhez képest Brookes szerzeménye részletesebben csoportosítja az ásványokat, közelebb áll a napjainkban használt ásványok rendszerezéséhez – a 18. század végére természetesen gazdagodtak az ásványokról szóló ismereteink. Az ásványok és fosszíliák némelyikéről szépen illusztrált képekkel rendelkezik a mű.

Kováts Mihály: Lexicon mineralogicum enneaglottum

Kováts Mihály (1764?-1851) magyar orvosdoktor volt. Praxisa mellett jó néhány orvosi kötet szerzője, valamint orvosi szakmunkák fordítója is egyben. Szenvedélye volt, és feladatának érezte, hogy a hazai nagyközönség számára magyarra ültesse az orvostan, a gyógyszerészet, a botanika, a mineralógia és a vegytan (kémia) szakkifejezéseit, ezáltal megteremtve a magyar szaknyelvet ezen tudományterületeknek. A magyar nyelvújítás idején (XVIII. sz. végének és a XIX. sz. elejének első néhány évtizede) Kazinczy Ferenc köréhez tartozott.[29] A képeken látható műve 1822-ben került kiadásra Pesten, címe: Lexicon mineralogicum enneaglottuma (Kilencnyelvű ásványtani szótár). Kováts az ásványok latin neveinek etimológiai elemzése által hozott létre 1586 magyar ásványnevet.[30] Ahogy a könyv címe is jelöli, Kováts szótára lexikoncikk szerű felépítést követ. A mű elején az adott ásvány latin, majd magyar, illetve német fordítása található, majd rövid etimológiai magyarázattal latinul, esetleg a szó eredetének forrásmegjelölésével zárul. A szerzemény második része az “Első Szófejtő Magyar Latán Ásványnévtár” című résszel folytatódik. Ebben a fejezetben a minerálok magyar megnevezése után a latin megfelelőjét olvashatjuk.[31] Ugyanez a felépítése az ezt követő harmadik résznek, mely a “Deutsch Lateinisches Mineralogisches Wörterbuch” nevet kapta. Az ásvány nevek először németül szerepelnek, majd azok latin fordítása olvasható. A könyv utolsó nagy egységében (Mantissa lexicon mineralogicum) az ásványszótár ráadásaként még hat európai nyelven;[32] gallul, angolul, olaszul, oroszul, svédül és dánul tudhatjuk meg az egyes ásványfajok nevét.

Kováts Mihály: Háromnyelvü fejtő természethon titoktan orvostudomány müszótára, az az onomatologiai physiographica chemica jatrica triglotta philologica.

Kováts Mihály (1764?-1851) egy másik műve is megtalálható a Klimo Könyvtárban, amely szintén kötődik az ásványtan világához. Háromnyelvű szótára Budán jelent meg 1846-ban. Szótára a botanika (növénytan), mineralógia, kémia, gyógyszerészet és zoológia (állattan) területére tér ki.[33] Előszavában az író összefoglalja az addig magyarul megjelent “ásványi munkákat”. Kováts műszótárának 3. része foglalkozik a mineralógiával. Ahogy fogalmaz: “E’ben 630 ásványi műnév foglaltatik, melyly közzűl 251 műnév fejtéssel magyaráztatik meg. … is a’ fejtés, etymologisatio, mind diakúl adatik elő, a’ magyarúl még tőkélletesen nemtúdó hazafiaknak, és a’ kűlső országi Túdósoknak kedvekért.” A szótár az egyes ásványfajok leírásában először az ásvány magyar nevét (esetleg neveit) tünteti fel, majd latin megnevezését olvashatjuk, esetleg a szó görög eredetét. Ezt követően rövid etimológiai magyarázat következik az ásvány elnevezéséről, végül az ásvány német megnevezése került feltüntetésre.

Vincentius Schönbauer: Minerae metallorum Hungariae et Transilvaniae, quas descripsit, et earundem nomina, diagnoses, partes constitutivas, loca natalia, matrices, ac usum ordine systematico exposuit Vincentius Schönbauer

Schönbauer Vince (1780-1830) orvos, természettudós volt.[34] Bemutatandó művét Pesten adták ki 1806-ban. Benne a különböző Magyarországon és Erdélyben fellelhető ásványokat sorolja fel. Először az adott ásvány, például a képeken a könyvből látható arany általános sajátosságait, “karakterét” jellemzi a szerző. Az egyes ásványleírások második része az arany példájánál maradva a Magyarországon és Erdélyben előforduló egyes aranyércek fajait mutatja be. Megadja az aurum regulinum (színarany) német, magyar, majd szláv megnevezését. Ezt követi a meghatározás, leíró rész; mely kitér az ásvány színére, csillogására, alakíthatóságára, színváltozataira. Ezután az ásvány alkotó elemeit, társelemeit adja meg: hogy milyen más elemekkel együtt fordul elő a természetben. Továbbiakban az előfordulási helyeket, egyéb esetleg fontos sajátosságait adja meg a minerálnak, valamint az ásvány felhasználatóságát. A mű a második kötet végén az ásványok rendszerezését is ismerteti. Az ásványokat osztályokba[35], azon belül pedig családokba[36] sorolja.

Johann Christoph Sommerhoffs: Lexicon pharmaceutico-chymicum Latino-Germanicum et Germanico-Latinum

Sommerhoff (1644-1726) német patikus, városi tanácsos, majd polgármester volt.[37] Latin-német és német-latin szótárának e példányát 1701-ben Nürnbergben adták ki. Lexikon szerű szótárát elsősorban orvosoknak és gyógyszerészeknek szánta. Benne az orvosok és patikusok számára legfontosabb növények, állatok, ásványi anyagok nevei szerepelnek. Latin, illetve német megfelelője mellett egy rövid leírás is található a szótári részben. A mű végén a fémek, ásványok, súlyok, bolygók, egyéb kémiai dolgok szimbólumai találhatóak, valamint további segédletek, táblázatok kerültek a könyv utolsó lapjaira.

Blogbejegyzésem, és az egykori gyűjtemény fennmaradt tárgyi emlékeit bemutatandó részét egy utolsó relikviával zárom. Manapság a könyvtárban egyetlen ásvány található az egykori gyűjteményből egy robosztus kis henger alakú fa talapzatra rögzítve. Felső oldalán az ásvány alatt szinte olvashatatlan leírás, valószínűleg az ásvány neve és származási helye volt látható egykoron. Oldalán szemben, a feltételezhető aláírást nem tudtam kiolvasni. Mint egy ereklye, az alábbi szerepel még rajta:

EMLÉK

Rozsája légy e gyüjteményeknek

És a felebaráti szivnek

Égy örök elnefelejtse.

Források

Irodalom

Pellant 2008	Pellant, Chris: Kőzetek és ásványok. Képes ismertető a világ több mint 500 kőzetéről és ásványáról. (Határozó kézikönyvek). Budapest, Szekszárdi Nyomda, 2008.
Schmelczer-Pohánka 2012	Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A Pécsi Püspöki Könyvtár története (1774-1945). Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár, 2012. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 10.) pp. 227-228.
Schmelczer-pohánka 2014	Schmelczer-pohánka Éva: Ásványgyűjtemény – A pécsi püspöki könyvtár ásványgyűjteménye. In: Dezső Krisztina et al. „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból. Jubileumi Kiállítás 2014. május 22. – 2014. október 31. Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, 2014. pp 70-71.
Szakáll 2008	Szakáll Sándor: Barangolás az ásványok világában. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés, 2008.
Szederkényi 2010	Szederkényi Tibor: Ásvány-, kőzettan. Szeged, JATEPress, 2010.

További bejegyzéseink

---

• 
  Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról
  by Bedő Zsigmond
  December 12, 2024
  250 évvel ezelőtt nyílt meg Klimo György pécsi püspök könyvtára a nyilvánosság számára. E jeles alkalom nyomán a Pécsi Tudományegyetem… Read More »Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról
• 
  A Klimo Könyvtár kutatói
  by Méreg Martin
  December 2, 2024
  A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont jubileumi kiállításának virtuális változata A Klimo Könyvtár alapításának 250. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás… Read More »A Klimo Könyvtár kutatói
• 
  A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
  by Szabó Kristóf
  September 30, 2024
  Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
• 
  Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
  by Dezső Krisztina
  August 1, 2024
  A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban

---

---

[1] Blogbejegyzésem írása során nagyban támaszkodtam Schmelczer-Pohánka Éva a témában alkotott írására: Schmelczer-Pohánka, 2012. 227-228.

[2] Szederkényi, 2010. 8.

[3] Szederkényi, 2010. 8.

[4] https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/114.html Letöltés ideje: 2024.08.30. 10:40.

[5] Lásd bővebben: Pellant, 2010. 20-21., 46-179.

[6] Szederkényi, 2010. 8.

[7] Kialakulásuk helye, hőmérséklet, nyomás, a természet egyéb befolyásoló tényezői.

[8] Magmás kőzetek pl. gránit, gabbró, bazalt, andezit, riolit. Üledékes kőzetek pl. kősó, homokkő, lösz, kavics. Metamorf kőzetek pl. gneisz, márvány, csillámpala. Pellant, 42-45.

[9] A fosszíliák ásványokhoz és kőzetekhez való kapcsolódási pontjai közé sorolhatjuk, hogy hasonlóképpen többnyire a földből kerülnek elő, ugyanúgy “kiásott dolgok”. Emellett egyformán Földünk múltjának néma tanúi. A fosszíliák képződésében közrejátszhatnak a kőzetek és ásványok is: a gyors betemetődés (mely elősegítí a konzerválódást) ásványok, illetve kőzetek segítségével is megtörténhet.

[10] Forrás: https://munkacsy.hu/utazas-terben-es-idoben-bekescsaba-az-evezredek-idovonalan-6-oldal ; https://cleocollection.hu/kovuletek-kepzodese/. Letöltés ideje: 2024.09.03. 21:56.

[11]  Az adományozás 1793. január 20-ára datálódik. Schmelczer-Pohánka, 2012. 227.

[12] Schmelczer-Pohánka, 2012. 227.

[13] Schmelczer-Pohánka, 2012. 227.

[14]  A canonica visitatio, avagy kánoni látogatás során a püspöknek egyházmegyéjében évente részben vagy egészben bejárást kell tartania, – de legalább úgy, hogy 5 évente az egész egyházmegyéjére sort kerítsen – melynek során ellenőrzi, hogy az egyházi tisztviselők megfelelően végzik-e feladataikat, és jól bánnak-e az egyházi javakkal. Az ezekről szóló jegyzőkönyvek fontos történeti forrásaink.  Forrás: https://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1noni%20l%C3%A1togat%C3%A1s.html Letöltés ideje: 2024.09.04. 12:11.

[15] Schmelczer-Pohánka, 2012. 227.

[16] Schmelczer-Pohánka, 2012. 228.

[17] Schmelczer-Pohánka, 2012. 228.

[18] Jogutódja a Pécsi Tudományegyetem.

[19] Schmelczer-Pohánka, 2012. 228.

[20] Schmelczer-Pohánka, 2012. 228.

[21] Schmelczer-Pohánka, 2012. 228.

[22] A kiállítás katalógusa online, ingyenes formában hozzáférhető az alábbi linken: https://digitalia.lib.pte.hu/hu/pub/dezso-schmelczer-szeberenyi-szilagyi-itt-van-gyorgy-fopap-pteektk-pecs-2014-5418

[23] Az összefoglalást a katalógus (Klimo Könyvtár IT Ms 580), és Schmelczer-Pohánka Éva a 2014-es jubileumi kiállítás ásványgyűjteményt bemutatandó jegyzetei alapján készítettem.

[24] Achát, gyémánt, antimonium, ammonitesz (kihalt tengeri állat, mint fosszíliaként), réz.

[25] Ércnek nevezzük mindazon ásványt és kőzetet, amelyekben a fémek vagy fémvegyületek olyan mennyiségben találhatóak meg, hogy az adott kor ipari, technikai színvonalán kinyerésük és feldolgozásuk gazdaságosan kivitelezhető – tehát fémet tudnak kinyerni belőlük. Szakáll 2008, 18.

[26] https://www.brooklynmuseum.org/eascfa/dinner_party/heritage_floor/isabella_cortesi Letöltés ideje: 2024.08.29. 20:32.

[27] https://mineralogicalrecord.com/new_biobibliography/born-ignaz-von/ Letöltés ideje: 2024.08.29. 19:19.

[28] https://librivox.org/author/12540?primary_key=12540&search_category=author&search_page=1&search_form=get_results&search_order=alpha Letöltés ideje: 2024.08.30. 8:11.

[29] https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/papp-gabor-nyelvujitas-kori-asvanytani-muszotaraink.html#gsc.tab=0 Letöltés ideje: 2024.08.30. 12:34.

[30] https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/papp-gabor-nyelvujitas-kori-asvanytani-muszotaraink.html#gsc.tab=0 Letöltés ideje: 2024.08.30. 12:51.

[31] Az ásványok nevének eredetéről ajánlom Szakáll Sándor Barangolás az ásványok világában című művét. Szakáll, 2008. 6-7.

Ókor- és középkor ásványnévadását népszerű neveknek nevezzük (p. szín, fény alapján; arany, ezüst, vörös rubin, zöld smaragd), XVI-XIX. században honosodott mega tudományos ásványnévadás.

Az ásványok -it végződése a görög lithosz=kő csonkult változatából jön. (pl. azurit, hematit, szodalit).

[32]  Gallico -, Anglico -, Italico -, Russico -, Svecico -, Danico – Latinorum.

[33] A müszótárban olvasható részek: növényészés (botanica), növénybölcsesség (botanosophia), ásványnév (mineralogica), titoktan (chemica), szernév (pharmaceutica), állatnév (zoologicum).

[34] https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/sehonbauer-vince-77A89/ Letöltés ideje: 2024.08.30. 11:42.

[35] Fémek, sók, gyúlékony anyagok, karbonát anyagok, földtípusok

[36] Az első, fémek osztályát például az alábbi családok alkotják: arany, higany, ezüst, réz, vas, ólom, cink, bizmut, antimonit, kobalt, nikkel, magnézium, arzén, urán, titán, tellúr.

[37] https://data.cerl.org/thesaurus/cnp00525607?lang=it Letöltés ideje: 2024.08.30. 11:47.