„PÉCSRŐL ÉRKEZETT AZ ÖRVENDETES HÍR…”
A hajdani pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György pécsi püspök (1751–1777). Ez a gyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amely az alapító szándéka szerint a városban felállítandó egyetem szakkönyvtára lett volna. Ezért minden, az egyetemen tanítandó tudományág korabeli és korábbi kötete helyet kapott a gyűjtemény polcain: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatványai és kéziratos munkái is. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre készült el, kizárólag könyvtári célokra. A bibliotéka „háza” a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken épült fel. A természettudományos gyakorlati vizsgálatok végzéséhez a püspöki palota délnyugati tornyában pedig csillagvizsgálót rendeztetett be (Matematikai torony), átvette a káptalani papírmalom működtetését és támogatta az 1773-ban Pécsre települő Engel János József nyomdászt. Ezen lépéseivel Klimo György püspök a megalapítandó újkori univerzitas teljes kiszolgáló intézményrendszerét kialakította a 18. század végére.
A legkorábbi ismertetés a könyvtár megnyitásáról voltaképpen híradásnak is tekinthető, hiszen nem sokkal az alapítás után tették közzé a Habsburg Birodalom területén megjelenő két nagy időszaki lapban, a Pressburger Zeitungban és a Wienerisches Diariumban. A két újság három nap különbséggel – a pozsonyi újság 1774. április 13-án; a bécsi pedig 1774. április 16-án – azonos szöveggel „kellemes hírként” adta tudtul a bibliotéka megnyitásának tényét az olvasóknak.
Pressburger Zeitung – Belföldi hírek – 1774. április 13. (szerda)
Wienerisches Diarium 1774. április 16. (szombat)
„Pécsről érkezett az örvendetes hír, hogy a tudós, főtisztelendő Klimo püspök úr saját költségén püspöki palotájában rendkívüli értékes könyvtárat létesített. Ez mintegy 20.000 kötetet tartalmaz, és Őméltósága szándéka szerint mindenki számára nyitva fog állani. Ennek a pompás és hasznos kincsnek a főfelügyeletét az alapító akarata szerint, a Székeskáptalan egyetértésével, Főtisztelendő, tudós Koller József úr, a teológia doktora, a szentírástudomány professzora fogja ellátni. Hogy ez a kiváló mű az idő haladtával még hasznosabb és tökéletesebb lehessen, már most gondoskodás történt egy alapról, melyből évenként a szükséges új művek beszerezhetők lesznek.
Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel! Még boldogabb lenne azonban, ha szeretett hazánk más tájairól is hasonló intézmények létesüléséről kaphatnánk híreket. Egyik fény gyújtja a következőt.
Őméltósága a püspökúr egy mások hasznos művet is alkotott, ugyanis rendkívül jól felszerelt papírmalmot létesített, amire már több mint 15.000 forintot áldozott. A küldött minta alapján a papír szépnek és jónak mondható. Ez az épület éppúgy, mint sok egyéb intézkedése, a fáradhatatlan szorgalomról tanúskodik, mellyel Őméltósága minden alkalmat megragad, hogy a köz javát hasznos, ékes és örvendetes létesítményekkel gazdagítsa.” (Fordította: Móró Mária Anna)
A kéthasábos híradás a pécsi püspök kulturális tevékenységének a leghosszabb aktuális méltatása. Klimo György pécsi püspök neve egyáltalán nem volt ismeretlen a Pressburger Zeitung olvasói számára. Többször előfordult, hogy névmegjelölés nélkül „csak” pécsi püspökként jelent meg, ám a nevesebb események taglalásánál már a nagy tiszteletnek örvendő pécsi püspök, „Klimo Györgyként” szerepelt.
A Pressburger Zeitung tudósítójának egyik legfontosabb mondanivalója a tényközlés mellett az, hogy példaértékűnek és követendőnek tartotta a könyvtár alapítását. A nyilvános könyvtár elismertségének és jelentőségének ékes bizonyítéka, hogy a pozsonyi és a bécsi lap szerkesztői is fontosnak tartották részletes beszámolóval tájékoztatni az olvasóközönséget annak megnyitásáról és a köz számára való átadásáról. Külön hangsúlyozták egyediségét, és hogy ez a könyvgyűjtemény a tudás közvetítésének alapfeltétele lett. Egy könyvtár, amelyben nem korlátozzák a használók körét, sem társadalmi, sem vagyoni alapon, példaértékűnek számított a korszakban! A beszámoló a püspök pécsi tevékenységének értékelésével zárul.
A pécsi püspöki könyvtár nyilvánossá tételének dátuma tehát 1774, azaz 240 évvel ezelőtt. Pontosítva: 1774. április 13-án, szerdán már hírt ad róla a pozsonyi, három nappal később pedig a bécsi lap is. Mivel a kommentár újdonságként számolt be a könyvtár alapításának tényéről – ekképpen úgy véljük – az átadás március végén vagy április elején történhetett meg.
A nyilvános könyvtár állománya az alapító idejében 8000–8500 kötetet foglalt magába. Az alapítás időpontjától számítottan a közlésekben és méltatásokban – így már a Pressburger Zeitungban és a Wienerisches Diariumban is – 20.000-es állományadat jelent meg. Egy ideig úgy véltük, hogy a hírt maga a püspök vagy könyvtárőre, – a hírben is megemlített – Koller József szolgáltatta, nem valószínű azonban, hogy ilyen nagyságrendben tévedtek volna, és nem hisszük, hogy a „marketing” játszott közre a statisztikai adatok pozitívabb feltüntetésében. Legfőképpen nyomdahibának véljük, amely aztán évszázadokon keresztül makacsul tartotta magát. A Pressburger Zeitung szerkesztője ebben az időszakban Korabinszky Mátyás János térképész-könyvkereskedő volt, feltételezhető, hogy a tudósítást ő írta, hiszen hasonlóan hibás adatokkal (20.000 kötet), későbbi munkáiban (Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. Im Verlage der Gesellschaft Wien und Pressburg, Gedruckt mit von Ghelschen Schriften, 1778.; Korabinszky Mátyás János: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, zu finden im Weber und Korabinskyschen Verlage, 1786.) is előszeretettel említette meg a pécsi bibliotéka megalapítását.
A tévesen közölt számadatok megcáfolása, és a katalógusvizsgálat számadatainak alátámasztása egy összehasonlító vizsgálat eredményeképpen valósulhatott meg. A klimói hagyatéki leltár és az 1779-es Koller-féle katalógus adatainak összesítése egy 7500, maximum 8000 kötetes állomány meglétét támasztja alá.
A püspöki könyvgyűjtemény különlegességét nem kizárólag a benne fellelhető kuriózumok adták/adják, hiszen az alapítás dátuma sem kötötte a legrégebbi időkhöz. A legkorábbi kiadványok és kéziratok megszerzése csak kisebb hányadban valósulhatott meg, ám a szisztematikusan, minden tudományterületet felölelő állománykialakítás és -bővítés eredményeképpen a 20. századra egy közel 35.000 kötetet magában foglaló bibliotékává nőtte ki magát. A tartalmas és páratlanul szép, a mai kor emberét is lenyűgöző, csendes, elmélyült szemlélődésre késztető könyvkollekció jelentősége úgy határozható meg, hogy sem a 19–20. század folyamán, sem manapság nem kellett/kell feltétlenül az ország nagyobb könyvtáraiba, esetlegesen külföldre utazni, hogy egy-egy régi nyomtatványt vagy manuscriptumot tüzetesebb vizsgálat alá vegyünk. Itt helyben van minden, használata pedig az alapító szándéka szerint ma is minden beiratkozott olvasó számára nyilvános. A könyvtár 1774-es használati szabályzatának passzusai ezáltal örökérvényűvé lettek: „Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban!”
Az összeállítást készítette: Schmelczer-Pohánka Éva
(Forrás: Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története 1774–1945. PTE Egyetemi Könyvtár, Pécs, 2012. 370 p., [24] t.)
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és a Pécsi Egyházmegye a 2014-es évben közös rendezvényekkel állít emléket a hajdani püspöki bibliotéka felállításának 240 éves évfordulója alkalmából:
– 2014. április 29. 15.30 – Irány észak! Skandinávia kiállítás (Kiállítás a Klimo Könyvtárban)
– 2014. május 22. 14.30 – „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból (Kiállítás a Klimo Könyvtárban)
– 2014. október 16–17. – „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban (Tudományos konferencia a Dómmúzeumban)