A kongresszusra való készülődés már a megelőző években megkezdődött. 1937 májusában az eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából a pécsi székesegyházban ünnepi istentiszteletet celebráltak, melyre az Erzsébet Tudományegyetem képviselőit is meghívták az egyházmegyétől május 18-án érkezett felkérő levélben. Az eseményen az egyetem képviseletében Bozóky Géza jog- és államtudományi kari prodékán vett részt május 23-án.[1]
Az 1938-as év kiemelt országos eseménye volt a Budapesten rendezett XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A szervezők nemcsak a magánszemélyeket, hanem intézmények, így az egyetemek képviselőit is invitálták a rendezvényre. Így az pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tanácsát is felkérték az eseményen való részvételre.
1937 októberében az eucharisztikus szentévre való felkészülés kapcsán a pécsi székesegyházban egyházmegyei eucharisztikus napot tartottak ünnepélyes istentisztelettel egybekötve. Az Erzsébet Tudományegyetem Tanácsához szinte az utolsó pillanatban érkezett meg a meghívó, ezért szóban kérték fel a tanács részéről Vasváry Ferenc jog- és államtudományi, valamint Klemm Antal bölcsészettudományi kari dékánt az eseményen való részvételre.[2]
Mihalovits Zsigmond kanonok 1938 januárjában kereste meg az Erzsébet Tudományegyetem Tanácsát a szervező bizottság nevében a májusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszuson való egyetemi megjelenés tárgyában. Scipiades Elemér rektor válaszlevelében az egyetemi részvételéről biztosította a szervezőket és annak mikéntjét is pontosította: „Hálás köszönettel vettem az Eucharisztikus Kongresszusra való jelentkezéssel kapcsolatos nagybecsű értesítését. Egyetemünk Tanácsának határozatából tisztelettel közlöm Méltóságoddal, hogy az egyetem Kis Tanácsa (5 személy, a pedellusok kíséretében – szintén 5 személy –, azaz összesen 10 személy) a Méltóságod értesítésében foglalt […] jelzett ünnepségeken […] résztvesz.”[3] Az Erzsébet Tudományegyetem képviseletében végül nem tíz, hanem nyolc fő vett részt az ünnepségeken: Scipiades Elemér rektor, Klemm Antal bölcsészkari dékán, Vasváry Ferenc jog- és államtudományi kari dékán és Neuber Ernő orvoskari dékán. A pedellusok közül Rajczi József főpedellus, Mészáros Ernő, Gyurkovics János, Remsei István pedellusok képviselték az intézményt a budapesti XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszuson.[4]
Az egyetem főméltóságai és kíséretük az 1938. május 25-én a Hősök terén rendezett megnyitó ünnepségen, május 26-án este a dunai hajós körmeneten vett részt. Május 27-én ott voltak az éjszakai szentségimádáson és éjféli szentmisén. Május 29-én a pápai legátus miséjén a Hősök terén, majd a Bazilikából induló körmeneten is megjelentek az Erzsébet Tudományegyetem tanácsának tagjai. Majd május 30-án az Országház előtti szentmise és a Szent Jobb körmenet zárta a programokat.[5]
Az Erzsébet Tudományegyetem képviselői – miként azt a pesti egyetem tanácsa is tette – az ünnepségeket megtisztelve újonnan készített egyetemi díszruháikat öltötték magukra. Az egyetem tanácsa már 1937 őszén készülvén a következő évi ünnepségekre az egyetemi díszjelvények megújítását tervezte el. Ekkor készültek el a dékáni jogarok és a díszöltözetek is. A jogarokat 1937 novemberében rendelték meg, a számlán leírásuk is olvasható: „4 drb. dékáni pedelus bot: 145 cm. magas, alpaccából ezüstözve, a díszítések aranyozva, szabadkézi művészi cizellőr munkával, a gomb felett, Pozsony, Pécs, és bourbon liliomos címer zománcos kivitelben, felette a fakultások jelvényei: kereszt, paragrafus, bagoly, kígyó a tállal, bronzból új modellek után öntve és gondosan utána cizellálva”.[6] Az elkészült díszjelvényeket a rektor az 1938. február 23-i egyetemi tanácsi ülésen mutatta be a tanácstagoknak.
A jogarterveket Megyer-Meyer Antal, a Képzőművészeti Főiskola rektora készítette, kialakításuk-díszítésük a következő koncepció szerint történt: „Az egyetemi jogarok, azon kor [ti. Anjou-kor] stylusának megfelelően, gót stylusban készültek, egyrészt azonban viselik a kari jelvényeket, másrészt egyetemünk névadójának, Erzsébet királynénak a képmását, amivel, tekintettel, hogy a jogarok az Anjou, továbbá Pozsony és Pécs emblémáit is viselik, áthidalást nyert egyetemünk története Nagy Lajostól egészen Ferencz Józsefig.”[7] A tervező és a megrendelők célja az volt, hogy a használat során, illetve az ünnepségeken is „az Anjou házból származó Nagy Lajos király idején, 1367-ben V. Orbán pápa által Pécsre alapított első magyar egyetemnek ereklyéit akarja […] a most szemlélőkben, meg majd az utódokban is felkelteni.”[8] A jogarokat Budapesten készítette az Oberbauer Alajos Utóda templomi felszereléseket gyártó cég.
A díszruhákat, melyek „Pécs egyetemének az országéba szorosan kapcsolódó történeti hagyományait lesz hivatva szemléltetni” Misoga Sándor szabósága varrta, a ruhához kapcsolódó sarukat Salamon operaházi cipész készítette. A pedellusi ruhák átalvetőinek tervezése szintén Megyer-Meyer Antal munkája, a kivitelezést ebben az esetben is az Oberbauer cég végezte. Az átalvetők mellső részén a pápai kereszt és Anjou liliomok, háti részükön címerek (Pozsony és Pécs város címere, valamint az Anjou-ház címere). A címerek „azon statiokat szándékolják megjelölni, amelyeken Pécs egyeteme, az anjou [sic!] idők óta, vándorlásában eddig megfordult, a melyek közül – a Pécsett való tartózkodás, illetőleg a XV. század eleje körül történt elmulás után – az első, a magyar koronázó város, Pozsony volt, ahol Mátyás királynak Universitas Istropolitánája, legalább épületét illetőleg részben még ma is áll. Ezen utóbbi tényre kívánnak az egyetemi tanácsnak – a Mátyás kori íródeákokéval stylusban azonos – kalpagjai emlékeztetni. A pozsonyi statiot pedig – tudjuk – a m. kir. Erzsébet tudományegyetemnek a magyar törvényhozás két háza által 1912-ben hozott nagyemlékü kiárlyunk, I. Ferenc József által ugyanazon év junius 7-én szentesített XXXVI. törvénycikk jelölte ki, ahol az egyetem állt máig, míg azt onnan az 1914-ben megindult világháború eseményeinek sajnálatos következményei Pécsre nem vezették. Ezen utolsó, meg az említett legelső állomás közötti időtartamot a Tanács ruháin a tervező müvész ugy akarta áthidalni, hogy az egyetemi díszterem homlokfalán látható Dudits-féle freskó anjou-kori talárjait a Szent István rend nagy palástjával kombinálta össze. Ezen talárok alatt viseli a Tanács uj kis /Deák Ferenc-féle/ díszmagyarjait, felette pedig már régebbről ismert láncait.”[9]
A hazatérő küldöttség költségtérítéséről készült kiadásokról több beadvány is található a Pécsi Egyetemi Levéltár gyűjteményben. A küldöttség tagjainak valamennyi, az utazással kapcsolatos költségét fedezte az egyetem: a budapesti utazás költségeit, a helyi közlekedési kiadásokat, a hordárokat, a küldöttség szálláskiadásait (5 nap), valamint az étkezések árát. A pedellusok költségei 40-60 pengő körül, míg a rektor és dékánok költségei 120-170 pengő közöttiek voltak.[10]
Az ünnepségről visszaérkezve Scipiades rektor az egyetemi küldöttség nevében küldött köszönő levelet Mihalovits Zsigmond kanonoknak: „A mérhetetlen arányú, felejthetetlen emlékű eucharisztikus kongresszusi ünnepségek lélekemelő visszhangjával lelkünkben a magam és a kormányzatom alatt álló m. kir. Erzsébet tudományegyetem Tanácsának őszinte, hálás köszönetét sietek tolmácsolni Méltóságodnak mindazért a lekötelező és kitüntető szívességért és kedvességért, amellyel a kongresszuson való részvételünk alkalmával segítségünkre lenni méltóztatott.”[11]
Felhasznált források
Pécsi Egyetemi Levéltár
PTE EL VIII.101.b.68.d.310/1937–38
PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38
Polyák Petra: A bölcsész jogar. (2022. 01. 20.)
Képjegyzék
1. kép. A pécsi egyházmegye meghívója az ETE tanácsa részére az eucharisztikus szentév alkalmából tartott istentiszteletre. Forrás: PTE EL VIII.101.b.66.d.1238/1936–37
2. kép. A pécsi egyházmegye meghívója az ETE tanácsa részére az egyházmegyei eucharisztikus napra. Forrás: PTE EL VIII.1010.b.68.d.310/1937–38
3-6. kép. A pécsi egyetemi küldöttség: Scipiades Elemér rektor, Klemm Antal bölcsészkari dékán, Vasváry Ferenc jog- és államtudományi kari dékán és Neuber Ernő orvoskari dékán. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Eredeti, Archív Fotógyűjteménye
7. kép. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Eredeti, Archív Fotógyűjteménye. Forrás: Magángyűjtemény
8-9. kép. A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar jogara és annak részlete. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Történeti Tárgyak Gyűjteménye
10-12. kép. A pedellusi talárok átalvetőinek elő- illetve hátoldala és a hozzá tartozó kalap. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Történeti Tárgyak Gyűjteménye
13-14. kép. Az Erzsébet Tudományegyetem rektori és dékáni lánca és annak részlete Pozsony címerével. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Történeti Tárgyak Gyűjteménye
További bejegyzéseink
[1] PTE EL VIII.101.b.66.d.1238/1936–37. Eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából tartandó istentiszteletre meghívó
[2] PTE EL VIII.101.b.68.d.310/1937–38 A pécsi egyházmegye meghívója az ETE tanácsa részére az egyházmegyei eucharisztikus napra
[3] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Tanácsülés Eucharisztikus kongresszusba bekapcsolódás
[4] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatos kiadások
[5] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Scipiades Elemér rektor levele Makay István polgármesternek
[6] Polyák Petra: A bölcsész jogar. (2022. 01. 20.)
[7] Polyák Petra: A bölcsész jogar. (2022. 01. 20.)
[8] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Az egyetem Tanácsa testületileg vesz rész Budapesten az Eucharisztikus congresszuson
[9] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Az egyetem Tanácsa testületileg vesz rész Budapesten az Eucharisztikus congresszuson
[10] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Az Eucharisztikus kongresszuson való részvétellel kapcsolatos kiadások
[11] PTE EL VIII.101.b.69.d.840/1937–38 Scipiades rektor levele Mihalovits Zsigmond kanonoknak