Herkulesfürdői emlékek

Herkulesfürdő története

Herkulesfürdő már a római korban is ismert volt, Európa egyik legrégebbi gyógyhelye. „Ad aquas Herculi sacras” néven emlegették a helyet Traianus császár idejében. [1] A rómaiak alatti virágzó fürdőtelepülést a népvándorlás söpörte el. A magyar középkorban is működött itt fürdő, majd a török háborúk időszakában ismét elpusztult.

Ezután egy hosszabb kihagyás után 1734-ben merült fel ismét egy gyógyfürdő létesítésének gondolata. Gróf Hamilton altábornagy III. Károly császár rendeletére, a feltárt római romokra alapozva felépített néhány kisebb fürdőt és egy katonai telepet, ezek a létesítmények azonban már az 1737-es török háború alatt lerombolásra kerültek. Ekkor a fürdőt még Mehádiaként emlegették, mivel az azonos nevű községtől mindössze hét és fél kilométer távolságra volt található.

A gyógyfürdő és a fürdőtelep fejlődésében nagyon fontos szerepet kaptak az uralkodói látogatások. Az első ilyen meghatározó császári vizit I. Ferenc nevéhez fűződik. Ekkor kapta mai nevét is a település miszerint a császár óhaja az volt, hogy a „szokásos „Mehádiai fürdők” helyett a jövőben minden hivatalos okmányban a régi korból származó elnevezés „Herkulesfürdő” használtassék.” [2]

Az uralkodói látogatás után indult igazán fejlődésnek a fürdőtelep. Ekkor épülnek fel első impozáns fürdőházai és szállodái is. A telep első virágkora a 19. század ötvenes-hatvanas éveire esik, ekkor már méltán nevezhető mind szolgáltatásaiban, mind megjelenésében európai hírű fürdőnek.

I. Ferenc József 1852-ben látogatta meg Herkulesfürdőt, mikor is kijelentette, hogy „a Cserna völgyben van a földrész legszebb üdülőhelye”. [3] Rudolf trónörökös is többször vadászott a környező hegyekben, Erzsébet királyné is szívesen időzött a fürdőben. A királynéról nevezték el a környék egyik legszebb kilátópontját, az Erzsébet-csúcsot.

1896-ban hármas királytalálkozó helyszíne volt Herkulesfürdő, melyet egy ma már nem látható emléktábla hirdetett: „I. FERENCZ JÓZSEF dicsőséges uralkodó királyunk ő cs. és kir. felségének és felséges vendégeinek I. KÁROLY Románia királyának és I. SÁNDOR Szerbia királyának a Magyarország ezredéves fennállásakor rendezett ünnepségek során a dunai Vaskapu – csatorna megnyitása alkalmával 1896 évi szeptember hó 27- én Herkulesfürdőn tett legmagasabb látogatásának emlékére”. [4]

1872-ben Herkulesfürdőn tartotta 16. nagygyűlését a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szervezete. Az eseményre írta Munk Manó fürdőorvos Herkulesfürdőről szóló könyvét, mely nemcsak a gyógyhely és a gyógyvíz méltatását tartalmazza, hanem a környék történelmi, földrajzi, természeti és statisztikai bemutatását is.

A következő fontos esemény 1878-ban a fürdő vasúti forgalomba kapcsolása volt, ekkor épült az impozáns, neoreneszánsz vasútállomás épület. A vasút következtében jelentősen nőtt a látogatószám, a legjobb években akár meg is haladhatta a 8000 főt, a századforduló után akár a 10.000 főt is. [5] Korábban Bécsből vonattal és postakocsival 48, hajóval Orsova felé 60 órát kellett utazni, míg Pestről 36 órát vett igénybe az út, [6] míg a vasúti forgalomba kapcsolás után már 10 óra alatt a fürdőhelyre érhetett az utazó. [7]

A fürdő egyébként a magyar cs. és kir. katonai kincstár tulajdonában volt, a temesvári főkormányzósághoz tartozott. A helyhatóságot az 1816-ban felállított fürdői bizottmány képviselte, melynek tagjai a katonai parancsnok, a fürdőorvos és a fürdőigazgató voltak. Az üzemeltetést általában bérlők végezték. [8]

Herkulesfürdő látnivalói, fürdői és épületei

Munk Manó már idézett könyvében ismerteti a „gyógyhely földirati fekvését és tájrajzát”, kitér arra a festői környezetre, a hegyekkel határolt Cserna-patak völgyére, amely a kiváló gyógyvíz mellett Herkulesfürdő népszerűségét méltán növelte: „Ezen hegysor ott, hol a völgy mérsékelten kitágul s tőle szerény területet lehetett a gyógyhely számára kicsikarni, egy halmos láncolatot tolt az előtérbe e ez által a tájképek szépségének oly gazdagságát hozta létre, amely aligha ismétlődik többé valamely gyógyhelyen. A tenyészet különböző jellege két egyenetlen terjedelmü részre oszlik; egyik a magos alrész, növényzetbeli sokszerüsége és változatosságával, – a másikat a csúcsok képezik a különnemü fenyvek könnyed mezében.” [9]

A fürdőhely központja a Cserna jobb partján található fürdőtér, melynek felső végét az 1836-ban emelet római katolikus kápolna zárta le. A fürdőtér központjában emelkedett a bécsi Ramelmayer és Glanz által 1847-ben készített Herkulest ábrázoló ércszobor. A 3,5 méter magas szobor egy márványtalapzaton állt, melynek négy oldalán ércből készült oroszlánfejekből ivóvíz folyt.

A Cserna-hídjánál épült ki Herkulesfürdő keleti-házsora. Első épülete a Karolina-fürdő, amely mint „hűvös ízületfürdő” az 1700-as évek végén létesült. 1800-ban fából készült egy fürdőépület, majd 1825-ben kőburkolatot kapott, benne két különfürdőt alakítottak ki. 1865-ben a különfürdőket hattal szaporították, a kabinokat vörös márvánnyal bélelték, kupolákkal látták el.

A Karolina-fürdő után következett a kétemeletes, 1824-ben épült Ferenc Szálloda. A következő szálló, a Terézia Szálloda 1852-re épült fel, 114 jól berendezett szobájában beteg katonatisztek és nyugállományú katonai hivatalnokok kaptak elhelyezést. A Terézia Szálloda közvetlen összeköttetésben volt a Lajos-fürdővel. A Lajos-fürdő, a korábbi Zsindely-fürdő volt az első fürdőépület, amely zsindelytetőt kapott a telepen. A fürdőben 30 kabin, egy nagy társas-, egy katonai és két közfürdő szolgálta a fürdőzőket. A közfürdők a szegényebb sorsú, mindkét nembeli fürdővendégeket fogadták. A Lajos-fürdő volt a gyógyhely leglátogatottabb fürdőintézete.

A Lajos-fürdő katonafürdőjének előteréből folyosón lehetett átjutni a Katonafürdőházba, melyet beteg katonák használhattak őrmesteri rangtól lefelé. Itt 17 szoba, két konyha, két mosókamra és egy nagy bolt kapott helyet az épületben. A fürdőházak után az 1811-ben épült vendéglő-kávéház következett. Szintén 1811-ben épült a fürdőigazgatóság hivatali irodáit, a fürdőparancsnok és a fürdőorvos lakását magában foglaló igazgatósági épület. 1838-ban épült a Ferdinánd Szálloda, melyben 98 szoba várta a kúrára érkező vendégeket, az épületben gyógyszertár és egy kisebb vendéglő is helyet kapott.

A szálloda után az 1860-ban emelt Erzsébet-fürdő, a korábbi forró ízületfürdő impozáns, kupolás épülete emelkedett. A fürdőben kilenc kabinfürdőt vehettek igénybe a vendégek. A nyugati házsort az árucsarnok épülete zárta.

A Karolina-fürdőnél 1862-ben sétafolyosóval szélesített vashíd épült, mely a folyó jobb partján elhelyezkedő épületekhez vezetett. A Ferenc József Szálloda 1863-ban épült, 116 pazarul felszerelt szobával bírt. A szállót sétafolyosó kötötte össze a Társasteremmel (Gyógyterem), hol hangverseny- (a zenekar számára színpaddal) és társalgóterem mellett kávézót és éttermet is találhattak a látogatók. A Társasterem épülete előtt szépen rendben tartott park várta a sétálni vágyókat.

A Társasterem után bazársor, majd a Rudolf (Rezső)-udvar várta a szállóvendégeket 118 szobájával. A szállodából zárt folyosón lehetett átjutni a Mária-fürdőbe, mely kilenc kabinnal és egy társas fürdővel várta a gyógyulni vágyókat. A Mária-fürdőből folyosó vezetett a tetővel védett úszómedencéhez, melyhez 27 öltöző tartozott. Az épületek sorát a népkocsma, a kútmester és a fürdőszolgák házai, valamint a határőrház folytatta. 1865-ben épült a görög-keleti templom. A nyugati házsort a Ferenc-fürdő épülete zárta, melyben 1872-ben négy kabin és egy közfürdő várta a vendégeket.

Munk Manó írása idején még nem épült fel az lenyűgöző fürdőépület, amelyet Alpár Ignác tervei alapján 1883–1886 között emeltek francia reneszánsz stílusban. A Szapáry-fürdő érdekessége a Zsolnay majolikadíszítés volt. Szintén később, 1875-ben épült a Tatártzy villa, melyben Erzsébet királyné tartózkodott herkulesfürdői látogatásai alkalmával. 1900-ban még egy szállodát építettek, ekkor már szecessziós stílusban, mely a József főherceg nevet viselte.

A fürdőtelep körül több sétautat alakítottak ki, melyek kilátópontokhoz, természeti érdekességekhez vezettek. A sétautak padokkal ellátott, jól kiépített sétányok voltak. A sétát, a testmozgást a kúra fontos részének tekintették: a fürdőhelyi ismertetők részletesen leírják a sétautakat, ajánlva azokat nehézségi szintjük szerint a fürdővendégeknek. [10]

Gyógyvizek és –források, kezelések, szórakozási lehetőségek

Török Ignác 1859-ben 18 forrásról tud a fürdőtelepen, melyből tízet használtak [11], 1872-ben 17 forrást számolt össze Munk Manó, ezek közül gyógyhasználatra 9 forrást alkalmaztak. [12] A gyógyforrások a Cserna jobb és bal partján egyaránt fakadnak, hamuszürke tömött mészkőből vagy a fekete márgapalából lépnek ki. A Herkules-forrás kivételével kénvegyületeket tartalmaznak.  A hévizek hőmérséklete 28 és 56 C° között változik.

Herkulesfürdő forrásai: [13]

1. Herkules-forrás: a legbőségesebb vízhozamú, keserűsós ízű forrás.
2. Károly-forrás: csak ivókúrákhoz használt gyógyvíz.
3. Lajos-forrás
4. Karolina-forrás: a korábbi hűvös ízületfürdő utóda, vizét a melegebb Erzsébet-fürdő vízével keverve használták.
5. Erzsébet-forrás
6. Császár-forrás
7. Nándor-forrás: a korábbi mészfürdő, zöldesszínű és ihatatlanul keserűsós ízű.
8. Szemfürdő forrása
9. József-kút: csak ivókúrákhoz használatos.
10. Lábfürdő-forrás
11. Ferenc-forrás
12. Három hőforrás: csekély sótartalmú kénes források.

A fürdőidény május elsejétől szeptember végéig tartott, de a téli hónapokban is tartózkodtak – bár jóval kevesebben, mint a szezonban – a fürdőben. A főidény július és augusztus hónapban volt. A fürdőhely orvosi felügyeletét egy kinevezett kincstári fürdőorvos látta el, de 1914-ban rajta kívül még öt orvos praktizált a fürdőben. [14]

A gyógyvizek széles skálája állt rendelkezésre a kezeléseket a sós-, konyhasós-kénes-, szénsavas-sósfürdőkben lehetett igénybe venni. A gyógyvizes kezelések mellett  masszázsintézet, villamos-, nap- és légfürdő, ivó- és gyaloglási gyógymód is elérhető volt. A konyhasós-kénesfürdőket a csúz, ízületi gyulladások, köszvény, bőrbajok, szifilisz, idegbántalmak, zsába, isiász, sérülések, csonttörések és ficamok gyógyítására ajánlották. A sósfürdő vérszegénységben, ideggyengeségben, vese- és hólyagbántalmakban, női bajokban, érelmeszesedésben szenvedőknek nyújtott enyhülést. A hidegvíz-gyógyintézetben ideggyengeség, ideges gyomorbaj, bélbajok, ideges fejfájás, nemi zavarok, sápkor, elhájasodás, szívgörcs kezelése folyt. Ivókúrákat ajánlottak a Károly-kút vizéből a köszvényesek és gyomorbajosok számára. A szemforrás vizét kötőhártyalobok ellen használták. A gyaloglási gyógymód a szívbajosok, bénaságban szenvedők kúrája volt.

A kúrák megkezdése előtt javasolta a fürdőigazgatóság, hogy orvosa tanácsát kérje ki a beteg. A fürdők használatát szigorú szabályok írták elő: a fürdőórák reggel 4-től délelőtt 11-ig, majd délután 3-tól 6-ig tartottak. A fürdés sorrendjét előre meghatározták, ettől eltérni csak nagyon alapos indokkal lehetett. A fürdőkben illendő fürdőruhában kellett megjelenni, az úszkálás, bukdácsolás, szappanos fürdő és mindenféle illetlenség tiltott volt. A fürdőt csak a bérlőtől váltott fürdőjegy bemutatása mellett lehetett igénybe venni, de a vendégeknek joguk volt megbizonyosodni a fürdő elkészítésének szakszerűségéről, megmérhették a fürdővíz hőfokát is. [15]

Természetesen a fürdővendégek a kezelések közötti szünetekben is kellemesen szerették volna eltölteni az időt. A minden igényt kielégítő szállodák mellett vendéglők, kávéházak várták a látogatókat. Az árakat a fürdőigazgatóság szabályozta, igyekeztek azokat mérsékelten tartani. A kisebb bevásárlásokra, ajándéktárgyak beszerzésére a helyi üzletekben is lehetőség adódott. A lelki és vallásos életet a katolikus és görögkeleti templomok szolgálták, ahol minden ünnep- és vasárnap istentiszteletet tartottak.

A fürdőigazgatóság igyekezett a szabadidő eltöltése iránti igényeket is kielégíteni, az 1914-es ismertetőben szórakozások címszó alatt a következőket ajánlják: „olvasóterem, kül- és belföldi elsőrendű hírlapokkal. Könyvtár, szépirodalmi, regény és egyéb munkákkal, 4000 kötet. Játéktermek: zongora-, billiárd- és kártyatermek. Gyógyterem rendkívüli kényelemmel és fénynyel berendezve, a gyógyteremben naponként este 9-11 óráig katonai hangverseny és táncz. Pisztránhorgászat, lawn-tennis-pályák, gömblövészet. Színielőadások a színházépületben; tombola stb.

Kirándulások: A fürdő regényesen szép vidéke, a telepet körülvevő 24.000 hold kiterjedésű kincstári erdőségek a legszebb kirándulásra adnak alkalmat. A természeti szépségekben gazdag Cserna-völgyben jókarban tartott kocsiutak, 60 km. hosszú árnyékos sétautak, az egyes magaslatokra kényelmes serpentinutak vezetnek s a különböző útirányok jelzőtáblákkal vannak feltüntetve.” [16]

Herkulesfürdő emlékét mai is őrzi Pazeller Jakab 1903-ban komponált nosztalgikus hangulatú keringője, a Herkulesfürdői emlék. Pazeller zenekarának Herkulesfürdő volt kirendelt állomáshelye, egy szép nyári idényt elevenít fel a népszerű melódia. A keringő ismertségét és kedveltségét az is mutatja, hogy egyszer még Puccini is vezényelte a művet. [17] 1977-ben Sándor Pál Herkulesfürdői emlék című filmje felhasználta a kedvelt keringő címét és zenei motívuma végigvonul a filmen.

Az összeállítást készítette: Dezső Krisztina

 

Felhasznált irodalom:

Csiffáry Gabriella: Régi magyar fürdővilág. Budapest, Paletta, 2004.
Hegedűs Sándor: Akácos emlék. Utcát nevezetek el Pazeller Jakabról. Barátság 17 évf. 2010. 5. sz. 6578-6579. (2016.05.03.)
Herkulesfürdőből. Vasárnapi Újság 34 évf. 1887. 17. sz. 281-282.
Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, Holnap, 1999.
Kovács Attila: Herkulesfürdő. (2016.05.01.)
Kunike, Adolph: Zwey hundert vier und sechzig Donau-Ansichten, nach dem Laufe des Donau-Stroms von seinem Ursprunge bis zu seinem Ausflusse in das Schwarze Meer. Begleitet mit einer topographisch-historisch-ethnographisch-pittoresken Beschreib-ung von Georg Karl Borromäus Rumy. Wien, bey L. Grund.  1826.
Munk, Emanuel: Der Kurort Herkulesbad nächts Mehadia. Wien, Mechitharisten, 1871.
Munk Manó: A Herkulesfürdő és környéke. Természettudományi, orvosi, fürdészeti, történelmi és statistikai tekintetben. Emlékül a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1872. a Herkulesfürdőben (Mehádián) tartott XVI. Nagygyülésére. A gyógyhely által ajánlva a nagygyülés tagjainak. Pest, Heckenast, 1872.
Török József: A két magyarhaza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei, természet-, vegy-, s gyógytani sajátságaikban előterjesztve. (2. átdolg., bőv. kiad.) Debrecen, Városi Nyomda, 1859.
Vámossy Zoltán – Lenkei Vilmos Dani – Schulhof Vilmos: A Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesületébe tartozó fürdők és források képes ismertetése. Magyarország fürdőtérképével és a közvetlen vonatösszeköttetések menetrendjével… Budapest, Országos Balneológiai Egyesület, [1914.]

Képek jegyzéke:

1. kép Mehádia 1820-as években (Kunike 1826. 213. t.)
2. kép Mehádia az 1820-as években (Kunike 1826. 214. t.)
3. kép Herkulesfürdő 1859-ben (Török 1859. mell.)
4. kép A herkulesfürdői vasútállomás (PTE EK TK Reuter-gyűjtemény D.2016.1.560)
5. kép Herkulesfürdői látkép az 1900-as évek elejéről (PTE EK TK Reuter-gyűjtemény D.2016.1.561)
6. kép A herkulesfürdői Rezső-udvar épülete (PTE EK TK Reuter-gyűjtemény D.2016.1.573)
7. kép Herkulesfürdő helyszínvázlata 1871-ből (Munk 1871. mell.)
8. kép Herkulesfürdő látképe 1887-ből (Vasárnapi Újság 1887/17. 281.)
9. kép A Rablóbarlang egy kedvelt sétaútvonal látnivalója volt (Kunike 1826. 217. t.)

[1] Csiffáry 2004.  61.
[2] Munk 1872. 170.
[3] Kovács 2014.
[4] Kovács 2014.
[5] Csiffáry 2004. 61.
[6] Munk 1872. 253.
[7] Vámossy – Lenkei – Schulhoff 1914. 58.
[8] Török 1859. 27.
[9] Munk 1872. 172-173.
[10] Kósa 1999. 134.
[11] Török 1859 26.
[12] Munk 1872. 189.
[13] Munk 1872. 189-194.
[14] Vámossy – Lenkei – Schulhoff 1914. 59.
[15] Munk 1872. 246-249.
[16] Vámossy – Lenkei – Schulhoff 1914. 60.
[17] Hegedűs 2010.