Az Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 1934-es határozatában nyári egyetemet hozott létre Keszthelyen. Az intézmény létesítésével az volt a cél, hogy az egyetem munkájába minél szélesebb rétegeket bevonjon, azokkal megismertesse az egyetemen folyó kutatásokat. Elsősorban a hazai művelt közönséget célozták meg, de külföldről is szerettek volna idevonzani érdeklődőket, hiszen a nyári egyetemeknek elsősorban kultúraterjesztő, de emellett propagandajellegük is volt.
A minta: Debreceni Nyári Egyetem
Magyarországon elsőként Debrecenben tartottak nyári egyetemet 1927-ben, ennek működése jelentős nemzetközi visszhangra is talált. A debreceni nyári egyetem gondolata három professzor: Milleker Rezső, Tankó Béla és Hankiss János ötlete nyomán valósult meg. Az ismert külföldi nyári tanfolyamok mintájára szerettek volna egy hasonló intézményt létrehozni Magyarországon is azzal a céllal, hogy a külföldi ifjúsággal is megismertessék hazánk kultúrértékeit, illetve a magyar diákok tudjanak külföldi társintézmények hallgatóival szakmai és emberi kapcsolatokat kiépíteni. A másik nem kevésbé lényeges momentum az volt, hogy a résztvevők számára is vonzóvá tegyék a nyári egyetemet, hiszen a szakmai előadások mellett nyaralásra, kikapcsolódásra és kirándulásokra is sok került a tanfolyamok ideje alatt.[1]
Az Nyári Egyetem elnevezés nem a hivatalos neve volt az intézménynek, de ez terjedt el a közvélemény körében, melyet az alapítók helyeslésével is találkozott, hiszen propaganda célokra is tökéletesen használható volt. Később mások is átvették ezt az elnevezést, például a debreceni Nyári Egyetem mintájára alakult esztergomi Katholikus Nyári Egyetem és az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme is.[2]
Az első évben a résztvevők száma csak 25 fő volt, a következő évben már 170-en vettek részt a programon. Eleinte csak pár külföldi jelentkező volt, azonban számuk később jelentősen emelkedett. A tanfolyamokon magyar nyelvtanulás mellett ismeretterjesztő és kulturális előadásokat tartottak debreceni, budapesti, majd külföldi szakemberek is. Rendeztek hangversenyeket, szerveztek hortobágyi kirándulásokat is.[3]
Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme
Az Erzsébet Tudományegyetem vezetősége és tanárai ismerték és részt vettek hallgatóként és előadóként is mind a debreceni, mind az esztergomi nyári egyetemeken.[4] Bizonyára a pozitív tapasztalatok is közrejátszottak abban, hogy az Erzsébet Tudományegyetem Tanácsa elhatározta, hogy 1934-től létesít egy saját nyári egyetemet. Létrehozásának fő kezdeményezője és szervezője Kastner Jenő bölcsészprofesszor volt. Természetesen saját, egyedi karaktert kellett adni a keszthelyi egyetemnek „hiszen akkoriban már szilárd alapokon állt két nyári egyetemünk, s mindkettőjüknek két különböző típust sikerült megvalósítania e téren. Ott volt Debrecen, mely főként külföldi hallgatóság felé fordul és a magyar honismeret alapanyagát közvetíti a legkülönbözőbb fajok, népek és nemzetek fiainak. Országunk ily általános kultúrpropagandájára alig is találnánk alkalmasabb helyet Debrecennél, az idegen számára magyar exotikumként ható Hortobágynak és minden etnográfiai különlegességének fővárosánál. A másik nyári egyetem jellemét a Pázmány Péter és a hercegprímási székhely szelleméből rejlő, a magyar ifjúsághoz intézett világnézeti mondanivalók szabják meg. Szabadott és lehetett-e a két meglévő típus mellé a magyar művelődés hasznára egy harmadikat keresni, úgy hogy annak céljai az előbbi kettő céljait ne messék, hanem más irányban kiegészítsék? E meggondolások ellenére sem lehetett azonban félreismerni több különleges körülmény és megoldandó feladat biztatását. Elsősorban a Dunántúl egyeteme, ha ennek az országrésznek nyugat felé közvetítő történeti szerepét ma is eleven tradíciónak vallja, gondolhatott arra, hogy nyári egyetemével a külföldi kultúrkapcsolatok további kiépítését a maga módján szolgálja. A magyar ifjúságnak megadni a lehetőséget arra, hogy –amikor a jelenlegi viszonyok közt oly kevésnek közülük jut osztályrészül a külföldi tanulmányúttal való gazdagodás – bizonyos tudományos kérdések munkaközösségében néhány hétig külföldi bajtársakkal élhessen együtt: ez volt a fő cél. Tenni akartuk pedig ezt a Dunántúlnak egy olyan pontján, mely egyúttal az egyetem hallgatóinak üdülést is nyújtson, idegenforgalmi szempontból pedig vonzóerőt gyakoroljon belföldi és külföldi hallgatóságra egyaránt, így vetődött fel az a terv, hogy a pécsi egyetem a Balaton partján, mégpedig annak egyetlen városi kultúrával bíró fürdőhelyén, Keszthelyen alapítsa meg nyári székhelyét.
Az eszme életrevalónak bizonyult. A Kereskedelemügyi Kormány és a Balaton intéző körei azonnal meglátták, milyen fontos idegenforgalmi lehetőségeket rejt magában egy ilyen kezdeményezés. A Kultuszminisztérium is felkarolta, mert a debreceni nyári egyetem hallgatói és a Budapesten járt külföldi csoportok addig is ellátogattak rendesen a Balatonra. E kirándulások szervezettebb és a magyar propaganda szempontjából biztosabban értékesíthető lebonyolításának módozatain maga is gondolkodott. Kézenfekvőnek látszott, hogy a magyar puszta, csikós, suba stb. bemutatására oly alkalmas Debrecen mellett hasznos lenne egy új bázis, honnan kiindulva legjobban lehessen megmutatni a nyugati kultúrközösségbe beleilleszkedett magyarság történeti emlékeit: az őskeresztény Pécset, a barokk Sopront, Zircet meg Pannonhalmát. De ott van Buzsák és a Göcsej népművészete is. Emellett gazdaságilag országunk egyik legváltozatosabban művelt területéről van szó, melynek tájképi sokszerűsége páratlan egyéni szépségekkel szólhat a legkényesebb ízlésű világjáró idegenhez is.
Az első év (1934) a kísérlet jegyében folyt le. De ez a kísérlet csattanó bizonyítékot nyújtott arra, hogy Keszthelyen megvan az a légkör, mely egy nyári egyetem meggyökereztetéséhez szükséges. Magyarország első gazdasági főiskolája a megértő házigazda szívességével fogadott egy olyan intézményt, melynek tudományos törekvéseibe maga is szívesen belekapcsolódott. Bécsből és Grácból naponta érkező autóbuszaival, az olasz vasúti vonalhoz való kényelmes kapcsolódásával és nem utoljára Hévíz közelsége folytán Keszthely polgárságában már fejlett érzék volt tapasztalható a külföldi közönségnek tolakodástól és kizsákmányolási szándéktól ment befogadására. Hogy pedig nem nagyobb várost választottunk nyári egyetemünk székhelyéül, az csak előnyt jelentett, mert amellett, hogy minden nyári szórakozás lehetőségét megadta a Balaton egyik legszebb strandja, vitorlás kikötője és kirándulási központja, mely olcsó áraival és szálloda-kultúrájával is fölül marad a többi nagyobb balatoni fürdőhely versenyében – az élet szűkebb helyre szorítottsága határozott előnyére volt a hallgatóság összemelegedésének. Festetics-tradíció, akadémiai hagyomány és szerencsés községi politika pedig bizonyos csínyt, finom ízlést és a legjobb értelemben vett magyaros gentry-kedélyt fejlesztettek ki lakóiban. Végül az egyetemi gondolat iránt olyan fogékonyság és áldozatkészség mutatkozott itt, hogy már az első tanfolyam befejeztekor fel lehetett vetni az egyetemi üdülőház megépítésének tervét, mi ez év nyarára valósággá is vált.”[5]
A nyári egyetem szervezői a programot úgy állították össze, hogy az előadások egy része a modern ember problémáit tárgyalja, a másik része pedig a Dunántúl természeti kincseit és szellemi életét ismertesse, a programokban mindig kiemelt szerepet kaptak a Pannonia kutatások. A rendezők úgy vélték, hogy ez a tematika a külföldi érdeklődőket is vonzani fogja Keszthelyre. A magyar hallgatókon kívül számos külföldi, főleg német, osztrák, olasz, lengyel, finn és észt hallgatója volt az előadásoknak.[6]
A nyári egyetemek igazgatói Koltay-Kastner Jenő (1934–1936), Tóth László (1937–1938) és Óriás Nándor (1942–1943, 1947) voltak.[7]:
A tanfolyam előadásai augusztus 1-től 20-ig a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tantermeiben magyar, német, olasz és francia nyelven folytak. Az előadók pedig a magyar egyetemek és főiskolák tanárai, a magyar tudományos élet kiválóságai és neves külföldi tudósok soraiból kerültek ki.[8]
Az előadások mellett kirándulások, kulturális és sportprogramok, valamint a Balaton is várta a nyári egyetemre érkező hallgatókat. Sok hallgatónak kedvezményes, illetve ingyenes szállást is tudott biztosítani 1937-től az egyetem a keszthelyi üdülőházában.
Az egyetem létrejöttét az Erzsébet Tudományegyetem mellett Pécs városa, Baranya vármegye, több Dunántúli város, köztük Keszthely anyagilag is támogatta. Az ügyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is kiemelt anyagi támogatásban részesítette. A nyári egyetem intéző bizottságának elnöke Festetics György herceg, valamint Reisch Imre keszthelyi városbíró saját adományaikkal is hozzájárultak az intézmény létrejöttéhez.[9]
Meg kell azonban jegyezni, hogy nem mindenki értett azzal egyet, hogy Keszthelyre kerüljön a pécsi egyetem nyári egyeteme. Keszthely akkor még viszonylag kis település volt. A bírálók szerint nem nyújtott elegendő szállást, és azok sem voltak megfelelő színvonalúak. A női hallgatókat pedig csak a zárda internátusában tudták elhelyezni, ennek szigorú fegyelme azonban nehezen illett bele a nyári egyetemen kötetlenebb légkörébe. Szintén negatívumként említendő, hogy az előadások a Keszthelyi Gazdasági Akadémián zajlottak, így együttműködésre kényszerült az akadémiával az egyetem, mert nem rendelkezett saját helyiségekkel. Birkás Géza ezért 1936-ban azt javasolta, hogy ne Keszthelyen, hanem Pécsett rendezzék meg a nyári egyetemet, hiszen ott minden feltétel: szállás, programok, megfelelő előadótermek, étkezési lehetősége rendelkezésre állnak, valamint a szervezés is egyszerűbb és olcsóbb lenne. Végül a tanács döntése értelmében maradt Keszthelyen a nyári egyetemen, mivel már három éven keresztül ott került megrendezésre, egyfajta hagyományt szakítanának meg az áthelyezéssel, másrészt Pécs vonzereje nyáron nem vetekedhet a Balatonéval.[10]
Az 1934-es nyári egyetem
Az első nyári egyetem megnyitásán az egyetem kis tanácsa is képviseltette magát Weszely Ödön prorektor vezetésével. Megnyitó beszédében a professzor hangsúlyozta a nyári egyetem megnyitásának fontosságát: „Midőn a pécsi egyetem tanácsa elhatározta, hogy Keszthelyen nyári egyetemiet szervez, két eszményi cél lebegett szemei előtt. Az egyik a nyári egyetemek általános hivatásából következik. Ez pedig az a gondolat, hogy az egyetemi munkába szélesebb rétegeket kapcsoljunk bele. Elsősorban természetesen a hazai művelt közönség köréből óhajtottuk megnyerni mindazokat, akik magasabb rendű ideális célokért lelkesülnek.
De másrészt a külföldről is ide akarjuk vonzani azokat, akik a magyar tudomány iránt és a magyarság élete iránt érdeklődnek, hogy megismerkedjenek kultúránk értékes kincseivel, a Dunántúlnak történeti emlékekben gazdag vidékével, valamint természeti szépségeivel, amire a Balaton mellett fekvő Keszthely különösen sok alkalmat kínál. […]
Egyetemünk a Dunántúl egyeteme s ezért speciális feladatául a Pannonia kutatást tűzte ki, mint ahogy az alföldi egyetemeknek az alföldkutatás speciális céljuk.
Ebben a dunántúli miliőben, ebben a virágzó kertben mindenkit meg fog ihletni a Dunántúl sajátos levegője, a Dunántúl múltja és jelene, természeti kincsei és szellemi élete. […]
Azért választottuk a nyári egyetem székhelyéül Keszthelyt, mert földrajzi helyzete bepillantást enged a Dunántúl szivébe, fel a Balatonon Pannonhalmáig és azontúl a sok gyönyörű régi kultúrájú városig, végig a nyugati határtól a Duna mentén haladva a déli végekig.
De Keszthely egyúttal régi nemes hagyományok őrzője. A nagy Festetics György gróf itt alapította meg a Georgikont, a gazdasági akadémia ősét, hogy ez a gyönyörű föld ne maradjon – mint Széchenyi mondta – ’nagy parlag’, hanem művelt módon műveltessék. De nemcsak az agrikultúrára, a föld mivelésére gondolt a nagy férfiú, hanem a lélek művelésére is, hiszen ő rendezte a Helikoni ünnepeket, a magyar költőknek ezt a nagyszerű találkozóját, hol nemcsak egymással találkozhattak, hanem közönségükkel is. Íme, így kötelez bennünket a múlt és a jelen, az általános feladat és a speciális magyar feladat. Ezért állapították a nyári egyetem szervezői annak programját oly módon, hogy az előadások egy része a modern ember problémáit tárgyalja, az általános emberit, más része pedig a magyar kultúra kincseit ismerteti, a magyar szellem termékeivel foglalkozik.”[11]
A tanfolyamon az egyetem 24 jó tanulmányi eredményű hallgatója ösztöndíjjal (ingyenes illetve félingyenes helyeken) vehetett részt.[12] E mellett Baranya vármegye, a Keszthely illetve a Dunántúl törvényhatóságai és városai is küldtek területükről ösztöndíjas hallgatókat. A magyar hallgatók mellett német, osztrák és olasz csoportok is részt vettek az előadásokon.[13]
Az első nyári egyetem programja a következő volt:
- Augusztus 1.: Megnyitó ünnepély.
- Augusztus 2.: Halasy-Nagy József: Individualizmus és kollektivizmus (magyarul), Rapaics Raymund: A magyar búza múltja és jövője (magyarul).
- Augusztus 3.: Mihelics Vid: Az új munkaalkotmányok (magyarul), Eckhardt Sándor: A magyar lélek kettős arculata (franciául).
- Augusztus 4.: Kolbai Károly: Növénytermesztés és növénynemesítés (németül), Kornis Gyula: A politikai lélek (magyarul).
- Augusztus 5.: Lóczy Lajos: A Balaton környékének geológiája (németül). Majd balatoni kirándulás.
- Augusztus 6.: Birkás Géza: Külföldi utazók Magyarországon (franciául), Alföldi András: A rómia műveltség gyökérverése Magyarországon (magyarul).
- Augusztus 7.: Scipiades Elemér: A terhesség korlátozásának jelentősége (németül), Cholnoky Jenő: A Balaton összehasonlítása más európai tavakkal (vetített képekkel, magyarul).
- Augusztus 8.: Juhos Lajos: A magyar kisgazda üzemrendszere (magyarul), Volpicelli Arnaldo: A mai állameszmény (olaszul).
- Augusztus 9.: Molnár Kálmán: A Szent Korona tana a magyar alkotmányjogban (magyarul), Gerevich Tibor: A mai művészet (vetített képekkel, olaszul).
- Augusztus 10.: Thienemann Tivadar: Irodalom és világnézet (németül), Gorka Sándor: Az eugenikai törekvések napjainkban (magyarul).
- Augusztus 11.: Huszti József: A humanista tanulmányok Magyarországon (magyarul), Alberto Granola: Szemelvények az új olasz Madách-fordításból (olaszul).
- Augusztus 12.: Kirándulás Pécsre.
- Augusztus 13.: Lambrecht Kálmán: Fajkérdés őslénytani megvilágításban (németül), Haász Aladár: A szellemi túltermelés (olaszul).
- Augusztus 14.: Duzár József: A magyarországi gyermekhalandóság okai (németül), Császár Elemér: Irodalomtörténet és szellemtörténet (magyarul).
- Augusztus 15.: Soproni kirándulással egybekötve Prinz Gyula: Nemzetállam és államhatár (magyarul), Kapossy József: Osztrák bárók hazánkban (magyarul és németül).
- Augusztus 16.: Keller Oszkár: A Balaton madárvilága (magyarul), Fitz József: Olvasás és írás korunkban (németül).
- Augusztus 17.: Veress Pál: A matematika új útjai (magyarul), Kukuljevic József: Új magyar kiviteli lehetőségek (olaszul).
- Augusztus 18.: Csikay Pál: Idegenforgalom mint békepropaganda (angolul), Hankiss János: Magyarország az európai közvéleményben (franciául).
- Augusztus 19.: Záró ünnepély.[14]
Az 1935-ös nyári egyetem
Az 1935-ös évben, a nyári egyetem első napján tartották az egyetem keszthelyi diákülőjének bokréta ünnepét is. Az üdülőházat szintén Kastner Jenő kezdeményezésére hozták létre, a későbbiekben sok egyetemi hallgató töltötte is nyaralását a nyári szünetben, valamint a nyári egyetem idején szállásul is szolgált a résztvevők számára. Az épület 50 férőhelyén évente 100–150 diák töltött nyaranként itt egy-egy hónapot kedvezményes áron vagy az ingyenes helyeken.[15]
A rendezvényt a Balatoni Múzeum nagytermében ünnepélyes keretek között nyitották meg. Az ünnepségen megjelent József főherceg, a kultuszminisztérium képviseletében Tasnády Nagy András államtitkár, valamint a társegyetemek, a dunántúli vármegyék és városok küldöttei. Az egybegyűlteket Mansfeld Géza rektor köszöntötte, majd tudományos előadások következtek. Mansfeld professzor a fájdalomról, Kastner Jenő a Dunántúl-kutatások fontosságáról és a Pannonia folyóirat alapításáról beszélt.[16]
A megnyitót követő díszebéden Tasnády Nagy András államtitkár hangsúlyozta, hogy „a pécsi egyetem eljött ide, ebbe a kedves dunántúli városba, hogy szétszórja a tudomány fényességét, népszerűsítse azt és közelebb vigye a gyakorlati élethez. A tudomány ugyanis – mondotta – igen gyakran távol van a gyakorlati élettől, viszont a gyakorlati életből gyakran hiányzik az elméleti tudás. A nyári egyetemnek éppen az a hivatása, hogy ezt az ellentétet kiegyenlítse és közelebb hozza a tudományt a gyakorlathoz és viszont.”[17]
Majd az első nap délutánján megkezdődtek a hivatalos program előadásai a gazdasági akadémia nagytermében. Az előadásokon 1935-ben is sok ösztöndíjas pécsi egyetemista vett részt, de nagy számban érkeztek német, olasz, osztrák és finn hallgatók is.[18]
Az 1935-ös Keszthelyi Nyári Egyetem megrendezésére ismét augusztus 1. és 20 között került sor. A nyári egyetem előadásait a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tantermében az esti órákban felváltva magyar, német, olasz, francia és angol nyelven tartották, de minden előadást tolmácsolás kísért. A tudományos előadások mellett a magyar hallgatóknak alkalma nyílott arra, hogy német, angol és olasz nyelvórákat vegyenek, külföldi hallgatók részére pedig magyar nyelvkurzust szerveztek.
Az előadásokat három témakörbe csoportosították. Behatóan foglalkozott a nyári egyetem Pannonföld kialakulásával, Magyarország ősrégészetével, a Pannonföld antik szellemével, a római provinciális művészettel, az olasz földön található pannoniai vonatkozású emlékekkel és végül Pannónia és a római birodalom felbomlásával. Magyarország és az európai műveltség címmel pedig vegyes témájú előadásokat gyűjtöttek csokorba. Ebben az évben is nagynevű professzorok előadásait hallgathatták a résztvevők. Az előadók névsora a következő volt: Alföldi András, Berde Károly, Eckhardt Sándor, Farkas Gyula, Faluhelyi Ferenc, Fest Aladár, Fest Sándor, Genthon István, Gerevich Tibor, Huszti József, Kastner Jenő, Kerényi Károly, Kolbay Károly, Koszó János, Krisztics Sándor, Kukuljevic József, Mansfeld Géza, Máté Károly, Nagy Lajos, Pekári Mihály, Pröhle Károly, Pukánszky Béla, Schwartz Elemér, Stolp Ödön, Sulica Szilárd, Tompa Ferenc, Lambrecht Kálmán. A külföldi előadók Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkeztek.[19]
Az 1935-ös év legnépszerűbb programjai között Krisztics Sándor politikai ideálokról, Guiseppe Luigli a Pannoniára vonatkozó olaszországi leletekről, Prinz Gyula Pannonföld kialakulása és jelleme című, Máté Károly magyarországi nyomdákról szóló vagy Kerényi Károly pannon szellemről szóló előadásait találjuk. Az orvostudomány iránt érdeklődők Mansfeld Gézától a fájldalomról, Berde Károly klinikaigazgatótól bőr védekező munkájáról hallgathattak előadásokat.[20]
A nyári egyetem ideje alatt kirándulást szerveztek Zalába megyébe, valamint Kőszegre, Sopronba és Szombathelyre. Egy nagy, 120 fős hajókirándulást is élvezhettek a nyári egyetem tagjai, Balatonboglár, Siófok, Balatonfüred megállókkal. Az olasz és német hallgatók csoportjának külön pécsi kirándulást is szerveztek.[21]
1936-os nyári egyetem
A harmadik Keszthelyi Nyári Egyetem a már megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A rendezvény megnyitó ünnepségét ebben az évben is a gazdasági akadémia nagytermében tartották. A megnyitó beszédet Prinz Gyula rektor tartotta, aki a kultusz- és kereskedelmi miniszterek üdvözletét is tolmácsolta.[22]
A nyári egyetem kiemelt rendezvénye volt a Búza Napok megrendezése. Az előadások tárgya a magyar búza termelése, nemesítése, kihasználása és értékesítésének módja volt. A búzanapok előadóit Barcza Ernő államtitkár köszöntötte. Kolbay Károly a búzanemesítésről, Surányi János a búzatermesztés egységesítéséről, Manninger Adolf a magyar búza minőségéről, Mayer György a búza őrléséről, Hankóczy Jenő a búza minőségi kérdéseiről, C. W. Brabender a búza vizsgálatának módszereiről, Rege Károly az árak alakulásáról, míg Stolp Ödön a búza- és liszt kivitel kérdéseiről értekezett.[23]
Természetesen ebben az évben is folytatódtak a Pannonia-előadások. Kerényi Károly az illyr kultúráról, Alföldi András a római-dák kapcsolatokról, Paulovics István a dunamenti római táborokról adott elő.[24]
A résztvevők száma emelkedett, az előző évhez képest 138 hallgató vett részt az programokon. A külföldi vendégek közül 20 német, 17 olasz, de lengyel, osztrák és egy finn résztvevő is a nyári egyetem látogatója volt.[25]
Ebben az évben is szerveztek kirándulásokat a hallgatók számára. 52 külföldi, köztük 40 lengyel, valamint néhány török, osztrák és német hallgató meglátogatta Pécset. Az egyetem megtekintése mellett a Zsolnay gyárat, az ókeresztény emlékeket, a székesegyházat, a török minaretet és a Mecseket nézték meg. A pécsi kirándulás során a Maurinumban látták vendégül a külföldi hallgatókat.[26]
Az 1937-es nyári egyetem
Az 1937-es évben már a negyedik nyári egyetem nyitotta meg kapuit Keszthelyen. Ebben az évben az újonnan átadott egyetemi üdülőházat is birtokba vehették az nyári egyetem hallgatói. A program ideje alatt külföldi férfi hallgatóknak adott szállást az üdülőház.[27]
A nyári egyetem megnyitására a hagyományoknak megfelelően augusztus 1-jén a gazdasági akadémia nagytermében került sor. A megjelenteket Dambrovszky Imre köszöntötte, majd megtartotta székfoglaló beszédét a közigazgatási bíráskodási jogról. A kormányzat nevében Eyssen Tibor miniszteri tanácsos üdvözölte az egybegyűlteket.[28]
A nyári egyetem rendezvényein 142 hallgató vett részt, a külföldi vendégek közül a lengyelek érkeztek nagyobb létszámban (53 fő), de osztrák, olasz, német és észt hallgatók is szép számmal jelentkeztek.[29]
Az előadók névsora jelentősen bővült az előző évekhez képest, a magyar tudományos élet színe-java képviseltette magát, de szép számban vállalták külföldi tudósok is a szereplést. A magyarországi előadók névsora: Alföldi András, Baranyai Zoltán, Beke László, Benitzky János, Berde Károly, Csemez Károly, Faluhelyi Ferenc, Fischer Endre, Gálos László, Gerevich Tibor, Hajós Gyula, Halasy-Nagy József, Hankiss János, Holub József, Honti János, Horváth Henrik, Kapossy János, Karner Károly, Kerényi Károly, Klempa Károly, Kniezsa István, Lukács Károly, Matolcsy Mátyás, Mirbach Antal, Nagy Lajos, Ortutay Gyula, Pasteiner Iván, Paulovics István, Péter András, Szerecz Imre, Tamás Lajos, Thienemann Tivadar, Tóth László, Villány Lajos, Zolnai Béla. Külföldi előadók: Franz Alfheim (Halle), M. Budimir (Belgrád), Jan Dabrowski (Krakkó), Giacomo Deveto (Firenze), Raffaele Pettarboni (Róma), Vittore Pizani (Róma), Herbert Schönebaum (Lipcse), Ferdo Sisic (Zágráb), P. Skok (Zágráb), Erich Stier (Münster) egyetemi tanárok és Sunyna Kirayama (Tokió).[30]
A hagyományos témák mellett – Pannonia-kutatás – ebben az évben is színes kínálat várta a hallgatókat. A főbb szekciók a következők voltak: Magyarország és a római birodalom, Magyarország és az európai műveltség, A Balaton, Természettudomány. Néhány érdekesebb előadást érdemes kiemelni: Giacomo Delvoto római régész az illyr kérdésről tartott előadást, Sisic Ferdo zágrábi egyetemi tanár részletesen foglalkozott a horvát történelem különállásával, a régi és legújabbkori történetírókkal, Berde Károly tanár a magyar Lex Venerisről értekezett.[31] Nagy sikert aratott Horváth Henrik A románkori szobrászat Magyarországon című, vetített képekkel gazdagított előadása.[32] Nagy Lajos a római kori lakóházakról, Hankiss János francia nyelven Liszt Ferencről tartott előadást az egyetem ötödik napján.[33] Nagy érdeklődés kísérte Faluhelyi Ferenc előadását augusztus 12-én, amikor a nemzetközi kisebbségvédelemről értekezett kétórás előadásában.[34]
A hallgatók emlékezetes kirándulást tettek Veszprémbe és Sümegre, utóbbi helyen a váron kívül a múzeumokat, emlékházakat, szakrális emlékeket is megtekintették. A nyári egyetem rangját mutatja, hogy a Darnay Múzeumban maga a múzeumigazgató kalauzolta végig a vendégeket a termeken.[35] A szokásos pécsi kirándulás sem maradhatott ki a programból, a városban fontos eseménynek számított a nyári egyetem hallgatóinak látogatás, a Dunántúl részletesen ismertette is a vendégek programját: „A Keszthelyi nyári egyetem hallgatói úgy, mint minden esztendőben, az idén is meglátogatták Pécs városát. A lengyel, német és osztrák vendégek Kukuljovic József dr. és Hübner Kálmán dr. gazdasági akadémiai tanárok vezetésével vasárnap délelőtt érkeztek a Zsolnay-gyár elé. A gyár múzeumának és díszműárú raktárának megtekintése után az idegenforgalmi iroda kalauzolásával bejárták a város nevezetességeit. Jártak a városi strandfürdő parkjában, látogatást tettek az egyetem központi épületében, az Országzászló előtt, majd a Mór-kollégiumban ebédeltek. Délután a székesegyház, a katakombák és a minaret megtekintése után autóbuszon a Mecsek Szállóba rándultak ki a vendégek. Útközben a csoport lengyel tagjai a Pálos kolostorban tettek tisztelgő látogatást. A Mecsek szállóban töltött kellemes és hangulatos másfél óra után egy rövidke mecseki autóbuszséta bekapcsolásával a Tettye fensíkra rándultak át. Itt megtekintették a romokat és gyönyörködtek a hegyoldalakon elszórt apró házak panorámájában. Innét autóbuszon a Mór kollégiumba mentek vacsorázni. A kiránduló csoport az esti órákban a legszebb benyomásokkal és hangulatban távozott Pécsről.”[36]
Nagy sikere volt a lengyel zene- és táncestnek is. A záróünnepélyen a külügyminisztérium jóvoltából több külföldi hallgató könyvjutalomban részesült.[37]
Az 1938-as nyári egyetem
Az Erzsébet Tudományegyetem 1938-as évi nyári egyetemének ünnepélyes megnyitása augusztus elsején, a gazdasági akadémia nagytermében zajlott. Az ünnepségen Scipiades Elemér rektor és az egyetemi tanács tagjai, a gazdasági akadémia, a hatóságok képviselői, valamint sok német, lengyel, olasz, amerikai és sok magyar hallgató jelent meg, összesen körülbelül háromszázan. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumot Eyssen Tibor miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztériumot Csik László, a kereskedelemügyi minisztériumot Kiss Jenő MÁV igazgató, a vármegyét Huszár Pál főszolgabíró képviselte.
Scipiades Elemér rektor magyar, német, lengyel és olasz beszédben üdvözölte a megjelenteket. Beszédében hangoztatta, hogy a kultúra megértővé teszi a népeket és közelebb viszi egymáshoz az országokat. A beszéd után A szülés alatti fájdalmak csillapítása címmel tartott nagysikerű előadást, majd Birkás Géza A magyar irodalom főirányai című előadásával folytatódott a nyitónap. A díszülés után az egyetem megvendégelte a hallgatóságot.[38]
Az 1938-as rendezvényen 205 hallgató vett részt. Kimagasló volt a külföldi vendégek aránya, 132 hallgató jelentkezett, közülük 124-en Lengyelországból érkeztek. A többiek német, olasz és észt nemzetiségűek voltak.[39]
Az 1938-as Keszthelyi Nyári Egyetem előadásai öt tárgykört öleltek fel: Pannónia és a római birodalom, Európa és a magyar középkor, A mai Magyarország, Magyarország és az európai szellemi élet és végül a Balaton.[40] Néhány érdekesebb a különböző tárgykörök előadóitól: Klemm Antal a dunántúli nyelvjárások kutatásáról, Zolnay Béla a francia kultúráról, Ferdinándy Mihály az Árpádok és a Dunántúl kapcsolatáról,[41] Halasy-Nagy József a kultúra változásáról,[42] Lukács Károly a balatoni haliparról, Semetkay József a szlovenszkói új magyar regényirodalomról,[43] Kniezsa István a magyar nyelv finn-ugor eredetéről, Tompa Ferenc a magyarországi bronzkorról tartott előadást.[44]
A nyári egyetem zárásaként a Jagellói Magyar Lektorátus rendezésében lengyel-magyar estet rendeztek Keszthelyen a Hullám szálló termeiben, amelyen részt vettek a krakkói, poznani lengyelek, mintegy kétszázan, a külföldi és magyar hallgatók is. Köszöntőjében Tóth László egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója ecsetelte a magyar-lengyel kapcsolat fontosságát. Kniezsa István egyetemi tanár lengyel nyelven tolmácsolta Tóth László szavait, majd örömének adott kifejezést, hogy a lengyelek annyira felkarolták Keszthelyt, ahol mindig meleg barátsággal fogadták őket. Harajda János lengyel lektor beszéde után a Jagelló Egyetem hallgatói lengyel díszruhában nemzeti táncokat mutattak be, majd Romanowski lengyel operaénekes műsora következett, melyek zongora előadás, majd hajnalig tartó tánc követett.[45]
Természetesen ebben az évben sem maradhatott el a pécsi kirándulás. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a nyári egyetem amerikai résztvevőinek tetszését annyira elnyerte a Zsolnay porcelán, hogy több nagyméretű értékes vázával tértek haza.[46]
Tóth László a nyári egyetem igazgatója ekként értékelte a Dunántúl hasábjain az ötödik Keszthelyi Nyári Egyetem eredményeit: „Most, hogy a pécsi Erzsébet tudományegyetem keretében fennálló keszthelyi nyári egyetem immár ötödízben zárja kapuit rendkívül értékes kulturális munka után, mely iránt a külföld rendkívül nagy érdeklődést tanúsított, aminek legjobb bizonyítéka, hogy varsói, krakkói, poznani lengyelek, mintegy 200-an vettek részt az idei nyári egyetem életében, oly nagy számban, amire eddig nem volt példa. De részt vettek amerikaiak, németek, olaszok és előadóinknak tetemes része neves külföldi tudósokból került ki, akiknek előadásait a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta.”[47]
Az 1939-es nyári tanfolyam
1939 és 1942 között szünetelt a nyári egyetem megrendezése, melyek külpolitikai és anyagi okai voltak. 1939-ben az ETE bölcsészkarának Földrajzi, Történeti és Ókortudományi Intézete szerette volna saját rendezésben megtartani a nyári tanfolyamot. Az egyetemi tanácsi ülésen nagy vitát kavart javaslatot nem támogatta a tanács többsége – mivel korábban döntés született arról, hogy anyagi nehézségek miatt elmaradt az 1939-es rendezvény–, a nyári egyetem névhasználatot sem engedélyezte és anyagi erőforrásokkal sem támogatta azt. A nyári tanfolyamot végül Keszthely városa rendezte meg rövidebb időtartamban, mint a korábbi nyári egyetemet. A tanfolyam augusztus 6-án kezdődött.[48]
1942-es nyári egyetem
1942-ben három év szünet után ismét megrendezésre került a nyári egyetem Keszthelyen, megszervezését Óriás Nándor jogászprofesszor vállalta. A külpolitikai helyzet és a háború miatt ekkor csak magyar hallgatók jelentkezését várták a programra, de ennek ellenére sokan, majd 200 hallgató jelentkezett. Végül 98 fő vett részt az előadásokon. Az előadók is mind a magyar egyetemek – kiemelten a pécsi Erzsébet Tudományegyetem – oktatói, illetve a magyar tudományos élet jelentős képviselői voltak, külföldi előadókat ebben az évben nem hívtak. Az előadásokat három nagy csoportra osztották. Az általános érdekűnek minősített előadásokat a következők tartották: Deák János, Tóth József, Óriás Nándor, Bognár Cecil, Vasváry Ferenc, Zsindely Sándor, Oravetz József, Szüle Dénes, Kolbay Károly és Angyal Lajos egyetemi tanárok. Magyar vonatkozású előadásokat tartottak: Vargha Damján rektor, Molnár Kálmán, Bölöny József, Zsedényi Béla, Holub József, Faluhelyi Ferenc, Herman János és Soós József tanárok. A helyi vonatkozású előadások megtartói a Nyári Egyetemen Vargha Damján, Horváth Antal, Dornyai Béla és Gárdonyi Lajos voltak.[49]
A nyári egyetemet Vargha Damján rektor nyitotta meg, aki beszédében az Erzsébet Tudományegyetem fontosságáról és az elvett bölcsészkar hiányáról is szólt beszédében: „örömteljes a remény, – mondotta, hogy a nyári egyetem, amely 8 évvel ezelőtt lépett be Keszthely művelődési életébe, a széleskörű érdeklődés révén eléri tudományterjesztő célját. A meleg érzés szavaival szólt a harctéren küzdő testvéreinkről. A közönség felállt és néhány pillanatig némán hódolt a hősöknek. Azután hangoztatta, hogy a pécsi egyetem egész Dunántúlnak az egyeteme, kívánatos, hogy minél előbb teljes legyen és minél előbb visszaállítsák az ideiglenesen megszüntetett bölcsészeti kart.”[50]
A 40 perces előadásokat a szokásos helyen, a gazdasági akadémia nagytermében tartották ½ 9 és 11 óra között. A délutánokat múzeumlátogatással, sportrendezvényekkel töltötték a résztvevők. Lehetőség nyílott megtekinteni a Keszthelyi Gazdasági Akadémia mintagazdaságát. Az 1942-es nyári egyetem kirándulását Hévízre szervezték meg.[51]
Az 1943-as nyári egyetem
A nyolcadik nyári egyetemet is Óriás Nándor szervezte, tervei szerint az előadók a legaktuálisabb problémákról szóltak a hallgatósághoz.[52] A megnyitóra a hagyomány szerint augusztus elsején került sor. Schaurek Ráfael rektor a nyári egyetem jelentőségéről beszélt megnyitó beszédében: „A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tanácsa eljött ide, a Balaton nyugati határát őrző bájos fekvésű szép kis kultúrvárosba, az ezévi Nyári Egyetem ünnepies megnyitására. […] Keszthely városában – mert hiszen város ez a szónak legőszintébb értelmében, ha a közigazgatás megjelölése mást mond is – nem újdonság az ilyen komoly gyülekezés. Egészen pontosan egy és negyed évszázaddal ezelőtt a nemes érzésű, nagy hírű, főrangú földesúrnak fejedelmi bőkezűségéből rendezett nevezetes Helikoni ünnepségek tették ismertté és tiszteltté Keszthely nevét országszerte. Amikor első ízben jártam itt, évekkel ezelőtt, gondolataim önkéntelenül ebbe a múltba merültek. Felidéződött lelkemben egy régen letűnt korszak képe, annak a nagy kulturális megmozdulásnak, iparkodó kezdésnek és bátor elindulásnak emléke, aminek az akkor még kicsiny Keszthely is egyik tényezője volt. Hogy a szerény kezdésekből idők során nagy valóraválások lettek, ebben Keszthelynek maradó érdemei vannak. Ezek a gondolatok foglalkoztattak engem akkor. Most ebben a kedves városban nyári egyetem működik. Ezzel előáll az a különös helyzet, hogy ez idő szerint nyári egyeteme van egy városnak, amely egyébként nem egyetemi székhely. Hogy megbecsülés nyilvánul meg ebben a tényben Keszthely múltja és kultúrája iránt. Hisszük mindnyájan, hogy a kies szépségű balatonparti város ezt a megbecsülést a nyári egyetem minél erőteljesebb támogatásával és felkarolásával viszonozza. A tudományok különböző területeiről itt sorra kerülő előadások pedig biztosítják Keszthelyt, hogy ez alatt a néhány hét alatt kulturális kisugárzások középpontjává lesz ismét.”[53]
József herceg, az MTA elnöke beszédében a nyári egyetem művelődéspolitikai jelentőségét emelte ki: idősebb nemzedék lelki egybeforradásának is kitűnő alkalma s így a nemzeti egység létrehozásának hathatós eszköze. […] Azért jöttem el e lélekemelő ünnepélyre, hogy mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és mint meggyőződésteli magyar ember, szívem egész melegével üdvözöljem a Nyári Egyetemet, alkotóit és résztvevőit, azt kívánva, hogy a Mindenható áldja meg nemes törekvésüket fényes sikerrel, a tudomány egyesítő erejének győzelmével.[54]
A következő hetekben mintegy 29 előadó – nagy részük az Erzsébet Tudományegyetem tanára – 45 előadását hallgatta meg a 103 főnyi hallgatóság. Öt különböző témakört jártak körül az előadók. A Társadalomtan, társadalompolitika téma kapcsán a következő előadások hangzottak el: Krisztics Sándor: Társadalmi irányeszmék; Palánkay László: A társadalombiztosítás célja és szervezete; Prőhle Károly: Emberség, magyarság, kereszténység; Vasváry Ferenc: A szociálpolitika elvi alapjai; Vécsy László: A keresztény társadalomtan elemei; Weis István: A társadalmi osztályok és a társadalmi rendek.
A közegészségügyi szekcióban Mansfeld Géza: A munka és a szív; Oravecz Pál: A fogszuvasodás, annak következményei és megelőzése; Szitz János: A magyar nép racionális táplálkozása; Szüle Dénes: A tuberkulózis, mint népbetegség, gyógyítható-e a tuberkulózis?; Zsindely Sándor: Élet és halál címmel adtak elő.
A következő nagy tárgykör a Közgazdaságtan, gazdasági jog volt. A szekció előadói:
Angyal Lajos: Időszerű pénzelméleti kérdések; Bozóky Géza: Gazdasági jogunk fejlődésének új irányai; Sipos Sándor: Az ipari nyersanyagok megoszlása. A pót- és szintetikus anyagok szerepe; Schaurek Ráfael: Öröklési jogunk alapelvei.
A negyedik szekció a Közjog, közigazgatási jog, politika, nemzetközi jog címet kapta. Előadói: Bölöny József: Alkotmányaik egysége és történeti jellege; Donáth György: Korszerű magyar városvezetés, Városi polgár és városi önkormányzat; Faluhelyi Ferenc: Van-e még államközi jog?; Hunyadi-Buzás Endre: A közigazgatás rendszerének irányelvei; Molnár Kálmán: A kormányzó jogköre; Szitz János: A magyar külpolitika.
Az utolsó témakor a Magyarságtudomány, történelem elnevezést kapta. Itt Baranyai Béla: A belgrádi török pasaliktól a balkáni nagyhatalom S. H. S. királyságig. (Szerbia története 1804–1920); Faruhelyi Ferenc: Bácska, Bánság, Baranya; Gárdonyi Lajos: Évezredes keszthelyi kistükör; Leo Magnino Leo: Magyarország, Japán, Olaszország; Nagy Iván: Öt világrész magyarsága; Vargha Damján: Szent László, a magyar lovag eszménye előadások hangzottak el.[55]
Természetesen ebben az évben sem maradtak el a kísérő programok. Az előadások egymásutánját egy kirándulás és egy műsoros est tarkította. Az előbbinek célpontja Badacsony volt. A művészest műsorát a Nyári Egyetem ifjúsága adta. A pécsiek közül Bédi Imre egyetemi segédfogalmazó berlini notesze és Horváth István szavalata, továbbá Czoboly István konferansza kötötték le az érdeklődést, az est fénypontjául pedig Pápay Klára, a budapesti Madách Színház tagja, mondott el néhányat legkedvesebb verseiből.[56]
1947-es nyári egyetem
Az utolsó Keszthelyi Nyári egyetem 1947 augusztusában került megrendezésre. Krisztics Sándor rektor megnyitó beszédében a nyári egyetem népnevelő funkcióját hangsúlyozta. A megváltozott politikai viszonyok szavaiban is megfoghatóak, hiszen arról beszélt, hogy a nyári egyetemen a munkában megfáradt dolgozók szellemi felfrissülést, továbbképzést nyerhetnek. A két hét időtartamra csökkent nyári egyetem ideje alatt társadalomtudományi, orvostudományi, közegészségügyi, közgazdasági és mezőgazdasági témájú előadásokat hallgattak a résztvevők.[57]
A nyári egyetem előadói voltak: a jog-, állam- és társadalomtudományi szakcsoportban Abay Gyula, Csekey István, Cziglányi Aladár, Darnay Béla, Deák János, Domány Gyula, Kisfaludy Imre, Krisztics Sándor és Majtényi Géza. Az egészségügyi és közellátásügyi szakcsoport előadói: Ángyán János, Csiki László, Kolbai Károly, Lissák Kálmán, Manninger Gusztáv Adolf, Méhes Gyula, Oravecz Pál, Schulhof Ödön.[58]
Az Erzsébet Tudományegyetem nyári egyetemeinek sora ezzel megszakadt. Már az 1930-as évek végétől komoly anyagi megterhelést jelentett az egyetem számára a program megrendezése. Sokan a helyszínválasztással sem értettek egyet, jobban preferálták volna egy Pécsett, az egyetem székhelyén rendezett nyári egyetemet. Többszöri kihagyásokkal indult kétszer is újra a nyári egyetemek rendezése (1942-ben és 1947-ben), a megszakításoknak is nagyrészt a pénzügyi problémák voltak az oka. Az 1940-es évek végétől már nem bukkant fel újra a nyári egyetem szervezésének gondolata, mások lettek a prioritások a nyári programok tekintetében, az 1950-es évek egyetemistái már építőtáborokban töltötték a nyarakat.
A Pécsi Tudományegyetem 2016-tól indított újra nyári egyetemi táborokat – ezúttal már Pécs városában –, amelyeken az elmúlt években mintegy 800 hallgató vett rész a világ 70 országából.
Levéltári források
Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár
- PTE EL VIII. 101. 5. d. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. A pécsi egyetemi tanács ülésjegyzőkönyvei
- PTE EL VIII. 107. 2. d. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar iratai
- PTE EL VIII. 108. 40.d. A Keszthelyi Diáküdülő iratai
Sajtóforrások
Dunántúl 1928, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1942, 1943.
Pécsi Hétfő 1947.
Pécsi Napló 1935, 1936, 1942.
Irodalom
A Debreceni Egyetem története 1912-2012. Szerk.: Orosz István — ifj. Barta János. Debrecen, 2012.
Kastner Jenő: Nyári Egyetem Keszthelyen. Magyar Szemle, 25. (1935):9-12. 273–275.
A Keszthelyi Nyári Egyetem tájékoztatója. Keszthely, 1947.
A nyári egyetem első tíz éve. Debrecen, 1937. (2022. 07. 14.)
A Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem almanachja a MCMXXXVI– MCMXXXVII. tanévre. Pécs, 1938.
A Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem almanachja a MCMXXXVII– MCMXXXVIII. tanévre. Pécs, 1939.
A Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem almanachja a MCMXLII– MCMXLIII. tanévre. Pécs, 1943.
Ravasz János: A Pécsi Tudományegyetem (1923-1950). II. rész. Pécs, 1983.
Szabó Pál: A m. kir Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
További bejegyzéseink
- A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban - Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei
[1] A nyári egyetem első tíz éve. Debrecen, 1937. (2022. 07. 14.)
[2] A nyári egyetem első tíz éve. Debrecen, 1937. (2022. 07. 14.)
[3] A Debreceni Egyetem története 1912–2012. Szerk.: Orosz István — ifj. Barta János. Debrecen, 2012. 81.
[4] Például Halasy-Nagy József az 1928-as Debreceni Nyári Egyetemen tartott két filozófiai előadást.( Nyári egyetem Debrecenben. Dunántúl, 1928. június 20. 5.) Az 1933-as esztergomi nyári egyetemen 10 pécsi egyetemi hallgató vett részt. (Vasárnap nyílik meg Esztergomban a Katolikus Nyári Egyetem. Dunántúl, 1933. június 23. 3.)
[5] Kastner 1935. 273–274.
[6] Ravasz II. rész. 1983. 124.
[7] Ravasz II. rész. 1983. 124.
[8] Ravasz II. rész. 1983. 125.
[9] Szabó Pál: A m. kir Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. 101.
[10] PTE EL VIII. 107. 2. d. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar rendes kari ülésének jegyzőkönyve. 1936. október 21.
[11] Weszely Ödön: A nyári egyetemek. Dunántúl, 1934. augusztus 2. 4.
[12] Az 1934-es nyári egyetem ösztödíjas hallgatói: ingyenes helyre a hittudományi karból: Dombi László, Aranyi József, Merich Lajos, Grünwalszky Károly. A jogtudományi karból: Kozák Jenő, Forgách Jenő, Krasznay Zoltán, Tóth István. Az orvostudományi karból: Lex Kálmán, Kelle József, Csutorás Pál, Major József. A bölcsészettudományi karból: Bára Miklós, Deák István, Bors Ilona, Foltényi Emma, Imre József, Pőpze Karolin. Félingyenes helyre: Kovács István hittudományi hallgató, Lehel László sz.g. teológus, Kiss Zoltán joghallgató, Borbíró József joghallgató. (A keszthelyi nyári egyetem ösztöndíjasai. Dunántúl, 1934. június 15. 5.)
[13] Szabó 1940. 101.
[14] Augusztus elsején nyílik meg a keszthelyi nyári egyetem. Dunántúl, 1934. július 17. 2.
[15] Szabó 1940. 107.
[16] József királyi herceg a keszthelyi nyári egyetem ünnepélyes megnyitóján. Dunántúl, 1935. augusztus 2. 2.
[17] József királyi herceg a keszthelyi nyári egyetem ünnepélyes megnyitóján. Dunántúl, 1935. augusztus 2. 2.
[18] Az 1935-ös év támogatott hallgatói: ingyenes helyet kaptak: Gádor András, Grünwalszky Károly, Kovács István, Magyarosy Gyula, Metz Viktor, Perbiró József, Tóth István, Zrínyi József, Sramkó Gyula, Nagy Zoltán, Kovács Zoltán, Major József, Csintalan Antal, Habler Irén, Kecskés Tibor és Imre József.
Félingyenes helyet: Zámory Gyula, Krecsák Kálmán, Györffy Béla, Forgách Jenő, Uj János, Altman Gyula, Bárd Miklós és Faggyas Jolán hallgatók, illetve szigorlók. (Augusztus elsején nyílik meg a keszthelyi nyári egyetem, Dunántúl, 1935. július 25. 3.)
[19] Külföldi és magyar előadók a keszthelyi nyári egyetemen. Pécsi Napló, 1935. július 26. 2.
[20] József királyi herceg a keszthelyi nyári egyetem ünnepélyes megnyitóján. Dunántúl, 1935. augusztus 2. 2.; A pécsi egyetem nyári előadásai Keszthelyen. Dunántúl, 1935. augusztus 8. 3.; Külföldi vendégek a pécsi Erzsébet Tudományegyetem nyári egyetemén. Dunántúl, 1935. augusztus 14. 4.
[21] Külföldi vendégek a pécsi Erzsébet Tudományegyetem nyári egyetemén. Dunántúl, 1935. augusztus 14. 4.; Szabó 1940. 107.
[22] Vasárnap megnyílott a Keszthelyi Nyári Egyetem. Dunántúl, 1936. augusztus 4. 3.
[23] Búzanapok Keszthelyen a pécsi nyári egyetemen. Dunántúl, 1936. augusztus 6. 5.
[24] Előadások a keszthelyi nyári egyetemen az Itáliai magyar búzaexportról, a búza áralakulásáról és az illyr kultúráról. Pécsi Napló, 1936. augusztus 11. 5.
[25] PTE EL VIII. 101. 5. d. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Tanácsának jegyzőkönyve. I. rendes ülés 1935. szeptember 25.
[26] A keszthelyi Nyári Egyetem hallgatóinak kirándulása Pécsre. Pécsi Napló, 1936. augusztus 11. 6.
[27] Szabó 1940. 110–111.
[28] A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyetemének ünnepélyes megnyitása. Dunántúl, 1937. augusztus 3. 1.
[29] ETE almanach 1938. 25.
[30] Augusztus elsején nyílik meg Keszthelyen a pécsi nyári egyetem. Dunántúl, 1937. június 23. 3.
[31] Előadások a keszthelyi nyári egyetemen. Dunántúl, 1937. augusztus. 6. 2.
[32] „Magyarország híd Kelet és Nyugat között”. Dunántúl, 1937. augusztus 7. 4.
[33] A keszthelyi Nyári Egyetem ötödik napja. Dunántúl, 1937. augusztus 10. 2.
[34] Faluhelyi Ferenc és Halasy Nagy József érdekes előadásai a keszthelyi nyári egyetemen. Dunántúl, 1937. augusztus 13. 4.
[35] A keszthelyi Nyári Egyetem ötödik napja. Dunántúl, 1937. augusztus 10. 2.
[36] A Keszthelyi nyári egyetem hallgatói Pécsett. Dunántúl, 1937. augusztus 17. 6.
[37] ETE almanach 1938. 25.
[38] Ünnepélyes keretek között megnyílt Keszthelyen a pécsi egyetem nyári egyeteme. Dunántúl, 1938. augusztus 2. 2.
[39] ETE almanach 1939. 26.
[40] Nemzetközi érdeklődés a keszthelyi nyári egyetem iránt. Dunántúl, 1938. május 29. 5.
[41] Előadás a dunántúli nyelvjárásról a nyári egyetemen. Dunántúl, 1938. augusztus 5. 5.
[42] Halasy Nagy József a kultúra változásairól tartott előadást a pécsi nyári egyetemen. Dunántúl, 1938. augusztus 7. 6.
[43] A keszthelyi nyári egyetem. Dunántúl, 1938. augusztus 9. 4.
[44] A keszthelyi nyári egyetem előadásai. Dunántúl, 1938. augusztus 17. 3.
[45] Lengyel ünnepség Keszthelyen. Dunántúl, 1938. augusztus 20. 8.
[46] A keszthelyi nyári egyetem külföldi résztvevői Pécsett. Dunántúl, 1938. augusztus 11. 5.
[47] A nyári egyetem köszönete a Dunántúlnak. Dunántúl, 1938. augusztus 23. 5.
[48] PTE EL VIII. 101. 5. d. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Tanácsának jegyzőkönyve. IX. rendes ülés 1939. május 24.
[49] Augusztus 1-től 20-áig tartják meg a keszthelyi Nyári Egyetem előadássorozatát. Pécsi Napló, 1942. július 30. 4.
[50] A pécsi egyetem az egész Dunántúlnak az egyeteme. Dunántúl, 1942. augusztus 5. 5.
[51] PTE EL VIII. 108. 40.d. A Keszthelyi Diáküdülő iratai. Az 1942. évi Keszthelyi Nyári Egyetem munkaterve.
[52] ETE almanach 1943. 27–28.
[53] Vasárnap ünnepélyesen megnyílott a Keszthelyi Nyári Egyetem. Dunántúl, 1943. augusztus 3. 5.
[54] Vasárnap ünnepélyesen megnyílott a Keszthelyi Nyári Egyetem. Dunántúl, 1943. augusztus 3. 5.
[55] Vasárnap nyílik meg Keszthelyen a pécsi egyetem Nyári Egyetemének nyolcadik évfolyama. Dunántúl, 1943. július 27. 4.
[56] A Keszthelyi Nyári Egyetem műsoros estje. Dunántúl, 1943. augusztus 14. 6.
[57] A test pihen, a szellem fejlődik. Megnyílt a Keszthelyi Nyári Egyetem. Pécsi Hétfő, 1947. július 28. 2.
[58] A Keszthelyi Nyári Egyetem tájékoztatója. Keszthely, 1947. [3.]