A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben mintegy 27 kötet lelhető fel Dupanloup írásaiból, melyek 22 különböző művet tartalmaznak. Néhány mű több különböző nyelven is bekerült az állományba. A legtöbb műnek – 12 kötet – eredeti nyelvű, azaz francia kiadása került megvásárlásra. A polcokon ezek mellett hat német és nyolc magyar nyelvű kiadás is helyet kapott. Az írások között munkásságának valamennyi területéről találhatunk műveket: beszédek, prédikációk, az oktatásról, nevelésről szóló munkák mellett egyházpolitikai, társadalmi kérdéseket felvető munkái is bekerültek a könyvtárba.
Félix Dupanloup élete[1]
Félix-Antoine-Philibert Dupanloup 1802. január 3-én született Saint-Félixben törvénytelen gyermekként. Édesanyja, Anne Dechosal, hogy megpróbálja gyermeke jövőjét biztosítani és megóvja származása negatív következményeitől hétéves korában Párizsba vitte fiát. Itt a Collège Sainte-Barbe növendéke lett. Több más irányú próbálkozás után az egyházi pályát választotta, a Petite Communauté-ban grammatikát, a Saint-Nicolas du Chardonnet előkészítő szemináriumában bölcsészetet, Issyben filozófiát, Saint-Sulpice-ban pedig teológiát tanult. 1825. december 18-án szentelték pappá.
Dupanloup a párizsi Madeleine-templomban kezdte meg egyházi szolgálatát. A párizsi Saint-Nicolas-du-Chardonnet-i ifjúsági szeminárium igazgatójaként (1837–45) számos laikus hallgatót is vonzott. Annyira átalakította az intézményt, hogy Franciaország legjobb családjainak tagjai buzgón keresték, hogy gyermekeik felvételt nyerjenek ide. „Ez alatt a néhány év alatt – írta Renan, aki maga is a Saint-Nicolas tanulója volt – a rue St-Victor régi háza lett Franciaországban az az iskola, amely a legtöbb történelmi vagy ismert nevet befogadta.”[2] Nemsokára mint az orléans-i hercegek hitoktatója, hitszónoklatai által nagy hírnévre tett szert. 1838-ban a párizsi érsek helynökeként Rómába küldték, ahonnan mint római prelátus és mint hittudor tért vissza. Egyik bűnbánóján, Pauline de Périgord-on keresztül elérte Talleyrand megtérését is.
1841-ben a párizsi Sorbonne egyetemen a szónoklattan tanárává nevezték ki. Előadásai kezdetben sikeresek voltak, azonban egy Voltaire-ről folytatott heves vita miatt azokat idő előtt, a 11. alkalom után be kellett fejeznie. 1844-ben, a Villemain-féle oktatási törvényjavaslattal nem értett egyet, így hosszú küzdelmet folytatott az egyházi oktatás szabadságáért, elképzeléseit több művében is taglalta. Ő volt a Falloux-törvény (1850) egyik kidolgozója, amely jogi státuszt adott a független középiskoláknak. Amikor az 1850-es években Gaume az ó-klasszikus auktoroknak kiküszöbölése céljából mozgalmat indított, síkra szállt a görög és latin remekírók tanítása mellett és a klasszikusok helyes tanulmányozásának szükségességét bizonyította.
„Akaratom ellenére tett miniszterré – mondta Falloux Dupanloupról szólva – én pedig akarata ellenére tettem őt püspökké”. 1849. december 11-én vette birtokba Félix Dupanloup az orléans-i püspöki széket. Püspökségének huszonnyolc éve alatt hihetetlen aktivitást tanúsított, igazgatása az egyházmegye minden létfontosságú feladatát érintette és teljesítette: zsinatok tartása, plébániai vizitációk, katekizmusok és kis-szemináriumok szervezése a Párizsban elfogadott elvek szerint, a karitatív munkák fejlesztése, az egyházi tanulmányok ösztönzése a papok körében, a Sainte-Croix székesegyház befejezése, a római liturgia bevezetése stb.
Dupanloup pedagógiai írásaiban megfogalmazza a legfontosabb, ma már általánosan elfogadott elvek némelyikét. Ezek közé tartozik az a felfogása, amely szerint az oktatás a szellemi aktivitás fejlesztésének folyamata, nem pedig a tudás beoltásának folyamata, valamint az, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a tanárnak kötelessége tiszteletben tartani a tanulók szabadságát és ápolni bennük a becsület szellemét. Támogatja a játékokon keresztül történő testnevelést, és óva int a koraérett gyermekek kényszerítésének veszélyétől. Szerinte a nevelés intellektuális, erkölcsi, vallási és fizikai; de alapvetően egy, és bármelyik céljának elhanyagolása végzetes lenne. 1854-ben a francia akadémia tagjának választotta. 1871-ben önként kilépett az akadémiából, mert az ateista Émile Littrét tagjának választották.
III. Napóleon idejében különösen nagy tevékenységet fejtett ki a katolikus ügyek érdekében. Az I. vatikáni zsinaton ő ellenezte legjobban a pápai tévedhetetlenség kimondását. Azonban mikor a dogmát kimondták, mint jó katolikus alázatosan alávetette magát a zsinat határozatának. 1875-ben, élete alkonyán, a nemzetgyűlés élethossziglani szenátornak választotta. 1878-ban Dél-Franciaországba vonult vissza, ahol még mindig szünet nélkül dolgozott és mivel híre ment, hogy Thiers műveit ki akarják adni, ezért Falloux gróffal, régi jó barátjával, aki az 1848-as években Thiers-rel közelebbi összeköttetésben állott, élénk levelezést folytatott. Ezen és a tervezett Voltaire-centenáriuma ellen irányuló munkája írása közben lepte őt meg a halál. Orléans-ban temették el a székesegyház mindenszentek kápolnájában mint a becsületrend lovagját katonai pompával.
Félix Dupanloup művei a Klimo Könyvtárban
- A pápa világi fejedelemségével foglalkozó művek
A’ pápa’ világi fejedelmisége. IX. Pius pápa Ő Szentsége Romába szerencsés viszszamenetelének örvendetes emlékére (Pest, Jó és olcsó könyvkiadó társulat, 1850.)
Was ist Rom, was Italien und Europa ohne das Papstthum? Eine Zeitfrage (Mainz, Kirchheim, 1860.)
La convention du 15. septembre et l’encyclique du 8. décembre (Paris, Douniol, 1865.)
A september 15-diki conventio és a december 8-diki encyclica (Pest, Szent Isván Társulat, 1865.)
Dupanloup La souveraineté pontificale selon le droit catholique et le droit européen című művének magyar, illetve német nyelvű fordításai találhatóak meg a Klimo gyűjteményben. A magyar változat a Korkérdések sorozatban jelent meg, a kötet IX. Pius pápa tevékenységét és 1850-ben Rómába való visszatérését, illetve a pápa világi fejedelemségével kapcsolatos véleményeket mutatja be. A kötet szerkesztője, Kovács Zsigmond indoklása szerint „első helyre tettük Dupanloup mostani orleánsi püspök’ értekezését a’ pápa világi fejedelmiségéről. Ezen roppant tárgyismerettel ’s a’ legmelegebb szeretettel, még akkor irott értekezés, midőn Roma a’ zendülők zsákmánya volt, ’s az eszmék’ zavara eloszlatlannak látszott, a’ tévelyeket elszélesztette, a’ lankadó bátorságot fölelevenítette, a’ szívfájdalmakat enyhitette, ’s a’ pápa’ utját a’ visszatérésre első ’s legsikeresebben egyengette.”[3]
Dupanloup művének legfőbb mondandóját az írás vége felé foglalja össze néhány pontban. Kijelenti, hogy a Szentszék világi fejedelemsége összefüggésben áll Isten szellemi fejedelemségével, még pedig:
„Hogy a’ lelkiismeret szabadsága ’s a’ katholikus igazság’ függetlensége Isten’ gondviseléséből a’ pápa’ szabadságához és függetlenségéhez vannak kötve;
Hogy az egyház’ biztosságára nézve kell, hogy a’ pápa szabad és független legyen;
Kell, hogy ezen függetlenség fejedelmi legyen;
Kell, hogy a’ pápa szabad legyen, s’ hogy annak látszassék is;
Kell, hogy a pápa szabad legyen és független birodalmán belül és azon kívül.”[4]
II. A keresztény szeretettel foglalkozó művek
Die christliche Nächstenliebe und ihre Werke (Regensburg, Druck und Verlag von Georg Joseph Manz, 1864.)
A keresztény szeretet és művei (Pécs, Lyceum Könyvnyomda, 1866.)
Dupanloup La Charité chrétienne et ses oeuvres című művének német és magyar nyelvű kiadása található meg a Kanonoki gyűjteményben. A magyar kiadás érdekessége, hogy Pécsett a Lyceum Könyvnyomdában jelent meg 1866-ban, fordítója Schell Antal egerági plébános. A fordító az előszóban szól arról, hogy miért tartja fontosnak a kötet megjelentetését: reménykedik abban, hogy a könyv elolvasása után a szegényeknek, árváknak, özvegyeknek, aggoknak és betegeknek nagyobb segítséget nyújtanak a felebaráti szeretet nevében az emberek. Maga a szerző, Dupanloup is hasonló indokkal írta meg könyvét, őt a francia gyapotgyári munkások szerencsétlen sorsa késztette elmélkedésre a kérdésről. Művében a keresztényi szeretet korszakait is bemutatja, kezdve az apostolok korával, majd a középkor és a jelen idők katolikus egyház által gyakorolt formáival. Művében gyakorlati jellegű tanácsokat is ad a keresztényi szeretet formális gyakorlásának lehetőségeiről: egyletek, kölcsönpénztárak, árvasegítő szervezetek, szegények hivatala, szegények ügyvédei, ingyen iskolák létrehozása stb .
III. Oktatással, neveléssel foglalkozó művek
Dupanloup Bódog orleansi püspök beszéde a malinesi második egyetemes kath. congressuson, 1864-ben (Pest, Lonkay Antal, 1864.)
Die Erziehung (Mainz, Franz Kircheim, 1867.)
De la Haute éducation intellectuelle (Paris, Charles Douniol, 1870.)
Dupanloup Bódog irányeszméi a gyermeknevelés körül (Pest, Rudnyánszky A., 1871.)
La femme studieuse (Paris, Jules Gervais, 1880.)
De L’éducation (Paris, Jules Gervais, 1881.)
Lettres sur l’éducation des filles. Et sur les études qui conviennent aux femmes dans le monde (Paris, Jules Gervais, 1884.)
Félix Doupanloup, ahogy már az életrajzában is láttuk, fokozott érdeklődéssel fordult a neveléstudomány és a pedagógia kérdései felé. Része volt az 1850-es francia oktatási törvény létrehozásában. Több művében is foglalkozik az oktatás különböző aspektusaival: gyermekek és nők oktatása, a katolikus nevelés, család és iskola kapcsolata, értelmiség szerepe az oktatásban a főbb témakörök, melyeket érint műveiben.
Műveiben hangsúlyozta az oktatás fontosságát a társadalom számára. Szerinte az oktatás nem csupán információk közvetítése, hanem az egyének erkölcsi és szellemi nevelése is. Katolikus püspökként ellenzi, hogy az állam beleszóljon az egyházi iskolák működésébe. Az egyházi oktatásnak számára az volt a célja, hogy ne csak a tudást közvetítse, hanem a vallásos értékeket is átadja a diákoknak. Írásaiban szól azokról a pedagógiai módszerekről, amelyek szerinte a gyermekbarát, támogató nevelést biztosítják. Véleménye szerint a jó oktatásban az egyéni különbségek tiszteletben tartása és az egyes diákok igényeire való rugalmas reagálás kiemelt szerepet kap.
A malines-i katolikus gyűlésen elmondott beszédében is a nép neveléséről, az elemi oktatás fontosságáról szólt. Négy pontban foglalta össze azokat a területeket, amelyekkel feltétlenül foglalkozni szükséges: népoktatás szükségessége, leánynevelés, iparosok oktatása, oktatási verseny és szabadság. A népoktatásról szólva elmondja, hogy a népoktatásnak ingyenesnek és kötelező jellegűnek kell lennie.
A La Femme Studieuse Dupanloup egyik népszerű műve, amelyben az oktatás és a nők képzése körül kialakult társadalmi kérdéseket és elvárásokat vizsgálja. A műben Dupanloup azt tárgyalja, hogy mi a helyes szerepe és feladata a nőknek az oktatásban és a társadalomban. A “femme studieuse”, vagyis a tanuló nő, kifejezés arra utal, hogy a nőknek is lehet és kell, hogy legyen lehetőségük a tudás megszerzésére és a képzésre. Dupanloup azt hirdeti, hogy a nőknek is joguk van az oktatáshoz és a tanuláshoz, és hangsúlyozza az oktatás fontosságát az egyéni fejlődés és a társadalmi előrehaladás szempontjából.
IV. Keresztény házasság, keresztény család és a társadalom
Avertissement à la Jeunesse et aux Pères de Famille sur les attaques dirigées contre la Religion par quelques écrivains de nos jours (Paris, Douniol, 1868.)
L’athéisme et le péril social (Paris, Charles Douniol, 1866.)
La femme chrétienne et française. Dernière réponse a M. Duruy et a ses défenseurs (Paris, Charles Douniol, 1868.)
A Le Mariage Chrétien (A keresztény házasság) című munkája, a keresztény házasság intézményét és jelentőségét vizsgálja. Ebben a művében Dupanloup részletesen tárgyalja a házasság keresztény értelmezését és jelentőségét a vallási és társadalmi életben. Hangsúlyozza a házasság szentségét és az egyes házastársak közötti kölcsönös szeretet, tisztelet és hűség fontosságát.
Az Avertissement à la Jeunesse et aux Pères de Famille… című mű Dupanloup figyelmeztetése a családok, családfők számára vallás elleni támadásokkal kapcsolatban, amelyeket az ismert kortárs írók műveiben található gondolatok képviseltek. Ebben a művében Dupanloup az úgynevezett “újabb írók” vallásellenes nézeteiről és az általuk megfogalmazott támadásokról szól. Megpróbálja felhívni a figyelmet arra, hogy legyenek kritikusak az ilyen nézetekkel szemben, védelmezzék és erősítsék meg a vallásos hitüket. Dupanloup kiállt a vallás és az egyház védelmében és igyekezett megértetni az emberekkel a vallásos hit fontosságát és értékét.
V. Prédikációk, beszédek, elmélkedések
Unterhaltungen über die populäre Predigtweise (Freiburg im Breisgau, Herder, 1867. )
Nouvelles œuvres choisies de Mgr. Dupanloup, évêque d’Orléans (Paris, Plon et Cie, imprimeurs-éditeurs, 1873-1874.)
Sonntagsruhe und Sonntagsheiligung. Untersuchungen über die Mittel zu ihrer Wiederherstellung und Erhaltung, sowie über die Folgen ihrer Nichtbeachtung (Wiesbaden, Heinrich Killinger, 1874.)
A vasárnapi pihenés és a vasárnapnak megszentelése. Elmélkedések annak helyreállitása s fentartása, valamint meg nem tartásának káros következményei felett (Budapest, Sartori Károly bizománya, 1874)
Félix Dupanloup beszédei híresek voltak kiváló szónoki és érvelési képességeiről. Egyik leghíresebb beszéde az 1864-ben elmondott A szabadságról című beszéd, amelyben a szabadság és a felelősség kapcsolatáról értekezett, és hangsúlyozta, hogy a szabadság nem jelent szabadosságot a gonosz cselekedetek elkövetésére, hanem a jó választásának lehetőségét.
Beszédeinek és prédikációinak gyűjteményeit sokan forgatták, összegyűjtött műveit még ő maga kezdte el kiadni és sajtó alá rendezni. Prédikációi gyakran a szegények, a betegek és a szenvedők felé irányultak, és hangsúlyozta a keresztény szeretet és az irgalmasság fontosságát. Emellett gyakran beszélt a család fontosságáról, a házasságról és a szülői felelősségről. Egyik leghíresebb prédikációja az 1848-ban elmondott A szegények evangéliuma című prédikáció, amelyben a szegények és a gazdagok közötti különbségekről beszélt, és hangsúlyozta a keresztény szeretet és az irgalmasság fontosságát a szegények felé.
A vasárnapi pihenésről és a vasárnap megszenteléséről című kötete a vasárnap mint a heti pihenőnap és a keresztény istentisztelet napjának fontosságáról szól. A könyvben Dupanloup kiemeli, hogy a vasárnap megszentelése nem csupán egy vallási kötelezettség, hanem egy alapvető emberi igény, amely lehetővé teszi a testi és lelki pihenést, a családi és társadalmi kapcsolatok ápolását, valamint az Istennel való kapcsolat építését. Dupanloup szerint a vasárnap megszentelése nemcsak a hívők, hanem a társadalom számára is hasznos, mert hozzájárul a munka és a pihenés egészséges egyensúlyához, csökkenti a fáradtságot, valamint erősíti a családi és társadalmi kötelékeket. A könyvben Dupanloup kiemeli azt is, hogy a vasárnap megszentelése nem jelent teljes visszavonulást a világi tevékenységektől, hanem inkább a világi és a szakrális tevékenységek megfelelő egyensúlyát. Emellett hangsúlyozza, hogy a vasárnap megszentelése nemcsak a katolikusok, hanem minden keresztény felekezet számára fontos.
VI. Jézus Krisztus életéről szóló kötet
A mi Urunk Jézus Krisztus élete (Budapest, Szent István-Társulat, 1895.)
A Klimo Könyvtárban Dupanloup Histoire de Notre-Seigneur Jesus Christ című művének Ruschek Antal fordításában 1895-ben Budapesten megjelent kiadása található meg. A mű nem csupán történelmi és bibliai tényeket sorol fel, hanem mélyebb teológiai és szellemi értelmezést is nyújt Jézus életéről. Dupanloup stílusa elbeszélő és magyarázó, ami segíti az olvasók számára Jézus Krisztus személyének és tanításainak megértését. A mű jelentős hatást gyakorolt a korabeli katolikus teológiára és a keresztény irodalomra. Dupanloup képes volt a keresztény hit alapjait, Jézus Krisztus személyét és tanításait megismertetni és megértését segíteni a hívők számára. A könyv népszerűsége és széles körű olvasottsága azt mutatja, hogy Dupanloup műve elérte célját.
További bejegyzéseink
- Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban - Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei - A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve
Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a… Read More »A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve
Hivatkozások
[1] Életéről lásd bővebben: Sollier, Joseph: Felix-Antoine-Philibert Dupanloup. https://www.newadvent.org/cathen/05202a.htm [2024. 07. 23.];
Félix Dupanloup. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lix_Dupanloup [2024. 07. 23.]; Dupanloup. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/d-685A/dupanloup-7B73/ [2024. 07. 23.]
[2] Sollier, Joseph: Felix-Antoine-Philibert Dupanloup. https://www.newadvent.org/cathen/05202a.htm [2024. 07. 23.]
[3] Kovács Zsigmond: Előszó. In. Kovács Zsigmond (szerk.): A’ pápa’ világi fejedelmisége. IX. Pius pápa Ő Szentsége Romába szerencsés viszszamenetelének örvendetes emlékére. Pest, A’ jó és olcsó könyvkiadó társulat, 1850. (Korkérdések; 1. ) IV-V.
[4] Dupanloup, Félix: Dupanloup’ értekezése a’ pápa’ világi fejedelmiségéről. In. Kovács Zsigmond (szerk.): A’ pápa’ világi fejedelmisége. IX. Pius pápa Ő Szentsége Romába szerencsés viszszamenetelének örvendetes emlékére. Pest, A’ jó és olcsó könyvkiadó társulat, 1850. (Korkérdések; 1. ) 64.