250 évvel ezelőtt nyílt meg Klimo György pécsi püspök könyvtára a nyilvánosság számára. E jeles alkalom nyomán a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont megszervezte a „Klimo-250 emlékév” programsorozatot. A sorozat keretében számos program került bemutatásra, például a Régi könyvek titkai című kiállítás, a Klimo-emlékséta a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva, a 250 éves a Klimo Könyvtár. VI. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban elnevezésű konferencia és A Klimo Könyvtár kutatói. Kiállítás a 250 éves Klimo Könyvtárban című kiállítás. Írásomban a jubileumi konferencia és az azt követő kiállításmegnyitó eseményeit fogom bemutatni.
A Klimo Könyvtár történetének áttekintése
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szervezésében 2024. október 17-én rendezték meg a Klimo Könyvtár 250 éves megnyitásának emlékére tartott konferenciát. A konferencia a könyvtár történetéhez és gyűjteményéhez kapcsolódó kurrens kutatásokat mutatta be.
Klimo György pécsi püspök (1751–1777) 1774-ben tette nyilvánossá könyvtárát, amely elképzelése szerint egy Pécsett felállítandó egyetem könyvtára lett volna. Elgondolása nem valósult meg püspöksége alatt, de utódai tovább gyarapították a könyvtár állományát. Zichy Gyula pécsi püspök (1905–1926) 1923-ban a könyvtári gyűjteményt a Pozsonyból Pécsre költöző Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemnek örökös használatba adta. Napjainkban az állomány közel 35000 darab kötetből áll, ilyen módon ez a gyűjtemény mondható az egyetemi könyvtár legnagyobb különgyűjteményének.
A konferencia ismertetése
A konferencia helyszínét a Pécsi Egyházmegye Püspöki Magtár Látogatóközpontja biztosította. A nap folyamán három szekció (A Klimo Könyvtár története és gyűjteményei, 18–19. századi irodalom a Klimo Könyvtárban, Specialitások és kordokumentumok) tizenhárom előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
A konferenciát Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora és Felföldi László pécsi megyéspüspök nyitották meg. A rektor köszöntőbeszédében kiemelte a könyvtár generációkat összekapcsoló szerepét, amely intézmény őrzi a múlt értékeit és mellette a jelenkori tudományos kutatás csomópontjaként is működik. A megyéspüspök beszédében hangsúlyozta, hogy a könyvtár értékteremtő funkcióval is bír, nem csupán megőrzővel. A könyvtár része a jövőhöz vezető útnak, ahol a hagyományok és az innováció vegyülnek egymással.
Ezután Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója üdvözölte az előadókat és a közönséget. Beszédében a könyvtárnak az egyetemi életben betöltött szerepét ismertette. A főigazgató szerint a Klimo Könyvtár gyűjteménye egy élő, aktívan kutatott állomány, így lehetőséget ad a kutatók számára, hogy eredményeiket konferenciákon mutathassák be a nyilvánosságnak.
Az első szekció Csibi Norbert,a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Újkortörténeti Tanszék adjunktusa elnökletével zajlott A Klimo Könyvtár története és gyűjteményei címmel.
Az első előadásban Gőzsy Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára igazgatója Klimo György püspöki működését mutatta be. Meglátása szerint Klimo püspök tevékenysége abban volt sajátos, hogy a korának két meghatározó személyisége, XIV. Benedek pápa és Mária Terézia magyar királynő által lefektetett társadalomszervezési elveket a helyi viszonyokhoz igazította és ezek alapján valósította meg projektjét. Így megtörtént az egyházi és a világi érdekek sikeres összeegyeztetése is. Klimo a szemináriumi képzést tartotta a művelődés kulcsának, amely alapul szolgálhatott volna az általa újraalapítani kívánt pécsi egyetem működéséhez. A püspök személyesen vett részt a pécsi szeminárium életében: közreműködött a tanárok kiválasztásában és a hallgatóknak használatba adta könyvtárát.
A szekció második előadója Dóbék Ágnes, a HUN-REN Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa volt, aki Klimo György olasz kapcsolatait mutatta be. A gyűjtemény növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárultak Klimo bécsi, római, pisai, firenzei, milánói, velencei olasz levelezőpartnerei. Bécsi és római egyházi összeköttetéseinek köszönhetően Klimo további részleteket ismerhetett meg a Pécsi Egyházmegye történetéből. A kutatáson túl a könyvbeszerzések más fontos céljai között szerepelt még a pécsi szemináriumi papképzés tananyagának biztosítása, könyvunikumok vételezése és a főúri gyűjtemények megóvása.
Ezután Szabó Kristóf, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályának könyvtárosa következett, aki előadásában a Klimo Könyvtár hajdani éremgyűjteményének felépítését ismertette. Elemzését a püspöki éremtári katalógusok segítségével végezte el. A kb. 3000 darabos gyűjteménynek több mint a felét ókori római pénzek tették ki, emellett nagyszámban voltak megtalálhatók benne antik bronz és középkori magyar nemesfémpénzek. A numizmatikai kötetek nélkülözhetetlenek a gyűjtemény vizsgálatához, mert a numizmatikának szinte minden részterületét tartalmazzák, mint például az alkímia, a pénzverés és a bányászat.
Méreg Martin, a Történeti Gyűjtemények Osztályának másik munkatársa Mitterpacher Lajos könyveiről osztott meg részleteket. Mitterpacher Lajos a pesti egyetem mezőgazdasági tanszékének első tanára volt 1777 és 1814 között. Az oktatás során az agrártudomány nyugat-európai képviselőinek munkásságát ismertette meg hallgatóival. Mezőgazdasági témájú műveiben felhasználta korának természettudományos felfedezéseit. A mezőgazdaságról önálló tudományként gondolkodott. Jártasságát a kortárs hazai agrártudósok (pl. Nagyváthy János, Pankl Máté) is elismerték.
Ezt követően Dezső Krisztina, a Történeti Gyűjtemények Osztályának osztályvezetője beszélt Patkovics József pécsi városi tisztifőorvos könyvtárának balneológiai köteteiről. 1823-ban Patkovics József fürdőorvosi minőségében a harkányi gyógyvíz emberi testre ható előnyeit térképezte fel. A balneológiai témájú könyvek könyvtárának mintegy 7%-át ölelték fel. A művekben találhatók gyógyvízelemzések, vízkúra-leírások és fürdőismertetők is. A fürdőismertetők egyes fürdőhelyek történetét, topográfiáját, gyógyvizük összetételét és a gyógyászatban való alkalmazhatóságukat mutatják be részletekbe menően.
A szekciót Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója zárta. Előadásában a Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter művelődéspolitikai programja és az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának rendezése között fennálló történeti összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Klebelsberg már 1917-ben a Magyar Történelmi Társulat elnökeként kialakította a magyar történettudomány kutatástámogatásának tervét. A terv részét képezte az intézmények létrehozása, a történeti források rendszerezése és publikálása, illetve a történelem széleskörű megismertetése a nyilvánossággal. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként (1922–31) ezeket a feltételeket valósította meg a hazai közgyűjtemények működését irányító intézményhálózat, az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (OMGYE) létrehozásával. Az OMGYE a könyvtárak közgyűjteményi megszervezését is felügyelte, amely folyamatnak szerves része volt a pécsi Klimo Könyvtár egyetemi használatba helyezése.
A második, 18–19. századi irodalom a Klimo Könyvtárban című szekciót Gőzsy Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának igazgatója elnökségével tartották meg. Az első előadásban Majorossy Imre, a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa ismertette a Klimo Könyvtár egyetlen francia nyelvű iskoladrámáját. A művet Pierre-Joseph Arthuys francia jezsuita szerzetes írta, amely könyv József és testvéreinek bibliai történetét mutatja be. A jezsuita és piarista szerzetesrendek által működtetett egyházi iskolákban az iskoladrámák a diákok bibliai ismereteinek bővítését és erkölcsi nevelését segítették elő.
A következőkben Kis-Halas Judit, az ELTE BTK (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar) Néprajzi Intézet Folklore Tanszék adjunktusa a siklósi és máriagyűdi ferences szerzetesek életét ismertette. Vizsgálatát két, 18. század végén keletkezett prédikációgyűjtemény alapján végezte el. A prédikációk mentalitás-, kultúr-, vallás- és folklórtörténeti szempontból szolgálnak információval a szerzetesek mindennapjairól.
Tóth Orsolya, a PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék docense a Monumenta Hungarica című forrásgyűjtemény előszavának változatait vetette össze egymással. Az előszót Kazinczy Ferenc írta, aki a forrásgyűjteményt kiadó Rumy Károly György barátjaként forrásokkal és előfizetők felkeresésével számottevően járult hozzá a gyűjtemény elterjesztéséhez.
A szekció utolsó előadója Jankovits László, a PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék docense volt, aki a Vitkovics Mihály meséji és versei című művet tanulmányozta. 1808-ban Vitkovics Mihály költő, prózaíró Horvát Istvánnal és Szemere Pállal közösen hozták létre Kazinczy Ferenc „pesti triászát”, amely a nyelvújító mozgalmat indította el. Vitkovics barátja fiának, Kazinczy Emilnek írta könyvét.
A harmadik szekció (Specialitások és kordokumentumok) elnöke Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója volt, az első előadást Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársai tartották. Előadásukban a középkori kódexek kottatöredékeiről adtak áttekintést, ismertetve a kutatáshoz használt módszertant és a Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis című adatbázist.
Oláh Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet tudományos munkatársa a Klimo Könyvtár csillagászati térképműveit vizsgálta prezentációjában. A csillagképeket igazoltan először Ptolemaiosz ókori csillagász írta le. A nagy földrajzi felfedezések generálta technikai fellendülés következtében a 16. század elejétől számos csillagképet állítottak össze. Mivel nem volt egységes szabályzás, a csillagképek közé bármi bekerülhetett, például állatok, találmányok vagy uralkodók is. Az ókorban ismert csillagképek száma csaknem megháromszorozódott a 19. század közepére: 48-ról 112-re nőtt.
A konferenciát Nagy Imre, a PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professzor emeritusának előadása zárta. Előadásában Weöres Sándor költő irodalmi életművét mutatta be több szerzeménye (pécsi versek, Medúza című kötet, Holdbeli csónakos című színmű) elemzésén keresztül. Weöres Sándor barátságban állt Várkonyi Nándorral, aki egykor a Klimo Könyvtárban dolgozott.
A konferencia után a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Szepesy Ignác utca 3. szám alatt lévő Történeti Gyűjtemények Osztályán folytatódott a program. A Klimo Könyvtár kutatói. Kiállítás a 250 éves Klimo Könyvtárban című új időszaki kiállítás a Klimo Könyvtár kutatóinak pályafutását és az általuk tanulmányozott műveket mutatja be, amely kiállítás 2024. október 17-től 2025. március 31-ig tekinthető meg a látogatók számára.
A kiállítást Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója nyitotta meg a Klimo Könyvtár Hártyatermében. Beszédében röviden összefoglalta a könyvtár közgyűjteménnyé válásának folyamatát, majd megköszönte a Történeti Gyűjtemények Osztálya munkatársainak a Klimo Könyvtár gyűjteményeinek gondozásában és megismertetésében végzett tevékenységüket.
Ezt követően Eby Varghese Anna, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Partnerkapcsolati és Szolgáltatásmarketing Osztály könyvtári kommunikációs és közönségkapcsolati referense Fedeles Tamásnak, a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesének köszöntőbeszédét olvasta fel. A rektorhelyettes köszöntőjében a Klimo Könyvtár szabályzatát idézte, utána elismerően szólt a könyvtárról, amely az első nyilvánossá tett magyar könyvtárként 250 éve kitartóan szolgálja a tudományos kutatást. Ő maga három évtizede használja a Klimo Könyvtár állományát és örömmel emlékezik vissza a Móró Mária Anna könyvtárossal folytatott beszélgetéseire, amelyek során rengeteg ismeretet sajátított el. A rektorhelyettes kiemelte, hogy a kiállítás élhetővé és befogadhatóvá teszi a gyűjteményt a látogatóknak, mert abban az eltérő tudományterületeken dolgozó kutatók osztják meg a könyvtár műveiről szerzett ismereteiket és gondolataikat. A kiállítást a könyvtár mindennapi életéről készült fényképek teszik látványossá.
Wolosz Robert, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tanulmányi és diákjóléti dékánhelyettese a kiállításhoz kötődően az osztozkodás fontos emberi tulajdonságát hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a szlovák gyökerekkel rendelkező Klimo Györgyöt a hazai – pécsi közege által közvetített hatások formálták a magyar kulturális élet meghatározó személyiségévé.
A jubileumi konferencia végével az Egyetemi Könyvtár „Klimo 250-emlékév” ünnepi eseménysorozata lezárult.
Hivatkozások
A Klimo Könyvtár kutatói. A videót a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont készítette. https://www.youtube.com/watch?v=GAUP2B_wjMg [2024. 11. 12.]
Kovács-Csincsák Mercédesz: 250 éve a tudomány szolgálatában. UnivPécs. https://univpecs.com/kultura/250_eve_tudomany_szolgalataban [2024. 11. 12.]
Miseta Attila et al.: 250 éves a Klimo Könyvtár. VI. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban konferencia (absztraktfüzet). PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2024. https://digitalia.lib.pte.hu/hu/pub/250-eves-a-klimo-konyvtar-mlk-pecs-2024-5903 [2024. 11. 12.]
Schmelczer-Pohánka Éva: 250 éve történt a nyilvános Pécsi Püspöki Könyvtár alapítása. Pécsi Egyházmegyei Könyvtár honlapja. https://konyvtar.pecsiegyhazmegye.hu/blog/140-250-eve-tortent [2024. 11. 12.]
A bejegyzésben szereplő képeket Dezső Krisztina osztályvezető, könyvtáros-muzeológus és Csortos Szabolcs fotóriporter készítették.
További bejegyzéseink
- Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról
250 évvel ezelőtt nyílt meg Klimo György pécsi püspök könyvtára a nyilvánosság számára. E jeles alkalom nyomán a Pécsi Tudományegyetem… Read More »Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról - A Klimo Könyvtár kutatói
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont jubileumi kiállításának virtuális változata A Klimo Könyvtár alapításának 250. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás… Read More »A Klimo Könyvtár kutatói - A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban