A tavaszi hadjárat során az ország nagy részéről kiszorították a császári csapatokat. A fő hadszíntér Magyarország Kápolnától Győrig terjedő középső sávja volt. Baranya megyében továbbra is császári csapatok állomásoztak. Pécsről június elején kivonult a császári haderő a dél-baranyai népfelkelés leverésére.
1849. június 11-én Majthényi József kormánybiztos a császári haderő távollétét kihasználva pár napra visszafoglalta a megye északi részét és Pécset. Nyílt rendelet című röpiratában közölte Szemere Bertalan rendeletét, saját nevében pedig az önbíráskodás ellen próbált fellépni.
Majthényi népfelkelést hirdetett, de a hatalmas, szervezetlen tömeg ellátását nem tudták megoldani. Stokucha császári őrnagy közeledésének hírére a Pécs védelmére összegyűlt vidékiek jelentős része elhagyta a várost. Június 15-én Borotha cs. kir. őrnagy ágyúval lövette a várost, és legyőzte a pécsi népfelkelőket.
Június 17-én Stokucha őrnagy „Bewohner Fünfkirchens! [Pécs lakosai!]” kezdetű röpiratában a város küldöttségének kérésére amnesztiát hirdetett a felkelésben résztvevőknek és elengedte a hadisarcot. Június 18-án a császári haderő visszatért a városba.
Június 24-én Stokucha őrnagy Pécs Városa Lakósaihoz című röpiratában ígéretet tett arra, hogy az elmenekült felkelők büntetlenül visszatérhetnek 16 személy kivételével, akiket név szerint is felsorolt. Végül gyengéd fenyegetéssel hívta fel lakosság figyelmét a rend és közbéke fenntartására.
„12-a Junii […] A’ Nép tömegestől egész a’ Balukányig elejőkbe ment a’ Magyaroknak , alig tudtak mozogni az utzákon a’ sokaság miatt, ‘s egyre jöttek a’ Magyarok. Délután jött be Báró Majthény, ki Mocsoládi birtokos volt, mint Kormány Biztos paraszt kocsin, szűrben! […]
15-a Junii Regvel 1/4 nyolczra megkondultak a’ harangok, ‘s félrevert szomorú tompa hangjokkal hirdették: hogy jönnek a’ Császáriak. […] Én áltánról néztem a’ jövőket. Tizet ütött a’ torony óra, mikor a’ kő hídhoz értek, és onnét kezdettek ágyúzni […].
Egy töltött golyó, bomba e? granat e? mit tudom én? a’ város Templom melett esett le, ‘s elpattanván egy darabja az ablakon a’ Templomba sodródott, ott két padot és egy képet meg is rongált; Ekkor én is az altánrol be mentem, és a’ kertembe vonyodtam, később a’ Bibliotheca mellett lévő Kánonok ház mellett több elszaggatott golyó darabokat találtunk; ‘s ekkor vettem észre hogy bizony a’ veszedelemhez én is közel voltam.”
Részlet Kelemen József naplójából (idézi: Fényes 1973. 215-216.)
Források
Szemere Bertalan: Nyilt Rendelet. Mellynek erejével Majthényi Jó’sef Baranya Megyébe, s Pécs városba tejhatalmú Kormánybiztosul kineveztetik. Pécsett, nyom. a lyc Nyomdában, 1849. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.7.
Stokucha, Marcus: Bewohner Fünfkirchens! [Pécs], [Lyceum Nyomda.], 1849. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.6.
Stokucha, Marcus: Pécs Városa Lakósaihoz […] a Pécsi közönségnek eltávozott tagjai 14 nap alatt minden bántalom nélkül visszatérhetnek = An die Bewohner Fünfkirchens […] alle jenen so binnen 14 Tagen sich in ihre Heimat verfügen, eine Amnestie angedeihen zu lassen. Pécs, [Lyceum Nyomda], 1849. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.155.
Irodalom
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona (1998): Pécs – Baranya 1848–1849. Pécs, 1998.
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. In: Baranya. Emlékszám az 1848—49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999.
Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
A múzeumpedagógiai foglalkozás feladatainak tartalma
A foglalkozás főoldala
Forradalmi napok
A polgári átalakulás első lépései
A sajtószabadság jegyében
Forradalmak a Habsburg Birodalomban
A város megszállása
A forradalom anyagi vonatkozásai
A városi közrend fenntartása
Kísérlet a város visszafoglalására
Végjáték a távolban
További bejegyzéseink
- A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban - Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei
Pingback: A város megszállása – TGYOblog
Pingback: Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról? – TGYOblog