„Vasarely 2026 – Pécs” címmel hirdette meg Pécs város polgármestere, Péterffy Attila az idei esztendő kiemelt eseményét, mely a művész születésének 120. évfordulójához kapcsolódik. A kulturális évadban az évfordulóhoz kapcsolódó kiállítások, programok szerepelnek. Gyűjteményünk egy különleges orvosi plakátgyűjteménnyel csatlakozik az emlékévhez.
A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménybe Mózsik Gyula professzor ajándékaként kerültek be Victor Vasarely által a Pécsi Orvostudományi Egyetem számára átengedett alkotások, melyeket az egyetem plakátokon, illetve kiadványokon jelentetett meg.
1984-ben jelentős tudományos elismeréssel bírt a Pécsi Orvostudományi Egyetem számára, hogy augusztus 6. és 7. között Pécsett rendezték meg az „International Symposium on Experimental and New Therapic Approaches to Ulcer Disease” című tudományosülést. A konferenciát Mózsik Gyula és Sandor Szabo, a Harvard Egyetem munkatársa szervezték. A pécsi szimpózium kapcsolódott a Londonban megrendezett Farmakológiai Világkongresszushoz is, annak szatellit rendezvényeként. A tanácskozáson 22 ország 150 kutatója vett részt. Jávor Tibor professzor, az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója kiemelte, hogy a klinika nemzetközi elismertségét mutatja, hogy a rendezvény Pécsen valósult meg. Ez a nemzetközi jó hírnév a klinika szakembergárdájának is köszönhető volt: Mózsik Gyula docens mellett, aki a szimpózium társelnöke is volt, Tárnok Ferenc, Deák Gábor és Past Tibor kémikus révén részben kidolgozták a fekély megközelítésének új rendszerét, részben — elméletileg és állatkísérletekkel — a klinikai gyógyítás új szemléletét. Továbbá a Tisacid nevű új gyógyszert szabadalmaztatták, melynek ekkor már törzskönyvezési eljárása is folyamatban volt.[1]
A szimpózium lényegét Jávor Tibor professzor így foglalta össze: „A fekélybetegség népbetegség, a világstatisztikák szerint a lakosság 5–10 százaléka szenved benne. Sokáig reménytelennek látszott, hogy az időszakos meggyógyítás melletti betegeket végleg ki is gyógyítjuk belőle. A kiújulások miatt a fekélyek kétharmadát műteni kellett. Évtizede azonban megjelent a Histodin nevű gyógyszer, ami ezt az eddigi kétharmados műtétarányt 60 százalékban feleslegessé tette. De az összes beteget továbbra sem vagyunk képesek gyógyszerrel gyógyítani, az egyes gyógyszerek különböző alkatú emberekre gyakorolt különböző hatásai miatt. Úgy látszik, most vagyunk az áttörés pillanatában, amikor ismét több gyógyszer van, amivel még több betegre hatunk eredményesen.”[2]
A Victor Vasarely által készített képet az esemény plakátjain, illetve a programfüzeten is használták. A kép azt szimbolizálja, hogy a gyógyszeres kezeléssel csupán a fekélybetegség felszínét, nem pedig a lényegét tudják befolyásolni.
1990. július 10–12. között Pécsett rendezték meg az „IUPHAR Gastrointestinal Satellita Symposiumot”, amely az egy héttel korábban megrendezett amszterdami világkongresszust követte. A magyar kongresszus „A fekély kezelés határai” címet kapta. A rendezvényt a pécsi PAB Székházban tartották, 21 országból mintegy 100 orvos vett részt a programon. Sandor Szabo ismét társszervezőként munkálkodott a kongresszus sikeréért a pécsi klinika munkatársai mellett. A Dunántúli Naplóban megjelent tudósítás így szólt a tanácskozás fontosságáról: „A Farmakológiai (gyógyszertan) Kongresszus egyik legnagyobb szimpóziuma ez, amit Pécsett rendeztünk meg. […]Itt van minden fekélyelleni gyógyszerkészítmény eredeti, vagy társfeltalálója. Amiről most eszmecserét váltunk, azt a gyakorló orvos 5–10 év múlva fogja felhasználni. Szó van a betegség megelőzéséről, az állatokon mesterségesen előidézett fekélyek gyógyszeres kezeléséről, amelyből számos új ismeret származik, meglévő anyagok új hatásairól, és új gyógyszercsoportokról is.”[3]A programfüzet borítóján ismét Vasarely alkotása volt látható.
A következő tudományos tanácskozást 1995. október 12–14. között ismét a PAB Székházban tartották, a háromnapos kongresszuson 50 külföldi és hazai kutató ismertette eredményeit. A szervező ismét Mózsik Gyula volt, aki ekkor már a POTE I. sz. Belklinikájának igazgatójaként nyilatkozott a konferencia eredményeiről. „Korábban a gyomorfekélyek gyógyításakor a gyomor savtartalmát szabályozták. Az új felismerés szerint az emésztőszervrendszer nyálkahártya sejtjeinek védekező mechanizmusától függ a betegség kialakulása, a gyógyításnál e mechanizmust kell helyreállítani. A kutatók és klinikusok azt vitatják meg, ki milyen eredményre jutott annak vizsgálatában, hogyan jön létre a sejtek károsodása. […]Továbbá, hogyan lehet a nyálkahártya károsodási folyamatokba, illetve a sejtek védekező mechanizmusába biokémiai módszerekkel beavatkozni. Az előadásokból kiderül, hol tart az alapkutatás és hol a klinikai alkalmazás.”[4]
1998-ban ismét tudományos tanácskozás színhelye volt Pécs. A július 23–25. között megrendezett „3rd International Symposium on Experimental and New Therapic Approaches to Ulcer Disease” elnevezésű kongresszus helyszíne a pécsi akadémiai székház volt, ahol ismét 50 referátumot hallgattak meg az új kutatási eredményekről a világ minden tájáról érkező résztvevők. Mózsik Gyula szerint „a szervezés célja, hogy összegyűjtsük a világ azon szakembereinek egy csoportját, akik az adott kérdésben nemzetközileg elismertek, így lehetőséget adunk a pécsi fiatal kutatók munkájának szakmai megmérettetésére is. Az előző két szimpóziumnak – az ismeretek cseréjén túl – az is eredménye, hogy a klinika fiatal orvosai európai, amerikai és japán kutatóhelyeken dolgozhattak.”[5]
A Victor Vasarely által készített képet nemcsak a kongresszushoz kapcsolódó kiadványokon, hanem a Journal of Physiology Paris című folyóirat borítóján is használták, melyben 1999 és 2000 között a szimpózium eredményeit négy számon keresztül publikálták.
A Mózsik professzor által átadott anyagban még néhány külföldi kongresszus anyaga is megtalálható. A Bostonban 1985-ben tartott, „5th International Conference on Experimental Ulcer” konferenciát a Harvard Egyetem rendezte, szervezője ismét Sandor Szabo professzor volt. Az első szekció elnöki tisztét Mózsik Gyula és K. D. Rainsford professzor töltötték be. A tanácskozáson öt, korábban Nobel-díjat kapott tudós is előadást tartott.[6]
A bostoni kongresszus emblémája ismét egy, a rendezvény számára dedikált Victor Vasarely kép volt. A művész ezen képe a fekélybetegség keletkezésének megértését az ábra alsó részére helyezi, azt jelképezve, hogy a folyamatok megértéséhez sokkal mélyebbre kell menni.[7]
1989-ben Kanadában, Estérelben a „Hans Selye Symposia on Neroendocinology and Stress / Neurodendocrinology of Gastrointestinal Ulceration” címmel rendeztek összejövetelt. A rendezvény plakátja nem, de egy, a konferencián készült fénykép bekerült gyűjteményünkbe, melyen emblémaként ismét Vasarely egyik alkotása látható. A kép hátterében a Vasarely-kép felhasználásával készült plakátok díszítik a terem falát.
Szintén az Amerikai Egyesült Államokban, Long Beach-en rendezték meg 2000. február 24-27. között a „3rd International Simposium on Cell/Tissue and Injury Cytoprotection/Organoprotection” konferenciát. A rendezvényen a pécsi egyetemet Mózsik Gyula képviselte. A szimpózium plakátján ismét Vasarely egy alkotását helyezték el.
Az 1994-ben megrendezett budapesti „2nd International Congress of WHMA” azaz a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája számára szintén a művész tervezett plakátot. A szervezetben a Pécsi Orvostudományi Egyetemet több oktatója és professzora is képviselte.
A Vasarely-emlékévhez kapcsolódó minikiállítást a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Szepesy utca 3. alatti épületében
2026. április 9-től 2026. szeptember 15-ig ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők (hétfőtől szombatig 8–16 között).
Hivatkozások
[1] Mózsik Gyula: Záróra előtt. Egy gyógyító, oktató és kutató belgyógyász egyetemi tanár életútja. Pécs, 2008. 442–445.; Földessy Dénes: A POTE és a jövő egyik gyógyszere. Nemzetközi orvostanácskozás Pécsett. Dunántúli Napló, 1984. augusztus 7. 5.
[2] Földessy 1984. 5.
[3] Sz. J.: Nemzetközi orvosi szimpózium Pécsett. A fekélykezelés új határai. Dunántúli Napló, 1990. július 12. 5.
[4] S. Zs.: Gyomorfekély és sejtvédekezés. Kongresszus a fekélyek kezelésének új irányzatairól. Dunántúli Napló, 1995. október 10. 1., 5.
[5] Török É.: A fekélybetegséget kutatják. Dunántúli Napló, 1998. július 24. 5.
[6] Mózsik 2008. 450–452.
[7] Mózsik 2008. 452.
További bejegyzéseink
- Szülészeti, nőgyógyászati és műtéttani tankönyvek az orvostanhallgatók képzéséből
A bábaképzőtől a szülészeti klinikáig. Az Erzsébet Tudományegyetem Szülő- és Nőbeteg Klinikájának története című időszaki kiállításunk összeállítása közben nem kerülhettük… Read More »Szülészeti, nőgyógyászati és műtéttani tankönyvek az orvostanhallgatók képzéséből - Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása
A Klimo Könyvtár 1835-ben nyitott vendégkönyvében[1] 1872. július 22-ei dátummal két aláírás is szerepel. Az első Pauler Tivadar vallás- és… Read More »Egy bejegyzés a vendégkönyvben: Pauler Tivadar 1872-es pécsi útjának rekonstruálása - Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor
Reuter Camillo kifejezéspatológiai gyűjteményének érdekes darabjai A kifejezéspatológiai kutatások a pszichiátriai betegek által, a betegségük különböző stádiumaiban készített alkotásokat vizsgálják.… Read More »Színésznők, némafilmsztárok, art deco ékszerek és egy vidéki orvosprofesszor - A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)
Tanulmányok és a pályakezdés évei Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda… Read More »A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)