Skip to content

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus második napja (1938. május 27.)

A második nap ünnepségeit reggel 9 órakor a Hősök terén a katonák szentmiséje és közös áldozása nyitotta meg. A szentmisét a lyoni bíboros érsek celebrálta, míg a szentbeszédet Hász István tábori püspök mondta. A tábori püspök beszédében kiemelte, hogy „hajdan Szent István és Szent László királyaink a Seregek urának segítségét kérték nehéz harcaikban, a ma élő nemzedék az élet harcaiban erősítse meg magát az Úr Jézus szent testével.”[1] Az áldozók között volt József főherceg, Rátz honvédelmi miniszter és Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka is.[2]

Képeslap (Magántulajdon)
Áldozik a közlegénység (Emlékkönyv 1938. 157.)

Mialatt a Hősök terén folyt a katonák szentmiséje, a bazilikában Aranyszájú Szent János miséje folyt. A görög nyelvű szentmisét az keresztények újraegyesülésért ajánlották fel. A misét az athéni püspök, George Calavassy celebrálta, melyen részt vett Pacelli legátus, a magyar hercegprímás, valamint az összes görög szertartású főpap és dignitárius.[3]

Görög mise a bazilikában (Emlékkönyv 1938. 160.)

Ezen a napon több nemzetközi szakosztályi gyűlést is tartottak. A Nemzetközi Missziós Konferencián a westminsteri bíboros elnökölt, a téma az eucharisztikus tisztelet szerepe a katolikus egyház missziós tevékenységében. [4]

Az Ünnepi Csarnokban ifjúsági nagygyűlést tartottak. Téma az eucharisztika és az ifjúság volt. Itt Timkó Imre gimnáziumi tanuló mellett Tóth Sándor munkásifjú és Csík Ferenc olimpiai bajnok is felszólalt. Csík Ferenc beszédében kiemelte a sport nevelő szerepét, de az erkölcsös életet is nélkülözhetetlennek gondolja: „A mai férfi három viszonylatban keresi a tökéletességet. A testi kultúra, a hivatás és a nemzeti társadalom szolgálatának viszonylatában.

Elvitathatatlan, hogy a nem értelemben vett sport erős testet ad egész életre és az ifjúság számára nagyszerű nevelő eszköz. Elvitathatatlan az is, hogy a nagy teljesítmények, a kimagasló eredmények eléréséhez nem is annyira testi, mint inkább különös erkölcsi kellékek szükségesek. Tiszta élet, mértékletesség, az élvezetekről való teljes lemondás, józanság, szívós kitartás, áldozatkészség, a testi és szellemi energiák teljes összpontosítása elengedhetetlen feltétele minden nagy sporteredménynek.”[5]

A harmadik szakosztályi ülés az Actio Catholica szerepével foglalkozott az eucharisztikus kultusz terjesztésében, míg a negyedik ülés az Eucharisztia és a család címet viselte. Itt egy főispán, egy ciszterci plébános és egy katolikus családanya, N. Czike Gáborné, Lovich Ilona fejtette ki gondolatait a témában.  Utóbbi felteszi a kérdést, hogy „átakarod lényegiteni családodnak hideg és sivár, betegségtől, anyagiaktól, bűntől gúzsbakötött életet Krisztusnak gazdag, meleg életévé?”  Válasza a feltett kérdésre az, hogy „akkor előbb sajátmagadban kell lehetővé tenned a nagy átlényegülést, melyben a lélek fenntartás nélkül egybeolvad Krisztussal és végrehajtja küldetését tebenned az Úr.”[6]

A második nemzetközi gyűlésre szintén az Ünnepi Csarnokban került sor. Itt Imrédy Béla miniszterelnök adott elő, beszédében a család örök érvényűségét és fontos társadalmi szerepét fejtegette.  Imrédy után George Audolent bois-i püspök és August Hlond Lengyelország prímása szólalt fel. A háromperces előadások sorát Észtország, Finnország, a Fülöp-szigetek, Görögország, Havanna (Kuba), Hollandia, India, Írország, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Libanon-Szíria és Lettország küldötte folytatta.[7]

Imrédy miniszterelnök beszéde a második nemzetközi gyűlésen (Emlékkönyv 1938. 169)

A napot a Hősök terén tartott szentségimádás zárta, melyen 150 ezer férfi vett részt. Az eseményre tizenkét különvonat is érkezett a fővárosba, majd az éjféli mise után visszaindultak indulási helyükre. A téren a szentségimádás idejére eloltották a lámpákat, csak a főoltárt világították meg, a részt vevők fáklyákkal és gyertyákkal a kezükben vonultak fel. A Vajdahunyad várából fél 11-kor indult meg a papság menete. A menetben Glattfelder Gyula csanádi püspök vitte az oltáriszentséget. A szentségkitétel után Bangha Béla jezsuita páter magyarázta el a híveknek az éjszakai szentségimádás jelentőségét.  Majd Csávossy Elemér jezsuita atya vezetésével, a tömeg aktív részvételével egy háromfelvonásos misztériumjátékot adtak elő. A napot éjféli szentmise zárta, melyet Isidro Gomá y Tomás bíbornok, toledói érsek celebrált. A mise alatt 300 pap áldoztatta meg a résztvevő férfiakat 600 díszruhába öltözött ministráns segédlete mellett.[8]

A Hősök terén található főoltár esti kivilágításban (Képeslap – Magántulajdon)
Éjszakai szentáldozás (Emlékkönyv 1938. 184)
További bejegyzéseink


Felhasznált irodalom

Gergely Jenő: Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten / 1938. Budapest, Kossuth, 1988.

A XXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve. Budapest, Szent István Társulat, 1938.


[1] Emlékkönyv 1938. 156–157.
[2] Emlékkönyv 1938. 157.
[3] Emlékkönyv 1938. 158–160.; Gergely 1988. 133.
[4] Emlékkönyv 1938. 161.; Gergely 1988. 133.
[5] Emlékkönyv 1938. 163.
[6] Emlékkönyv 1938. 167–168.
[7] Emlékkönyv 1938. 169–175.; Gergely 1988. 134.
[8] Emlékkönyv 1938. 176–186.; Gergely 1988. 134–136.

A bejegyzést írta:

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *