Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját.
Az átmeneti budapesti évek után 1923-tól működött Pécsett az egyetem. Ekkor nyílott lehetőség arra, hogy az egyetem már kifelé, a város és a régió tudásra fogékony közönsége felé is nyisson. Ezen folyamat első állomása az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének megalapítása volt. De a tudományos szövetség mellett az egyetem több intézménye is működtetett tudományos előadássorozatokat: a Maurinum blokkelőadásai, a Keszthelyi Nyári Egyetem, a magántanárok Ad Astra előadássorozata, az egyetem Kisebbségi Intézetének kultúrnapjai, előadássorozatai, valamint a külföldről érkezett nyelvi lektorok nyelvtanfolyamai, országismereti tájékoztatói tartoznak ebbe a körbe. Természetesen nemcsak az egyetem, hanem a város és a szomszédos vármegyék által szervezett szabadegyetemeken (Pécs, Kaposvár, Baja, Mohács), felvilágosító előadásokon, különböző szervezetek által indított tanfolyamokon (Iparos Líceum, Anyák Iskolája, Szociáldemokrata Párt munkáselőadásai, stb.) is szép számmal találhatunk egyetemi professzorokat előadóként szerepelni.[1]
Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének megalapítása
1924. december 10-én Scipiades Elemér professzor javaslatára jött létre az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetsége. Scipiades professzor a szövetség megalakításának szükségességét azzal indokolta, hogy „a nemzeti fejlődést legerősebben ott tudták biztosítani, ahol a felső oktatásra helyezték a sulyt, ahol intelligens vezetőkkel, intelligens néprétegeket tudtak nevelni s a kiegyensulyozatlan kritika káros befolyásának elejét tudták venni. Azonban az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is. Intelligenciát kell nevelni. Ezért szükséges, hogy a tudományok terjesztésére bizottságok alakuljanak, hogy megalakítassék egy szövetség, amely a legszélesebb néprétegeket is bekapcsolná müködési körébe.”[2]
Ezen elképzelés szerint tervezte az egyetem megalapítani az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségét, mely alosztálya lett az egyetem baráti egyesületének. A szövetség célja népszerű előadások tartása, úgynevezett „kis akadémiák” létesítése, folyóirat indítása, tudományos munkák kiadása volt. A szövetség keretében szakosztályokat alakítottak: orvosi; természettudományi; jogi és társadalomtudományi; nyelv-, bölcsészeti és történeti szakosztályt, majd külön javaslatra elfogadják a közegészségügyi és pedagógiai szakosztály létesítését is. A szövetség tagja lehetett mindenki, aki egyetértett a szervezet céljaival, a szakosztályok tagjai pedig szakemberek és meghívottak lehettek. A tagok mérsékelt tagdíjat fizettek, amely őket az előadások látogatására jogosították.[3]
Az ünnepélyes alakuló ülést 1925. február 8-án tartották. Az eseményen országos főméltóságok, egyetemi oktatók, művészek, a magyar egyetemek és egyházak képviselői, valamint a város és vármegye elöljárói is részt vettek. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, Tóth Lajos államtitkár, Vermes Béla képviselő, Korb Flóris műegyetemi tanár, Lukinich József, Stráner Vilmos, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Jeszenszky Sándor, Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, Félix Antal táblaelnök, Nendtvich Andor polgármester, Fischer Béla vármegyei alispán. Az ünnepség előtt a vendégek Pekár Mihály vezetésével megtekintették az egyetemi épületeket, majd az egyetem aulájában tartott alakuló ülésen ünnepélyesen is kinyilvánították az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének megalakulását.[4] Elsőként a város polgármestere, Nendtvich Andor köszöntötte az egyesületet: „Pécs városa falai között otthonra talált egyetem kulturális munkájától várja szellemi élete felfrissítését és idővel szociális és egész közgazdasági életének megtermékenyítését, hogy újra az egész Dunántúl központja legyen mint Nagy Lajos alatt. Nagyszerű gondolat az egész Dunántúlt ebbe a tudományos szövetségben egyesíteni, hogy az egyetem ne csak a katedráról szóljon az ifjúsághoz, hanem megtalálja az utat a társadalom minden rétegéhez, népszerűsítse a tudományt, tegye mindenki számára könnyen hozzáférhetővé.”[5] A kultuszkormányzat nevében Tóth Lajos államtitkár tolmácsolta Klebelsberg Kunó miniszter üdvözlő szavait: „Magyarország csak úgy maradhat fenn, ha sikerül kulturális fölényét fenntartani. Ehhez azonban mindenkinek dolgoznia és produkálnia kell. Helyesen értelmezte a pécsi egyetem azt a teendőt, amikor kiszállt az Alma Mater falai közül, hogy ébresztgesse az egyes városokban a kultura szeretetét.”[6] Fischer Béla alispán a közegészségügy fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntő beszédében: ”A népen segítsenek Önök, közöttük fejtse ki a szövetség tudását, minden tehetségét. A szövetségnek elsősorban természettudományi és közegészségtani szakosztályát kérem a munkára!”[7]
Scipiades professzor Az egyetem fogalma és fejlődése címmel tartott előadást az alakuló ülésen, melynek szövegét a Dunántúl is közölte hasábjain. Előadásában hangsúlyozta, hogy hogy „az egyetemeknek mindenkor, s igy ma is, csupán egyetlen őseredetü hivatása volt, kutatni a tudományt olyan terjedelemben, mint a milyen területre alkalmas egyének állíthatók olyanokból, akiket a nép erre magából, műveltségének ősisége arányiban kitermelt, s hirdettetni a tudományt olyan terjedelemben, mint amilyen mértékben azt a nép, szellemi műveltségének magassága arányában parancsoló módon igényli.”[8]
A Dunántúl folyóirat 1925. február 10-ei számának első oldalán szól az esemény jelentőségéről, mely mutatja, hogy nemcsak az egyetem, hanem a város és Baranya vármegye számára is fontos esemény volt a szervezet megalakulása: „Barátai vannak az egyetemnek, s ezek a barátok minden nappal többen lesznek. Még egy-két esztendő s nem csak Pécs város és Baranya-vármegye közönsége fog büszkélkedni ezzel az intézménnyel, hanem az egész Dunántúl is. Az a csendes munka, amely az egyetem épületeinek falai között megindult nem csupán a tudomány, az emberi haladás örököseit neveli, hanem elméleti tudását, kutatásainak eredményét kiviszi az életbe, a társadalomba, a falvakba. A mi egyetemünk nem csupán a tudománynak él, nem kizárólag az elmélet kincseit skatulyázza el, hanem gyakorlati alkalmazással az emberiség javát, a nemzet egészséges fejlődését is szolgálja. A pécsi egyetemnek ma már európai hírű tudósai nem elégszenek meg a katedráról való tanítással, hanem saját kényelmük feláldozásával kiszállnak elhagyott, csendes falvakba is, hogy az emberek mindennapi életébe bepillantást nyerve keressék, kutassák az ember testi és lelki fejlődését szolgáló eszközöket és módokat.”[9]
Nemcsak Pécsen hozták létre a szövetséget, hanem a közeli kisvárosban, Mohácson is, itt 1925. november 11-én megalakult a tudományos szövetség helyi csoportja, melynek vezetője Margittai Lajos polgármester volt.[10]
Az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének szakosztályai
A tudományos szövetség Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának alakuló ülését már 1925. február 2-án, a tudományos szövetség ünnepélyes megalakulása előtt már megtartották. Vinkler János professzor nyitotta meg az első ülést az előkészítő bizottság nevében: „A tiszta élet gazdasági szellemi kulturát igényel és egy harmadik kulturát a szív kulturáját. Az egyetemnek az iránya az erkölcsi kultúra megteremtése, de nem az egyesnek, hanem általában az embernek akarja ezt az életet. Ilyen célt szolgáló intézménynek nem lehetnek ellenségei, csak barátai.”[11] Félix Antal megválasztott elnök szerint az osztály feladata a szaktudomány minél intenzívebb művelése, valamint a jog- és társadalomtudomány megismertetése és megkedveltetése a társadalom minden rétegével.
A Jog- és Társadalomtudományi Szakosztály első ülését 1925 márciusában tartotta, az első előadó Kérészy Zoltán volt, aki az országgyűlés kialakulásáról beszélt.[12] A Jog- és Társadalomtudományi Szakosztály nevéből adódóan változatos jogi témájú, valamint a főként politikai, akár a napi politikára reflektáló előadásokat tartott. Különösen háborús események idején nőtt meg egyes országok iránt az érdeklődés, például az abesszin vagy finn háború idején több politikai, történeti, kultúrtörténeti előadást tartottak az adott országhoz kapcsolódóan.
Az Orvostudományi Szakosztály előadásai elsősorban szakemberek: gyakorló orvosok, egészségügyi személyzet, orvostanhallgatók számára voltak nyitottak, a témák is erősen szakmai jellegűek, nem a szélesebb közönségnek szólóak voltak. Sok gyakorlati esetmegbeszélés, betegbemutató szerepelt az ülések napirendjén. A kifejezetten nagyközönségnek szánt előadásokra külön felhívták a figyelmet. Ilyen volt például az 1926. január-február hónapban tartott rákbetegséggel foglalkozó előadássorozat, melynek legtöbb előadására a szakmai közönséget várták. Azonban egy olyan előadást is meghirdettek, melyre a szélesebb érdeklődő közönséget is várták. Az előadássorozat megrendezését és nagyközönség számára is hozzáférhetővé tételét azzal okolták meg, hogy a betegség nagyon elterjedt, de a népesség nagy része későn jelentkezik panaszaival orvosánál. Az előadásokhoz kapcsolódóan a Dunántúl hasábjain ismertető cikksorozat jelent meg melynek kettős célja volt, egyrészt bemutatni az időbeni felismerés fontosságát, ráirányítani a figyelmet arra, hogy a rákbetegség gyógyítható, ha időben felfedezik, másrészt a gyakorló orvosi kar tudjon a korai felismerés fontosságáról.[13]
Az orvosi szakosztály ülésezett a legrendszeresebben, kéthetenként követték egymást az ülések. Később Tóth Lajos emléküléseket is rendeztek, melyeken egy arra felkért professzor vagy nagynevű külföldi előadó egy-egy nagyobb lélegzetű előadás megtartására kapott lehetőséget. A szakosztály betegbemutatásainak és előadásainak rövid kivonatát, a szakosztály üléseinek jegyzőkönyveit külön füzetekben[14], valamint az Orvosi Hetilap hasábjain is olvashatták az érdeklődők egészen 1944-ig.
Harmadikként 1925 februárjának végén a Természettudományi és Közegészségügyi Szakosztály is megalakult. A szövetség céljaként egyrészt a természettudományok szakszerű ápolását és előrevitelét fogalmazták meg, másrészt a tudományok vívmányainak közlését, közvetítését a társadalom különböző rétegei felé. Rhorer Lászlót választották a szövetség elnökévé, aki az első tudományos előadás megtartását is magára vállalta, Az elektromosság termelése közvetlenül szénből címmel. A szövetség alelnöke Ludwig Ferenc városi tiszti főorvos, üléselnöke Fenyvessy Béla, Gorka Sándor, Blasek Aladár bányaigazgató, a titkárok Zborovszky Ferenc (Pius), Szabó Pál Zoltán, Dér Zoltán lettek.[15] A természettudományi szakosztály keretein belül valósult meg az terv, hogy a közegészségügy is szerepeljen a tudományos szövetség programjában.
A természettudományi szakosztály előadásai a kifejezetten természettudományos témák (fizika, kémia, földrajz stb.) mellett közegészségügyi, felvilágosító előadások is szerepeltek. Nemcsak természettudományi, hanem művészettörténeti, zenetörténeti témák is helyet kaptak a programban. Különösen akkor válnak fontossá ezek a bölcsészeti jellegű programok, amikor 1940-ben a bölcsészettudományi kart elhelyezik Kolozsvárra, így Pécsett megszűnik a bölcsészkar, ezzel a bölcsész tudományos szakosztály működése is. A természettudományi szakosztály igyekezett bölcsészeti előadásokat is felvenni programjába ezután.
Utolsóként a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály alakult meg 1925. március 26-án. Az ülést Nagy József prorektor nyitotta meg, aki beszédében kifejtette, hogy „a tudomány nem zárkózhatik el a világtól, mert ahogy a fény is eljut a legkisebb zugba is, hogy a maga világosságával ragyogjon ott, ugy a tudománynak is ki kell menni a zárt falak közül, hogy a maga fényét ott szórja szét… A tudományos szövetség célja, hogy a tudományos érdeklődésű embereket önmagába egyesítse, társadalmi, hivatali keretektől menten.”[16] Szólt arról, hogy jó együttműködést kívánnak folytatni más közművelődési szervezetekkel is, nem akarják háttérbe szorítani a már meglévő egyesületeket, hanem együttműködni, intenzívebbé kívánják tenni a munkát. A szakosztály tisztikarát is megválasztották, az elnök Weszely Ödön, az üléselnökök Birkás Géza, Buzássy Ábel, a főtitkár: Kasztner Jenő, a titkár Sebestyén Béla és a jegyzők Asztalos Miklós, Murányi János lettek.[17]
Az első néhány évben igen rendszertelenül tartott a szakosztály előadásokat. A bölcsész előadások azonban igen népszerűek voltak, nagy tömeget vonzottak. Ezért a szakosztály az 1930-as évek elejétől igyekezett rendszeresebbé tenni rendezvényeit, az előadások változatos témájúak voltak, pécsi, hazai és külföldi előadók szerepeltek a meghívottak között. A bölcsész szakosztály hozta el az első külföldi előadót is Aldo Dami svájci publicista és irodalomtörténész személyében, aki 1930. október 25-én L’essence de la création littéraire a propros du centenaire du romantisme címmel tartott előadást. A bölcsészettudományi kar elköltözése után a szakosztály is befejezte munkáját, feladatainak egy részét, a bölcsész előadások tartását a természettudományi szakosztály vállalta fel.
Összegzés
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem oktatói közössége nemcsak az egyetemi polgároknak, hallgatóknak, hanem a tágabb környezet művelt közönsége részére is igyekezett színvonalas, közművelődési célt szolgáló előadásokat tartani. Ezt a célt elsősorban az 1925-ben életre hívott Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetsége kívánta szolgálni, melynek szakosztályai az adott tudományterület hazai és külföldi kiválóságait kérték fel az előadások megtartására. Az előadások nagyon népszerűek voltak, gyakran az egyetem aulájában kellett megrendezni azokat a nagyszámú érdeklődő miatt. Azoknak, akik lemaradtak, a helyi sajtó részletesen ismertette az elhangzott előadások kivonatát.
Az egyetemek közművelődési funkciója napjainkban is lényeges, hiszen a mai egyetem, így a Pécsi Tudományegyetem is, követi a jogelőd intézmény gyakorlatát, amikor a Nyitott Egyetem, vagy a karok által szervezett akadémiák, előadássorozatok a korábbi hagyományra építve a város érdeklődő közönsége számára is kínálnak tudományos programokat.
Sajtóforrások
Dunántúl 1924, 1925, 1926
Felhasznált irodalom
Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem 1923–-1950. (Kézirat) Pécs, 1983.
Az Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesület Orvosi Szakosztályának ülésjegyzőkönyvei az … évről. Pécs, 1925–1941.
További bejegyzéseink
- Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei - A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve
Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a… Read More »A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve - Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
Patkovics József, Pécs városának tisztifőorvosa még életében a város nyilvános könyvtáraként működő püspöki könyvtárának adományozta jelentős, főként orvosi műveket tartalmazó… Read More »Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
[1] Ravasz 1983. 122.
[2] Megalakul Pécsett a nagy közönség bevonásával az egyetemi tudományos szövetség. Dunántúl, 1924. december 11. 3.
[3] Megalakul Pécsett a nagy közönség bevonásával az egyetemi tudományos szövetség. Dunántúl, 1924. december 11. 3.
[4] Az Erzsébet egyetemi tudományos szövetség megalakulásának programja. Dunántúl, 1925. február 6. 2.; Az Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség megalakulása. Dunántúl, 1925. február 7. 6.
[5] Fáklya gyujtás az egyetemen. Az Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség megalakulása.Dunántúl, 1925. február 10. 2.
[6] Fáklya gyujtás az egyetemen. Az Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség megalakulása.Dunántúl, 1925. február 10. 2.
[7] Fáklya gyujtás az egyetemen. Az Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség megalakulása.Dunántúl, 1925. február 10. 3.
[8] Az egyetem fogalma és fejlődése. Scipiades Elemér dr. orvosprofesszor előadása a tudományos szövetség vasárnapi alakuló ülésén. II. Dunántúl, 1925. február 11. 2.
[9] Barátai vannak az egyetemnek… Dunántúl, 1925. február 10. 1.
[10] Megalakult Mohácson az Erzsébet egyetem tudományos szövetségének helyi csoportja. Dunántúl, 1925. november 12. 2.
[11] Megalakult az egyetem barátainak jog és társadalomtudományi szakosztálya. Dunántúl, 1925. február 4. 2.
[12] Kérészy Zoltán dr. egyetemi tanár előadása az országgyűlés két házáról. Dunántúl, 1925. március 27. 4.
[13] Védekezés a rákos betegségek ellen.Dunántúl, 1926. január 31. 4.
[14] Az Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesület Orvosi Szakosztályának ülésjegyzőkönyvei… 1925–1941.
[15] Az Erzsébet egyetemi természettudományi és egészségügyi társulat első népszerű előadása. Dunántúl, 1925. február 20. 2.
[16] Az egyetemi szövetség bölcsészet, nyelv és történelem tudománvi szakosztálya is megalakult. Dunántúl, 1925. március 27. 2.
[17] Az egyetemi szövetség bölcsészet, nyelv és történelem tudománvi szakosztálya is megalakult. Dunántúl, 1925. március 27. 2.