Öt évvel ezelőtt, 2017-ben megjelent egy bejegyzés „Kerényi Károlynak hálás, barátságos érzülettel – Thomas Mann dedikált kötetei Kerényi Károly könyvtárában” címmel. A Kerényi-könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztályán őrzött különleges példányai között van azonban jó néhány, amelyek nemcsak Thomas Mann, hanem magyar írók, költők és tudósok kézjegyeit is őrzik. Németh László, Szerb Antal, Ottlik Géza, Pilinszky János, Fenyő Miksa, Szondi Lipót, Szabó Magda, Devecseri Gábor és Radnóti Miklós egyaránt elküldték számára frissen megjelent műveiket, amelyeket dedikációjukkal is elláttak. Ezek a rövid bejegyzések alapján arról kaphatunk egy vázlatos képet, milyen viszony fűzte őket Kerényi Károlyhoz.
Kerényi Károly 1934 és 1940 között volt Pécsett a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanára. Tudományos felfogására jellemző, hogy abban – a szűkebb értelemben vett klasszikai-filológián túl – az ókori világ emlékeinek komplex, a történelmi, vallástörténeti, régészeti és textológiai szempontokat egyaránt érvényesítő megközelítése összegződött.[1] Tudományterületének ez a sokrétű felfogása tette lehetővé számára, hogy a szűkebben vett tudományos közegén túl más tudományágak képviselőivel, számos művésszel és íróval is szoros kapcsolatot ápoljon. Az írók közül Hermann Hesse, Thomas Mann, Németh László, Szerb Antal voltak levelezőtársai, a pszichológia területéről Carl Gustav Jung és Szondi Lipót is felhasználták kutatásainak eredményeit.[2]
Németh László
Németh László 1931 őszén ismerkedett meg Kerényi Károllyal a budapesti egyetem bölcsészkarán, ahol életre szóló barátságot kötöttek. Németh László érdeklődése ekkor fordult a klasszikus görög műveltség irányába, Kerényi pedig ekkor került szembe a hazai konzervatív akadémiai klasszika-filológiával. Németh László így vall erről a Válasz című folyóiratban 1935-ben megjelent, Kerényi Károlynak címzett nyílt levelében: „A görög irodalomban önmagamat fedeztem fel. Soha egy irodalomban, még a magyarban sem éreztem ennyi műnél s egy-egy művön át ilyen hevesen, hogy a bennem lévő lelki helyzet talált bennük pontos és mégis örök érvényű fogalmazásra. […] Az ismeretség veled épp azért jelentős számomra, mert remélem, hogy ezután ketten, többen helyesebben és hangosabban mondhatjuk ki, ami egy szájon át időszerűtlen álmodozásnak hat.”[3] Németh László különösen azt értékelte Kerényi munkásságában, hogy az ókori kultúra tolmácsolása során a jelen ember számára is egzisztenciális jelentőségű és érvényű kérdéseket tett fel.[4] Barátságukra jellemző, hogy Kerényi 1943-as svájci emigrációjáig hetente találkoztak. Kapcsolatuk későbbi levelezésük alapján is nyomon követhető.[5] Németh László Németországban megjelent műveihez előszót írt, népszerűsítette őket. Asconában két alkalommal is találkoztak személyesen a hatvanas években.[6]
A leveleken túl ennek a barátságnak a lenyomata az a három Németh László által dedikált kötet, amelyeket jelenleg a Történeti Gyűjtemények Osztályán őrzünk. Időben első az 1939-ben megjelent Szerdai fogadónap című kötet, amelyet a szerző a következő dedikációval látott el: „Kerényi Károlynak barátsággal. Németh László”. 1940-ben jelent meg Téli hadjárat címen egy válogatás Németh László cikkeiből és előadásaiból. A kötet címlapjára az alábbi sorokat írta a szerző: „Keresztlányom anyjának, apjának szeretettel. Németh László”. Valóban, a két családot a barátságon túl a keresztszülői kapcsolat is összefűzte.[7] Az 1942-ben Széchenyi címmel megjelent vázlat címlapjára, amely a későbbi dráma előzményének tekinthető, a következő dedikációt jegyezte be: „Kerényi Károlynak a régi, kipróbált barátsággal. Budapest, 1942. nov. 29. Laci”. A kettejük viszonyáról szóló irodalomtörténeti munkák máig vitatkoznak azon, hogy szellemi rokonságuk mennyire volt közeli, esetleg félreérthették egymást, és ebből a tévedésből született a szimpátia,[8] mindenesetre az ajánlások szövege elég közvetlennek tűnik. És különben sem kell mindenben egyetérteni.
Szerb Antal
Szerb Antal számára is inspiráló szellemi barát volt Kerényi Károly. A harmincas években a modern regényirodalom értelmezése terén közvetlenül is együttműködtek. Lackó Miklós megfogalmazása szerint „Kerényi főleg regényelméleti és műfajtörténeti kérdésekben, Szerb inkább az eleven világirodalom interpretálásában volt a másik kalauza.”[9] Szerb Antal az 1941-ben megjelent művét, A világirodalom történetét az alábbi sorokkal dedikálta: „Kerényi Károlynak szeretettel, köszönettel. 941. nov. Szerb Antal”. A szeretet a közöttük lévő baráti viszonyra utalhat, a köszönet pedig a könyv megírásában nyújtott szakmai segítségnek szólhat. Az első kötet első két fejezete a Görögök és A római irodalom. E fejezetek megírásához minden bizonnyal felhasználta Kerényi eredményeit is. Érdekes téma lehetne Kerényi hatását szövegszinten vizsgálni e két fejezetben – ha eddig még nem tették meg.
Egy korábbi dedikáció alapján úgy tűnik, hogy ebbe a szellemi barátságba tréfálkozás is belefért. Szerb Antal Budapesti kalauz marslakók számára című 1935-ben megjelent művét, amely ironikus útikalauzként vagy útikönyv-paródiaként fogható fel, a következő sorokkal dedikálta: „Kerényi Károlynak, kit marsbeli körökben egyre sűrűbben emlegetnek, Bp. 935. június 1. Tóni.” Vajon egy konkrét, általuk ismert csoportra vonatkozott a marsbeli körök kifejezés, vagy a Kerényi kutatási tárgyát képező ókori istenekre?
Ha már a tréfálkozásnál és az iróniánál tartunk, mindenképpen meg kell említenünk az Utas és holdvilágot. Közismert ugyanis, hogy Szerb Antal Kerényi Károlyról formázta Waldheim vallástörténész professzor figuráját, akinek a szájából többek között olyan mondatok hangzanak el, mint hogy: „Te persze nem képzeled, hogy vallástörténettel mennyire meg lehet hódítani a nőket. Eszik a kezemből a vallástörténetet”.[10] A különc professzor magára ismert a különc professzor karakterében, viszont nem értékelte Szerb Antal humorát, és megsértődött. Hónapok múlva Német László közvetítésével békültek ki.[11] A Kerényi-gyűjteményben van egy példány az Utas és holdvilág eredeti, 1937-es kiadásából, de abban Kerényi tulajdonosbélyegzőjén kívül sajnos semmilyen bejegyzés nem látható. Pedig ha volna dedikáció, ami igazi irodalomtörténeti szenzáció lehetne, ez lenne az. Vajon mit írt volna Szerb Antal ajánlásként Kerényinek abba a könyvbe, amelyről azért sejthette, hogy nem lesz nála könnyű fogadtatása? Lehet, hogy nem tudta vagy nem is akarta megírni? De az is lehet, hogy Kerényi nem is Szerb Antaltól kapta a példányt. Lehet, hogy el sem merte küldeni…
Szerb Antal másik híres regénye, A királyné nyaklánca 1943-ban jelent meg. A címlapon a következő bejegyzés olvasható: „Kerényiéknek kellemes utazást kívánva. 943. IV. 15. Szerb Antal”. Ez lehetett utolsó érintkezéseik egyike. Kerényi 1943-ban vendégprofesszori állást fogadott el Svájcban, Szerb Antal valószínűleg erre az utazásra utal. Kerényi a háború, majd a kommunista diktatúra miatt azonban már nem tért vissza Magyarországra. Szerb Antal 1945 januárjában a balfi munkatáborban halt meg.
Devecseri Gábor
Devecseri Gábor, klasszika-filológus, költőt tanítványi viszony fűzte Kerényi Károlyhoz, aki nagy szellemi hatást gyakorolt fejlődésére. Ez a tanítványi hang szólal meg A mulatságos tenger című 1936-os kötetének dedikációjában: „Kerényi Károlynak mély tisztelettel nov. 28. Devecseri Gábor.” A tíz évvel később, 1946 keletkezett bejegyzés a Nyugat kiadásában megjelent Margitszigeti elégia címlapján már egy baráti viszonyról árulkodik: „Kerényi Károlyéknak a régi szeretettel. D. Gabi 1946. III. 26.” Szakmai együttműködésükre jellemző, hogy Catullus összes költeményeinek 1938-as műfordításához Kerényi írta az előszót. Amikor 1941-ben a Magyar Csillag hasábjain Szentkuthy Miklós részéről méltatlan támadás érte Kerényit, Szerb Antallal közös cikkben álltak ki mellette. [12]
Radnóti Miklós
Radnóti Miklóshoz fűződő viszonyáról nem sok információt találtam, de feltételezhetően az antik költészeti mintákból merítő Radnótira is nagy hatással lehetett Kerényi munkássága. Meredek út című verseskötetének dedikációjában Kerényi hívének nevezi magát. („Kerényi Károlynak igaz tisztelettel, híve: Radnóti Miklós”)
A kötetből előkerült egy újságkivágat, amely Radnóti Hetedik eclogáját tartalmazza. A verset a Magyar Nemzet 1964. november 10-i számból vághatták ki, amely Radnóti halálának 20. évfordulójáról emlékezett meg. A kivágaton a vers felett a következő kéziratos szöveg olvasható: „Ezt meg azért, mert nincs szívem a többi papírokkal együtt tűzbe dobni. Biztosan megvan Nektek. De, ha véletlenül nincs, akkor nagyobb ajándék, mint egy gyémánt.” Hogy ki küldte kinek, nehéz kérdés, a lényeg, hogy megvan.
Fenyő Miksa
Fenyő Miksa, a Nyugat szerkesztője 1962-ben New York-i emigrációjából küldte a Svájcban élő Kerényinek a Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről című könyvét a következő bejegyzéssel: „Kerényi Károlynak nagyrabecsüléssel és szíves barátsággal. New York, 1962. szept. 28. Fenyő”
Ottlik Géza
Az Iskola a határon 1959-es első kiadásának első lapján Ottlik Géza 1966-ban kelt dedikációját olvashatjuk, amelyben egy 1947-es, azóta valószínűleg elfelejtett római találkozásra hivatkozik. „Kerényi Károlynak ajánlom (aki nyilván nem emlékszik rá, hogy 19 évvel ezelőtt Rómában találkoztunk, és sajnos azóta sem) őszinte és régi nagyrabecsüléssel: Ottlik Géza. Budán, 1966. március 29.” A találkozás keretéről annyit tudhatunk, hogy ebben az évben mindketten ösztöndíjasok voltak a Római Magyar Akadémián, amely a háború után 1947 januárjában nyílt meg újra, és lehetőséget biztosított fiatal tudósok és írók számára, hogy Rómában tölthessenek egy-két hónapot, ahol kutathattak, előadásokat tartottak.[13] Magáról a találkozásról nem sokat tudunk, de a 19 évvel későbbi dedikáció arra utal, hogy Ottlik számára fontos lehetett.
Szondi Lipót
Kerényi Svájcban együtt dolgozott Carl Gustav Junggal. A közös munka alapgondolata az volt, hogy az antik mitológia alakjai, történetei és a mélylélektan archetípusai megfeleltethetők egymásnak, egyiket a másik alapján jobban meg lehet érteni. Több közös publikációjuk is született. Szondi Lipótot még Magyarországról ismerte, később Szondi-féle ösztöndiagnosztikáról tartott előadásokat Zürichben a Jung Intézetben. Szondi elmélete az ösztönszükségletek kettős, pozitív és negatív töltéséről megfeleltethető volt annak a drámai feszültségnek és sokarcúságnak, amit Kerényi az antik mitológiában felismert.[14] A közös svájci emigrációs élethelyzeten túl innen ered a szakmai és a családi barátság, amelynek lenyomatát őrzi az az öt vaskos, német nyelvű kötet, amelyeket 1952 és 1967 között Szondi Lipót dedikált Kerényi Károly és felesége, Kerényi Magdolna számára. Általában barátsággal, szeretettel, egy alkalommal pedig kötelező olvasmányként ajánlotta műveit.
Kerényi Magdának dedikált kötetek
A kötetek egy részét nem Kerényi Károlynak, hanem feleségének, Kerényi Magdának dedikálták. Monika Mann, Thomas Mann lánya, 1982-ben küldte el édesapja 1940 és 1943 közötti naplójának kiadását. „Für Magda „bezugsvoll” und herzlichst. Monika M. Kilchberg 30. Aug. 82.” (Magdának [önökre is] vonatkozóan és szívélyesen.) Heiner Hesse, Hermann Hesse fia A pusztai farkas 1992-es magyar kiadását ajánlotta Kerényi Magdának. „Liebe Frau Kerényi, statt eines Osterhasen hier ein Puszta Wolf und herzliche Grüsse! Heiner Hesse” (Kedves Kerényi Asszony, húsvéti nyúl helyett itt egy Pusztai farkas, szívélyes üdvözlettel Heiner Hesse.) A családok közötti jó viszonyról árulkodik, hogy a gyermekek és a feleségek sok évvel az apák és férjek halála után is tartották a kapcsolatot.
Pilinszky János Trapéz és korlát című kötetének ajánlása egy közös élményt elevenít fel. „Kerényi Károlynénak cserébe a Piazza di Spagna lépcsőiért. Pilinszky János. Róma, 1947. február 19-én.” Ottlik Géza dedikációjához hasonlóan ez is 1947-es római emlékekre hivatkozik. Pilinszky János ebben az évben szintén a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ez tette lehetővé a találkozást.[15]
Az utolsó ajánlás, amely Szabó Magda A pillanat című 1990-ben megjelent könyvéből származik, szintén közös dolgokra utal, amelyet ők akkor érthettek: „Magdának szeretettel és még valamivel, amit csak a könyv elolvasása után fog megérteni. Magda”. A könyv cselekménye az Aeneas mitikus világában játszódik, és valószínű, hogy az ajánlás megfejtését a mítosz és a jelen világa közötti összejátszásban kell keresni.
Összegzés
A fent bemutatott dedikációkban közös, hogy a klasszika-filológus, vallástörténész kapja költőktől, íróktól, irodalomtörténészektől, pszichiáterektől. Ez a sokfajta kapcsolódási lehetőség Kerényi tágabban értelmezett klasszika-filológia felfogását tükrözi, amely az általa használt ókortudomány kifejezésben is megjelenik. Az antik irodalmi és mitológiai anyagot vallástörténeti szempontból értelmezte, és ezzel ösztönzően hatott az irodalmi és tudományos életre is. A dedikált kötetek az irodalomtörténeti igénnyel feldolgozott levelezés mellett Kerényi kapcsolati hálójának egy szeletét reprezentálják. Tudományos életműve nem önmagában állt, hanem termékenyen hatott környezetének szellemi életére Magyarországon és külföldön egyaránt.
Képjegyzék:
1. kép. Németh László dedikációi. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
2. kép. Németh László dedikációja keresztapaként. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
3. kép. Szerb Antal dedikációja Kerényi Károlynak A világirodalom története címlapján. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
4. kép. Szerb Antal tréfás ajánlása a marslakók számára készült Budapesti kalauz első oldalán. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
5. kép. Szerb Antal utolsó dedikációja Kerényi Károlynak. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
6. kép. Szerb Antal és Kerényi Károly. Olaszország, 1935. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum [2022.04.22.]
7. kép. Devecseri Gábor tisztelettel írt dedikációja. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
8. kép. Devecseri Gábor szeretettel írt dedikációja. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
9. kép. Radnóti Miklós dedikációja. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
10. kép. Újságkivágat a Hetedik eclogával és a hozzá fűzött kéziratos bejegyzéssel. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
11. kép. Fenyő Miksa dedikációja. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
12. kép. Ottlik Géza dedikációja egy elfelejtett találkozásról. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
13. kép. Szondi Lipót dedikációi. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
14. kép. Monika Mann bejegyzése édesapja naplójának kiadott változatán. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
15. kép. Heiner Hesse ajánlása a Pusztai farkas magyar nyelvű kiadásában. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
16. kép. Pilinszky János dedikációja Kerényi Magdának. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
17. kép. Szabó Magda dedikációja Kerényi Magdának. Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
Felhasznált irodalom:
Bircsák Anikó: Életmű határhelyzetben. In: Diszciplínák határain innen és túl. Szerk. Balogh Margit. Budapest, 2007. [2017.01.16.]
Havasréti József: Kerényi Károly és a pécsi egyetem (1934–40). Jelenkor, 1997/9. 901–905. [2017.01.16.]
Lackó Miklós: Sziget és külvilág. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet. Antik Tanulmányok 25. 1978/1. 13–43. [2017.01.16.]
Monostory Imre: „A tudós is teremthet életérzést és új emberséget.” Kerényi Károly fogadtatástörténete Magyarországon (1935-1996). Jelenkor, 1997/9. 887–900. [2017.01.16.]
Sárközy Péter: Az MTA Római Magyar Történeti Intézete és utóda, a kilencven évvel ezelőtt alapított Római Magyar Akadémia. Magyar Tudomány 179. 2018/5. 729–737. [2022.05.18.]
Szerb Antal: Utas és holdvilág. Budapest, 1937. [2017.01.16.]
További bejegyzéseink
- Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei - A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve
Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a… Read More »A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve - Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
Patkovics József, Pécs városának tisztifőorvosa még életében a város nyilvános könyvtáraként működő püspöki könyvtárának adományozta jelentős, főként orvosi műveket tartalmazó… Read More »Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
[1] Havasréti 1997. 901–905.
[2] Bircsák 2007. 80–83; Lackó 1999. 145–206.
[3] Válasz, 1935. 1. sz. 12–15. Idézi. Monostory 1997. 887–888.
[4] Monostory 1997. 887–888.
[5] Németh László élete levelekben. 1914-1948. Szerk. és sajtó alá rendezte Németh Ágnes. Bp. 1993.; Németh László: Levelek Magdához. Tatabánya 1988.
[6] Monostory 1997. 897.
[7] Monostory 1997. 897.
[8] Vesd össze: Monostory 1997. 897.
[9] Lackó 1978. 21.
[10] Szerb 1937.
[11] Lackó 1978. 22.
[12] Monostori 1997. 891.
[13] Sárközy 2018. 732–733.
[14] Bircsák 2007. 80–83.
[15] Sárközy 2018. 732–733.