Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a Klimo Könyvtár numizmatikai köteteiből címet viselte. Ezen írásom mondhatni a referátumom kivonata, néhol azonban a két eltérő ismeretközlési csatorna sajátosságaiból adódóan bővebben kifejtem a téma bemutatását. Blogbejegyzésemben az érdeklődők egy rövid betekintést kaphatnak a numizmatika világába, majd Klimo György pécsi püspök (1751-1777) könyvgyűjteményébe, azon belül is leginkább annak éremtani köteteibe.
A numizmatika, mint tudományterület
A numizmatika, vagy más néven éremtan, pénztörténet, vagy éppen érmészet, a történettudomány egyik segédtudományának van besorolva, amely eredendően a régi pénzek gyűjtésével és tanulmányozásával, valamint rendszerezésével foglalkozott, mára azonban kiterjed a különböző pénztörténeti korszakok elemzésére és bemutatására, továbbá különböző pénzformák és pénzhelyettesítők gyűjtésére és azok vizsgálatára is. Ha a numizmatika fogalmát meg szeretnénk adni, valahogy így lehetne: az éremtan vizsgálódási körének homlokterében a (pénz)érme áll, mely olyan fémdarab, amely az állam által – vagy annak nevében – került kibocsátásra, az érmék előállítása meghatározott feltételek szerint és az előírt formában történik; a kibocsátó, vagyis az állam pedig kezességet vállal az értékéért, ezáltal törvényes fizetőeszköznek minősült, vagy minősül.[1] Az előbbi definiálás a numizmatika szűkebben vett megközelítése, amely szerint lényegében az érmek történetével és leírásával foglalkozik a tudományterület.[2] A numizmatika tágabban vett értelmezése során a vizsgálódás tárgykörébe belevesszük a „pénzérmeszerű vereteket”, amelyek megjelenésükben és funkciójukban kisebb-nagyobb mértékben megegyeznek a pénzérmékkel, azonban valamilyen szempontból mégis eltérnek azoktól. Ilyen különbözőség lehet például, hogy nem állami veretek, nem szolgáltak fizetőeszközként, és/vagy formájukban, megjelenésükben, anyagukban elütőek az érmékre általánosan jellemző paraméterektől.[3] Az ilyen „pénzérmeszerű vereteket” a numizmatika exonúmiai (emlékérem, plakett, zseton, bárca, névjegyérme), notafíliai (pénzjegyek, bankjegyek, államjegyek) vagy szkripofíliai (részvények, kötvények) részterületébe soroljuk. A Klimo Könyvtár éremtani könyveinek vizsgálata során a numizmatika tágabban vett értelmezését vettem alapul, ezért a numizmatika különböző határmezsgyéjét érintő részterületekkel foglalkozó köteteket is belevettem a kutatásomba, például kegyérmékkel, érmekkel, medálokkal vagy papírpénzekkel foglalkozó műveket is.
Klimo György pécsi püspök és könyvtára
Klimo György munkássága és párját ritkító könyvtára méltán híres és ismert országos szinten is. Az 1750-es évektől nagyfokú könyvgyűjtésbe kezdett, megközelítőleg két és fél évtized áldozatos gyűjtése során az elődeitől megörökölt mintegy 3000 darab kötetre tehető püspöki könyvtárat nagyjából 5000 kötettel gyarapította.[4] Kiemelendő, hogy Klimo püspök 1774-ben püspöki bibliotékáját a köz szolgálatába bocsátotta,[5] ezáltal Magyarország első nagy nyilvános könyvtára lett.[6] A könyvtárra a püspök iránti tisztelet jeleként továbbra is Klimo Könyvtárként hivatkozunk.
Klimo György pécsi püspökként támogatta a kultúrát, felújíttatta és fejlesztette egyházmegyéjének épületeit, nagy gondot fordított a papi szemináriumi képzésre, könyvgyűjteményét gyarapította, könyvtára számára pedig nyomdát és kötészetet alapított, valamint a már említett dolog: könyvtárát nyilvánossá tette a köz számára. 1769-ben egyetemalapítási kérelemmel fordult Mária Terézához. Tervezetében a minden tudományterületet tartalmazó a püspöki könyvtárnak is nagy szerepet szánt.[7]
Klimo püspök gyűjtői tevékenysége egy másik területre is kiterjedt, mégpedig az érmékre. Ez egyrészt beleillett egyetemalapítási terveibe is,[8] továbbá kora szokásához is igazodott, mely szerint a kimagasló egyházi és világi főméltóságok tekintélyük, kultúra támogatási szándékuk és nem utolsó sorban vagyonuk reprezentálására használták fel numizmatikai gyűjteményüket. Klimo püspök numizmatikai gyűjteménye lenyűgöző volt a maga korában, az egész gyűjtemény mintegy 3000 darab érmére tehető,[9] azonban sajnos a 19. század legelején kifosztották az érmegyűjteményt. Az éremlopásról kevés pontos információval rendelkezünk. Látszólag nem történt erőszakos behatolás sem a könyvtár épületébe, sem az éremszekrényen nem véltek felfedezni semmi külsérelmi nyomot. A lopás feltehetően valamikor 1803. augusztus 8. és 1804. január 24. között történt, a gyanú a Koller József nagyprépost francia inasára terelődött, azonban ezt nem sikerült bizonyítani.[10]
Az egykori éremkollekcióhoz szükségszerűen elengedhetetlen volt numizmatikai témájú kötetek beszerzése, melyek a mai napig „néma tanúkként” nyugszanak a Klimo Könyvtár termeinek könyvszekrénypolcain, sejtetve az egykori nagyszerű éremgyűjtemény voltát.
A numizmatikai gyűjtemény korábbi kutatásai
Egészen röviden összegezve, a numizmatikai anyag korábbi kutatásai főként az éremgyűjtemény(ek) általános ismertetésére, valamint az elhíresült bő két évszázaddal ezelőtti éremlopásra fókuszált. Éremgyűjteményeket írtam, mivel a 19. század eleji éremlopás után egy második gyűjtemény felállításába kezdtek.[11] Klimo György 18. századi éremanyagának történetét – valamint a 19. századi gyűjtemény alakulását is – Schmelczer-Pohánka Éva írta meg,[12] továbbá az éremlopás eseményeit is.[13] Raýman János több száz más numizmatikai témájú írása mellett néhány cikket Klimo György éremgyűjteményéről is megjelentetett. Ezek közül némely írása az általam választott témával is foglalkozott, tehát a Klimo-féle numizmatikai gyűjtemény régi könyves anyagával. Cikkeiben az éremtani kötetek közül főleg az érdekesebb, kiemelkedőbb darabokról emlékezett meg.[14]
A Klimo Könyvtár numizmatikai régi könyves gyűjteményének jellemzése
Szeretném megjegyezni, hogy jelen írásomban a Klimo Könyvtár szűkebb értelmezése alapján az Arany-, a Szepesy- valamint a Hártyaterem numizmatikai köteteit vettem vizsgálódásom alá, tehát a Kanonoki Gyűjtemény éremtani műveit nem tartalmazza. Folytatva a kutatást, a későbbiekben ezt a gyűjteményi részt is szeretném feltérképezni.
A numizmatikai vonatkozású – elvégre a kötetek egy részének nem teljes mértékben éremtani a tárgyköre – régi könyves gyűjtemény 125 műre tehető. [15]
Ahogy a fentebbi adatsorból is látható, a 16. század derekától kezdve egészen a 19. század közepéig találhatóak művek a gyűjteményben. A legrégebbi könyv 1553-ból származik,[16] a legfiatalabb pedig 1846-ból. Kiadás ideje szerint a könyvek megoszlása az alábbi: 16. század: 4 db, 17. század: 10 db, 18. század első fele: 50 db, 18. század második fele: 40 db, 1800-1850 között: 21 db. Az adatok híven tükrözik, hogy a könyvek beszerzése elsősorban a 18. századra tehető, valamint a kiadási időből is következtethetünk, hogy a kötetek döntő többségét Klimo György püspök szerezhette be. Ezt a feltételezést támasztja alá, ha megvizsgáljuk a művekben szereplő ex libriseket:[17] 70 db exl. Georgii Klimo található bennük,[18] tehát Klimo püspök szerezte be. A 70 db Klimo-szerzemény a kollekció 56%-a, igazán kimagasló érték, amely jól reprezentálja a püspöknek a gyűjtemény gyarapodásában játszott szerepét.
A kötetek kiadási hely tekintetében illeszkednek a Klimo bibliotékára jellemző nyomdai megoszlásra. A művek döntő többsége (52%) német nyelvterületeken készült (Bécs, Nürnberg és Lipcse emelkedik ki közülük), majd következik Itália 22%-kal (a kötetek 2/3-át Velencében adták ki), végül a harmadik legtöbb (13%) kiadás a Magyar Királyság nyomdáiból került a gyűjteménybe. A magyarországi nyomdák az alábbiak: Buda, Pest, Nagyszombat, Kassa és Kőszeg városa.
A négy darab németalföldi kötetet kissé kevésnek találom, a Klimo Könyvtárban általában több mű található ebből a régióból. További érdekességként emelném ki, hogy a Francia Királyságban készült kiadások 85%-a párizsi kiadvány, a cseh királysági nyomtatványok (3 darab) mindegyike német nyelven jelent meg, valamint található két kuriózum kiadási hely tekintetében a klimós éremtani könyvek között: egy kötet a Portugál Királyságban (Evora városa), egy pedig Nagy-Britannia Királyságában (London) készült.
A művek nyelvük terén szintén beleillenek a Klimo Könyvtár anyagára jellemző általános arányokba, tehát többségük latin nyelvű, majd arányaiban még kimagasló számban következik a sorban a német nyelv, emellett jelentősebb arányú a magyar, francia, valamint olasz nyelvű könyvek száma. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a gyűjtemény magyar nyelvű numizmatikai könyveinek aránya kisebb, mint az várható lenne általánosságban. Ezt véleményem szerint a tudományterület specialitása indokolhatja, hazánkban ugyanis az éremtan tudományos szinten művelőinek száma alacsonyabb lehetett az érintett időszakban, mint a tőlünk nyugatabbra lévő államokban. Valamint a 19. század közepéig született kimagasló magyar numizmatikai művek egy jelentős része latin vagy német nyelven íródott, lásd Schönwisner István Catalogus numorum Hungariae ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchényiani könyvét, vagy például Michael Gottlieb Agnethler, magyarosan Agnethler Mihály Gottlieb Numophylacium Schulzianumírását.
Könyvválogatás az éremtani kötetekből
Rátérve magára a válogatás részre, 10 darab művet mutatnék be a könyvgyűjteményből. A kiválasztás során az érdekességek és különlegességek mellett olyan műveket igyekeztem beválogatni az ismertetni kívánt könyvek közé, amelyek érintik a korábban felvázolt numizmatikai részterület-csoportosítást.
Sebastiano Errizo: Discorso di — sopra le medaglie de gli Antichi. Con la dichiratione di molti riuersi. Nuouamente mandato in luce. Praef. Girolamo Ruscelli.
Sebastiano Erizzo (1525-1585) 16. századi itáliai államférfi,[19] humanista és numizmata volt. Az első olyan numizmatikusok közé tehető, akik olasz nyelven publikáltak. Fentebb olvasható szintén olasz nyelvű művét 1559-ben Venetia-ban adták ki, vagyis a mai Velencében. Erizzo ezen műve több kiadást is megélt, az 1559-es az első kiadás. Két ex libris is található a kötetben: exl. Nob. Antonii Cothman és exl. Georgii Klimo, vagyis Klimo püspök a Cothman gyűjteményből szerezte meg kollekciója e példányát.
Érdekességét az adja, hogy 465 éves korával ez a mű a Klimo Könyvtár legkorábbi numizmatikai könyve – legalábbis azon művek között, amelyek tárgyköre teljes mértékben éremtani. Ahogy a kötet címéből is kiolvasható az ősök érméi feletti értekezés a mű témája, ezáltal egy pénztörténeti korszakból – mégpedig az ókorból – mutat be érméket, a képeken is látható éremábrázolásokkal és éremleírásokkal együtt. Fontos megjegyezni, hogy a címben feltüntetett medaglie alatt érmét értsünk, ne pedig medált.
Louis Jobert: Einleitung zur Medaillen- oder Münz-Wissenschaft, zum Unterricht für diejenige, welche zu einer gründlichen Erkenntniss so wohl der antiquen als modernen Münzen gelangen wollen. Nach der letzter Pariser Ed. aus dem Franz. ins Teutsche übersetzet.
Louis Jobert (1637-1719) jezsuita prédikátor, oktató, numizmata, drámaíró volt, élete jelentős részét Párizsban élte le. A címből kiolvasva megtudhatjuk, hogy Jobert francia nyelvű művét ültették át német nyelvre, a legutóbbi párizsi kiadás alapján. A könyvet 1738-ban Nürnbergben adták ki, benne a püspök alábbi ex librise található: exl. Georgii Klimo 1754. A mű címe tökéletesen összefoglalja témáját, kezdő éremgyűjtők számára kíván alapvető ismereteket átadni „a modern és az ősi érmékről egyaránt”, mint például az ábrázolt alakok beazonosításához és az érmék korának meghatározásához szükséges alapvető praktikákat és tudást.
Michael Gottlieb Agnethler: Numophylacium Schulzianum. Digessit, descripsit et perpetuis insigniorum rei numariae scriptorum commentariis illustratum edidit — . Pars. I. Selectiores clarorum virorum ad B. Schulzium epistolae. (Praef.: Martinus Schmeizel. Ill. sc. Gottfried August Gründler).
Michael Gottlieb Agnethler (1719-1752), magyarosan Agnethler Mihály Gottlieb, erdélyi szász családba született, a hallei egyetemen tanult. Tanulmányai során széleskörű tudást szerzett: hittudós, a bölcselet tudora, majd orvosdoktor lett, később a helmstädti egyetem tanára. Egyetemi évei során a régiség- és éremtanban is elmélyült, főleg botanikai és numizmatikai témájú írásai jelentek meg.[20]
A kötet kiadási helye Lipsiae – Halae (a mai Lipcse és Halle), kiadási ideje pedig 1746, exl. Antonii Cothman, valamint exl. Georgii Klimo 1754. beragasztással rendelkező darab. A latin nyelven íródott könyv a numizmatika területén Agnethler kimagasló műve. Benne az alkotó Johann Heinrich Schulze (1687-1744) német polihisztor éremgyűjteményének leírását és jegyzetekkel való ellátását végezte el, így gyakorlatilag Schulze antik éremanyagának katalógusaként szolgál. Érdemesnek véltem a kötet címének kezdő szavát kiemelni, mivel „az éremgyűjteményeket a 18. században gyakran ’numophylacium’-nak nevezték”,[21] ezáltal meg is kaptuk a mű által érintett numizmatikai részterületet: éremgyűjtemény, éremtár leírás.[22] További érdekesség, hogy Schulze éremanyaga manapság a Halle-Wittenberg-i Martin Luther Tudományegyetem Régészeti Múzeumának Éremgyűjteményében található, ez adja az egyetem gyűjteményének törzsanyagát, nagyjából 50%-át.[23]
Series Num[morum] Rom[anorum]
A következő mű a Klimo éremgyűjtemény római pénzeinek katalógusa. A könyv több érdekességgel is rendelkezik. Ezek közül az egyik, hogy kézzel íródott a félbőr kötésű, vaskos alkotás, szerzője ismeretlen, feltehetően a 18. század második felétől kezdve vezették fel belé a gyűjtemény darabjait. Gerincén Series Num(morum) Rom(anorum) felirat, első oldalán pedig Catalogus Rei Nummaria beírás látható. További kuriózuma, hogy a könyvtár kötetei közé lett besorolva,[24] jelenleg is a Hártyaterem egyik könyvszekrénypolcán található meg.
A katalógus[25] először római uralkodók arany (850 db), illetve ezüst (650 db) pénzeit sorolja fel. Uralkodónként többnyire 1-1 arany-, illetve ezüstérme található a listában, de néhol több is szerepel. Ezt követően a római köztársaság idejéből származó, mintegy 70 db ezüst- és bronzérme következik. Összességében kevés híján 1600 érme lett bejegyezve a könyvbe, melyek többsége a szakszerű és részletes adatoknak köszönhetően manapság is jól beazonosítható.[26] Néhány tucat érme mellett a ritkasági fokot is feltüntették, „feltehetőleg irodalmi adatok alapján”, R, RR, illetve RRR fokozatokkal. Amelyet a gyűjtők manapság is használnak, ha ritkasági fokot akarnak feltüntetni.[27]
Valentin Jameray-Duval: Monnoies en or, qui composent une des differentes parties du Cabinet de S. M. l’ Empereur, depuis les plus grandes pieces jusqu’aux plus petites. – Supplement 1769. valamint Catalogue des monnoies en argent, qui composent une des differentes parties du Cabinet Imperial depuis les plus grandes pieces jusqu’au Florin inclusivement. Nouvelle ed. corrigée. – Supplement 1770.
Jameray-Duval alacsony sorból származott, fiatal korában autodidakta módon képezte magát. Tehetségét hamar felismerték,[28] tanulmányait a lotaringiai hercegek támogatták. Egyetemi évei után először Lotaringia hercegének könyvtárosa, majd a történelem és a régiségtudomány professzorává vált a Lunéville-i Akadémián. Amikor Lotaringiai Ferenc István II. Ferenc néven toszkán nagyherceg lett követte Firenzébe, ahol a Pitti palota könyvtárosa lett; majd később vele tartott Bécsbe, amikor Mária Terézia férje és társuralkodója lett a herceg. Jameray-Duval később a bécsi udvarban a császári pénzverde igazgatója tisztséget kapta meg.[29]
Ezen két díszkiadású francia nyelvű művét Mária Terézia ajándékozta 1776-ban Klimo Györgynek. Ezt tanúsítják a bennük található kézzel írt cirádás bejegyzések is: „Ex Munificentia Mariae Theresiae Augustae Reginae Apostolicae Georgio Klimo Episcopo Quinqve-Ecclesiarum et Bibliothecae Publicae ab Eodem Quinqve-Ecclesiis fundatae obtigit. Anno 1776.” A kötetek 1759-ből, illetve 1769-ből származnak, mindkettőt Vienne-ben adták ki, vagyis Bécsben. A két könyvbe nem kerültek ex librisek, feltételezem a kötetekben található kézzel írt bejegyzések miatt – hiszen úgyis tartalmazzák a megajándékozott nevét –, valamint az uralkodói iránti tiszteletből fakadóan sem. Az első kötet a bécsi császári éremtár aranyérméit tartalmazza, a könyv 12 oldalán középkori magyar aranypénzeket vehetünk szemügyre. A másik kötet pedig a bécsi császári éremgyűjtemény ezüstjeit mutatja be, a középkori magyar ezüst érmék 19 oldalt tesznek ki a műből.[30] A magyar érintettség és az uralkodói ajándék volta mellett a kötetek jelentőségét abban látom, hogy a mögöttes információkat tudva felsejlik előttünk a Jamery-Duvalt, Lotaringiai Ferenc Istvánt, Mária Teréziát, valamint Klimo György püspököt összekötő kapcsolati hálót.
5. diasor
Srányi János: Status-adósságok és status-papírosok érdekesebb viszonzatokban és ujjabb adatok szerént, különös tekintettel az austriai finantiára.
Srányi János 1834-ben Pesten kiadott magyar nyelvű művét azért véltem érdemesnek beemelni a válogatásba, mivel kiváló példának véltem a numizmatika határmezsgyéjén elhelyezkedő pénzkereskedelmi-pénzügyi, váltó, kötvény éremtani részterület-csoportosításra. Művében az író többek között a „a’ rudba öntött és pénzzé kivertt nemes értzek” és „papirospénz” egymásra gyakorolt hatásáról is értekezik. Srányi amellett érvel, hogy a nemes pénzektől hiba lenne teljes mértékben megválni, és a papírpénznek abszolút teret engedni. Szemléltetésképpen leírnám még pár alfejezet címét: „Papiros pénz”, „Papiros pánznek egész Európában divatozása”, „Papiros pénz’ használásának feltételei”, „A’ pénz természete egy általjában”. Meglátásom szerint Srányi kötete kiváló példaként szolgál a reformkor pezsgő gazdasági, valamint a hazát előbbre vivő ügyeken való gondolkodásra és diskurzusokra.[31]
Rupp Jakab: Numi Hungariae hactenus cogniti, quos delineatos ac e monumentis historico-numariis illustratos exhibet Jacobus –. Periodus Arpadiana. valamint Magyarország ekkorig ismeretes pénzei lerajzolva, történeti s pénztudományi kútfők után megmagyarázva.
Rupp Jakab (1800-1879) 19. században élt kimagasló magyar numizmatikus és levéltáros volt. Numi Hungariae hactenus cogniti című műve 1841-ben jelent meg latinul Budae-n (mai Budapesten). Periodus Arpadiana című fejezetében az Árpád-korszak pénzeit dolgozza fel. Magyarország ekkorig ismeretes pénzei című műve latinból lett magyarra ültetve, a fordítást Érdy János végezte. Két kötetből áll, I. kötet: Árpádi korszak, II. kötet: A vegyes házakbóli királyok korszaka. Kiadva Budán 1841, illetve 1846-ban. A Klimo Könyvtár numizmatikai régi könyves gyűjteményéből egyedül e kettő katalógus vehető modern értelemben is éremtani katalógusnak. Lévén részletes éremleírásokat tartalmaz, továbbá elő- és hátlapi éremábrázolásokat is magában foglal, mindezeket pedig táblázatba rendszerezett katalógusszámmal ellátva mutatja be.
Nikolaus Adaukt Voigt: Schreiben an einen Freund; von den bey Podmokl einen in der Hochfürstl. Fürstenbergischen Herrschaft Pürglitz gelegenen Dorfe in Böhmen gefundenen Goldmünzen.
Nikolaus Adaukt Voigt (1733-1787) bohémiai-cseh piarista tudós és numizmatikus. Őt tekintik a cseh tudományos numizmatika megalapítójának. A bécsi egyetem professzora volt, majd a Hofbibliothek éremgyűjteményének gondozója. Munkássága során cseh nyelven is publikált, nevéhez fűződik a cseh érmek sorrendbe rakása is.[32] Fentebbi művét, mint látható, német nyelven írta, kiadása 1711 Prag, a mai Prága. Voigt könyve egy cseh éremleletről szól, mely Podmokly falu közelében került elő. Egyik jelentőségét az adja, hogy Voigt írása a kincsleletről erőteljes lökést adott a korabeli numizmatikai és régészeti kutatások előrelendítéséhez.[33] A bemutatni kívánt művek között azért véltem kívánatosnak megemlékezni ezen írásról, mivel a kötet Klimo György püspök általi beszerzése számomra azt sugallja, hogy komolyan érdeklődött a numizmatika iránt, – benne exl. Georgii Klimo 1754. található – nem csupán az uralkodói kegy keresése, vagy hatalmának és gazdagságának reprezentálását vagy az egyetem alapítási szándékának kötelező eleme szolgálta e kötet gyűjteménybe való kerülése. Ezen kiadvány megléte mindenféleképpen a kellő hozzáértést és a numizmatikai szakirodalom iránti magas fokú érdeklődést sugall beszerzőjéről.
Konklúzió
Úgy vélem, a fentebbi rövid válogatás híven tükrözi a Klimo Könyvtár éremtani régi könyves gyűjtemény szerteágazó, gazdag voltát, amely egy felbecsülhetetlen emlék a régmúltból, ahogy maga az egész könyvtár is. A bibliotékában található numizmatikai kötetekről kijelenthető, hogy tükrözi Klimo György munkásságát, a gyűjtemény egyetemes jelleget sugároz magából. A kollekcióban az éremtan számos részterületét érintő művet találunk, a bányászattól és pénzveréstől kezdve az éremábrázolások és éremleírásokon keresztül egészen a különböző korabeli éremgyűjtemények bemutatásáig.
Ahogy korábban kifejtettem, a kiadás helye, illetve ideje, valamint a nyelvezet többnyire beleillik a Klimo állomány egészére jellemző adatokba. Klimo püspök állománygyarapítói munkásságát szeretném még egyszer kiemelni, emellett érdemesnek vélem leszögezni, hogy Szepesy Ignác és Scitovszky János alatt is történt éremtani kötetek beszerzése, tehát Klimo György püspök halála után se állt le teljesen a bibliotéka ezen részének gyarapodása. Mint említettem a gyűjtemény felbecsülhetetlen értékkel bír, unikalitását az adja, hogy a kötetek így egy kollekcióban, egy helyen őrződtek meg az utókor számára. Magyarországon számos más helyen is előfordulnak ezen kötetek darabjai, és más nagyobb numizmatikai régi könyves gyűjtemények is létrejöttek hazánkban. Más korabeli főpapi és világi éremtani könyvgyűjteményekhez való összehasonlítása további kutatást igényel.
Érdekességképpen érdemesnek vélem megjegyezni, hogy az interneten is könnyen megtalálhatóak a nagyobb nyugat-európai egyetemeken a kötetek online is elérhető szkennelt változata, mint például a heidelbergi vagy müncheni egyetemi könyvtárak honlapjain. Azonban a Klimo Könyvtár gyűjteményének érdeméből ezen tények nem vonnak le semennyit. Klimo György püspök két és fél évszázad távlatából is büszkén tekinthetne vissza az általa gyűjtött könyvgyűjteményre – így a numizmatikai régi könyves anyagra is –, s az általa idén pont 250 évvel ezelőtt nyilvánossá tett könyvtárára.
Források
| Agnethler 1746 | Agnethler, Michael Gottlieb: Numophylacium Schulzianum. Digessit, descripsit et perpetuis insigniorum rei numariae scriptorum commentariis illustratum edidit — . Pars. I. Selectiores clarorum virorum ad B. Schulzium epistolae. (Praef.: Martinus Schmeizel. Ill. sc. Gottfried August Gründler). [Lipsiae – Halae], 1746. (Klimo Könyvtár X.X.26.) |
| Berger 1696 | Berger, Lorenz: Thesaurus Brandenburgicus selectus … commentario a Laurentio Begero. vol. 1,2,3. [Coloniae Marchicae], 1696, post 1700. (Klimo Könyvtár F.I.12-13-14.) |
| Ms 57 | Bibliotheca, episcopalis Quinque Ecclesiensis s. n. a.: Catalogus Rei Nummariae. Series Num[morum] Rom[anorum].[Pécs], XVIII, század vége. (Klimo Könyvtár U.I.14=Ms 57) |
| Erizzo 1559 | Erizzo, Sebastiano: Discorso di — sopra le medaglie de gli Antichi. Con la dichiratione di molti riuersi. Nuouamente mandato in luce. Praef. Girolamo Ruscelli.[Venetia], 1559. (Klimo Könyvtár HH.VII.1.) |
| Jobert 1738 | Jobert, Louis: Einleitung zur Medaillen- oder Münz-Wissenschaft, zum Unterricht für diejenige, welche zu einer gründlichen Erkenntniss so wohl der antiquen als modernen Münzen gelangen wollen. Nach der letzter Pariser Ed. aus dem Franz. ins Teutsche übersetzet. [Nürnberg], 1738. (Klimo Könyvtár Q.VIII.17.) |
| Jameray-Duval 1759 | Jameray-Duval, Valentin: Monnoies en or, qui composent une des differentes parties du Cabinet de S. M. l’ Empereur, depuis les plus grandes pieces jusqu’aux plus petites. – Supplement 1769. [Vienne], 1759. (Klimo Könyvtár V.I.16.) |
| Jameray-Duval 1769 | Jameray-Duval, Valentin: Catalogue des monnoies en argent, qui composent une des differentes parties du Cabinet Imperial depuis les plus grandes pieces jusqu’au Florin inclusivement. Nouvelle ed. corrigée. – Supplement 1770. [Vienne], 1769. (Klimo Könyvtár V.I.15.) |
| Rupp 1841 | Rupp Jakab: Numi Hungariae hactenus cogniti, quos delineatos ac e monumentis historico-numariis illustratos exhibet Jacobus –. Periodus Arpadiana. [Budae], 1841. (Klimo Könyvtár Sz.L.IV.4.) |
| Rupp 1846 | Rupp Jakab: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei lerajzolva, történeti s pénztudományi kútfők után megmagyarázva. [Buda], 1841, 1846. (Klimo Könyvtár b.I.29.) |
| Sáfár 1832 | Sáfár Imre: Váltójog. (Latinból) fordította, világosító jegyzetekkel bővítve és Magyarországra alkalmaztatva kiadta Stettner György. [Pest], 1832. (Klimo Könyvtár Sz.P.IV.4.) |
| Srányi 1834 | Srányi János: Status-adósságok és status-papírosok érdekesebb viszonzatokban és ujjabb adatok szerént, különös tekintettel az austriai finantiára. [Pest], 1834. (Klimo Könyvtár a.VII.38.) |
| Voigt 1771 | Voigt, Nicolaus Adaukt: Schreiben an einen Freund; von den bey Podmokl einen in der Hochfürstl. Fürstenbergischen Herrschaft Pürglitz gelegenen Dorfe in Böhmen gefundenen Goldmünzen. (Ill. sc. Carl Salzer.). [Prag], 1771. (Klimo Könyvtár NN.II.22/2.) |
Irodalom
| Fényes 1974 | Fényes Miklós: 200 éves a Pécsi Egyetemi Könyvtár. Könyvtáros, 1974. 24. évf. 1-12. szám. 1974-09-01. 9. sz., 518-521. |
| Gőzsy 2020 | Gőzsy Zoltán: Egyetemalapítási terv Pécsen Klimo György püspök idejében. Gerundium. 2020. 11 évf. 1-2. sz., 68-89. |
| Gyöngyössy 2012 | Gyöngyössy Márton: Magyar Pénztörténet 1000-1540. Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2012. |
| Káplár 1984 | Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát. (Pénzek – érmek – gyűjtők). Budapest, Gondolat, 1984. |
| Monok 2016 | Monok István: A könyvtárak nyilvánossága a 16-18. században. In: Dezső Krisztina et al (szerk.): „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a 240 éves Klimo Könyvtárban: a 2014. október 16-17-én rendezett jubileumi tudományos konferencia tanulmányai. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2016. 13–23. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 13.) |
| Móró 2001 | Móró Mária Anna: A Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött Klimo-könyvtár katalógusa. I. rész. A könyvek szerzői betűrendes katalógusa. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 1.) |
| Pohánka 2007-2008 | Pohánka Éva: Éremlopás a Pécsi Püspöki Könyvtárban 1803 és 1804 között. Numizmatikai Közlöny, 2007–2008. 106-107. évf., 203–210. |
| Pohánka 2009 | Pohánka Éva: A pécsi püspöki éremgyűjtemény kirablása – A Pécsi Püspöki Könyvtár Éremtárának 1803-1804-es ellopásának története. Pécsi Szemle, 2009/1., 58–64. |
| Pohánka et al 2011 | Pohánka Éva et al: Klimo György püspök és kora. Egyház, művelődés, kultúra a 18. században. A 2010. október 14-én, Pécsett, Klimo György pécsi püspök születésének 300. évfordulójára megrendezett tudományos konferencia tanulmányai.Pohánka Éva – Szilágyi Mariann (szerk.) Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár, 2011. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 9.) |
| Raýman 2003-2004 | Raýman János: Klimó György pécsi püspök éremgyűjteménye és numizmatikai tárgyú könyvei. Numizmatikai Közlöny, 2003–2004. 102-103. évf., 89–107. |
| Raýman 2004a | Raýman János: Díszkiadás a bécsi császári éremtár arany- és ezüstpénzeiről. – Klimó György pécsi püspök könyvtárának kincseiből. 1. rész. Az Érem, 2004 (60. évfolyam) 1. sz. |
| Raýman 2004b | Raýman János: A bécsi császári éremtár antik érmeinek katalógusa. – Klimó György pécsi püspök könyvtárának kincseiből. 2. rész. Az Érem, 2004. 60. évf. 2. sz. |
| Raýman 2007 | Raýman János: Klimo György híres éremgyűjteménye: A Könyvtár numizmatikai könyvei (fejezet) In: „…használd ezt a könyvtárat… a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban. Konferencia a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában 2006. szeptember 26. Szerk. Pohánka Éva. Pécs, Pécsi tudományegyetem Könyvtára, 2007. 11–30. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 7.) |
| Schmelczer-Pohánka 2012 | Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A Pécsi Püspöki Könyvtár története (1774-1945). Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár, 2012. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 10.) |
| Schmelczer-Pohánka 2014 | Schmelczer-Pohánka Éva: Éremgyűjtemény – Az éremgyűjtemény(ek) története. In: Dezső Krisztina et al. „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból. Jubileumi Kiállítás 2014. május22. – 2014. október 31. Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, 2014. 67-69. |
| Schmelczer-pohánka 2016 | Schmelczer-Pohánka Éva: „Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve idekint!” A pécsi püspöki bibliotéka alapításának korabeli ismertetései és recepciói.In: Dezső Krisztina et al (szerk.): „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a 240 éves Klimo Könyvtárban: a 2014. október 16-17-én rendezett jubileumi tudományos konferencia tanulmányai. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2016. 25–46. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 13.) |
| Schmelczer-Pohánka 2019 | Schmelczer-Pohánka Éva: Szepesy Ignác, az egyházmegyéket összekötő mecénás könyvtárszervező. Eger – Gyulafehérvár – Pécs.In: „A hazánk hű őre és oszlopa” Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban: a 2018. október 4-én rendezett tudományos konferencia tanulmányai. Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Egyházmegye, 2019. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 17.) |
| Vitári-Wéber 2016 | Vitári-Wéber Adrienn: Egy főpapi magángyűjteménytől a (nyilvános) múzeum felé. A pécsi püspöki könyvtár numizmatikai gyűjteménye a kezdetektől 1918-ig. In: Dezső Krisztina et al (szerk.): „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a 240 éves Klimo Könyvtárban: a 2014. október 16-17-én rendezett jubileumi tudományos konferencia tanulmányai. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2016. 335–383. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 13.) |
További bejegyzéseink
- Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról
250 évvel ezelőtt nyílt meg Klimo György pécsi püspök könyvtára a nyilvánosság számára. E jeles alkalom nyomán a Pécsi Tudományegyetem… Read More »Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról - A Klimo Könyvtár kutatói
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont jubileumi kiállításának virtuális változata A Klimo Könyvtár alapításának 250. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás… Read More »A Klimo Könyvtár kutatói - A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
Hivatkozások
[1] Tartalmi idézés dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton egyik előadásán elhangzottak alapján.
[2] Fontosnak vélem hangsúlyozni a (pénz)érme, többesszámban érmék, és az érem (érmek) közötti különbséget. Az érmek a (pénz)érmékhez hasonlóan többnyire fémből készült kisplasztikai alkotások, eltérésüket az elkészítésük indítékában és funkciójukban fedezhetjük fel. Az érem valamilyen kulturális, tudományos, sportbeli, vagy katonai eseménynek, illetve eredménynek állít emléket. Lásd Káplár 1984, 247-249.
[3] Szintén tartalmi idézés dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton egyik előadásán elhangzottak alapján.
[4] Schmelczer-Pohánka 2012, 77-78., 101.
[5] Monok 2016, 19-20.
[6] Erről tanúskodik a Klimo Könyvtár könyvtártermei felé vezető lépcsőfordulóban elhelyezett Klimo emléktábla sorai („prima in Hungaria bibliotheca publica condita”). Fényes 1974, 519.
[7] Gőzsy 2020, 81-84.
[8] Lásd Ratio Educationis oktatási szereppel ruházza fel a pesti egyetemet (a mai ELTE) a numizmatika terén. Lásd Gyöngyössy 2012, 7.; és https://regeszet.elte.hu/content/numizmatikai-gyujtemeny.t.20462?m=6554. Letöltés ideje 2024.11.23. (A Ratio Educationis numizmatikát támogató hangsúlyos voltában szerepet játszhatott Mária Terézia férje iránti szeretete és tisztelete is.)
[9] Raýman 2007, 17.
[10] Pohánka 2007-2008, 204-209.
[11] Lásd Vitári-Wéber Adrienn: Egy főpapi magángyűjteménytől a (nyilvános) múzeum felé. A pécsi püspöki könyvtár numizmatikai gyűjteménye a kezdetektől 1918-ig In. “Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a 240 éves Klimo Könyvtárban: a 2014. október 16-17-én rendezett jubileumi tudományos konferencia tanulmányai. Pécs, 2016. p. 335-383.
[12] Lásd Az éremgyűjtemény(ek) In. Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A Pécsi Püspöki Könyvtár története (1774-1945) Pécs, 2012. p. 160-164.
[13] Lásd Pohánka Éva: Éremlopás a Pécsi Püspöki Könyvtárban 1803 és 1804 között. Numizmatikai Közlöny, 2007–2008. 106-107. évf., 203–210.; valamint A pécsi püspöki éremgyűjtemény kirablása – A Pécsi Püspöki Könyvtár Éremtárának 1803-1804-es ellopásának története. Pécsi Szemle, 2009/1. 58–64.
[14] Lásd Raýman János: Klimo György híres éremgyűjteménye – A Könyvtár numizmatikai könyvei (fejezet) In: „…használd ezt a könyvtárat… a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban. Konferencia a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában 2006. szeptember 26. Szerk. Pohánka Éva. Pécs, 2007. p. 11–30.; vagy Klimó György pécsi püspök éremgyűjteménye és numizmatikai tárgyú könyvei Numizmatikai Közlöny, 2003–2004. 102-103. évf., p. 89–107., továbbá Díszkiadás a bécsi császári éremtár arany- és ezüstpénzeiről. – Klimó György pécsi püspök könyvtárának kincseiből. 1. rész Az Érem, 2004 (60. évfolyam) 1. szám és A bécsi császári éremtár antik érmeinek katalógusa. – Klimó György pécsi püspök könyvtárának kincseiből. 2. rész Az Érem, 2004 (60. évfolyam) 2. szám.
[15] A kötetek számára, kiadási idejére és helyére, valamint nyelvezetére vonatkozó adatok saját gyűjtés, így az esetleges pontatlanságok is. Móró Mária Anna (történész, levéltáros; a Pécsi Egyetemi Könyvtár korábbi munkatársa) adatbázisa alapján dolgoztam, lásd: Móró 2001.
[16] Guillaume Rouillé 1553-ból származó könyve ikonográfiai ábrázolásokat tartalmaz, az elkészült metszetek megjelenésükben érmeket idéznek, számos illusztráció alapja antik érme volt. A gyűjtemény legkorábbi teljes mértékben numizmatikai tárgykörű műve: Sebastiano Errizo: Discorso di — sopra le medaglie de gli Antichi.
[17] Jelentése: könyvei közül. Elsősorban nyomdai vagy grafikai eljárással sokszorosított papírlapot értünk alatta, melyet a könyvekbe elhelyezve – gyakran tulajdonváltozás során – jelöli a mű hovatartozását, tulajdonosának kilétét.
[18] Több formában: exl. Georgii Klimo., exl. Georgii Klimo 17′., exl. Georgii Klimo 1754., vagy 1767., 1768. illetve 1769. végződéssel.
[19] Velencei szenátor volt, a Consiglio dei Dieci (Tízek Tanácsa) tagja.
[20] Lásd az alábbi oldalakon: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/a/a00119.htm és https://www.deutsche-biographie.de/sfz452.html. Letöltési idő mindkettőnél 2023.12.15.
[21]Lásd dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton írását: https://kammergraf.hu/2021/09/21/numophylacium-kis-magyar-gyujtemenytortenet/. Letöltési idő 2024.01.09.
[22] Az előadásomban bemutattam egy másik éremgyűjteményt bemutató művet is: Lorenz Berger Thesaurus Brandenburgicus selectus… latin nyelvű írását. (Coloniae Marchicae, 1696.) Ezen alkotás a porosz király és branderburgi választófejedelem kincstárát mutatja be 3 kötetben, díszes metszetekkel, bennük római érmék, gemmák, antik műtárgyak sokaságával pl. szobrok, gyűrűk, fegyverek, síremlékek, amphorák, fibulák etc. (exl. Antonii nobilis de Cothman. és exl. Georgii Klimo).
[23] Lásd http://numismatics.org/crro/contributors. Letöltési idő 2023.12.14.
[24] Raýman 2007, 12-13.
[25] Ahhoz, hogy modern értelemben véve is numizmatikai katalógusnak számítson, hiányoznak belőle például az éremábrázolások és a táblázatba rendezett katalógusszámmal ellátott beosztás. Így pontosabban „csupán” éremtár leíró katalógus.
[26] Raýman 2007, 13-14.
[27] Idézve: Raýman 2007, 14. Uo. a ritkasági fok jelöléshez: a latin rarus szóból (ritka, ritkán előforduló). R=ritka, RR=nagyon ritka, RRR=rendkívül ritka, szinte egyetlen ismert példányról tudunk.
[28] Tehénpásztori munkája közben földrajzi térképeket tanulmányozott, a lotaringiai hercegek kormányzója e tevékenységet látva ismerte fel tehetségét, s vezette I. Leopold lotaringiai herceg elé, akinek a fia, Ferenc István herceg volt. III. Ferenc lotaringiai herceg, később Mária Terézia férjeként I. Ferenc néven lett német-római király.
[29] Lásd https://www.gros-delettrez.com/lot/9489/1759605 és https://www.classicsandclass.info/product/17/. Letöltési idő mindkettőnél 2023.12.12.
[30] Raýman 2007, 25.
[31] Lásd Széchenyi Hitel (1830), Világ (1831) valamint Stádium (1833) művét, vagy éppen a Klimo Könyvtár egy másik a témához kapcsolódó kötetét: Sáfár Imre Váltójog. (Latinból) fordította, világosító jegyzetekkel bővítve és Magyarországra alkalmaztatva kiadta Stettner György című könyvét (Pest, 1832). Sáfár a váltó, mint hitelező- és fizetőeszköz mechanizmusát járja körül, és tárja a szélesebb közeg felé az ismeretek terjesztése végett.
[32] Lásd https://kramerius.lib.cas.cz/view/uuid:6c37b090-3deb-11eb-a9f6-005056827e51?page=uuid:7f622c80-0cd1-4f9d-9ff2-0995b7db1155.
[33] Lásd az alábbi oldalakon lévő írásokat https://uniqueatpenn.wordpress.com/2019/05/22/hidden-silver/ és https://www.richtera.cz/numismatics/loadframe.html?interest/treas_01.html. Letöltés ideje mindkettőnél 2024.01.24.