Tanulmányok és a pályakezdés évei
Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda tisztviselője volt. Melczer Miklós a Wesselényi utcai elemi iskola után a Barcsay utcai főgimnáziumban tanult, majd tett érettségit. Már középiskolás korában érdeklődött biológia iránt, ezért választotta az orvosi pályát.[1]
1909-től a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Már másodéves egyetemistaként bejárt Tellyesniczky Kálmán[2] II. sz. Anatómia Intézetébe, ahol előbb díjtalan, majd díjas demonstrátor, díjas gyakornok, végül 1916-tól mint tanársegéd működött. 1918-ban avatták orvosdoktorrá. Kezdetben feladata volt a szövettani gyakorlatok taneszközeinek előkészítése, a tetemek konzerválása. Később kutatói és oktatói feladatokat is ellátott az intézetben eltöltött tíz év alatt. Még orvostanhallgatóként részt vett Friedrich Reinke anatómia könyvének magyarra fordításában, az Idegrendszer című részt készítette el. Első tudományos közleményei is ekkor jelentek meg több hazai és külföldi szaklapban. Az Anatómiai Intézetben töltött idő alatt főként a lép működésével, annak fehér vérsejttermelő-képességével foglalkozott.[3]
1920-ra megérlelődött Melczer Miklósban az elhatározás, hogy dermatológiával szeretne foglalkozni. Ezért 1920 februárjától szeptemberig mint segédorvos dolgozott a Szent Gellért és Szent László Kórházban, ahol a fertőző betegségek tüneteit tanulmányozta. A segédorvoslás mellett az egyetem bakterológiai intézetét is látogatta, hogy mélyebb tudásra tegyen szert. 1920 és 1927 között vezető tanársegéd volt a Nékám Lajos[4] által vezetett bőrgyógyászati klinikán. Az Anatómia Intézetben megszerzett tudását itt is jól tudta kamatoztatni, hiszen ő készítette a vizsgálatokhoz szükséges szövettani metszeteket. Tudományos munkáját segítette, hogy az 1920-as évek elején Resident Fellow-ösztöndíjjal a Rockefeller Alaptól laboratóriumi támogatásban részesült.[5]
Budapesti évei alatt mintegy 20 tudományos munkája, főként kísérleti tárgyú tanulmányai jelentek meg a magyar mellett német szaklapokban. Kutatásaira nagy hatással volt az Unna[6] professzor vezette hamburgi bőrgyógyászati klinika módszere, melynek lényege, hogy a bőrgyógyászati tüneteket mikroszkópos festékek használatával akarták összefüggésbe hozni hisztopatológiájukkal.[7] 1924-ben jelent a faggyúmirigyek mikrocentrumát felismerő dolgozata a Dermatologische Zeitschriftben.[8]
Tanársegédként működött közre azoknak a Klinikai zsebkönyveknek az összeállításában, melyeket 1926-ban és 1927-ben adtak ki, és a budapesti klinikákon elérhető gyógyeljárásokat ismertetik. Melczer Miklós nevéhez a bőr- és nemikórtan fejezet elkészítése fűződik.[9]
1927-ben az Orvosegyesület id. Johan Béla-díjjal jutalmazta a Patkányok kátrányozással előidézhető sarcomájáról című munkáját. A bíráló bizottság kiemelte, hogy a kiírásnak megfelelően kísérleteken alapuló kutatásokat mutat be az írás, külön érdeme, hogy a kísérletek a sarcoma létrehozásával foglalkoztak, mely kérdést kevés kutató vizsgált ebben az időszakban.[10]
A kaposvári megyei kórház bőrgyógyászati osztályának főorvosa
Melczer Miklós 1927-ben kinevezést nyert a kaposvári közkórház bőrgyógyászati osztályának élére. A budapesti klinikáról és az egyetemi életből való távozásáról nem szívesen nyilatkozott, ha tette, akkor is igen szűkszavúan emlékezett vissza ennek okaira.
Közkórházi munkája mellett is megtalálta azonban a lehetőséget, hogy tudományos munkáját, kutatásait folytathassa. Kapcsolatot tartott az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájával, Beck Soma,[11] majd Berde Károly[12] igazgatósága idején is bejárt a klinikára, ahol a laboratóriumban dolgozott, illetve a klinika könyvtárában hozzájutott a legfrissebb szakirodalomhoz is. 1928-ban lehetősége nyílott három hónapos tanulmányútra Breslauba, a Josef Jadassohn[13] vezette klinikára.[14] Tagja volt és részt vett az Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Tudományos Szakosztályának ülésein is, sőt az egyesület jegyzőjeként, majd 1935-től titkáraként is működött. 1930-ban a Fox Fordyce betegségről, illetve A bőr hámjának és mirigyeinek Golgi készülékeiről címmel tartott előadást az egyesületben.[15] 1932-ben is két előadást tartott: Keratosis follicularis és spinulosa alakjában jelentkező késői arsenobensol ártalom, illetve A Golgi készülék szerepe az excretiában témákban.[16] 1936-ban a lymphogranuloma inguinaléról, illetve egy Mai de Meleda esetről adott elő.[17] 1932-ben a pécsi klinikán Berde Károly habilitálta magántanárrá A bőr histobiologiája tárgykörben.[18]
A szegedi bőrgyógyászati klinika élén 1936–1940 között
1936-ban elhunyt a szegedi klinika igazgatóprofesszora, Poór Ferenc. A megüresedett klinikavezetői posztra kilenc pályázat érkezett be, az egyetemi tanács első helyen támogatta Melczer Miklós pályázatát. A szegedi egyetemen 1936-ban előbb nyilvános rendkívüli tanári, majd 1938-tól nyilvános rendes tanári kinevezést kapott.[19] Szegeden a modern, jól felszerelt klinikán jóval több lehetőség nyílott számára, mint Kaposvárott, mind kutatásai, mind a betegellátás terén.
Klinikaigazgatóként az egyetemi hallgatók oktatásában is részt vett. Működésének első félévében heti hat órában tartott előadást a klinika tantermében Bőrgyógyászati propedeutika címmel.[20] A következő félévekben heti öt órában Bőr és nemikórtan címmel tartott előadást ugyanott.[21] Melczer Miklós indítványozta az egyetemi tanácsnál, hogy minden tanév első félévében tartsanak a valamennyi kar hallgatói részére egészségvédelmi előadásokat, melyek keretében főként a nemi betegségek elleni védekezésre helyeznék a hangsúlyt. Melczer Miklós a férfihallgatók számára Általános tudnivalók a nemi betegségekről címmel heti egy órás előadást tartott. A nőhallgatóknak pedig egy kijelölt női előadó tartott Általános női hygiene címmel felvilágosítást, melyben a nemi betegségekkel kapcsolatos ismeretekre is kitértek. E mellett a hallgatók számára egy tájékoztató füzet is kiadásra került Intelem az ifjúsághoz címmel, melyet Melczer Miklós állított össze.[22]
A szegedi időszak tudományos munkássága szempontjából is igen termékeny időszaknak számít. Kutatásai során a betegein megfigyelt jelenségeket, megfigyeléseket igyekezett állatkísérletekkel igazolni, Magyarországon ő nevéhez fűződik a kísérletes bőrgyógyászat első hazai művelése.
A „negyedik” nemi betegséggel, a lymphogranuloma inguinaléval kapcsolatos kutatásai nemzetközi téren is ismertté tették nevét. Korábban, még Kaposváron több olyan beteget kórismézett, akik egy akkor még ismeretlen eredetű nemi betegségben szenvedtek. Feltételezte, hogy vírusfertőzésről lehet szó, ezért érdeklődése a vírusok, mint szűrhető csírák felé fordult. 1937-ben a Magyar Dermatológiai Társulat ülésén Y. Miyagawa és munkatársai által felfedezett és „nagy vírusnak” nevezett kórokozót R. Rugével egyidőben mutatta be az orvosi szakma képviselői számára. Az Orvosi Hetilapban megjelent 1938-as tanulmányában nemcsak saját kutatási eredményeit, hanem a betegséggel és annak kórokozójával kapcsolatos nemzetközi kutatások történetét is felvázolta.
A következő években több, a betegséggel kapcsolatos tanulmánya jelent meg, majd 1938-ban Negyedik nemibetegség címmel a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnál első könyve is megjelent a témában.[23] A mű átdolgozott, bővített német nyelvű kiadása 1942-ben jelent meg a szegedi egyetem gondozásában.[24]A kötetben húsz fejezetben foglalkozik a betegség kórokozójával, kóroktanával, a járványtanáról és gyógyítási lehetőségeivel. A munka nagy erénye, hogy szerzője saját kutatási eredményeire támaszkodva írta meg művét.
1935-ben a Budapesten megrendezett IX. Nemzetközi Dermatológus Kongresszuson több előadással és betegbemutatással vett rész. Ez utóbbiak – mintegy húsz leírás – megjelentek Nékám Lajos bőrgyógyászati atlaszában, melyben az egyes bőrbetegségek leírása mellett osztályozásuk és egységes elnevezéseik is szerepeltek.[25]
1940-ben Erdély visszacsatolásakor nem szeretett volna átmenni a kolozsvári egyetemre, viszont Berde Károly a pécsi klinika éléről távozott Kolozsvárra, így a pécsi klinikavezetői állás megüresedett, melyre sikerrel pályázott Melczer Miklós. Egyébként a kolozsvári oktatás segítéshez Melczer Miklós és Rávnay Tamás[26] adták át Berdének a demonstrációs anyagot a szegedi klinikáról.[27]
A pécsi egyetemi klinikán töltött évtizedek (1940–1962)
Melczer Miklós nagy lendülettel fogott a pécsi munkába, bizonyára nagy segítség volt, hogy a pécsi orvosi kar professzorai személyesen is jól ismerték, hiszen korábban részt vett a tudományos szövetség munkájában és magántanári címét is a pécsi egyetemen szerezte meg. E bizalomnak volt köszönhető az is, hogy nagyon hamar vezető egyetemi tisztségre választották, 1941/42-ben az orvoskari dékáni, majd az 1944/45-ös és az 1945/46-os tanévekben a prodékáni tisztet töltötte be.[28]
Az 1940/41-es tanév második felétől vette át a korábban Berde Károly által tartott professzori előadásokat. Bőr és nemibetegségek címmel heti öt órában vettek részt az orvostanhallgatók a professzori előadásokon a klinika tantermében. Az előadásokhoz kapcsolódó gyakorlatokat Lang Mihály tartotta heti két órában.[29] A következő tanévtől Bevezetés a bőrkórtanba címmel tartott előadásokat heti négy órában. A betegbemutatásokkal kísért heti két gyakorlati órát Folmann Jenő tartotta meg Bőrgyógyászati diagnosztika címmel. Ebben a félévben Melczer Miklós is elindította valamennyi kar első éves hallgatója számára az Általános tudnivalók a nemi életről és a nemi betegségekről szóló tájékoztató előadásait.[30] Az 1951/52-es tanév első tanácsülésén hozták létre és választották meg a szigorlati bizottságokat, Melczer Miklós az anatómiai, illetve szövet- és fejlődéstani bizottság elnöke lett. [31]
Az oktatói munkát és a hallgatók színvonalasabb oktatását segítette, hogy az 1950-es évek végén modernizálták, nagyobb létszámú hallgatóság befogadására alkalmassá tették a klinika tantermét. A korábbi szemléltető gyűjtemények mellett a professzor létrehozta a klinika színes diagyűjteményét, ezek segítségével mutatta be az egyes kórképeket előadásain. A mikroszkópos fényképfelvételeket nemcsak az oktatásban, hanem a közleményekhez, kutatási beszámolókhoz is fel tudták használni, hiszen az 1950-es évektől már jó minőségű AGFA filmeket is be tudtak szerezni, melyekkel kitűnő felvételeket tudtak készíteni a klinika fotólaborjában.[32] Az oktatáshoz és kutatáshoz elengedhetetlen könyvtár gyarapítását is tovább folytatta. 1947-től előfizettek az Excerpta Medica, Sectio XIII. című referáló lapra, majd 1950-től, indulásától kezdve a Hautarzt folyóiratra, illetve a 1973-tól Zeitschrift für Hautkrankeinheiten is elérhető volt a könyvtárban.[33]
Igazgatása alatt újították fel a klinika belső tereit: a nagy kórtermeket kisebb méretűekre választották le, így a három osztályon egy–egy nagyobb és öt–öt kisebb méretű kórtermet alakítottak ki. A kórtermek, a folyosók és a lépcsőház másfél méter magasságig zöld csempeborítást kaptak. A gyógyításnál és a kutatói munka során is nagy hangsúlyt helyezett a laboratóriumi munkára, a kórszövettani laboratórium fejlesztésére.[34]
Oktató és gyógyító munkája során kiemelten figyelt az emberekkel való jó kapcsolatra, nyugalma, embersége mindenkire átragadt, ahogy egyik tanítványa is hangsúlyozta emlékezésében: „A klinikán töltött évek alatt sohasem láttam ingerültnek […], legfeljebb elgondolkodónak, soha nem emelte fel a hangját. Megnyerő modor és szerénység jellemezte. A viziteken minden beteghez volt néhány közvetlen szava, mindenkivel szót tudott érteni. Ezek hatására az egyszerű emberek szorongásai és panaszai megnyugvássá változtak. Így alakult ki a kórtermek betegközpontú légköre. A hallgató számára rendszeresen megtartott professzori előadásain is ezzel a magatartásával hatott: a betegekkel való humánus és etikus bánásmódra nevelt. Az előadás szakmai tartalma mellett a betegbemutatásoknál is ez a jellemvonása domborodott ki. Mindenki megláthatta és megérezhette, hogy a professzor és a mellette lévők, az orvosok, a medikusok és a betegek mennyire egyenlők, egyformán emberek a szó nemes értelmében, akik között alapvetően az emberség a kapcsolat. Ennek eredményeképp a tanterembe belépő beteg a bemutatás végén megújhodva és hálálkodva távozott. Némelyik még az ajtóban is megállt és meghajtotta magát. Közben a professzor szerető melegséggel nézte, szeme pillantásával simogatta őket, és jóindulatú mosoly bujkált szája szögletében. ”[35]
Tudományos kutatásait Pécsett is folytatta, illetve új kutatási témákat is talált, hiszen 90 éves korában is publikációi jelentek meg eredményeiről. A pécsi időszakban nagy előrelépést jelentett, hogy a víruskutatásokhoz már elektronmikroszkópot is tudott használni.
Tudományos munkásságának kitüntetett területe a karcinogén anyagok hatásának kutatatása, valamint a bőrrák megelőző állapotainak és a primer rákos folyamatok vizsgálata. 1962-ben jelent meg a témában írott főműve, a Präcencerosen und primäre Krebse der Haut címmel, melyben saját vizsgálatait és kutatásait ismerteti.[36] A kötet méltatója mind a kutatóknak, mind a gyakorlati orvosoknak ajánlotta a kézikönyvet, hiszen az elméleti problémák mellett számos fontos gyakorlati kérdéssel is foglalkozik. A műben átfogó szakirodalmi ismeretei és gazdag tapasztalati anyaga nyomán széles alapokon tárgyalja az elsődleges szöveti daganatokat, és mintegy 2100, korábban megjelent tanulmány, kutatás adatait, eredményeit foglalja össze.[37]
Külön figyelmet fordított – a már fent is említett – a bőrrák egy sajátos fajtájának az ún. szurokráknak a visszaszorítására. A pécsi és baranyai szénfeldolgozó üzemekben a brikettgyártásnál keletkező szurokport ártalmaként lépett fel ez a betegség. Melczer Miklós kikísérletezett egy olyan védőkenőcsöt, amelynek használatával a veszélynek kitett munkások körében gyakorlatilag eltüntette ezt a kórképet.[38]
1962-ben akarata ellenére nyugdíjazták, de ezután is bejárt a klinikára és folytatta tudományos munkáját is. Ennek eredményeként született meg felkérésre írt két könyvfejezete, melyek közül az első a Jadassohn-féle bőrgyógyászati kézikönyvsorozat VI/1. kötetében jelent meg, és a negyedik nemibetegséggel kapcsolatos tudnivalókat összegzi.[39] 1976-ban Electrometric Studies in Skin Cancer címmel írt könyvfejezetet egy Kanadában megjelent kézikönyvbe.[40] 90 éves korában jelent meg A psoriasis vulgaris kór- és gyógytana az újabb kori kutatások tükrében című átfogó tanulmánya.[41] Még 93 éves korában is publikált, több mint 200 tudományos szakcikk, tanulmány, könyv- és könyvrészlet írása fűződik nevéhez.
Melczer Miklós számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1962-ben és 1981-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A Magyar Dermatológia Társulat 1975-ben Kaposi-emlékéremmel jutalmazta. 1981-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kifejtett több évtizedes oktató, kutató és gyógyító munkájáért a Pro Universitate érem arany fokozatát adományozták részére. Több jelentős tudományos szervezetnek is tagja volt. 1949-től a Német Dermatológiai Társaság, 1952-től a csehszlovák J. E. Purkyně Orvostudományi Társaság tiszteletbeli, a jugoszláv és finn dermatológiai társaság levelező tagja volt. A hazai Magyar Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, valamint a külföldi Dermatologica és a Hautartzt szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságában is működött.[42]
1983-ban a Magyar Dermatológiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 90-ik születésnapján Pécsett tudományos ülésen köszöntötték munkatársai. Melczer Miklós 94-ik életévében, 1985-ben hunyt el, nyughelye a pécsi városi temetőben található.
Melczer Miklós emlékezete
1991-ben születésének centenáriuma alkalmából a bőrgyógyászati klinika folyosóján a Pécsi Tudományegyetem rektora és Schneider Imre, a klinika igazgatója Melczer Miklós pécsi klinikaigazgatói működésére emlékeztető márványtáblát avattak.[43] A szegedi bőrklinika épületén is elhelyeztek egy emléktáblát, mely e helyen is klinikaigazgatói működéséről emlékezik meg.[44]
1995-ben az 5. Pécsi Dermatológiai Kongresszus előtt az egyetem Szigeti úti aulájában leplezték le a Melczer Miklóst ábrázoló bronzreliefet családja, a kongresszus résztvevői és a pécsi professzori kar tagjai előtt.
A 2002-ben a pécsi klinikán működő „Festékes anyajegy és bőrrák centrum” Alapítvány készíttetett kétoldalas öntött bronzérmet Fűz Veronika[45] éremművésszel. Az érem előlapján „Prof. Dr. Melczer Miklós 1891–1895” körirat olvasható, középen balra néző portré látható. A hátoldalon köriratban „Lymphogranuloma inguinale”, alatta három sorban „Präcancenrosen / und Primäre Krebse / der Haut” szöveg, vagyis fő műveinek címe olvasható. Lejjebb vízszintesen az éremmező teljes szélességében kóros hámszerkezet stilizált mikroszkópos képe látható. Alul íves felirat két sorban, melyek orvosi ténykedésének helyszíneit jelölik: „Szeged – Pécs / Budapest – Kaposvár”.[46]
Képjegyzék
| 1. kép | Melczer Miklós portréja (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 2. kép | A Nékám-klinika orvosi kara 1927-ben (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 3. kép | Meghívó az ETE Tudományos Egyesület Orvosi Szakosztályának tudományos ülésére (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 4. kép | A szegedi klinika orvosi kara 1940-ben (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 5. kép | Melczer Miklós IV. nemi betegséggel, a lymphogranuloma inguinaléval kapcsolatos művei (Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) |
| 6. kép | Az Erzsébet Tudományegyetem vezetősége az 1942/43-as tanévben, jobb szélen Melczer Miklós (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 7. kép | A klinika tanterme Melczer Miklós igazgatósága idején (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 8. kép | A pécsi bőrklinika épülete az 1950-es években (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 9. kép | A pécsi klinika dolgozói az 1960-as években (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 10. kép | A Melczer Miklós ábrázoló relief leleplezése az egyetem aulájában (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
| 11. kép | A Melczer Miklós-érem elő- és hátlapja (Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) |
Sajtóforrások
Budapesti Orvosi Újság 1925, 1926
Dunántúl 1936
Irodalom
| Cseplák – Schneider – Faust 2015 | Cseplák György– Schneider Imre– Faust Fülöp: Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai klinikájának története. [Pécs], [2015.] |
| Dezső 2022a | Dezső Krisztina: „Első a kötelesség.” Beck Soma (1872–1930), az Erzsébet Tudományegyetem Bőrklinikájának alapító professzora. Per Aspera Ad Astra, 9. (2022):2. 156–178. (https://journals.lib.pte.hu/index.php/paaa/article/view/6291/5987) [2025.12.11.] |
| Dezső 2022b | Dezső Krisztina: Kolozsvár – Szeged – Pécs: három egyetem szolgálatában. Berde Károly orvosprofesszor munkássága. In: Szerk. Batalka Krisztina: Individuum et universitas – Egyén és egyetem. 11. Műegyetemi Levéltári Nap, 2023. Budapest, 2023. 32–54. – (https://repozitorium.omikk.bme.hu/collections/cd316214-1038-441e-9d41-ff31fd216dcb) [2025.12.11.] |
| ETE OSZ 1932a | Az Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesülete Orvosi Szakosztályának ülésjegyzőkönyvei az 1930-31-ik évről. Szerk.: Rutich Jenő. Pécs, 1932. |
| ETE OSZ 1932b | Az Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesülete Orvosi Szakosztályának ülésjegyzőkönyvei az 1932-ik évről. Szerk.: Szacsvay István. Budapest, 1932. |
| ETE OSZ 1938 | Az Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesülete Orvosi Szakosztályának ülésjegyzőkönyvei az 1936–37-ik évről. Szerk.: Dziobek László. Pécs, [1938.] |
| ETE tanrend 1941a | A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendeje az 1940/41. tanév második felére. Pécs, 1941. |
| ETE tanrend 1941b | A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendeje az 1941/42. tanév első felére. Pécs, 1941. |
| Ferencz József Tudományegyetem tanrend 1936a | A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXVI-MCMXXXVII. tanév első felére. Szeged, 1936. |
| Ferencz József Tudományegyetem tanrend 1936b | A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXVI-MCMXXXVII. tanév második felére. Szeged, 1936. |
| Ferencz József Tudományegyetem tanrend 1938 | A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az 1938/39. tanév első felére. Szeged, 1936. |
| Frankl 1982 | Frankl József: Melczer professzor 90 éves. Orvosi Hetilap, 123. (1982):10. 610–611. |
| Hallama 1982 | Hallama Erzsébet: Beszélgetés Melczer Miklóssal. Jelenkor, 25. (1982):7–8. 683–689. |
| Hegedüs [é.n.] | Hegedüs Margit: 38 munkásévem.[Kézirat] [é.n.] |
| Melczer 1924 | Melczer Miklós: Über das Mikrozentrum der enschlichen Schweißdrüsenzellen. Dermatologische Zeitschrift, 40. (1924):4. 213–224. |
| Melczer 1938a | Melczer Miklós: A IV. nemibetegség kórokozója. Orvosi Hetilap, 82. (1938):1. 4–7. |
| Melczer 1938b | Melczer Miklós: Negyedik nemibetegség. Lymphogranuloma inguinale, poradenitis, nicolas-favre kór stb. Budapest, 1938. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára; 160.) |
| Melczer 1942 | Melczer Miklós: Lymphogranuloma inguinale. Szeged, 1942. (Acta litterarum ac scientiarium Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephiane. Sectio medicorum; 11.) |
| Melczer 1963 | Melczer, Nikolaus: Pathologische Anatomie des Lymphogranuloma inguinale. In: Bohnstedt, R. M., et al.: Geschlechtskrankheiten. Handbuch der Haut- und Geschlechtskrankheiten Ergänzungswerk. 6/1. Berlin, Heidelberg, 1963. 496–544. |
| Melczer 1976 | Melczer, Miklós: Electrometric Studies in Skin Cancer In: Ed.: Andrade, Rafael: Cancer of the Skin. Biology, diagnosis, management. 1. Toronto, 1976. 193–313. |
| Melczer 1981 | Melczer, Miklós: A psoriasis vulgaris kór- és gyógytana az újabb kori kutatások tükrében. Az Orvostudomány Aktuális Problémái, (1981):39. 47–88. |
| Nékám 1938 | Nékám Lajos (szerk.): Corpus iconum morborum. Budapest, 1938. (Congressus Dermatologorum Internationalis. 9. Budapest, 13–21. Sept. 1935; 5.) |
| Schmidt 2012 | Schmidt Pál: Szeretet, szolgálat, szenvedély. Arcképek a pécsi orvoslás múltjából. Pécs, 2012. |
| Süle 2017 | Süle Tamás: A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken. Pécs, 2017. |
| Topolai 2008 | Topolai Attila: A szegedi bőrgyógyászati és allergológiai klinika története. Szeged, 2008. |
| Venkei 1961 | Venkei Tibor: Melczer Miklós dr.: Präcencerosen und primäre Krebse der Haut. [Könyvismertetés.] Orvosi Hetilap, 102. (1961):35. 1675–1676. |
Hivatkozások
[1] Schmidt 2012. 157.
[2] Tellyesniczky Kálmán (1868–1932) anatómus, egyetemi tanár, a Budapesti Tudományegyetem II. sz. Anatómiai Intézetének vezetője. Életéről és munkásságáról lásd bővebben: https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/t-ty-780F8/tellyesniczky-kalman-781E6/ [2024.05.30.]
[3] Első tanulmánya Az egészséges lép termelte színtelen vérsejtek mennyiségéről és fajtáiról címmel a Magyar Orvosi Archivum 1916-os évfolyamában jelent meg (17. 1916:1. 1–33.). 1919-ig hat tanulmánya jelent meg a témában.
[4] Nékám Lajos (1868–1957) bőrgyógyász, egyetemi tanár, 1906-tól budapesti bőrgyógyászati klinika igazgatója. Életéről és munkásságáról lásd bővebben: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nekam-lajos-77084/ [2024.05.30.]
[5] Schmidt 2012. 158–159.; Cseplák – Schneider – Faust 2015. 67–68.
[6] Paul Gerson Unna (1850–1929) német bőrgyógyász. Saját bőrbetegségekkel foglalkozó magánkórházat hozott létre Hamburgban, majd 1919-től a Hamburgi Egyetem professzora volt. Életéről és munkásságáról lásd bővebben: https://jsstd.org/paul-gerson-unna-1850-1929-genius-of-all-times-2/ [2022. 04. 23.]
[7] Topolai 2008. 107.
[8] Melczer 1924.
[9] Klinikai Zsebkönyv 1926. Budapesti Orvosi Újság, 23. (1925):41. 1252. oldal utáni hirdetés; Klinikai Zsebkönyv 1927. Budapesti Orvosi Újság, 24. (1926):43. 1305. oldal előtti hirdetés
[10] Lehoczky-Semmelweiss Kálmán: Az Orvosegyesület pályadíj nyertesei. Orvosi Hetilap, 74. (1930):1. 27.
[11] Beck Soma (1872–1930) bőrgyógyász, egyetemi tanár. Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának vezető professzora 1920 és 1930 között. Életéről és munkásságáról lásd bővebben: Dezső 2022a.
[12] Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi tanár. Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatója 1930 és 1940 között. Életéről és munkásságáról lásd bővebben: Dezső 2022b.
[13] Josef Jadassohn (1863–1936) német bőrgyógyászprofesszor, a breslaui klinika igazgatója. Nevéhez fűződik a Handbuch für Haut- und Geschlechtskrankheiten című 32 kötetes kézikönyvsorozat kiadása. Életéről és munkásságáról lásd bővebben: https://litfl.com/josef-jadassohn/ [2022. 04. 23.]
[14] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 68.
[15] ETE OSZ 1932a 21., 74.
[16] ETE OSZ 1932b 15., 19.
[17] ETE OSZ 1938 16.; Tudományos orvosi bemutató előadások. Dunántúl, 1936. február 9. 8.
[18] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 68.
[19] Schmidt 2012. 160.
[20] Ferencz József Tudományegyetem tanrend 1936a 41.
[21] Ferencz József Tudományegyetem tanrend 1936b 41.
[22] Ferencz József Tudományegyetem tanrend 1938. 15.
[23] Melczer 1938b.
[24] Melczer 1942.
[25] Nékám 1938. 154.
[26] Rávnay Tamás (1893–1963) bőrgyógyász, egyetemi tanár. A debreceni klinikán kezdte meg munkásságát, majd 1940-től 1963-ig a szegedi klinika igazgatója. Életéről és munkásságáról bővebben: Topolai 2008. 116–112.
[27] Topolai 2008. 102, 108.
[28] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 69.
[29] ETE tanrend 1941a. 24.
[30] ETE tanrend 1941b. 40.
[31] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 69.
[32] Hegedüs [é.n.] 12.
[33] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 71.
[34] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 69–70.
[35] Frankl 1982. 611.
[36] Melczer 1961.
[37] Venkei 1961. 1675.
[38] Schmidt 2012. 162.; Hallama 1982. 686.
[39] Melczer 1963.
[40] Melczer 1976.
[41] Melczer 1981.
[42] Cseplák – Schneider – Faust 2015. 73–74.; Topolai 2008. 109.
[43] Ekkor avatták fel Beck Soma és Berde Károly emléktábláját is. A tábla szövege: „Prof. Dr. Melczer Miklós (1891–1985) A Bőrgyógyászati Klinika igazgatója 1940–1962”.
[44]Az emléktábla elhelyezésének dátuma nem ismert. Szövege:„Prof. dr. Melczer Miklós, a Bőr- és Nemikórtani Klinika igazgatója 1936-1940.” (http://virtualis.sk-szeged.hu/emlektablak/m_betu/m_betu.html) [2024. 07. 05.]
[45] Fűz Veronika (1951–) szobrász- és éremművész. (https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/424/fuz-veronika) [2022. 07. 23.]
[46] Süle 2017. 129.
További bejegyzéseink
- A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985)
Tanulmányok és a pályakezdés évei Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda… Read More »A magyar experimentális dermatológia megalapítója. Melczer Miklós (1891–1985) - Emlékalbum Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára
Mansfeld Géza halálának 75 éves évfordulójára készült írásunk, mely a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárával közösen készült 2025. február… Read More »Emlékalbum Mansfeld Géza 25 éves tanári működésének évfordulójára - A fonalaktól a tönkön át a kalapig: Kalchbrenner Károly gombáskönyvei
Az egyetemi könyvtár régi könyves állománya két, Kalchbrenner Károly akadémikustól származó 19. századi gombászati szakművel rendelkezik, bejegyzésünkben ezeket mutatjuk be. - Válogatás a Reuter-hagyaték könyvanyagából
A Pécsi Tudományegyetem 2015-ben vásárolta meg idősebb Reuter Camillo (1874—1954) és ifjabb Reuter Camillo (1920—1987) hagyatékát. A család egykor a… Read More »Válogatás a Reuter-hagyaték könyvanyagából