Az Erzsébet Tudományegyetem keretében zajló tudományos ismeretterjesztés több területen is elindult a Pécsre költözés után, például az egyetem tudományos szövetségében, illetve a Marinumban, mellyel blogoldalunkon korábban több írásunk is foglalkozott (Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepsége , építése , illetve húsvéti lelkigyakorlatok a Maurinumban).
Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégiumban is indult egy tudományos ismeretterjesztéssel, az egyetemi hallgatók tudásának bővítésének céljával létrehozott előadássorozat, melyeket később a Maurinum blokkelőadásai címmel hirdettek meg. Az előadásokat a kollégium épületében, az ebédlőben tartották, este ½ 9-kor kezdődtek. A viszonylag késői kezdés oka az volt, hogy ne ütközzön az időpont az egyetemi órákkal.
Az előadássorozat iránti igényt a kollégium hallgatói fogalmazták meg azzal a céllal, hogy az intézményben létrejött tudományos blokkok hívhassanak nagynevű előadókat, akik a legfrissebb tudományos eredményeket, érdekességeket megosztják a hallgatókkal. Az első előadásra a kollégium orvostanhallgatói Entz Béla professzort, orvoskari dékánt kérték fel.[1]
Az első blokkelőadást ünnepélyes keretek között nyitották meg 1929. november 28-án. A kollégium igazgatója, Vargha Damján nyitó beszédében bejelentette, hogy felajánlja a Maurinum épületét a pécsi egyetemi ifjúság tudományos belső munkásságának színteréül. A beszéd után Entz professzor előadását hallgatták meg az egybegyűltek. A Dunántúl című lap másnap részletesen beszámolt az előadásról: „Entz Béla dr. orvoskari dékán, rendkívül élvezetes formában, az egyetemi ifjúság színtájához mért általánosabb nyelven fejtegette a legmodernebb tudományos vizsgálódási módszereket a vér anyagának megállapításáról, a különféle vérnemek közt levő különbségekről és a vérátömlesztés legmodernebb alkalmazásáról. Maga a vérátömlesztés eszméje már hosszabb múltra tekint vissza, de korábban a céljával fűzték össze, most azonban nagy vérveszteségek esetén a szív működésének erősítésére alkalmazzák. A Szent Mór kollégium ifjúságán kívül, főleg orvostanhallgatók és hallgatónők, azonkívül tanársegédek, sőt egyetemi professzorok is hallgatták az előadást.”[2]
Hamarosan a jogászhallgatók is meghívták az első előadót a Szent Mór Kollégiumba. A joghallgatók felkérésére 1929. december 4-én Irk Albert tartott előadást a Jogtudomány helyzete a világháború után címmel.[3]
A bölcsészhallgatók Birkás Gézát kérték fel az első előadás megtartására, aki a párizsi egyetemről tartott vetített képes előadást 1930. február 20-án. A téma sokakat érdekelhetett, ezért valamennyi kar hallgatóit és a város érdeklődő lakosságát is várták az előadáson.[4]
1930-as év márciusában több előadás között válogathattak a hallgatók. Beck Soma bőrgyógyász professzor A bőr mint védőszerv címmel adott elő.[5] Dambrovszky Imre jogász Az önkormányzat és a decentralizáció[6] címmel tartotta meg előadását. A professzor „az állam hatalmát, a közszabadságot és a magánérdekeket fejtegette e két terminus jogi fogalma alatt világos, szépen felépített előadásban. Az előadáson jelen voltak Molnár Kálmán dr. jogkari dékán, Bozóky Géza dr., Faluhelyi Ferenc dr., Irk Albert dr., Vargha Damján dr. egyetemi tanárok, N. Szanathy Aniella dr. jogkari titkár, az ifjúság soraiban pedig nemcsak jogászok, hanem orvosok és bölcsészek is. Az eladás előtt Vargha Damján dr. üdvözölte az előadót, akinek az ifjúság nevében Novák István joghallgató mondott köszönetet.”[7] Szintén ebben a hónapban Prinz Gyula tartott vetített képes előadást ázsiai utazásairól.[8]
A Maurinum előadásai a kezdetek után rendszeresen megrendezésre kerültek, havonta 2-3 előadást rendeztek egészen 1944-ig. Eleinte főként az Erzsébet Tudományegyetem karain oktató professzorokat hívták meg, az előadások zömének megtartása az ő nevükhöz fűződik. Vargha Damján, Faluhelyi Ferenc, Rhorer László, Krisztics Sándor, Ángyán János, Berde Károly, Reuter Camillo, Duzár József, Kérészy Zoltán, Pázmány Zoltán, Bognár Cecil, Vinkler János, Óriás Nándor, Gorka Sándor, Melczer Miklós is szerepelt a felkért előadók között.
Igyekeztek más egyetemekről is meghívni előadókat, de országgyűlési képviselők, egyházi személyek, orvosok, katonatisztek, középiskolai tanárok is tartottak előadásokat. Például az 1930/1931-es tanév a blokkelőadásainak zárásaként Baranyay Jusztin, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára Egyház és társadalom a XIX. században[9] címmel tartotta meg előadását. 1931 júniusában valószínűleg Entz Béla professzor rokoni kapcsolatainak segítségével – bátyja, Entz Géza volt ekkor a tihanyi Biológiai Kutatóintézet vezetője – hívták meg Cavallier József újságírót és Koller Piust a tihanyi intézet adjunktusát a Maurinumba, akik a kutatóintézet épületéről, könyvtáráról, az ott folyó kutatásokról tartottak vetített képes előadást.[10] Ezek a látogatások egyébként is kiemelt eseményei voltak a kollégiumnak. Az előadások előtt az egyetemi vezetés és a kollégiumi tanuló ifjúság részvételével díszvacsorát rendeztek a felkért előadóknak.[11]
1935-ben Angyal Pál budapesti jogtanár tartott előadást, melynek tárgya a tudomány és szabadság volt. Az esemény jelentőségét az is mutatta, hogy kíséretében Tóth István államtitkár, Soltész Elemér tábori püspök, Rácz Kálmán miniszteri ügyosztályfőnök, Steinecker István minisztériumi ügyigazgató, Vitányi Béla ügyvéd és miniszteri tanácsos, továbbá Benedek Zsolt ügyvéd, Kammermayer Oszkár miniszteri tanácsos és Wágner Aurél gimnáziumi igazgató is megtisztelte jelenlétével az előadást.[12]
Külföldi előadót is sikerült megnyerni előadástartásra. Például Abbing Gellért holland postaigazgató a magyar revízió támogatásáról[13] tartott magyar nyelvű előadást 1934-ben.
Olyan egyetemi hallgatók is lehetőséget kaptak bemutatkozni, akik tudományterületükön jelentősebb kutatási eredményeket tudtak felmutatni. Szemere Gyula bölcsészhallgató 1931 decemberében A magyar király-mondakör címmel tartott előadást.[14] Matheovics Ferenc joghallgató Fiatalkorúak és a büntetőjog témakörben tartott blokkelőadást.[15]
Azok a hallgatók, akik külföldi tanulmányúton, vagy egyetemeken töltöttek el hosszabb időt, élménybeszámolót tartottak a blokkelőadások keretében. Ilyen hallgatói előadás volt például Lovassy Andor, a Szent Mór Kollégium ifjúsági elnökének beszámolója 1934-ben, aki az előző másfél évet a párizsi egyetemen töltötte.[16] Ő egyébként franciaországi élményeiről Az Eiffel-torony árnyékában címmel könyvet is megjelentett a pécsi Kultúra kiadó gondozásában. A kötetről a Maurinum című folyóiratban ajánló írást is közzétettek. A B.G. monogrammal jelölt szerző szerint: „Él ez a könyv. Megdöbbentő mondatai vannak. Egyszerű képei jobban festenek le apró tragédiákat, mintha hosszú regény, vagy propaganda célból költött érzelmes história volna. Messze élnek ennek a kis könyvnek az alakjai, a világraszóló Eiffel-torony árnyékában, de közvetlenül érezzük, hogy közülünk valók, hogy magyarok, hogy érték nekünk minden verejtékcseppjük, amit odahullatnak a párizsi aszfaltra. A szerző, aki maga is hosszú hónapokat töltött a „világ fővárosában”, meglepően nyílt szemekkel járt a rohanó bulvárokon, a diáknegyed macskaköves utcáin és a parkok romantikus alléiban. Es ezzel a nyílt nézéssel magába fotografálta azokat az apró képeket, amelyekből az idegenben hősi kitartással tanuló magyar diákok könnyes filmje fonódik. Mert igazán nem sablon a hősi kitartás arra a sápadt bölcsészre, aki hazai kiló szalonnákból tengődik, míg agya duzzadtra szívja magát a nyugati kulturából; vagy arra a jogászra, aki nappal kocsit mos a pályaudvaron és csak éjjel jut ideje a Corpus Jurisra.”[17]
1942-ben újdonságként jelent meg a Maurinum blokkelőadásai között megtartott egyetemi hallgatói szerzői est. „A részben maurinista, részben külső egyetemi hallgatókból álló szereplő gárda előadása érdekesnek ígérkezik, mert újítást hoz a blokkelőadások keretei közé, helyt adva ott az egyetemi ifjúságnak is, hogy bizonyítékát adja annak, hogy komolyan foglalkozik a szépirodalom művelésével is. A blokkelőadáson a Maurinum tagjai közül Horváth Béla tanulmánynyal, Fülöp Kálmán, Mészáros Ede, Uz György verseikkel szerepelnek, a külső egyetemi hallgatók közül Ónody Zoltán, Sza1ai István novellákkal, Csányi László verseivel szerepel. A blokkelőadás egyik legérdekesebb számának ígérkezik Kabdebó Ilona és Vajna Zoltán együtt előadandó székely népballadája.”[18]
Az utolsó blokkelőadások 1944 februárjában hangzottak el, melynek keretében Malán Mihály kolozsvári antropológus a magyarság fajképéről, míg Rajeczky Béni, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára a modern magyar zenei műveltségről adott elő.[19] A háború után már nem volt lehetőség az előadássorozat folytatására, hiszen a Maurinum Egyesületet, más szervezetekkel (pl. cserkészet) együtt fasiszta jellegűnek nyilvánítva a belügyminiszter 1946-ban feloszlatta, a kollégium pedig 1951-ben a tudományegyetemből kivált és önállósodott Pécsi Orvostudományi Egyetem vegyes (női és férfihallgatók) diákszállója lett, melyet Balassa Jánosról neveztek el.
Sajtóforrások
Dunántúl 1929, 1930, 1931, 1934, 1935, 1942, 1944
Maurinum 1934
További bejegyzéseink
- A Klimo Könyvtár kutatói
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont jubileumi kiállításának virtuális változata A Klimo Könyvtár alapításának 250. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás… Read More »A Klimo Könyvtár kutatói - A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban - Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
[1] A Maurinum tudományos előadássorozata. Dunántúl, 1929. november 26. 4.
[2] Tudományos előadás a Maurinumban. Dunántúl, 1929. november 30. 5.
[3] Tudományos előadás a Maurinumban. Dunántúl, 1929. december 1. 9.
[4] Tudományos előadás a Maurinumban. Dunántúl, 1930. február 18. 5.
[5] Beck professzor előadása a Maurinumban. Dunántúl, 1930. március 12. 5.
[6] Nyilvános előadás a Maurinumban. Dunántúl, 1930. március 19. 5.
[7] Dambrovszky előadása a Maurinumban. Dunántúl, 1930. március 21. 5.
[8] Princ [sic!] professzor előadása a Maurinumban. Dunántúl, 1930. március 23. 7.
[9] Tudományos előadás a Szent Mór Kollégiumban. Dunántúl, 1931. május 14. 6.
[10] Mi is az a tihanyi biológiai intézet? Cavallier József és Koller Pius előadása a Szent Mór kollégiumban. Dunántúl, 1931. június 19. 4.
[11] Egyház és társadalom a XIX. században. Baranyay Jusztin professzor pécsi előadása. Dunántúl, 1931. május 16. 3.
[12] Angyal Pál dr. pécsi előadása. Dunántúl, 1935. október 15. 5.
[13] Abbing Gellért magyar nyelvű előadása a Maurinumban. Dunántúl, 1934. május 30. 5.
[14] A magyar király-modakör. Dunántúl, 1931. december 19. 5.
[15] Blokkelőadás a Maurinumban. Dunántúl, 1934. április 9. 5.
[16] Vetítettképes előadás Párisról. Dunántúl, 1934. május 24. 5.
[17] B.G.: Lovassy Andor könyve : „Az Eiffel-torony árnyékában”. Maurinum, 1. (1934):1. 8.
[18] Az egyetemi hallgatók szerzői estje a Maurinumban. Dunántúl, 1942. május 8. 6.
[19] Két érdekes előadás a Maurinumban. Dunántúl, 1944. február 9. 4.