A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2021. szeptember 13-án nyílott kiállításon a pécsi peacemaker-terápia kezdeteinek történetét ismerhetik meg a látogatók. A poszterek a pécsi eredményeket, statisztikákat az 1971-től induló beavatkozásokban közreműködő klinikákat, sebészeket, professzorokat, orvosokat mutatják be. A tárlókban a legkorábbi pacemakerektől a közelmúltban használt eszközökig, ritkaságokig ad teljes képet a kiállítás a terápiás eszközök fejlődéséről. A pacemakerek mellett a működésükhöz elengedhetetlen programozókat is meg lehet tekinteni.
A kiállítás 2021. december végéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában.
Az első szívingerlő készülék beültetés életet veszélyeztető ritmuszavar (többszörös eszméletvesztéssel járó kritikusan lassú szívműködés) miatt történt 1958-ban a svédországi Karolinska Intézetben. Öt évvel később Magyarországon szintén életmentő műtéttel kezdődött a pacemaker-terápia. Ugyanez zajlott Pécsett is 8 évvel később. Az első szívingerlő készülék beültetése 1971-ben történt. A sikeres műtétről a beszámoló a Pécsi Orvostudományi Egyetem Évkönyvében jelent meg rövid közlemény formájában, Fix frekvenciájú intracardialis pace- maker beültetéssel kezelt total AV blockos beteg címmel. A műtétet Böröcz János végezte.[1]
A korszakban a pacemaker-beültetések elsősorban a rendelkezésre álló készülékektől függtek, amelyeket névre szóló megrendelés alapján szállították a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Az operáló team kiegészült újabb kollégákkal: Tekeres Miklós, Várady Béla, Papp Lajos, Horváth J. Attila. A műtétek a POTE más klinikáival együttműködésben különböző műtőkben történtek. Mivel akkoriban az elektródok intracardialisan rögzíthetetlenek voltak, ezért a betegek csak egyheti ágynyugalom után kelhettek fel. A készülékek higanycellás telepeket tartalmaztak, így rövid élettartamúak voltak. 1971 és 1975 között 36 beültetést végeztek a POTE orvosai. [2]
1976-ban távozott Pécsről Böröcz János, ekkor került az intézetbe Melczer László, akit Tekeres Miklós hívott meg. 1978-ig minden készüléket külön kellett megrendelni Budapestről. Sok esetben tartós transzvénás, ideiglenes pacemaker előzte meg a végleges beültetést. A készülékek ekkor subcostalisan a hasfalban képzett tasakba kerültek. Balkamra-ingerlés csak a szívműtét közben behelyezett elektródokkal történt. A POTE-n csak generátorcserét végeztek ezeknél a betegeknél. 1978-ban már az American Technology lítiumelemeit ültették be. A beültetések a ’70-es évek második felében továbbra is Tekeres Miklós, Várady Béla, Papp Lajos, Horváth J. Attila, valamint az új kollégák, Szabados Sándor és Melczer László végezték. 1978-ban az infarktusambulancia megnyitásával kezdődött el a szívingerlő-készülékkel élő betegek rendszeres ellenőrzése. 1978-ban haladta meg a pécsi beültetések száma a 100 eszközt évente. [3]
1979-ben jelentek meg az első passzív rögzítésű kamrai elektródok. Ezek forradalmasították a beültetéseket, mert lehetővé vált a korai mobilizálás. Ezzel megkezdődött az életmentő implantációk mellett a preventív beültetések időszaka. 1979 decemberében ültették be Pécsett az első pitvari készüléket. Szintén fontos állomás volt, hogy az intézmény megkapta az önálló pacemaker-centrum jogát, majd önálló ambulanciát is indítottak. [4]
1980-ban egy bemutatóműtéttel megtörtént Magyarországon az első AV szekvenciás pacemaker-beültetés (Medtronic DDD készülék). Ezt követően Pécs is megkapta a kétüregű implantációk lehetőségét. 1980-ban két beteg kapott ilyen készüléket. [5]
1981-ben végezték el az első kamrai elektródfelvezetést a jobb vena subclavian keresztül, 1982-ben történt az első pacemaker-beültetés nagyvéna fejlődési rendellenesség miatt. Ekkorra az összes beültetések száma megháromszorozódott. A fiziológiás pacemakerek száma is lassan, de emelkedett. 1983-tól már második generációs DDD programozható készülékeket használtak a műtéteknél.
1986-ban saját pacemaker műtő kialakítására nyílott lehetőség. Ebben az évben kezdődött meg a DDDR készülékek beültetése is. 2001-től a pacemaker inplantáció és a pacemakerek ambuláns ellenőrzése a Szívgyógyászati Klinika keretei között működött tovább. Az 1971 és 2001 között eltelt időben 6097 beültetés történt.
A pacemaker kiállítás első darabjait Tekeres Miklós gyűjtötte, részben kapcsolatai révén kapta, részben a szívingerlő készülékek forgalmazói adományaként jutott hozzá, illetve a betegekből kinyert kimerült készülékek képezték az alapot.
A kiállítás első részének készülékei a pacemaker terápia nemzetközi és magyar hőskorából származnak. Közöttük számos készülék ritkaság, a néhány bemutató készülék mellett.
A készülékek nagyívű fejlődésének lépései az alábbiak voltak: a fix ingerlést felváltotta a demand ingerlés, kifejlesztették a ma is használatos lítiumtelepek elődjét, majd megjelentek a pitvar-kamrai készülékek a megfelelő elektródokkal. Ez utóbb tette lehetővé a pacemaker-terápia tovább fejlődését – az ingerképzési-vezetési zavarok optimális kezelését – figyelembe véve annak hemodinamikai hatásait is. Ezt követte az életet veszélyeztető kamrai ritmuszavarok megoldását célzó defibrillátoroknak a kifejlesztése és a szívelégtelenség eszközös (PM/ICD) bevezetése a klinikai gyakorlatba.
A korai, beültetések során használt egyedi csatlakozók helyett később a standard csatlakozók kialakítására történtek lépések. Többszörös váltások után az IS-1 csatakozó kötelezővé vált. Hasonló fejlesztésre volt szükség az ICD-k megjelenése során. A pacemaker vezetékétől eltérően az ICD-vezeték csatlakozója megköveteli egy IS-1 csatlakozó és egy vagy két defibrillátor ( DF-1 ) csatlakozó alkalmazását, ami nagyon nehézkes volt. A következő forradalmi lépés volt a kvadripoláris csatlakozó megtervezése és bevezetése a klinikai gyakorlatba. Jelenleg ez az általánosan használt új formula a PM-, az ICD- és a CRT-terápiában is.
Érdekesség, az akkori gyártó cégek két kivétellel (Biotronic, Medtronic) már nincsenek a beültethető eszközöket gyártó piacon. Többségük nagyobb gyártók részévé váltak, kisebb részük jogutód nélkül megszűnt.
Irodalom
Böröcz János – Török Endre – Herr Gyula – Bódis Lóránd – Somogyi Jenő: Fix frekvenciájú intracardiális pace- maker beültetéssel kezelt total AV blockos beteg. In: Pécsi Orvostudományi Egyetem Évkönyve, 1970/71. tanév. Szerk.: Antal Ernő – Hajnal József. Pécs, 1972. 139.
Melczer László: A pacemaker-terápia 30 éve Pécsett (1971–2000). In: A Pécsi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet első 50 éve: 1970 – 2020). Szerk.: Bogár Lajos – Tekeres Miklós. Pécs, 2020. 188–199.
Mond, H. G. – Helland, J. R. – Fischer, A.: The evolution of the cardiac implantable electronic device connector. Pacing and Clinical Electrophysiology 36. (2013):11. 1434–46. (2021.12.02.)
Mond, H. G.: The Development of Pacemaker Programming: Memories From a Bygone Era. Heart, Lung and Circulation (2021):30. 233–239. (2021.12.02.)
További bejegyzéseink
- A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban - Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei
[1] Böröcz – Török – Herr – Bódis – Somogyi 1972. 139.
[2] Melczer 2020. 189–190.
[3] Melczer 2020. 190–191.
[4] Melczer 2020. 190–192.
[5] Melczer 2020. 192.