Windischgrätz decemberi támadásának eredményeképpen Pest-Budát és a Dunántúl nagy részét császári csapatok szállták meg, míg a kormány Debrecenbe költözött, a hadtesteket pedig a középső Tisza vidékére vonták össze. Pécsre január 31-én vonultak be a császári csapatok.
Másnap, február 1-jén már báró Sebottendorf nevében megjelent az az aprónyomtatvány, amely a pécsi polgármesterrel, rajta keresztül pedig a város lakosságával tudatta, hogy Baranya megye és Pécs városa a katonai parancsnokság fennhatósága alá került. Ez többek között elszállásolási kötetezettséget, rögtönítélő bíróságot és az egyesületek feloszlatását jelentette a pécsi polgárok számára. A hírlapok szerkesztőit és kiadóit letartóztatták. A röpívek, falragaszok, röpiratok terjesztését betiltották, a katonai parancsnokság hirdetményeit viszont nyilvános helyeken ki kellett ragasztani, tartalmukat pedig ismertetni kellett a lakossággal. Ez a nyomtatott kommunikáció monopóliumát jelentette a városban.
Az 1849. február 7-én megjelent Hirdetmény arról árulkodik, hogy a hivatalos, nyomtatott kommunikációval szemben a hírek szóbeli terjesztése nyert teret, amely ellen az új városi tanács kénytelen volt fellépni. Hiába jelent meg a hivatalos híradás Nemegyei Bódog – a dunántúli népfelkelés szervezője – seregének vereségéről, a városi közvélemény ezt nem fogadta el. A közrend fenntartása érdekében ezért a császárhű városi hatóság szükségét látta egy újabb közlemény kiadásának, amelyben a szóbeli hírek hivatalos cáfolatán túl a további terjesztőkkel szemben komoly retorziót helyezett kilátásba. A kiadás szándéka itt egyértelműen a represszióra és a rendfenntartás igényére vezethető vissza.
Egy újabb, 1849. február 14-én kiadott Tudósítás a császári hadsereg Eszék várába való bevonulását jelentette be. A hír azért volt jelentős, mert az erődítménynek kulcsszerepe volt a Dél-Dunántúl védelmében. A városban ezután már nem nagyon lehetett ellenállásra gondolni.
1849. 30 Januarii jöttek a Császáriak be Pécsre, a’ sárga fekete zászlót ki kelle tűzni minden tornyokra, jöttek pedig Nugent, Dietrich és Pálfy Generálisok. Nálam 2 tiszt, 2 közlegény és első éjjel 19 ló hált, de azután csak 3 ló maradott. Ezek elmenvén, Eszéket nem sokára megadták a’ Császáriaknak. […] Pécsett is sok embert kerestek azok közül, kik a’ lefegyverkeztetésbe részt vettek, de ezek üdején gondoskodtak magokról, és félre áltak az útból az erdőbe, ‘s szöllökbe ide ‘s tova bujkáltak sok ideig. Befogások is történtek, Madarász, Lakits, Gyenes Mérnökje a’ Káptalannak, Horváth befogattak, és Eszékre levitettek, de azután ismét szabadon bocsájtattak.”
Részlet Kelemen József naplójából (Idézi Fényes 1973. 204–212.)
Források
Sebottendorf von der Rose, Heinrich: Nemzetes Müller Ferencz Urnak Pécs Sz. Kir. Város Polgármesterének: […] Baranya megye Pécs városával egyetemben mostantól fogva a katonai Parancsnokság hatósága alá rendeltetett. Pécsett, [Lyceum Nyomda], 1849.PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.92.
Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa: Hirdetmény .[…] Nemegyei lázitó csapatjának legyőzetése […]. Pécs], [Lyceum Nyomda], [1849.] PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.14.
Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa: Tudósítás:[…] Eszék várába a cs. kir. hadsereg minden ellenállás nélkül bévonulván […] = Nachricht […] die k.k. Truppen […] in die Festung Esseg eingedrückt sind […]. Pécs, [Lyceum Nyomda], 1849. PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.13.
Irodalom
Bona Gábor: ’48-as magyar emigránsok Amerikában (Az iparlovag, az anglikán lelkész és az ezredes). In: Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. [s.a], 175–180.
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona (1998): Pécs – Baranya 1848–1849. Pécs, 1998.
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. In: Baranya. Emlékszám az 1848—49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999.
Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
A múzeumpedagógiai foglalkozás feladatainak tartalma
A foglalkozás főoldala
Forradalmi napok
A polgári átalakulás első lépései
A sajtószabadság jegyében
Forradalmak a Habsburg Birodalomban
A város megszállása
A forradalom anyagi vonatkozásai
A városi közrend fenntartása
Kísérlet a város visszafoglalására
Végjáték a távolban
További bejegyzéseink
- Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról
250 évvel ezelőtt nyílt meg Klimo György pécsi püspök könyvtára a nyilvánosság számára. E jeles alkalom nyomán a Pécsi Tudományegyetem… Read More »Tudósítás a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulóján tartott ünnepi emlékkonferenciáról - A Klimo Könyvtár kutatói
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont jubileumi kiállításának virtuális változata A Klimo Könyvtár alapításának 250. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás… Read More »A Klimo Könyvtár kutatói - A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye
Jelen blogbejegyzés a Klimo Könyvtár egykori ásványgyűjteménye mellett a kollekcióval együtt kezelt kőzetek és fosszíliák darabjaira, illetve azok történetére kívánja… Read More »A Klimo Könyvtár (egykori) ásványgyűjteménye - Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár Kanonoki gyűjteményében kiemelkedően sok mű található Félix Dupanloup (1802–1878) francia püspök és egyházi író műveiből. A gyűjteményben… Read More »Félix Dupanloup francia püspök művei a Klimo Könyvtárban
Pingback: Kísérlet a város visszafoglalására – TGYOblog
Pingback: A városi közrend fenntartása – TGYOblog
Pingback: A forradalom anyagi vonatkozásai – TGYOblog
Pingback: A polgári átalakulás első lépései – TGYOblog