A pécsi felsőoktatás 20. századi története során már az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésétől kezdve számos folyóirat jelent meg. Közülük sok megtalálható a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. Külön figyelmet érdemelnek a hallgatók által készített lapok. Ezeknél a kiadványoknál találhatunk olyanokat, amelyek kizárólag humorral, szórakozással foglalkoznak, de léteztek komolyabb hangvételűek is. A jogászhallgatók által alapított, 1967 és 1992 között megjelenő Glosszátor című lapra az utóbbi volt jellemző. A következő írás erről a lapról szól. Először röviden ismertetem történetének fontosabb állomásait, majd bemutatom, milyen érdekességekkel szolgáltak az egyes lapszámok.
Kezdésként érdemes felidézni, hogyan nézett ki a pécsi felsőoktatás, amikor a lap 1967-ben először napvilágot látott. Az akkori Pécsi Tudományegyetem egyetlen kara az Állam- és Jogtudományi Kar volt. Létezett egy önálló orvostudományi egyetem, a POTE, ezen kívül a Pécsi Tanárképző Főiskola működött még a városban. A pécsi felsőoktatási intézmények szervezeti változása, alakulása a lapon is nyomott hagyott, az orvostanhallgatók, viszont soha nem vettek részt a Glosszátor készítésében.
A Glosszátor először kollégiumi lapként jelent meg 1967 márciusában, az akkori Szalay Kollégium „szócsöveként”. A lap indulásának apropója az abban az évben megrendezett Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) volt. A kiadásért a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Kollégiumának Diákbizottsága felelt. Az első szám előszavában Dr. Tamás Lajos, a kollégium igazgatója azt írta, hogy a lap célja az olvasók tájékoztatása a Diákbizottság munkájáról, valamint a hallgatók szakmai, politikai, és műveltségi szintjének emelése. A kezdeti években az egyetemmel kapcsolatos témák domináltak, de érezhető a szociális érdeklődés is. Az irodalmi próbálkozások még igen kezdetleges jellegűek voltak. Ugyancsak kezdetlegesnek számít a sokszorosítási technika: a Glosszátor stencilen jelent meg az induláskor, és az első pár évben is ez volt a jellemző. Ez idővel változott, és a lap valódi nyomdai termékké fejlődött.
A hallgatói lapok sajátossága, hogy idővel cserélődnek a készítők, hiszen befejezik egyetemi tanulmányaikat. A Glosszátor esetében a következő főszerkesztőkkel találkozhatunk: Tóth Frigyes, Zárdai István, Seregélyesi János, Németh Tamás, Bertha Kálmán, Vilits Péter, Bozsits Attila és Bay Endre.
Az idő múlásával a lap alcíme sokszor megváltozott. Előfordult, hogy bizonyos elnevezések többször is visszaköszöntek. 1969 decemberében jelent meg a Diáklap megnevezés, majd 1970 októberében már a Pécsi Joghallgatók Lapja titulussal találkozhatunk. 1973 novemberében tűnt fel a Pécsi Joghallgatók Közéleti és Kulturális Lapja megnevezés, 1976-ban pedig a kiadvány már A Pécsi Tudományegyetem Hallgatóinak Közéleti és Kulturális Lapja néven szerepelt. Érdekességként meg kell említeni, hogy ekkor már kétkarú volt a Pécsi Tudományegyetem, mivel 1975-ben megalakult a Közgazdaságtudományi Kar. Az újság címlapján 1979-ben A PTE Kulturális és Közéleti Lapja, 1980 decemberében a PTE KISZ Bizottságának Kulturális és Közéleti Lapja olvasható. Az 1982. márciusi számnál a PJPTE Közéleti és Kulturális Lapja elnevezéssel találkozhatunk, ugyanis ekkor már létezett a háromkarú Janus Pannonius Tudományegyetem. 1988 áprilisában a JPTE Állam- és Jogtudományi, Közgazdaságtudományi és Tanárképző Karának Közös Lapja elnevezés olvasható. 1989-ben A JPTE Kulturális és Közéleti Lapja, 1991-ben pedig A JPTE Jogi Karának Lapja alcím szerepel a címlapon.
A lap élete során állandó kérdés volt a közéleti témák és az irodalom megjelenésének aránya. A hetvenes évek elején az alapító korosztály a tanulmányai befejeztével távozott. Az évtized alatt a közéleti vonal továbbra is jelentős maradt, de egyre inkább kibontakozott a szépirodalmi és a képzőművészeti rovat is. Ez azért is volt fontos szempont, mert a lap munkatársai irodalmi vonalról érkeztek, többeknek voltak más próbálkozásaik a területen. A nyolcvanas évek elején a tanárképzős hallgatók bekapcsolódása a lap készítésébe jelentősen megérződött a lap jellegén, ebben az időben a szépirodalom és az esszé vált dominánssá. A nyolcvanas évek végén ismét a jogászhallgatók vették át a lap szerkesztését, ami által újból a közéleti kérdések kerültek előtérbe. Ez annyira erős lett, hogy a rendszerváltás idején a frissen megalakult pártok bemutatásával, programjaival is foglalkozott a lap. A kiadványban publikáló szerzők közül idővel többen a sajtó világában találtak munkát, kiadói szerkesztők vagy újságírók lettek.
Az irodalmi vonal fontosságát jelzi, hogy a lap készítői idővel pályázatot hirdettek az olvasóközönség számára. Az első pályázat díjazásban, illetve dicséretben részesült alkotásai egy külön számban is megjelentek. Irodalmi pályázatot több alkalommal is közzétettek a lapban.
A következő részben rátérek arra, hogy számomra mi volt érdekes és tanulságos a lapszámok átnézése során. A korai években rendszeresen felbukkant egy rovat, amely a Professzor válaszol címet kapta. Ebben a jogi kar olyan, idővel legendássá vált oktatói voltak az interjúalanyok, mint Bihari Ottó, Benedek Ferenc, Ádám Antal vagy Rudolf Lóránt. Az interjúk az 1960-as évek végi és az 1970-es évek eleji időszakból származnak. A beszélgetések az oktatók kutatásaikról, terveikről, szabadidős tevékenységeikről számoltak be, amivel közelebb hozták az oktatókat a hallgatókhoz. Ugyan nem ebben a rovatban, de az 1974. április – májusi számban volt egy témához kapcsolódó interjú, amelyben professzorok számoltak be az államvizsgákkal kapcsolatos tapasztalataikról. Természetesen a Professzor válaszol rovaton kívül is készültek interjúk oktatókkal, és előfordultak dékáni és rektori interjúk is.
A Glosszátorban oktatókkal kapcsolatosan megemlékezések, illetve nyugdíjba vonulás alkalmával keletkezett méltatások is születtek. Az 1974. évi február – márciusi számban dr. Rudolf Lórántot köszöntötték nyugdíjba vonulása alkalmával, az 1982. májusi számban pedig a 100 éve született (és akkor már 20 éve elhunyt) Kauser Lipótról emlékezett meg a lap.
Egyetemi lapként a Glosszátor nyilvánvalóan figyelmet fordított a felsőoktatás helyi szintű és országos újdonságaira, helyzetére és kérdéseire. A kiadvány komolyan foglalkozott a Közgazdaságtudományi Kar 1975. évi létrejöttével, és a két kar viszonyával az egyetemen belül. Országos szinten nem maradhatott el a pécsi jogász és közgazdász hallgatók OTDK-n elért eredményeinek bemutatása sem. Ezekről helyszíni beszámolók készültek. Az 1970-és 1980-as években több számban is tárgyalták a magyar felsőoktatás helyzetét, illetve a szükséges reformokat. A témáról többek között Mellár Tamás és Szerb László is megosztotta véleményét.
A Glosszátor kultúrához való viszonya az eddigiekből is érzékelhető. Rendszeresen jelentek meg kritikák filmekről, színházi előadásokról, könyvekről. A lap mindig beszámolt a Magyar Játékfilmszemléről. Az esemény érdekessége, hogy 1983-ig Pécs volt a házigazdája. A jogi kar büszkélkedhetett egy Amatőrfilm Klubbal, melynek tevékenységét a lap is nyomon követte. Rendszeresen szerveztek a hallgatók számára más városokba színházi látogatásokat.
A lap számait átlapozva találhatunk megemlékezéseket híres költőkről, zeneszerzőkről és zenészekről. 1967 márciusában hunyt el Kodály Zoltán, és rögtön a legelső Glosszátorban született egy megemlékezés róla Schmidt Etelka tollából.
Az 1982. márciusi számban két megemlékezést is találunk. Az egyik az akkor 77 éve született József Attiláról szól. Az írás taglalja a költő halálának tisztázatlan körülményeit. A másik egy nekrológ, amely a könnyűzene világába invitálja az olvasót: az 1981-ben elhunyt Bob Marley reggae-zenész életét és munkásságát méltatja. Az 1984. decemberi számban pedig Janus Pannonius születésének 550. évfordulója alkalmából született egy írás.
Az V. évfolyam számaiban található egy érdekes sorozat, amely az Írók, költők jogászként címet viseli. Itt olyan irodalmi nagyságaink jogi területen végzett pályafutásáról olvashatunk, mint Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Mikszáth Kálmán.
A pozitívumok és remek kezdeményezések mellett meg kell említeni a lap életében jelentkező nehézségeket. Az egyetemek alulfinanszírozottsága, a gyakori pénzhiány sok fejfájást okozott a lap készítőinek is. Jellemző és tanulságos eset, hogy papírspórolás miatt egy évig nem jelent meg a Glosszátor. Az 1975. szeptemberi számot majd csak az 1976. szeptemberi követi.
Érdemes kicsit foglalkozni a Glosszátorral kapcsolatban a lap létezése során megjelent válogatás-kiadványokkal. Három antológia született, az első 1975-ben Innen talán lehet… címmel. Ez a kötet a lap akkori szerzőinek olyan verseit, novelláit tartalmazza, amelyek kimaradtak a lapszámokból. Majd öt évvel később 1980-ban napvilágot látott a Feleszmélve című kiadvány. Az elődjével ellentétben ez a válogatás olyan verseket, írásokat tartalmaz, amelyek meg is jelentek a lapban. Végül a lap 20 éves fennállása alkalmából készült Innen már lehet… című kötet, amely a lap legszínvonalasabb írásaiból válogat.
Huszonöt éves fennállása alatt a Glosszátor meghatározó lap volt a Pécsett tanuló jogász, közgazdász és tanárképzős hallgatók számára. A lap hosszabb ideig létezett, mint a 70-es és 80-as évek valamennyi pécsi felsőoktatási intézményének eseményeit, híreit bemutató Universitas. A kulturális és közéleti célkitűzésének végig eleget tett a lap. Sokat változott és fejlődött az évek során, amíg egy kollégiumi lapból egy háromkarú egyetem lapjává nőtte ki magát.
További bejegyzéseink
- Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei - A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve
Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a… Read More »A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve - Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
Patkovics József, Pécs városának tisztifőorvosa még életében a város nyilvános könyvtáraként működő püspöki könyvtárának adományozta jelentős, főként orvosi műveket tartalmazó… Read More »Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban - Egy elfeledett 18. századi természettudós: Johann Reinhold Forster
James Cook második déltengeri útjának természetrajzi vonatkozásai A Klimo Könyvtár számos kincset rejt, köztük Johann Reinhold Forster Observations Made during… Read More »Egy elfeledett 18. századi természettudós: Johann Reinhold Forster