Ha a Pécsi Tudományegyetem egy leendő hallgatója megkérdezi a Széchenyi téren az első járókelőt, hogy merre találja az egyetemet, a járókelő először tanácstalan lesz. Bármennyire is ismeri a várost, nem fog tudni azonnal válaszolni. Visszakérdez, hogy pontosan melyik karról vagy épületről van szó. És ekkor kelet, nyugat vagy északnyugat felé fog mutatni. Az egyetem karai és épületei ugyanis a város különböző pontjain, egymástól gyakran nagy távolságokra helyezkednek el. Ezzel szemben a legtöbb egyetem campusa az adott város egy meghatározott területén koncentrálódik. Ha kívülről nézzük, a mai Pécsi Tudományegyetem térbeli elhelyezkedése nem logikus. Ha pedig valami nem logikus, annak általában történeti oka van. Ezt a történeti okot az egyetem 100 évvel ezelőtti költözésében fedezhetjük fel, amelyben nagy szerepet játszott Klebelsberg Kuno 1922. júliusi látogatása.
Az Erzsébet Tudományegyetem 1914-ben nyitotta meg kapuit Pozsonyban. Először a jogi kar jött létre, majd 1918-ban megindult az oktatás az orvostudományi és a bölcsészkaron is. Az első világháború után a csehszlovák megszállás következtében az egyetem menekülni kényszerült a városból. 1919 őszétől és 1923 nyaráig ideiglenesen Budapesten működött. Már 1921-ben törvény született az egyetem Pécsre helyezéséről, a város azonban 1921 nyaráig szerb megszállás alatt volt. Ebben a helyzetben két év haladékot kapott az egyetem befogadásának előkészítésére. A szűkös anyagi körülmények nem engedték új campus, új épületek építését, ezért a város, az állam és a püspökség meglévő épületeket ajánlott fel az egyetem számára. Ezek jellemzően a 19. század végén, a 20. század elején épültek, és a város különböző pontjain helyezkedtek el.[1]
Az első tervek szerint az egyetem elhelyezésének kulcsa a hadapródiskola volt, ahol a jogi a bölcsészeti kar, és az orvosi egyetem elméleti intézetei is elfértek volna. Az épületet ma úgy ismerjük, mint az Orvostudományi Kar elméleti tömbjét a Szigeti út. 12. alatt. Akkoriban az eredetileg neobarokk homlokzatú épület a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában volt. Az átadással kapcsolatos tárgyalások és előkészületek végül azonban nem jártak sikerrel. A honvédelmi miniszter 1922. május 30-án visszavonta az épület átadását, és 100 millió koronát ajánlott fel helyette. Ezzel a költözés terve is veszélybe került. 1922 júniusában Pekár Mihály orvoskari dékán, kormánybiztos új tervet dolgozott ki az egyetem elhelyezésére. Ennek a tervnek a véglegesítésére érkezett a városba június 18-án kétnapos látogatásra a kultuszminiszteri posztot akkor egy hónapja betöltő Klebelsberg Kuno.[2]
A Dunántúl című napilap részletesen beszámolt a kétnapos látogatásról, amelyet a címoldalon közölt cikk fordulópontként értékelt az egyetem elhelyezésének hosszú hónapok óta húzódó kérdésében. Bár a miniszter kérésére nem volt hivatalos fogadtatás, amikor július 18-án reggel 9 órakor a vasútállomáson szalonkocsijából kilépett, mindenki ott volt a városból, aki számított a pénzügyigazgatástól kezdve egészen a tanfelügyelőségig.[3] Klebelsberg – Nendtvich Andor polgármester köszöntője után – a következőképpen fogalmazta meg látogatásának célját: „A mai nap először lépek ebbe a történelmi emlékekben oly gazdag varosba. […] Eljöttem, hogy véglegesen döntsünk az egyetem kérdésében, mely veszedelmesen hosszú ideig húzódik. Ordre – contre desordre – mondja a francia. Eljöttünk, hogy véglegesen döntsünk a helyszínen a függő kérdésekben és megkezdjük végre a munkát. Sokan azt hiszik, hogy rajtunk csak csoda segíthet. Nem, mélyen tisztelt Uraim! Rajtunk csak saját erőnk segíthet és a munka.”[4]
A miniszter a két nap során számos intézményben járt, számos meghívásnak tett eleget, mi most azonban csak azokra az épületekre vonatkozó részleteket elevenítjük fel, amelyek a látogatás nyomán véglegesített terv szerint egyetemi épületek lettek. A délelőtti körút előtt rövid értekezletet tartottak a városházán, ahol „a miniszter a város térképéről tájékozódott az egyetem céljaira felhasználandó épületek fekvése felől, majd azokat egyenkint megszemlélte kíséretével.”[5]
„Elsőnek az állami főreáliskolába hajtattak, ahol Horváth Viktor igazgató kalauzolta végig a szerbek által kifosztott termeken a minisztert és kíséretét.”[6]
Az állami főreáliskola épülete a Rákóczi út 80. szám alatt 1914-ben épült fel Pilch Andor tervei alapján. A hadapródiskola elvesztése után ennek az épületnek kiemelkedően fontos szerepe lett a költözésben, ugyanis ez lett az Erzsébet Tudományegyetem központi épülete. Itt helyezték el a jogi és a bölcsészettudományi kart, az orvostudományi kar néhány intézetét és az egyetemi hivatalokat. A főreáliskola a joglíceumba költözött a Király u. 44. szám alá.
„A jogakadémía megtekintése a jövő egyetemi templomával kezdődött. A líceumi templom kapujában Késmárky István dr. c. apát, igazgató fogadta a minisztert és bemutatta a tanári testület tagjait. A tantermeken kívül a miniszter megszemlélte a jogakadémia beépítetlen udvarát és tágas kertjét is.”[7]
A Pálos rend 18. században emelt Király utcai templomában és rendházában Szepesy Ignác püspök az 1830-as években létrehozta a Pécsi Püspöki Joglyceumot. A templomot a tanuló ifjúság rendelkezésére bocsájtotta, ekkortól nevezték Lyceum templomnak. A líceum épületébe költöző főreáliskola Széchenyi István Gimnázium néven az egyetem gyakorlóiskolája lett. A templom Zichy Gyula püspök felajánlása révén pedig egyetemi templomként működött tovább. A joglíceum megszűnt, a tanárok többsége az egyetem jogi karán folytatta munkáját.
„Innen a püspöki könyvtárba mentek, ahol ismét Késmárky István dr. kalauzolta a minisztert.”[8]
Az Erzsébet Tudományegyetemnek Pozsonyban már volt egy 78000 kötetes könyvtára, amelyet 1919 októberében a csehszlovák kormány lefoglalt. Az egyetemi könyvtár újraszervezése beszerzések és adományok útján már a budapesti évek alatt megindult. A Pécsre költöző egyetem számára Zichy Gyula püspök felajánlotta az 1774-ben alapított püspöki könyvtár használati jogát. A haszonkölcsön-szerződés értelmében a 35000 kötetes püspöki könyvtár tulajdonosa a püspökség maradt, de a használati jog az egyetemi könyvtárat illeti meg „amíg a m. kir. Erzsébet tudományegyetem Pécsett működik.”
„A városi felső kereskedelmi iskolában Schindler József igazgató kalauzolta.”[9]
A felsőkereskedelmi iskola épülete 1912 és 1915 között épült Pilch Andor építész tervei alapján. Klebelsberg látogatása nyomán itt helyezték el a Sebészeti Klinikát. A költözés 1924 júniusában kezdődött. Budapestről tökéletesen felszerelt szeptikus és aszeptikus műtői műszertárat, laboratóriumot, ortopédiai műhelyt, könyvtárat, kísérleti állatállományt hozott magával a klinika.
„Innen a bizottság átment a városi tornacsarnokba és megszemlélte a körülötte elterülő városi telket is.”[10]
Pécs város első tornacsarnoka 1870-ben épült a Dischka Győző utca 5. szám alatt. A látogatás során dőlt el végleg, hogy ebben az épületben folytatják tovább munkájukat az Orvostudományi Kar Anatómiai, Kórbonctani és Törvényszéki Orvostani Intézetei. Az új funkciót kapott épület átalakítási munkálatai augusztus elején kezdődtek. Az Anatómiai Intézet 1923 őszén, a Kórbonctani Intézet és Törvényszéki Orvostani Intézet csak 1924 őszén költözött Pécsre.
„A Julián-internátusban különös figyelemmel nézett meg mindent, hiszen az egyesületnek ügyvezető igazgatója, lelke volt és mindent megtett a magyar gyermekek magyar iskolájáért. Sok elismerő és tudakozó szava volt Ivanics József gondnokhoz és Bezerédy Mária Hedvig főnöknőhöz.”[11]
Az épület eredetileg a Julián Egyesület tanoncnevelő internátusa volt, 1913-ban épült Pilch Andor tervei alapján. Az egyetem elhelyezési terve szerint itt kapott helyet a Gyermekklinika. A költözésre 1924-ben került sor, az épületet 1924–25-ben alakították át az új funkciónak megfelelően. Ekkor építették az első fertőzőpavilont is.
„Majd Scmidt Antal dr. igazgató főorvos vezetése mellett az elmegyógyintézetet és a városi közkórházat tekintette meg részletesen. Szívesen időzött a török emlékű kápolnában és érdeklődéssel nézte minaretjét is.”[12]
A városi elmegyógyintézet Erreth Lajos, városi kórházigazgató kezdeményezésére jött létre. Az épület számára a legmegfelelőbb telek a kórháztól délre található püspöki konyhakert volt, amelyet a város megvásárolt. Az E-alakú épület terveit Schlauch Imre készítette. A három rizalittal tagolt déli főhomlokzat egy fás kertre nézett. A kőművesek sztrájkja és a műszaki problémák miatt az elhúzódó építkezés 1903 szeptembere és 1905 júliusa között zajlott. Az Erzsébet Tudományegyetem Ideg- és Elmeklinikája 1924-ben kezdte meg működését az épületben, ahol oktatási célokra egy 100 hallgató befogadására alkalmas tantermet alakítottak ki.
A pécsi közkórházat 1714-ben alapította Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök. 1780-ban a város tulajdona lett, a földszintes épületre egy emeletet építettek. 1869-ben kétemeletessé bővítették, de az intézmény a század végére már ismét helyhiánnyal küzdött. 1891-ben Erreth Lajos igazgató kezdeményezte egy új, kétemeletes toldalékszárny felépítését a Garai utca mentén. Az épületet Piatsek Gyula tervezte, a kórház új szárnyát 1895. október 1-én adták át. Már az egyetem költözésének első terveiben is szerepelt, hogy itt folytatja tovább működését az Orvostudományi Kar Belgyógyászati és Szemészeti Klinikája. Az átalakítási munkálatok közel egy évig tartottak.
„Szerdán délelőtt a miniszter megtekinti a Hamerli-féle internátusi telkeket, a Pius-internátust, a bábaképzőt, a művésztelepet, a Mayer-laktanyát, a Makár-utcai elemi iskolát, a csapatkórházat, esetleg a belvárosi elemi fiúiskolát és a polgári leányiskolát.”[13] A szerdai napról nem készült részletes beszámoló. A tervbe vett helyszínek közül csak a két leendő klinikaépületet tárgyaljuk, a bábaképző intézetet és a csapatkórházat.
Pécsett 1892-ben szervezték meg a bábaképzést a városi közkórház közreműködésével. A bábaképző intézet önálló épülete 1908-ban készült el Schoditsch Lajos budapesti építész tervei alapján. Az intézetet Doktor Sándor vezette 1921-ig. Az épület rendkívül elhanyagolt állapotban, berendezés nélkül 1921. augusztus 22-én, két nappal a szerb megszálló csapatok kivonulása után került vissza a város kezelésébe. A bábaképző intézet összeolvadt a Pécsre költöző Erzsébet Tudományegyetem még Pozsonyban alapított Szülészeti Klinikájával, és megkezdődhetett az épület átalakítása.
A csapatkórház épületét 1889-ben húzták fel, a közeli laktanyák katonáinak ellátására. Az épület egy mélyföldszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből állt, egyetlen díszítését a szélső rizalitok alkotják. 1924-ben itt helyezték el az Erzsébet Tudományegyetem Bőr- és Nemibeteg Klinikáját. Az átalakítási munkálatok augusztusban kezdődtek, október 24-én a klinika pedig már megkezdhette a működését.
A kétnapos látogatás végén, július 19-én, szerdán este záróértekezletet tartottak a városházán Klebelsberg Kuno elnöklete alatt, ahol a miniszter ismertetette a költözés végleges tervét az egyes épületek és a bennük elhelyezendő intézetek felsorolásával – ez gyakorlatilag megfelelt a fent bemutatott épületek listájának. Klebelsberg az alábbi nyilatkozatot tette a Dunántúl újságírójának kérdésére a látogatás eredményére vonatkozóan: „A keddi és szerdai nap munkájának eredménye nemcsak azért tölt el teljes megelégedéssel, mert sikerült az egyetem mindhárom karának és különösen az orvosi fakultás 10 elméleti intézetének és 7 klinikájának teljesen megfelelő elhelyezést biztosítani, hanem azért is, mert személyesen meggyőződtem róla, hogy mennyire alkalmas a környezet egy ilyen méretű főiskola befogadására. Pécs valóban ideális egyetemi város lesz, ahol nagy történelmi reminiszcenciák és művészeti emlékek környezetében fognak a tanárok és a hallgatóság élni és dolgozni. Forradalmak után megbecsülhetetlen míljő! Hálásan kell megemlékeznem arról az áldozatkészségről, amelyet Zichy Gyula gróf püspök ur és a város irányadó tényezői részéről tapasztaltam. Minden tőlük telhetőt megajánlottak csakhogy az egyetemnek méltó elhelyezését és mielőbbi megnyiltát biztosítsák. Most már a közoktatásügyi igazgatáson van a sor, hogy az építkezési és átalakítási munkálatokat a legsürgősebben megkezdhesse és keresztülvihesse.”[14]
Augusztus elején valóban elkezdődtek az átalakítási munkálatok. Az első pécsi tanévnyitót 1923. október 14-én tartották, bár a költözés néhány klinika esetében csak 1924-ben fejeződött be. Az egyetem a városi térben szétszórva kilenc különböző épületben kezdte meg működését.
A költözés korabeli körülményei alapvetően határozták meg az egyetem későbbi térbeli fejlődését. A hetvenes években a Szigeti úti hadapródiskola a Pécsi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje lett, a Pius-internátus pedig előbb a Pécsi Tanárképző Főiskola, majd az 1982-ben létrejövő Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának, majd bölcsészettudományi és természettudományi karának székhelye lett. Az egyetem a két világháború közötti elhelyezkedéséhez képest a város térképén nyugatabbra tolódott, de a 48-as tértől a Szigeti útig megtartotta campusának szórt jellegét. Ha legközelebb az egyetemi épületek között ingázva, a késés veszélyétől fenyegetve a távolságok miatt bosszankodunk, jussanak eszünkbe a száz évvel ezelőtti költözés körülményei és Klebelsberg Kuno látogatása.
Klebelsberg pécsi útját virtuálisan és a valós térben is bejárhatjuk az egyetem Pécsre költözésének centenáriuma alkalmából készített egyetemtörténeti topográfia segítségével, amely az alábbi linken érhető el.
A Klebelsberg egyetempolitikájának emléket állító kiállítás Pécs- Debrecen- Szeged, Klebersberg Kuno és a magyar felsőoktatás címmel 2023. október 31-ig megtekinthető az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán a Szepesy utca 3. alatt.
Képjegyzék
1. kép. A pécsi M. Kir. Honvéd Hadapródiskola épülete. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
2. kép. Radnóti Kovács Árpád: Klebelsberg Kuno. Forrás: Zirci Ciszterci Apátság gyűjteménye.
3. kép. Dunántúl, 1922. július 19. 1.
4. kép. Dunántúl, 1922. július 19. 2.
3. kép. Dunántúl, 1922. július 20. 1.
5. kép. 1926-os Pécs térkép. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
6. kép. Az Erzsébet Tudományegyetem központi épülete a Rákóczi út. 80. alatt. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
7. kép. Az egyetemi templom és a gyakorlógimnázium épülete. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
8. kép. Az egyetemi könyvtár a Szepesy utcában. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
9. kép. A Sebészeti Klinika. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
10. kép. Az Anatómiai, Kórbonctani és Törvényszéki Orvostani Intézet. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
11. kép. A Gyermekklinika. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
12. kép. Ideg- és Elmeklinika. Forrás: Magyarság, 1925.01.14.
13. kép. A Belgyógyászati és a Szemészeti Klinika. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
14. kép. Szülészeti Klinika. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
15. kép. Bőr- és Nemibeteg Klinika. Forrás: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
Felhasznált irodalom
1923 szeptemberében megnyílik Pécsett az egyetem mindhárom fakultása. Dunántúl, 1922. július 20. 1.
A kultuszminiszter Pécsett. Helyszíni szemle az egyetem elhelyezése ügyében. Dunántúl, 1922. július 19. 1–2.
A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendjei [1914–1944 között].
Pécs. Magyar várostörténeti atlasz 8. Összeáll. Fedeles Tamás [et al.]. Budapest – Pécs. 2021.
Pécs lexikon. Szerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010.
Pécsi Egyetemi Almanach I. Szerk. Lengvári István. Pécs 2015.
Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei. Per Aspera Ad Astra 1. (2014):2. 37–61.
Pilkhoffer Mónika: Pécs építészete a századfordulón (1888–1907). Pécs, 2004.
Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem (1923-1950) I–VII. Pécs, 1983.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából. Pécs, 1940.
További bejegyzéseink
- Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből
A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70… Read More »Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből - Klimo György ex librisei
Az Országos Széchényi Könyvtár blogján megjelent Vasné dr. Tóth Kornélia: A könyvtáralapító Klimo György ex librisei a PTE Egyetemi Könyvtár… Read More »Klimo György ex librisei - A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve
Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a… Read More »A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve - Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
Patkovics József, Pécs városának tisztifőorvosa még életében a város nyilvános könyvtáraként működő püspöki könyvtárának adományozta jelentős, főként orvosi műveket tartalmazó… Read More »Patkovics József tisztifőorvos orvostudományi könyvgyűjteménye a Klimo Könyvtárban
[1] Szabó 1940. 1–62.; Ravasz 1983. II. 6–80.
[2] Szabó 1940. 58–60.;Ravasz 1983. II. 80–87.; Pilkhoffer 2014. 38–39.
[3] Dunántúl, 1922. július 19. 1.
[4] Dunántúl, 1922. július 19. 1.
[5] Dunántúl, 1922. július 19. 1.
[6] Dunántúl, 1922. július 19. 1.
[7] Dunántúl, 1922. július 19. 1.
[8] Dunántúl, 1922. július 19. 1.
[9] Dunántúl, 1922. július 19. 2.
[10] Dunántúl, 1922. július 19. 2.
[11] Dunántúl, 1922. július 19. 2.
[12] Dunántúl, 1922. július 19. 2.
[13] Dunántúl, 1922. július 19. 2.
[14] Dunántúl 1922. július 20. 1.