Skip to content

A Szent Mór Kollégium (Maurinum) építésének története

Blogunk előző részében a Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepségének eseményeit elevenítettük fel, ebben a részben pedig a Maurinum építésének történetét mutatjuk be.

Az építkezés megkezdésekor, 1928-ban 550 ezer pengő állt rendelkezésre. Az egyesület vagyona 1928 januárjában 331.803 pengő volt, melyet két pécsi takarékpénztárban helyeztek el. A város közgyűlése ezt az összeget 100 ezer pengővel egészítette ki. Klebelsberg Kuno közbenjárására a korábbi 200 ezer pengős állami támogatás mellé még 100 ezer pengőt engedélyeztek a kollégium létesítésére. Kornfeld Móric báró pedig ígéretet tett arra, hogy az építkezés megkezdésekor azonnal 18.400 pengőt ad a nemes célra. Ehhez járult még az alapítványokból részletekben befolyó összeg, mely 65.000 pengő volt. Természetesen nagy segítség volt a város által adományozott telek is, melyet szintén 65.000 pengőre értékeltek. A szobák berendezési költségeit 400 pengőre becsülték, az összeget felajánlásokból, támogatásokból kívánták előteremteni. [1]

Read More »A Szent Mór Kollégium (Maurinum) építésének története

Napfürdőzés az 1930-as években

Török Sophie 1937-ben, a napfürdőzésről szóló versében leírt érzések mindnyájunk számára ismerősek lehetnek, amint a nyári égető napsütés melegíti testünket, csukott szemünk pedig sejtelmesen narancsos-aranyos fényjátékot vetít elénk. Ez a ma már mindenki által megtapasztalt érzés száz évvel ezelőtt még nem volt ennyire mindennapi, hiszen akkor kezdődött el a napozás, napfürdőzés diadalmenete. A napfürdőzés ma már nem oly népszerű, miután egyre több tanulmány világít rá a nap károsító hatásaira, és  a nyári strandszezon közeledtével megszaporodnak a bőrrák veszélyeire felhívó írások, televíziós műsorok. De 50 évvel ezelőtt senki nem jelenhetett meg egy nyári partin anélkül, hogy ne lett volna csokoládébarna a bőre. Azonban nem volt ez mindig így.

A 20. század elejéig a hófehér bőr volt a jómódúság és az elegancia mutatója. Az arisztokrata hölgyek, és az őket utánzó felsőpolgári asszonyok és leányok számára a napernyő, a széles kalapok, a fehéres színű púder és a magasan záródó ruhák biztosították a megfelelő bőrszínt. Ezek a hölgyek meg is tehették, hogy védjék bőrüket, hiszen nem kellett szántóföldeken vagy gyárakban dolgozniuk. Így a fehér bőr egyben a társadalmi státusz egyik szimbóluma is volt.

Read More »Napfürdőzés az 1930-as években

Van, ami nem változik. Kertészeti praktikák a 19. században

A technika állandóan fejlődik, világunk alig követhető sebességgel alakul át. A tegnapi újdonságok holnapra elavulnak, így folyamatosan tanulnunk kell, hogy naprakészek maradjunk. Meglepő módon azonban van, ami nem változik: ezek a régi, jól bevált kertészeti módszerek, amelyeket mindmáig alkalmaznak a gazdálkodók és a hobbikertészek.

Ma számos lehetőség van mezőgazdasági vagy kertészeti ismeretek szerzésére, de a 19. század közepén, amikor Magyarországon még alig neveltek például gyümölcsfákat, ez nem volt ennyire egyszerű. Szakképző iskolák hiányában a sajtóból kellett megtanulni a rózsák metszését, a gyümölcsfák szaporítását vagy a helyes öntözést. A Klimo Könyvtár gyűjteményében számos mezőgazdasági folyóirat és könyv található, melyek jó tanácsokkal látták el a korabeli gazdálkodókat, és legtöbb gondolatuk ma is érvényes.

Read More »Van, ami nem változik. Kertészeti praktikák a 19. században

Végjáték a távolban

1849. július közepétől Pécsett már nem folytak harcok. A Komárom és Temesvár-Arad környékén zajló ütközetekről a császári hadvezérek nyomtatott tábori jelentései útján szerezhettek tudomást a város lakói. Böhm tábornagy 40. Tábori jelentésében a június 28-án lezajlott Győr környéki harcokról számolt be, július 13-án kelt 41. Tábori jelentésében már a Budára való bevonulásról írt.

Read More »Végjáték a távolban

Kísérlet a város visszafoglalására

A tavaszi hadjárat során az ország nagy részéről kiszorították a császári csapatokat. A fő hadszíntér Magyarország Kápolnától Győrig terjedő középső sávja volt. Baranya megyében továbbra is császári csapatok állomásoztak. Pécsről június elején kivonult a császári haderő a dél-baranyai népfelkelés leverésére.

1849. június 11-én Majthényi József kormánybiztos a császári haderő távollétét kihasználva pár napra visszafoglalta a megye északi részét és Pécset. Nyílt rendelet című röpiratában közölte Szemere Bertalan rendeletét, saját nevében pedig az önbíráskodás ellen próbált fellépni.

Read More »Kísérlet a város visszafoglalására

Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról?

Virtuális kiállítás és múzeumpedagógiai segédanyag 2018/2019-es időszaki kiállításunk „Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén” címmel volt megtekinthető a Klimo Könyvtárban. Mivel szeretnénk, hogy kiállításaink… Read More »Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról?

A városi közrend fenntartása

Pécsre 1849. január 31-én vonultak be a császári csapatok. Február 1-jén aprónyomtatványokon kihirdették a város lakosságának az ostromállapotot, február 2-án pedig Rendelet! címmel megjelent a fegyverek 36 órán belüli beszolgáltatását elrendelő nyomtatvány. A rendelet szerint a fegyverek eltitkolását halállal büntették, ennek ellenére a rendelkezést még a forradalom leverése után majdnem egy évvel, 1850. április 18-án is meg kellett ismételni.

Read More »A városi közrend fenntartása

Forradalmak a Habsburg Birodalomban

A Habsburg Birodalom itáliai tartományaiban 1848 tavaszán egymást követték a forradalmi megmozdulások. A Szárd-Piemonti Királyság uralkodója, Károly Albert a mozgalmakat kihasználva március 23-án hadat üzent Bécsnek. A Piemont vereségével végződő háborút nemcsak a harctéren vívták, hanem a korabeli médiában is. Ennek egyik forrása a Mantelmann néven kiadott röpirat: „Történet a hírhedt Carbonari-királyról, aki megesküdött, hogy Bécset három hónapon belül porig rombolja”.

Read More »Forradalmak a Habsburg Birodalomban