Skip to content

Heim Pál professzor emlékezete Pécsett

90 éve hunyt el a neves gyermekgyógyász

1929. október 24-én a Pécsi Napló első oldalán megrendülten tudatta a hírt, hogy Heim Pál, a modern gyermekgyógyászat megteremtője, az Erzsébet Tudományegyetem Gyermekklinikájának volt professzora előző nap tragikus hirtelenséggel elhunyt: „A pécsi Erzsébet Tudományegyetem központi épületén gyászlobogót lenget az őszi szél. Sulyos, megrendítő gyász érte az egyetemet, Pécs városát, a magyar és egyuttal az egyetemleges orvostudományt: az elmult éjjel hirtelen, váratlanul elhunyt Budapesten, gyilkos betegség áldozata lett Heim Pál dr., a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem gyermekgyógyász tanára. Alig egy hónapja, hogy Heim Pál dr. Pécsről elköltözött s bucsut mondott annak az egyetemnek, amelyhez melegen érző szívének minden szeretetével tartozott. […] halála a pécsi egyetem husába vágott gyógyithatatlan sebet. Szerette, becsülte, tisztelte mindenki: kollégái, ismerősei, tanitványai rajongtak érte. Büszkesége volt a pécsi egyetemnek, amelyet szinte el sem lehet képzelni nélküle.” [1]

Read More »Heim Pál professzor emlékezete Pécsett

Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig – Virtuális kiállítás

Mint minden tavasszal, a Történeti Gyűjtemények Osztálya idén is új időszaki kiállítás elkészítésén dolgozik. A téma minden évben kötődik valamilyen szinten a könyvtárhoz, hiszen nem titkolt célunk, hogy a gyűjteményeink… Read More »Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig – Virtuális kiállítás

Egy zászlóalj-segélyhely élete az első világháborúban

Dr. Berde Károly hadinaplói

A Pécsi Tudományegyetem Orvoskari Gyűjteménye őrzi Berde Károly, az Erzsébet Tudományegyetem bőrgyógyász professzorának első világháborús hadinaplóit, melyek a család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A naplók a háború első napjaitól egészen 1918 novemberéig követik végig Berde Károly frontélményeit.

Read More »Egy zászlóalj-segélyhely élete az első világháborúban

A pécsi Stomatológia Intézet műszerei

Az egyetemtörténeti gyűjtemény jelentős fogászattörténeti anyaggal is rendelkezik. 2008-ban egy fogászattörténeti kiállításon már bemutatásra került gyűjtemény egy része. Az Erzsébet Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájáról fogászati műszerek, fogászati szék, alapanyagok (amalgám, kaucsuklapok, stb.), valamint Oravecz Pálhoz és id. Kollár Lajoshoz köthető tárgyak, festmény, fotók, valamint tudományos munkáik is megtalálhatóak gyűjteményünkben.

Read More »A pécsi Stomatológia Intézet műszerei

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

II. rész

Az 1848/49-es pécsi aprónyomtatványokról szóló bejegyzés első része egy évvel ezelőtt jelent meg „Forradalom, színház, sajtó” című időszaki kiállításunk apropóján, amely április 30-ig még megtekinthető a Történeti Gyűjtemények Osztályán. Az első részben Kelemen József pécsi kanonok hagyatékáról, a hírek terjedésének 19. századi viszonyairól és az 1848 decemberéig megjelent aprónyomtatványokról olvashatnak részletesen.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

Prinz Gyula pipái

Prinz Gyula földrajztudós több személyes tárgyát is őrzi a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény, így pipáit a hozzá tartozó dohány- és gyufatartóval. Prinz Gyula előszeretettel pipázott, egyik legismertebb fotóján is pipával a szájában láthatjuk. Gyűjteményünkben legismertebb művei mellett fotók és egy kéziratos önéletrajz [i] is megtalálható.

Read More »Prinz Gyula pipái

Comenius-adaptációk nyomában

7. kép. Részletek a Bilderbuch négynyelvű kiadásából.

Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.

Read More »Comenius-adaptációk nyomában

Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

Carl von Linné, eredeti nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus. Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként.

Mondhatjuk, hogy az égiek már születése előtt elrendezték a sorsát, mivel a tudományok iránt érdeklődő atyja az udvarukban álló hársfa (svédül lind) nyomán választotta családnevéül a latinos hangzású Linnaeus nevet. Svédországban akkoriban még nem terjedt el a családnév használata.

Read More »Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot