Schaurek Ráfael [1] 39 éven keresztül állt Pécsett a jogi oktatás szolgálatában: először a Pécsi Püspöki Joglyceum, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanáraként egészen 1950-ben bekövetkezett kényszernyugdíjazásáig. Pályája jól szemlélteti a pécsi felsőoktatás intézményei közötti folytonosságot a jogi képzés területén, kényszernyugdíjazása ugyanakkor kommunista diktatúrának a felsőoktatásban előidézett törésére is utal.
Kerényi Károly, a nemzetközi hírű klasszika-filológus és vallástörténész nemcsak szakmájának képviselőivel, hanem számos művésszel, íróval is szoros kapcsolatot ápolt. Születésének 120. évfordulója alkalmából Thomas Mann dedikált köteteit mutatjuk be, amelyek Kerényi Károly könyvtárából származnak és jelenleg a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztályán találhatók. A Thomas Mann kézjegyét őrző kilenc kötet segítségével betekintést nyerhetünk a tudós és a művész sajátos kapcsolatába, a keltezések helységneveinek változatosságán keresztül pedig sorsuk alakulását is figyelemmel kísérhetjük.
„Non nobis domine, sed nomini tuo da gloriam!” [1]
A karácsony az év legszebb ünnepe: a mi Urunk, Jézus Krisztus születéséé, a szereteté, a családé, az összetartozásé. Az újév „az évkezdet napján sok népnél ismertek bizonyos szimbolikus cselekvések, amelyek az új esztendő bőségét és szerencséjét vannak hivatva biztosítani. A magyar falvakban még ma is szokás, hogy a gyerekek házról-házra járnak, és versekkel, rigmusokkal kívánnak bőséget a háziaknak. Több helyen él még az a hiedelem, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is. Talán ehhez a momentumhoz kapcsolhatók a képes levelezőlapok is, amelyek elküldésével kívánunk szerencsét és boldogságot hozzátartozóinknak, barátainknak az új évre”. [2]
November 11. a híres tours-i püspök, Szent Márton napja. Ebben az évben azért is nagy jelentősége van a Márton-napnak, mert a 2016-os évet a Magyar Püspöki Konferencia és Szombathely városa indítványára Szent Márton emlékévnek nyilvánították. [1] A katolikus világ egyik leghíresebb szentje 1700 évvel ezelőtt született Pannonia provinciában, Savaria településen. Az emlékév kapcsán egy időszaki kiállítás is készült a Pécsi Tudományegyetem Klimo Könyvtárában „Krisztus katonája, Szent Márton élete és emlékezete” címmel. A jubileum kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy jobban megismerjük, kire is emlékezünk ezen a napon.
Az 1956-os forradalom története Pécsett szorosan összefonódott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE), a Pécsi Tudományegyetemen [1] és a Pécsi Pedagógiai Főiskolán (PPF) kibontakozó eseményekkel. Mint az ország többi nagyvárosában, Pécsett is az egyetemisták önszerveződése adta meg a forradalom kezdő lendületét. Debreczeni László, V. éves orvostanhallgató, a forradalom előestéjén tartott diákparlament elnöke így emlékezik vissza az egyetemen történtekre:
„Október 22-én gyűlésre, diákparlamentre sereglett össze az ifjúság az egyetem udvarán. Ott voltak az orvosi- és a jogi egyetem, a pedagógiai főiskola hallgatói és számosan a tanári karból, valamint a megye és a város vezetői közül. […] A késő estébe nyúló, izzó hangulatú diákparlament szónokai nemcsak az egyetemi ifjúság sérelmeinek és követeléseinek adtak hangot, de felvetették azokat az egész országot érintő társadalmi és politikai kérdéseket is, amelyek a Petőfi Kör nyári vitáiban fogalmazódtak meg. […] Ahogy leszállt az este, az egyetem udvarára odasereglettek a város polgárai. Elterjedvén a híre a városban, sorra jöttek a küldöttségek a gyárakból, a bányákból, a hivatalokból. Ez az este lett a pécsi forradalom nyitánya. A gyűlés a visszanyert bátorság és erő, a teljes siker, az egység mámoros érzéseivel oszlott szét az esti órákban.” [2]
„Könyvtári dolgozószobája és lakása, minden talpalatnyi hely, ahol megfordult, szellemi és morális elevenségének dübörgő-porzó színpadává változott.” [1]
Élet- és pályarajz
Jelen írásunkban a 120 éve született író, műfordító, szerkesztő, irodalom- és kultúrtörténész Várkonyi Nándorról kívánunk megemlékezni, aki – nem mellesleg – 32 éven állt a pécsi egyetem és annak könyvtára szolgálatában, végigjárva a hivatali ranglétra minden fokát. Németh László „Pécs szent emberének” [2] nevezte, Kodolányi Gyula pedig – nem alaptalanul „mellékszakmájával” jellemezve – „Isteni könyvtáros” [3] névvel illette Őt.
1. kép Várkonyi Nándor szülőháza előtt 1975. február 15-én
Szőkéné dr. Zánkay Cornélia igazgatói működése (1922–1946) a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolában A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztálya számos nagy múltú pécsi iskola évkönyvét, iskolai értesítőjét őrzi az 1945 előtti időszakból.… Read More »„KÖVETKEZETESSÉG és HUMANITÁS”
A baranyai fürdők közül legismertebb és leglátogatottabb a harkányi gyógyfürdő. Batthyány Antal birtokának csatornaásási munkálatai közben fedezték fel a forrást 1823-ban. Harkány népszerűsítéséért nagyon sokat tett Patkovics (Patkovich) József, aki… Read More »Első tudósítások a harkányi gyógyvízről
A Klimo Könyvtár és a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény idén is csatlakozik a Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozathoz. 2016. június 25-én, szombat délután megnyílik a nagykapu, hogy az érdeklődő nagyközönség beléphessen rajta.… Read More »Múzeumok Éjszakája 2016
1923. október 14-én Halasy-Nagy József, a Pécsre menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem első rektora a következő szavakkal kezdte rektori székfoglaló beszédét: „Nem mindennapi esemény az, amely ma és itt egybegyűjtött… Read More »Dudits Andor freskója az Erzsébet Tudományegyetemen
