Skip to content

Bibliák a Klimo Könyvtárban

2008-ban a Biblia évében nyitottuk meg a Klimo Könyvtárban található Bibliákat bemutató tárlatunkat. Korábbi kiállításainkra visszatekintő sorozatunkat ezen kiállítás ismertetésével folytatjuk.

A Biblia az európai kultúra egyik alappillére, amelyet nem csupán a zsidó és a keresztény vallás kanonizált gyűjteményeként tartanak számon, hanem az emberiség évezredeken át felhalmozott tudásának összefoglalójaként is. Erre utal az eredeti görög, a byblion többes számú szó jelentése: könyvek. Ez a kifejezés, összetett jelentése révén a műfaji sokszínűséget is magában hordozza. Így megtalálhatók benne a mítosz, a monda és a legenda jellegzetességei mellett a példázatos elbeszélések, a himnuszok, az erkölcsi mondanivalót tartalmazó filozófiai példabeszédek, végül helyet kaptak a közmondások és a találós kérdések is. A zsoltárok és a jeremiádok műfajának megszületése pedig magának a Bibliának köszönheti kialakulását. A Biblia két, markánsan elkülöníthető részre osztható: az Ó- és Újszövetségre.

Read More »Bibliák a Klimo Könyvtárban

Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt. A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, előző írásunkban a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket mutattuk be, ebben a részben pedig a Pécsi Egyházmegye zenei életének egyik kiemelt helyszínét a székesegyház zenei életet, a székesegyház zenekarának vezetőit mutatjuk be, az írás végén még külön foglalkozunk a kiállításban külön egységekben bemutatott Angster-féle orgonagyárral és a székesegyházi énekiskolával is. A kiállításban a Klimo Könyvtár kötetei mellett a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Egyházmegye Káptalani Levéltárának és Régi Kottatárának anyagai mellett magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek kiállításra dokumentumok.

Read More »Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

Harapós tudomány, mosolygó fogak – Fogorvosok a 19. századi Magyarországon

A fogászattörténeti kiállításnak 2008. szeptember 2-tól december 31-ig a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára adott otthont, az udvarában álló Virágházban. A bemutatott anyag a Pécsi Tudományegyetem Orvostörténeti Múzeumának és Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának relikviáiból, műtárgyaiból, valamint budapesti és pécsi magángyűjtők (Dr. Katona József, Dr. Kollár Lajos, Simon Józsefné, Varga György) fogászati gyűjteményeiből tevődött össze. A könyvek a Pécsi Tudományegyetem Pekár Mihály Orvosi- és Élettudományi Szakkönyvtárának Tóth Lajos könyvtárából, a Pécsi Tudományegyetem Klimo Könyvtárából, valamint a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár állományából kerültek a kiállításba. Bejegyzésünkben ennek a kiállításnak a gazdag anyagát kívánjuk feleleveníteni és frissíteni virtuális módon.

Read More »Harapós tudomány, mosolygó fogak – Fogorvosok a 19. századi Magyarországon

Musica Sacra – Egyházi zenekultúra a Klimo Könyvtárban

2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt.A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a pécsi egyházmegye zenei életének egy jelentős szegmensét, a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, és szeretnénk bemutatni a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket, kiemelni az egyedi, érdekes, értékes könyveket.

Read More »Musica Sacra – Egyházi zenekultúra a Klimo Könyvtárban

50 éves a pécsi közgazdászképzés

A PTE Közgazdaságtudományi Kar 2020-ban ünnepeli fél évszázados fennállását. A jubileumhoz kapcsolódóan több rendezvényt is szervez a kar, köztük egy az intézmény történetét bemutató kiállítást is, amely osztályunk közreműködésével készült. Ebből ad egy kis ízelítőt a következő blogbejegyzés.

Read More »50 éves a pécsi közgazdászképzés

Baranya helyneveinek kutatója – Ifj. Reuter Camillo (1920–1987)

2020. október 4-én Ifj. Reuter Camillo erdőmérnök, természetvédő, nyelvész születésének századik évfordulóján emléktábla-avatással emlékeztek meg az Országos Erdészeti Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportjának szervezésében a Mecsekerdő pécsi székháza előtt. Az emléktábla-avatás után a Reuter Camillo: A mecsek titkai. Baranya helyneveinek világa című kötetet mutatta be a könyv szerkesztője, Sonnevend Imre. A kötetben ifj. Reuter Camillo mintegy 56 nyelvészeti jellegű tanulmányát találjuk meg a 157 általa írott értekezésből.

Read More »Baranya helyneveinek kutatója – Ifj. Reuter Camillo (1920–1987)

A Szent Mór Kollégium (Maurinum) építésének története

Blogunk előző részében a Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepségének eseményeit elevenítettük fel, ebben a részben pedig a Maurinum építésének történetét mutatjuk be.

Az építkezés megkezdésekor, 1928-ban 550 ezer pengő állt rendelkezésre. Az egyesület vagyona 1928 januárjában 331.803 pengő volt, melyet két pécsi takarékpénztárban helyeztek el. A város közgyűlése ezt az összeget 100 ezer pengővel egészítette ki. Klebelsberg Kuno közbenjárására a korábbi 200 ezer pengős állami támogatás mellé még 100 ezer pengőt engedélyeztek a kollégium létesítésére. Kornfeld Móric báró pedig ígéretet tett arra, hogy az építkezés megkezdésekor azonnal 18.400 pengőt ad a nemes célra. Ehhez járult még az alapítványokból részletekben befolyó összeg, mely 65.000 pengő volt. Természetesen nagy segítség volt a város által adományozott telek is, melyet szintén 65.000 pengőre értékeltek. A szobák berendezési költségeit 400 pengőre becsülték, az összeget felajánlásokból, támogatásokból kívánták előteremteni. [1]

Read More »A Szent Mór Kollégium (Maurinum) építésének története

Napfürdőzés az 1930-as években

Török Sophie 1937-ben, a napfürdőzésről szóló versében leírt érzések mindnyájunk számára ismerősek lehetnek, amint a nyári égető napsütés melegíti testünket, csukott szemünk pedig sejtelmesen narancsos-aranyos fényjátékot vetít elénk. Ez a ma már mindenki által megtapasztalt érzés száz évvel ezelőtt még nem volt ennyire mindennapi, hiszen akkor kezdődött el a napozás, napfürdőzés diadalmenete. A napfürdőzés ma már nem oly népszerű, miután egyre több tanulmány világít rá a nap károsító hatásaira, és  a nyári strandszezon közeledtével megszaporodnak a bőrrák veszélyeire felhívó írások, televíziós műsorok. De 50 évvel ezelőtt senki nem jelenhetett meg egy nyári partin anélkül, hogy ne lett volna csokoládébarna a bőre. Azonban nem volt ez mindig így.

A 20. század elejéig a hófehér bőr volt a jómódúság és az elegancia mutatója. Az arisztokrata hölgyek, és az őket utánzó felsőpolgári asszonyok és leányok számára a napernyő, a széles kalapok, a fehéres színű púder és a magasan záródó ruhák biztosították a megfelelő bőrszínt. Ezek a hölgyek meg is tehették, hogy védjék bőrüket, hiszen nem kellett szántóföldeken vagy gyárakban dolgozniuk. Így a fehér bőr egyben a társadalmi státusz egyik szimbóluma is volt.

Read More »Napfürdőzés az 1930-as években