Skip to content

Kiállításaink

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus harmadik napja (1938. május 28.)

Ezen a napon az Ünnepi Csarnokban a magyar leányifjúság gyűlésével indultak a programok. Mintegy 45 ezer fiatal lány töltötte meg a termet, ahol a középiskolások műsorát tekinthették meg a vidékről érkezett vendégek. Az eseményt megtisztelte jelenlétével József főherceg és felesége, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Hász István tábori püspök és Mészáros János érseki helytartó is.  Az ünnepség részt vevőit elsőként Stadler Frida, az Actio Catholica leánytagozatának vezetője köszöntötte, majd röviden felvázolta az ünnepség előkészítésének munkálatait, később  Shvoy püspök üdvözölte a jelenlévőket, kérve őket, hogy életük minden szakában tartsák meg az eleven kapcsolatot az eucharisztiával.  Végül Pintér László kalocsai teológia tanár ismertette az élőképjáték tartalmát, melyben női szentek életéből vett jeleneteket keltettek életre a szereplők.[1]

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus harmadik napja (1938. május 28.)

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus második napja (1938. május 27.)

A második nap ünnepségeit reggel 9 órakor a Hősök terén a katonák szentmiséje és közös áldozása nyitotta meg. A szentmisét a lyoni bíboros érsek celebrálta, míg a szentbeszédet Hász István tábori püspök mondta. A tábori püspök beszédében kiemelte, hogy „hajdan Szent István és Szent László királyaink a Seregek urának segítségét kérték nehéz harcaikban, a ma élő nemzedék az élet harcaiban erősítse meg magát az Úr Jézus szent testével.”[1] Az áldozók között volt József főherceg, Rátz honvédelmi miniszter és Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka is.[2]

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus második napja (1938. május 27.)

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus első napja (1938. május 26.)

Az eucharisztikus kongresszus első napja, áldozócsütörtök kiemelt ünnepe volt a gyermekek és fiatalok tömeges áldozása a Hősök terén. Az eseményen hatéves kortól vettek részt az első áldozók, és általában 18-20 éves korig az ifjúság. Az rendezvény nem maradt el látványban az előző napi nyitó nagygyűléstől, hiszen a különböző egyesületek, iskolák, cserkészek egyenruháikban a vidéki fiatalság pedig népviseletben vonult fel. Az 1938-as emlékkönyv így számolt be a látványos felvonulásról: „hat-nyolcéves leányoktól a tizennyolcévesekig, inasleányoktól előkelő intézetek növedékeig; a falusi leányok égő virágmezői és apácanoviciák fehér, szürke, kék és fekete galambcsapatai, cserkészek és tarkainges virágos-kalapos, falusi fiúk ülnek és térdelnek, az ének és az ég alatt, miközben felettük, a főoltár magasságában Verdier bíboros, Páris érseke mondja a szentmisét […]

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus első napja (1938. május 26.)

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus nyitó napja (1938. május 25.)

Folytatjuk tegnap megkezdett sorozatunkat, mely az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus eseményeit mutatja be. Az 34. eucharisztikus kongresszus hivatalosan 1938. május 26-tól 29-ig tartott. Azonban a találkozóhoz kapcsolódó események már korábban megkezdődtek.

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus nyitó napja (1938. május 25.)

Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus előzményei

Szent Imre emlékév

1938 májusában zajlott Budapesten a 34. nemzetközi eucharisztikus kongresszus, idén ismét Budapest ad otthont az 52. ilyen rendezvénynek. A Klimo Könyvtárban az 1938-as kongresszus emlékét szeretnénk megidézni hamarosan nyíló kiállításunkkal. A tárlathoz kapcsolódó írásainkban az Eucharisztikus Világkongresszus előzményeit és történetét mutatjuk be olvasóinknak. Az első írásban az 1930-ban rendezett, az Eucharisztikus Világkongresszus előzményének és akár főpróbájának is tartható Szent Imre emlékévre emlékezünk.

Read More »Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus előzményei

Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén

A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet Kis János adta ki, a Pesti Trattner nyomdában jelent meg 1816-ban. Kis János (1770–1846) szerkesztette azt a nyolc kötetes sorozatot, mely a Nevezetes utazások tárháza címet kapta. Elsőként Mungo Park gambiai utazásáról szóló rész jelent meg Park utazása Afrika belső tartományaiban, Burbon, Frantzia s Javan szigeteiről és Dahom-országról címmel.

Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén

Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?

Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a Föld körül. A nyitást azóta többször is kénytelenek voltunk elhalasztani. A kiállításban könyvtárunk állományának segítségével azt szeretnénk megmutatni egy-egy híres utazó életén keresztül, hogy milyen különféle okokból keltek útra a régebbi korok emberei, amikor az utazás még nem számított széles körben elterjedt, mindennapi jelenségnek. Ezekben a napokban az utazás szintén nem számít magától értetődő tevékenységek, a jelenlegi korlátozások ezt a terültet érintik leginkább. Ezért is gondoltuk, ha már a valóságban nem is utazhatunk egy ideig, a készülő kiállítás apropóján – egy-egy megelelőlegezett blogbejegyzés erejéig – képzeletben végigkövethetjük néhány híres utazó kalandjait. Hogy magát a kiállítást mikor tudjuk megnyitni, még senki sem tudja megmondani, de addig is folytatjuk az előkészítő munkálatokat.

Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?

Bibliák a Klimo Könyvtárban

2008-ban a Biblia évében nyitottuk meg a Klimo Könyvtárban található Bibliákat bemutató tárlatunkat. Korábbi kiállításainkra visszatekintő sorozatunkat ezen kiállítás ismertetésével folytatjuk.

A Biblia az európai kultúra egyik alappillére, amelyet nem csupán a zsidó és a keresztény vallás kanonizált gyűjteményeként tartanak számon, hanem az emberiség évezredeken át felhalmozott tudásának összefoglalójaként is. Erre utal az eredeti görög, a byblion többes számú szó jelentése: könyvek. Ez a kifejezés, összetett jelentése révén a műfaji sokszínűséget is magában hordozza. Így megtalálhatók benne a mítosz, a monda és a legenda jellegzetességei mellett a példázatos elbeszélések, a himnuszok, az erkölcsi mondanivalót tartalmazó filozófiai példabeszédek, végül helyet kaptak a közmondások és a találós kérdések is. A zsoltárok és a jeremiádok műfajának megszületése pedig magának a Bibliának köszönheti kialakulását. A Biblia két, markánsan elkülöníthető részre osztható: az Ó- és Újszövetségre.

Read More »Bibliák a Klimo Könyvtárban

Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt. A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, előző írásunkban a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket mutattuk be, ebben a részben pedig a Pécsi Egyházmegye zenei életének egyik kiemelt helyszínét a székesegyház zenei életet, a székesegyház zenekarának vezetőit mutatjuk be, az írás végén még külön foglalkozunk a kiállításban külön egységekben bemutatott Angster-féle orgonagyárral és a székesegyházi énekiskolával is. A kiállításban a Klimo Könyvtár kötetei mellett a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Egyházmegye Káptalani Levéltárának és Régi Kottatárának anyagai mellett magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek kiállításra dokumentumok.

Read More »Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

Harapós tudomány, mosolygó fogak – Fogorvosok a 19. századi Magyarországon

A fogászattörténeti kiállításnak 2008. szeptember 2-tól december 31-ig a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára adott otthont, az udvarában álló Virágházban. A bemutatott anyag a Pécsi Tudományegyetem Orvostörténeti Múzeumának és Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának relikviáiból, műtárgyaiból, valamint budapesti és pécsi magángyűjtők (Dr. Katona József, Dr. Kollár Lajos, Simon Józsefné, Varga György) fogászati gyűjteményeiből tevődött össze. A könyvek a Pécsi Tudományegyetem Pekár Mihály Orvosi- és Élettudományi Szakkönyvtárának Tóth Lajos könyvtárából, a Pécsi Tudományegyetem Klimo Könyvtárából, valamint a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár állományából kerültek a kiállításba. Bejegyzésünkben ennek a kiállításnak a gazdag anyagát kívánjuk feleleveníteni és frissíteni virtuális módon.

Read More »Harapós tudomány, mosolygó fogak – Fogorvosok a 19. századi Magyarországon