Skip to content

Kutatóterem

Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt. A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, előző írásunkban a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket mutattuk be, ebben a részben pedig a Pécsi Egyházmegye zenei életének egyik kiemelt helyszínét a székesegyház zenei életet, a székesegyház zenekarának vezetőit mutatjuk be, az írás végén még külön foglalkozunk a kiállításban külön egységekben bemutatott Angster-féle orgonagyárral és a székesegyházi énekiskolával is. A kiállításban a Klimo Könyvtár kötetei mellett a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Egyházmegye Káptalani Levéltárának és Régi Kottatárának anyagai mellett magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek kiállításra dokumentumok.

Read More »Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

Musica Sacra – Egyházi zenekultúra a Klimo Könyvtárban

2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt.A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a pécsi egyházmegye zenei életének egy jelentős szegmensét, a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, és szeretnénk bemutatni a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket, kiemelni az egyedi, érdekes, értékes könyveket.

Read More »Musica Sacra – Egyházi zenekultúra a Klimo Könyvtárban

Baranya helyneveinek kutatója – Ifj. Reuter Camillo (1920–1987)

2020. október 4-én Ifj. Reuter Camillo erdőmérnök, természetvédő, nyelvész születésének századik évfordulóján emléktábla-avatással emlékeztek meg az Országos Erdészeti Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportjának szervezésében a Mecsekerdő pécsi székháza előtt. Az emléktábla-avatás után a Reuter Camillo: A mecsek titkai. Baranya helyneveinek világa című kötetet mutatta be a könyv szerkesztője, Sonnevend Imre. A kötetben ifj. Reuter Camillo mintegy 56 nyelvészeti jellegű tanulmányát találjuk meg a 157 általa írott értekezésből.

Read More »Baranya helyneveinek kutatója – Ifj. Reuter Camillo (1920–1987)

Napfürdőzés az 1930-as években

Török Sophie 1937-ben, a napfürdőzésről szóló versében leírt érzések mindnyájunk számára ismerősek lehetnek, amint a nyári égető napsütés melegíti testünket, csukott szemünk pedig sejtelmesen narancsos-aranyos fényjátékot vetít elénk. Ez a ma már mindenki által megtapasztalt érzés száz évvel ezelőtt még nem volt ennyire mindennapi, hiszen akkor kezdődött el a napozás, napfürdőzés diadalmenete. A napfürdőzés ma már nem oly népszerű, miután egyre több tanulmány világít rá a nap károsító hatásaira, és  a nyári strandszezon közeledtével megszaporodnak a bőrrák veszélyeire felhívó írások, televíziós műsorok. De 50 évvel ezelőtt senki nem jelenhetett meg egy nyári partin anélkül, hogy ne lett volna csokoládébarna a bőre. Azonban nem volt ez mindig így.

A 20. század elejéig a hófehér bőr volt a jómódúság és az elegancia mutatója. Az arisztokrata hölgyek, és az őket utánzó felsőpolgári asszonyok és leányok számára a napernyő, a széles kalapok, a fehéres színű púder és a magasan záródó ruhák biztosították a megfelelő bőrszínt. Ezek a hölgyek meg is tehették, hogy védjék bőrüket, hiszen nem kellett szántóföldeken vagy gyárakban dolgozniuk. Így a fehér bőr egyben a társadalmi státusz egyik szimbóluma is volt.

Read More »Napfürdőzés az 1930-as években

Van, ami nem változik. Kertészeti praktikák a 19. században

A technika állandóan fejlődik, világunk alig követhető sebességgel alakul át. A tegnapi újdonságok holnapra elavulnak, így folyamatosan tanulnunk kell, hogy naprakészek maradjunk. Meglepő módon azonban van, ami nem változik: ezek a régi, jól bevált kertészeti módszerek, amelyeket mindmáig alkalmaznak a gazdálkodók és a hobbikertészek.

Ma számos lehetőség van mezőgazdasági vagy kertészeti ismeretek szerzésére, de a 19. század közepén, amikor Magyarországon még alig neveltek például gyümölcsfákat, ez nem volt ennyire egyszerű. Szakképző iskolák hiányában a sajtóból kellett megtanulni a rózsák metszését, a gyümölcsfák szaporítását vagy a helyes öntözést. A Klimo Könyvtár gyűjteményében számos mezőgazdasági folyóirat és könyv található, melyek jó tanácsokkal látták el a korabeli gazdálkodókat, és legtöbb gondolatuk ma is érvényes.

Read More »Van, ami nem változik. Kertészeti praktikák a 19. században

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

II. rész

Az 1848/49-es pécsi aprónyomtatványokról szóló bejegyzés első része egy évvel ezelőtt jelent meg „Forradalom, színház, sajtó” című időszaki kiállításunk apropóján, amely április 30-ig még megtekinthető a Történeti Gyűjtemények Osztályán. Az első részben Kelemen József pécsi kanonok hagyatékáról, a hírek terjedésének 19. századi viszonyairól és az 1848 decemberéig megjelent aprónyomtatványokról olvashatnak részletesen.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

Comenius-adaptációk nyomában

7. kép. Részletek a Bilderbuch négynyelvű kiadásából.

Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.

Read More »Comenius-adaptációk nyomában

Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

Carl von Linné, eredeti nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus. Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként.

Mondhatjuk, hogy az égiek már születése előtt elrendezték a sorsát, mivel a tudományok iránt érdeklődő atyja az udvarukban álló hársfa (svédül lind) nyomán választotta családnevéül a latinos hangzású Linnaeus nevet. Svédországban akkoriban még nem terjedt el a családnév használata.

Read More »Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

Rózsa Újság. Egy különleges pécsi folyóirat, melyben az esztétika és a tudomány találkozik

3. kép. Illusztráció a Rózsa Újság III. évfolyam első számából

Talán nincs is olyan kert Magyarországon, amelyben ne virulna legalább egy bokor rózsa. Ehhez a csodálatos növényhez a bibliai idők óta számos legenda, néphit, szimbólum kapcsolódott. Egyszerre vált Szűz Mária és az izzó szerelem jelképévé. Törékenységével megidézi a női gyengédséget, hegyes tüskéivel pedig a durvaságot, távolságtartást.

A rózsanemesítés hagyománya az ókorba nyúlik vissza, az alapfajokból az évezredek során milliónyi új típust neveltek ki. A magyar környezeti viszonyok kitűnően megfeleltek a rózsa igényeinek, így az Osztrák-Magyar Monarchiában nagy jelentőségre tett szert a rózsakertészet. A tapasztalatok megosztása, az új fajták megismerése és bemutatása, a rózsa iránti kereslet teremtette meg az igényt egy speciális kiadvány megjelentetésére, és Magyarországon ezt a piaci rést Dr. Kaufmann Ernő (Padé, Torontál megye, 1849. október 19. – Pécs, 1928. december 23.) fedezte fel elsőként. Kaufmann Budapesten végezte orvosi tanulmányait, 1887-ben Szabolcsbányán telepedett le és a Duna Gőzhajózási Társaság tisztiorvosaként működött. Orvosi munkája mellett rovarkutatással foglalkozott, tanulmányozta a kígyókat, kedvelte a vadászatot, a kertészetet, különösen a rózsatermesztést. Először 1883-ban fogott lapkiadásba, ő szerkesztette és adta ki Pécsett a Rovarászati Lapokat, majd 1887 júniusától 1893-ig az ő neve fémjelezte a Rózsa Újságot.

Read More »Rózsa Újság. Egy különleges pécsi folyóirat, melyben az esztétika és a tudomány találkozik

Az alkímia filozófiai háttere

Az alkímia egy ősi beavatási rendszer. Az alkímia a metafizika szempontjából általában a lélek megtisztításának, felemelésének és megváltásának folyamatait rejti, ennél fogva lényegét tekintve kevésbé kötődik a modern kémiához. Az alkímia mélyebb megértéséhez más megközelítésre van szükség, hiszen kétségtelenül jóval több köze van a görög filozófiához, és annak szerves folytatásaként kell tekintenünk rá. Mélyebb megértéséhez tehát ezt a fonalat kell követnünk, vagyis az alkímia mögötti filozófiai rendszer feltárását kívánjuk a továbbiakban elvégezni. Írásom ezért nem elsősorban az aranycsinálók és kezdetleges kémiai kísérletek világát, hanem a mögötte megbúvó filozófiai irányzatot kívánja feltérképezni.

Read More »Az alkímia filozófiai háttere