Skip to content

Méreg Martin

Forradalmak a Habsburg Birodalomban

A Habsburg Birodalom itáliai tartományaiban 1848 tavaszán egymást követték a forradalmi megmozdulások. A Szárd-Piemonti Királyság uralkodója, Károly Albert a mozgalmakat kihasználva március 23-án hadat üzent Bécsnek. A Piemont vereségével végződő háborút nemcsak a harctéren vívták, hanem a korabeli médiában is. Ennek egyik forrása a Mantelmann néven kiadott röpirat: „Történet a hírhedt Carbonari-királyról, aki megesküdött, hogy Bécset három hónapon belül porig rombolja”.

Read More »Forradalmak a Habsburg Birodalomban

A sajtószabadság jegyében

Országos sajtó

Pest-Budán 1848. március 15-én a forradalom kivívta a sajtószabadságot. Számos újság kezdte meg ekkor működését. Kossuth Lajos a Pesti Hírlap elvesztése után 1848. július 1-jén indította Kossuth Hírlapja című lapját. A vezércikkek nagy részét Kossuth írta, amelyek gyakran nem egyeztek minisztertársainak véleményével.

Read More »A sajtószabadság jegyében

A forradalom anyagi vonatkozásai

A Batthyány-kormánynak 1848 nyarán pénzügyi nehézségekkel kellett szembenéznie. Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegyek kibocsájtására, melynek nemesfém fedezetét több forrásból, részben közadakozásból teremtették meg. A közadakozás a forradalom anyagi hátterének fontos intézménye volt a későbbiekben is, bár szimbolikus értéke valószínűleg nagyobb súllyal bírt. Pécs város Tanácsa 1848. december 23-án Felhívást tett közzé, amelyben felajánlásokat kért kötszerre, fehérneműre és pénzbeli hozzájárulásra.

Read More »A forradalom anyagi vonatkozásai

Forradalmi napok

Az 1848. március 15-i forradalom híre Baranya megyébe március 17-én érkezett meg. A Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot egy komáromi kereskedő hozta hajón Mohácsra. Pécsett másnap, március 18-án jelentek meg a forradalmat éltető első plakátok. A Fő téren Perczel Miklós beszédet tartott a társadalmi egyenlőségről, Pécs város közgyűlése elfogadta a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

Read More »Forradalmi napok

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

II. rész

Az 1848/49-es pécsi aprónyomtatványokról szóló bejegyzés első része egy évvel ezelőtt jelent meg „Forradalom, színház, sajtó” című időszaki kiállításunk apropóján, amely április 30-ig még megtekinthető a Történeti Gyűjtemények Osztályán. Az első részben Kelemen József pécsi kanonok hagyatékáról, a hírek terjedésének 19. századi viszonyairól és az 1848 decemberéig megjelent aprónyomtatványokról olvashatnak részletesen.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

Comenius-adaptációk nyomában

7. kép. Részletek a Bilderbuch négynyelvű kiadásából.

Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.

Read More »Comenius-adaptációk nyomában

100 éve kezdődött a pécsi orvosképzés Pozsonyban

3. kép. Az orvoskari dékáni hivatal épülete. (Az Aspremont-Esterházy palota)

A PTE Általános Orvostudományi Kara idén tartja jubileumi 50. Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok programsorozatát, amelynek keretében egy másik jubileumra utaló emlékülésre is sor kerül „100 éves a pécsi orvosképzés” címmel. Októberi kamara-kiállításunk ezekhez az eseményekhez csatlakozik, és „…a pozsonyi egyetem nem akar filiáléja lenni a budapestinek…” Emlékezés a 100 éve megalapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karára címet viseli. Ha ezen a ponton már elég bonyolulttá vált a történet az olvasó számára, akkor javaslom, hogy innentől haladjunk sorjában…

Pozsony már a 19. század utolsó harmadától kezdve többször is pályázott egyetemalapítási jog elnyerésére, végül 1912-ben elfogadták a pozsonyi és debreceni egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet. Az egyetem I. Ferenc József engedélyével Erzsébet királyné nevét vette fel. A jogi karon már 1914-ben megindult az oktatás, az orvostudományi és a bölcsészettudományi karok felállítása azonban az első világháború viszontagságai miatt csak lassan haladt. 1914 januárjában került sor az első három orvosprofesszor, Velits Dezső, Bakay Lajos és Herzog Ferenc kinevezésére.

Read More »100 éve kezdődött a pécsi orvosképzés Pozsonyban

Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből

8. kép. Az állandó színház és az Eszterházy vendéglő

Bevezetés

Balatonfüred a legutóbbi időben a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán két kiállításban is megjelent, ezért lassan időszerűvé vált egy blogbejegyzés a városról. A 2016-os időszaki kiállítás „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel egy teljes vitrint szentelt a balatonfüredi gyógyvíznek. [1] Idén Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén nyílt meg időszaki kiállításunk, ahol a pécsi színlapok mellett füredieket is bemutatunk, érzékeltetve a 19. századi színjátszás történetének párhuzamos vonásait.

Balatonfüred gyakori megjelenítésének hátterében az osztály forrásadottságai húzódnak. Rendelkezésünkre állnak ugyanis kis- és aprónyomtatványok a 19. századi Füredről. De vajon hogyan kerültek a pécsi püspöki könyvtárba füredi aprónyomtatványok?

Read More »Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

I. rész

Idén, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója kapcsán számos tanulmánnyal, cikkel, kiállítással emlékeznek meg az akkori eseményekről. A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán van egy sajátos forrástípus, amely lehetővé teszi, hogy ne a jól ismert eseménytörténetet mondjuk el újra, hanem új szempontból mutassuk be a korszakot és annak pécsi vonatkozásait.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?