Skip to content

Pécs

Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme

Az Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 1934-es határozatában nyári egyetemet hozott létre Keszthelyen. Az intézmény létesítésével az volt a cél, hogy az egyetem munkájába minél szélesebb rétegeket bevonjon, azokkal megismertesse az egyetemen folyó kutatásokat. Elsősorban a hazai művelt közönséget célozták meg, de külföldről is szerettek volna idevonzani érdeklődőket, hiszen a nyári egyetemeknek elsősorban kultúraterjesztő, de emellett propagandajellegük is volt.

Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme

34. Eucharisztikus Világkongresszus virtuális kiállítása

2021 június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján nyitottuk meg időszaki kiállításunkat a Klimo Könyvtárban, mely az 1938 májusában Budapesten megrendezett XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak állít emléket.  A tárlaton bemutatásra kerülnek az 1938-as budapesti kongresszus emlékei mellett a korábbi Szent Imre emlékév és a szintén 1938-ban tartott Szent István emlékév eseményei is. Végül a pécsi 1938-as események felelevenítésével zárul a tárlat.

Read More »34. Eucharisztikus Világkongresszus virtuális kiállítása

„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége

Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége

A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját.

Read More »„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége

Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt. A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, előző írásunkban a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket mutattuk be, ebben a részben pedig a Pécsi Egyházmegye zenei életének egyik kiemelt helyszínét a székesegyház zenei életet, a székesegyház zenekarának vezetőit mutatjuk be, az írás végén még külön foglalkozunk a kiállításban külön egységekben bemutatott Angster-féle orgonagyárral és a székesegyházi énekiskolával is. A kiállításban a Klimo Könyvtár kötetei mellett a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Egyházmegye Káptalani Levéltárának és Régi Kottatárának anyagai mellett magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek kiállításra dokumentumok.

Read More »Musica Sacra – Pécs egyházzenei élete a 18-19. században

A Szent Mór Kollégium (Maurinum) építésének története

Blogunk előző részében a Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepségének eseményeit elevenítettük fel, ebben a részben pedig a Maurinum építésének történetét mutatjuk be.

Az építkezés megkezdésekor, 1928-ban 550 ezer pengő állt rendelkezésre. Az egyesület vagyona 1928 januárjában 331.803 pengő volt, melyet két pécsi takarékpénztárban helyeztek el. A város közgyűlése ezt az összeget 100 ezer pengővel egészítette ki. Klebelsberg Kuno közbenjárására a korábbi 200 ezer pengős állami támogatás mellé még 100 ezer pengőt engedélyeztek a kollégium létesítésére. Kornfeld Móric báró pedig ígéretet tett arra, hogy az építkezés megkezdésekor azonnal 18.400 pengőt ad a nemes célra. Ehhez járult még az alapítványokból részletekben befolyó összeg, mely 65.000 pengő volt. Természetesen nagy segítség volt a város által adományozott telek is, melyet szintén 65.000 pengőre értékeltek. A szobák berendezési költségeit 400 pengőre becsülték, az összeget felajánlásokból, támogatásokból kívánták előteremteni. [1]

Read More »A Szent Mór Kollégium (Maurinum) építésének története

Végjáték a távolban

1849. július közepétől Pécsett már nem folytak harcok. A Komárom és Temesvár-Arad környékén zajló ütközetekről a császári hadvezérek nyomtatott tábori jelentései útján szerezhettek tudomást a város lakói. Böhm tábornagy 40. Tábori jelentésében a június 28-án lezajlott Győr környéki harcokról számolt be, július 13-án kelt 41. Tábori jelentésében már a Budára való bevonulásról írt.

Read More »Végjáték a távolban

Kísérlet a város visszafoglalására

A tavaszi hadjárat során az ország nagy részéről kiszorították a császári csapatokat. A fő hadszíntér Magyarország Kápolnától Győrig terjedő középső sávja volt. Baranya megyében továbbra is császári csapatok állomásoztak. Pécsről június elején kivonult a császári haderő a dél-baranyai népfelkelés leverésére.

1849. június 11-én Majthényi József kormánybiztos a császári haderő távollétét kihasználva pár napra visszafoglalta a megye északi részét és Pécset. Nyílt rendelet című röpiratában közölte Szemere Bertalan rendeletét, saját nevében pedig az önbíráskodás ellen próbált fellépni.

Read More »Kísérlet a város visszafoglalására