Melczer Miklós 1891. december 3-án született Budapesten. Édesapja a Steindl-, később pedig a Hudetz-féle építésziroda tisztviselője volt. Melczer Miklós a Wesselényi utcai elemi iskola után a Barcsay utcai főgimnáziumban tanult, majd tett érettségit. Már középiskolás korában érdeklődött biológia iránt, ezért választotta az orvosi pályát.[1]
A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény kiállításának virtuális változata
A virtuális kiállítás az eredeti kiállítás tematikáját követi, így az Erzsébet Tudományegyetem pozsonyi időszakától napjainkig ismerhetik meg a látogatók a bőrgyógyászati klinika történetét, az igazgató professzorok munkásságát, a tudományos és oktató munkát és a klinika épületeit. Az eltelt 100 évben jelentős gyűjteményeket hoztak létre a klinika munkatársai, melyet a kutatásokhoz és az egyetemi hallgatók oktatásában használtak. A klinika könyvtára és diatára mellett egy különleges mulázsgyűjtemény is létrejött. Az oktatási eszközök mellett mikroszkópok, fecskendők, vizsgáló és mérőeszközök darabjaiból is látható egy kis válogatás.
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2021. szeptember 13-án nyílott kiállításon a pécsi peacemaker-terápia kezdeteinek történetét ismerhetik meg a látogatók. A poszterek a pécsi eredményeket, statisztikákat az 1971-től induló beavatkozásokban közreműködő klinikákat, sebészeket, professzorokat, orvosokat mutatják be. A tárlókban a legkorábbi pacemakerektől a közelmúltban használt eszközökig, ritkaságokig ad teljes képet a kiállítás a terápiás eszközök fejlődéséről. A pacemakerek mellett a működésükhöz elengedhetetlen programozókat is meg lehet tekinteni.
A kiállítás 2021. december végéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában.
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó lenne egy kis ismertetőt írni az ajándékról. Ahogy nyomoztunk, kiderült, hogy a mikroszkóp ugyan Környey professzoré volt, de nem az ő családjától, hanem Gulya Lászlóné lányától, Bognár Józsefnétől kaptuk az adományt. A mikroszkópot a klinikaigazgató professzor utolsó munkanapján adta ajándékba legkedvesebb szövettani asszisztensének, Gulya Lászlónénak. Guseo András, már harmadéves hallgatóként részt vett a neuropatológiai laboratórium munkájában, majd később a labor vezetője is volt, nemcsak Környey Istvánnal, hanem Gulyáné Babával is sok éveken át munkakapcsolatban volt. Felkérésünkre írta meg emlékeit a klinikán folyó laboratóriumi munkáról. [Dezső Krisztina]
A 2018-as évben a pécsi egyetem történetének újabb évfordulójára emlékezünk: a jogelőd pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint az Orvostudományi Karok első tanévének 100 évvel ezelőtti megnyitására.
A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg [1], és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József (1848/1867–1916) engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. [2] Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. [3] Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg. [4] A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás [5], az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket. [6] 1918 októberében három kar 37 tanszéke garantálta a pozsonyi universitas működését.
Az 1956-os forradalom története Pécsett szorosan összefonódott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE), a Pécsi Tudományegyetemen [1] és a Pécsi Pedagógiai Főiskolán (PPF) kibontakozó eseményekkel. Mint az ország többi nagyvárosában, Pécsett is az egyetemisták önszerveződése adta meg a forradalom kezdő lendületét. Debreczeni László, V. éves orvostanhallgató, a forradalom előestéjén tartott diákparlament elnöke így emlékezik vissza az egyetemen történtekre:
„Október 22-én gyűlésre, diákparlamentre sereglett össze az ifjúság az egyetem udvarán. Ott voltak az orvosi- és a jogi egyetem, a pedagógiai főiskola hallgatói és számosan a tanári karból, valamint a megye és a város vezetői közül. […] A késő estébe nyúló, izzó hangulatú diákparlament szónokai nemcsak az egyetemi ifjúság sérelmeinek és követeléseinek adtak hangot, de felvetették azokat az egész országot érintő társadalmi és politikai kérdéseket is, amelyek a Petőfi Kör nyári vitáiban fogalmazódtak meg. […] Ahogy leszállt az este, az egyetem udvarára odasereglettek a város polgárai. Elterjedvén a híre a városban, sorra jöttek a küldöttségek a gyárakból, a bányákból, a hivatalokból. Ez az este lett a pécsi forradalom nyitánya. A gyűlés a visszanyert bátorság és erő, a teljes siker, az egység mámoros érzéseivel oszlott szét az esti órákban.” [2]
13 éve hunyt el a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetnek egykori vezetője, kiváló oktatója és kitűnő szakembere, Flerkó Béla. Flerkó Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, az Anatómiai Intézet egykori… Read More »Emlékezés Flerkó Bélára, egyetemünk professzorára
