Skip to content

Kutatóterem

Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből

8. kép. Az állandó színház és az Eszterházy vendéglő

Bevezetés

Balatonfüred a legutóbbi időben a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán két kiállításban is megjelent, ezért lassan időszerűvé vált egy blogbejegyzés a városról. A 2016-os időszaki kiállítás „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel egy teljes vitrint szentelt a balatonfüredi gyógyvíznek. [1] Idén Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén nyílt meg időszaki kiállításunk, ahol a pécsi színlapok mellett füredieket is bemutatunk, érzékeltetve a 19. századi színjátszás történetének párhuzamos vonásait.

Balatonfüred gyakori megjelenítésének hátterében az osztály forrásadottságai húzódnak. Rendelkezésünkre állnak ugyanis kis- és aprónyomtatványok a 19. századi Füredről. De vajon hogyan kerültek a pécsi püspöki könyvtárba füredi aprónyomtatványok?

Read More »Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

I. rész

Idén, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója kapcsán számos tanulmánnyal, cikkel, kiállítással emlékeznek meg az akkori eseményekről. A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán van egy sajátos forrástípus, amely lehetővé teszi, hogy ne a jól ismert eseménytörténetet mondjuk el újra, hanem új szempontból mutassuk be a korszakot és annak pécsi vonatkozásait.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

Átragasztott történelem

A PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán, a kutatóteremben található egy földgömb, nem mondható antik darabnak, csak kopottnak, a 20. század középéről származik. Régiség és műgond tekintetében nyomába sem ér a könyvtárban őrzött 1707-ben Amszterdamban kiadott földgömbnek és éggömbnek. Ha azonban alaposabban megnézzük a felületét, feltűnik, hogy néhány helyen, mintha utólag ragasztották volna rá egyes feliratokat és területeket. A Moszkvától a Csukcs-félszigetig húzódó Szovjetunió felirat szemmel láthatóan utólag került a földgömbre. Ha tovább vizsgálódunk, és a további rétegeket keresve végighúzzuk ujjainkat a földgömb felületén, újabb átragasztásokkal találkozhatunk Közép-Kelet Európa, Pakisztán, Vietnam, Mandzsúria, Észak- és Dél-Korea esetében. Földünk válságrégiói szó szerint kitapinthatóvá válnak a második világháborút követő években…

Read More »Átragasztott történelem

Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

Az elmúlt időszakban irányult a figyelem Kelemen József, pécsi kanonok (1790–1868) hagyatékának, Történeti Gyűjtemények Osztályán fellelhető nyomtatványaira, azon belül is a gyűjtemény tetemes részét képező sajtó- és könyvelőfizetési felhívásokra. E dokumentumok tüzetesebb megvizsgálása után olyan kérdések merültek fel, amelyeket a gyűjtemény, a forrásbázis és a korabeli, azaz az 1850-es évek pécsi sajtóviszonyainak vizsgálatára késztettek. A továbbiakban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, felhívva a figyelmet egy rendkívül érdekes forrástípusra, röviden elemezve a Bach-korszak sajtópolitikáját, s természetesen a sajtó és média vizsgálata közben reflektálnunk kell a korabeli társadalmi viszonyokra is, ez által megidézhetjük a korszak olvasási szokásait, s annak hatásait az egyénre, társadalomra.

Read More »Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

A középkori pécsi egyetemtörténeti kutatások „bölcsője” és Koller József, az universitas forrásainak első kutatója

5. kép – A Koller József-féle pécsi püspökök dokumentummásolatait tartalmazó dobozok

A 2017-es év jeles évforduló Pécs számára, hiszen 650 évvel ezelőtt, 1367-ben e város falai között alapították meg az első magyarországi egyetemet. Az intézmény rövid ideig állt fenn, és – minden valószínűség szerint – az óbudai egyetem 1395-ös felállításakor már nem létezett. A 15. századtól már csak a káptalani iskola (alsó tagozata: schola minor, felső tagozata: schola maior) biztosította a városban a magasabb szintű képzést. Pécs városa 143 évre (1543 és 1686 között) a Török Hódoltság része lett, és csak a 18. század első harmadára jött el történelmében az a békés időszak, amely lehetőséget teremtett az újjáépítésekre, új tervek megvalósítására. Ebben nagy szerepe volt Klimo György pécsi püspöknek (1751–1777), aki 26 éves működése alatt a hitélet, a kultúra, az oktatás minden szintjének fejlesztése mellett az egyházi építkezések és renoválások terén is jelentőset alkotott, valamint kiemelkedő mecénási tevékenységet folytatott.

Read More »A középkori pécsi egyetemtörténeti kutatások „bölcsője” és Koller József, az universitas forrásainak első kutatója

Egy „kóbor” Ovidius-kötet kalandos útja a hajdani nyilvános püspöki könyvtárból a mai Klimo Könyvtárba

2. kép Az Ovidius-kötet címlapja

Ha itt a nyár, akkor a könyvtárakban az egyik elsődleges feladat a könyvrevízió és a polcrendezés: ekképpen a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán (Pécs, Szepesy Ignác utca 3.) az egyetemi könyvanyag régi könyves (1851 előtt nyomtatott) könyvállományának rendszerezése volt és van terítéken. A rendszerezés és a takarítás mellett természetesen bele-belenézünk a kézbe vett könyvekbe, belőlük egymásnak néha még elménk pallérozását és jókedvünk fenntartását elősegítendő felolvasást is tartunk.

1. kép Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya
1. kép Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Történeti Gyűjtemények Osztálya

Ilyen alkalmakkal bukkannak elő a kuriózumok! 130.526-os egyetemi könyvtári jelzeten két vaskos Ovidius kötet került a kezünkbe: [Ovidius, Publius Naso]: Pub. Ovidii Nasonis operum. 1–4 Tomus. … Illustravit Daniel Crispinus Helvetius, jussu Christianissimi Regis ad usum Serenissimi Delphini. Venetiis, Apud Sebastianum Coleti, superiorum permissu, ac privilegio, 1731.

Read More »Egy „kóbor” Ovidius-kötet kalandos útja a hajdani nyilvános püspöki könyvtárból a mai Klimo Könyvtárba

„Én sok poros aktát ástam ki a levéltárak aljából. Ha valaki ezen felül kíván történetet írni, tegye, fogjon hozzá, kutasson tovább – és írjon.”

120 éve hunyt el a pécsi egyházmegyei papság és plébániák történetírója, Brüsztle József Antal A pécsi egyháztörténetének kutatói szerencsés helyzetben vannak, hiszen a 18–19. század folyamán négy neves, történészi vénával megáldott… Read More »„Én sok poros aktát ástam ki a levéltárak aljából. Ha valaki ezen felül kíván történetet írni, tegye, fogjon hozzá, kutasson tovább – és írjon.”