Skip to content

A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve

Az alábbi blogbejegyzés a Pécs-Baranya évszázadai 8. helyismereti konferencián, 2023. november 09-én elhangzott előadásom alapján készült, mely a Válogatás a Klimo Könyvtár numizmatikai köteteiből címet viselte. Ezen írásom mondhatni a referátumom kivonata, néhol azonban a két eltérő ismeretközlési csatorna sajátosságaiból adódóan bővebben kifejtem a téma bemutatását. Blogbejegyzésemben az érdeklődők egy rövid betekintést kaphatnak a numizmatika világába, majd Klimo György pécsi püspök (1751-1777) könyvgyűjteményébe, azon belül is leginkább annak éremtani köteteibe.

Read More »A Klimo Könyvtár tíz (leg)érdekesebb numizmatikai könyve

A pécsi felsőoktatás története

A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény korábbi állandó kiállításának virtuális változata

2023. október 13-án nyílik a Szepesy utcai épületben a megújult egyetemtörténeti állandó kiállítás. A tárlat az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének centenáriuma alkalmából megvalósuló programsorozat része.

Szerettük volna azonban megőrizni a korábbi kiállítás anyagát is, ezért most virtuális kiállítás formájában tárjuk a látogatók elé.

Read More »A pécsi felsőoktatás története

Egy elfeledett 18. századi természettudós: Johann Reinhold Forster

James Cook második déltengeri útjának természetrajzi vonatkozásai

A Klimo Könyvtár számos kincset rejt, köztük Johann Reinhold Forster Observations Made during a Voyage round the World on Physical Geography, Natural History, and Ethic Philosophy című művét. A kötet érdekességét az adja, hogy a természettudós részt vett James Cook második expedíciójában, így bepillantást enged annak természetrajzi és néprajzi vonatkozásaiba. Cook három világkörüli útja jelentős hatást gyakorolt a modern tudományra, elsősorban a néprajz, a botanika és a térképészet fejlődésére. Első expedíciójára több természettudós elkísérte, akiknek megfigyelései tudós körökben komoly érdeklődést keltettek. A kapitány második déltengeri útjának visszhangja azonban messze elmaradt az előző expedíciót övező figyelemtől. Ezt sokan a Cook második felfedezőútján résztvevő természettudós, Johann Reinhold Forster hibájának róják fel, így ezen írás az ő szerepének és vizsgálódásainak állít emléket.

Read More »Egy elfeledett 18. századi természettudós: Johann Reinhold Forster

A Klebelsberg-kiállítás katalógusa

A „Pécs – Debrecen – Szeged. Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás” című időszaki kiállításunk a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán látható 2022. október 7. és 2023. október 31. között. A kiállítás virtuális változata, illetve a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai óra már elérhető blogoldalunkon. Elkészült a kiállítás részletes katalógusa is, melyben a kiállított tárgyak, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható.

Read More »A Klebelsberg-kiállítás katalógusa

Pécs – Debrecen – Szeged. Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás

Virtuális múzeumpedagógiai foglalkozás

A „Pécs – Debrecen – Szeged. Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás” című időszaki kiállítás a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán látható 2022. október 7. és 2023. október 31. között. A kiállítás korábban nyilvánossá tett virtuális változatához ezúttal a múzeumpedagógiai foglalkozást is elérhetővé tesszük.

Read More »Pécs – Debrecen – Szeged. Klebelsberg Kuno és a magyar felsőoktatás

Erzsébet királyné, egyetemünk egykori névadója

Virtuális kiállítás

A Pécsi Tudományegyetem számára Erzsébet királyné nemcsak apostoli királyné, a magyarok iránti rokonszenv megtestesítője, poétikus lelkű, felséges nagyasszony, hanem egyben az intézmény egykori névadója is. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy az egyetem alapításakor már elhunyt Erzsébet királyné emlékezete hogyan élt tovább a pozsonyi, majd a pécsi években egészen 1947-ig, amikor a tudományegyetemek nevéből törölték a személyneveket, és így a hozzájuk köthető ünnepi alkalmak is megszűntek. 

A kiállított dokumentumok és tárgyak (képeslapok, újságcikkek, fényképek, meghívók, leckekönyvek, emlékérmek és maga az Erzsébet-serleg) sokszínűsége változatos témákat felölelve enged bepillantást a királyné kultuszának továbbélésébe. A tárlat bemutatja az egyetem névadásának körülményeit és a korai pozsonyi éveket, áttekintést ad az Erzsébet-névünnepek és az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete történetéről, és végül megjeleníti az Erzsébet királynéhoz kötődő tárgyakat és emlékeket. 

Read More »Erzsébet királyné, egyetemünk egykori névadója

A Glosszátor című lap története és jelentősége

A pécsi felsőoktatás 20. századi története során már az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésétől kezdve számos folyóirat jelent meg. Közülük sok megtalálható a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. Külön figyelmet érdemelnek a hallgatók által készített lapok. Ezeknél a kiadványoknál találhatunk olyanokat, amelyek kizárólag humorral, szórakozással foglalkoznak, de léteztek komolyabb hangvételűek is.  A jogászhallgatók által alapított, 1967 és 1992 között megjelenő Glosszátor című lapra az utóbbi volt jellemző. A következő írás erről a lapról szól. Először röviden ismertetem történetének fontosabb állomásait, majd bemutatom, milyen érdekességekkel szolgáltak az egyes lapszámok.     

Read More »A Glosszátor című lap története és jelentősége

Klebelsberg Kuno 1922-es pécsi látogatása

Ha a Pécsi Tudományegyetem egy leendő hallgatója megkérdezi a Széchenyi téren az első járókelőt, hogy merre találja az egyetemet, a járókelő először tanácstalan lesz. Bármennyire is ismeri a várost, nem fog tudni azonnal válaszolni. Visszakérdez, hogy pontosan melyik karról vagy épületről van szó. És ekkor kelet, nyugat vagy északnyugat felé fog mutatni. Az egyetem karai és épületei ugyanis a város különböző pontjain, egymástól gyakran nagy távolságokra helyezkednek el. Ezzel szemben a legtöbb egyetem campusa az adott város egy meghatározott területén koncentrálódik. Ha kívülről nézzük, a mai Pécsi Tudományegyetem térbeli elhelyezkedése nem logikus. Ha pedig valami nem logikus, annak általában történeti oka van. Ezt a történeti okot az egyetem 100 évvel ezelőtti költözésében fedezhetjük fel, amelyben nagy szerepet játszott Klebelsberg Kuno 1922. júliusi látogatása.

Read More »Klebelsberg Kuno 1922-es pécsi látogatása

August Hlond lengyel bíboros magyarországi látogatásai

August Hlond[1] bíboros-hercegprímás a lengyel katolikus egyház egyik legmeghatározóbb személyisége sok szállal kapcsolódott Magyarországhoz, többször is járt hazánkban. A lengyel bíboros magyarországi útjainak céljait és helyszíneit kívánjuk feleleveníteni írásunkban.

Read More »August Hlond lengyel bíboros magyarországi látogatásai