Prinz Gyula földrajztudós több személyes tárgyát is őrzi a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény, így pipáit a hozzá tartozó dohány- és gyufatartóval. Prinz Gyula előszeretettel pipázott, egyik legismertebb fotóján is pipával a szájában láthatjuk. Gyűjteményünkben legismertebb művei mellett fotók és egy kéziratos önéletrajz [i] is megtalálható.
Read More »Prinz Gyula pipái
Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.
Read More »Comenius-adaptációk nyomában
Mansfeld Géza Universal márkájú órája 2014-ben került a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménybe Berde Botond családjának adományaként. Az órát Mansfeld Géza ajándékozta Berde Botondnak [i] svájci tartózkodása idején.
Read More »Mansfeld Géza órája
Carl von Linné, eredeti nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus. Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként.
Mondhatjuk, hogy az égiek már születése előtt elrendezték a sorsát, mivel a tudományok iránt érdeklődő atyja az udvarukban álló hársfa (svédül lind) nyomán választotta családnevéül a latinos hangzású Linnaeus nevet. Svédországban akkoriban még nem terjedt el a családnév használata.
Read More »Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot
Talán nincs is olyan kert Magyarországon, amelyben ne virulna legalább egy bokor rózsa. Ehhez a csodálatos növényhez a bibliai idők óta számos legenda, néphit, szimbólum kapcsolódott. Egyszerre vált Szűz Mária és az izzó szerelem jelképévé. Törékenységével megidézi a női gyengédséget, hegyes tüskéivel pedig a durvaságot, távolságtartást.
A rózsanemesítés hagyománya az ókorba nyúlik vissza, az alapfajokból az évezredek során milliónyi új típust neveltek ki. A magyar környezeti viszonyok kitűnően megfeleltek a rózsa igényeinek, így az Osztrák-Magyar Monarchiában nagy jelentőségre tett szert a rózsakertészet. A tapasztalatok megosztása, az új fajták megismerése és bemutatása, a rózsa iránti kereslet teremtette meg az igényt egy speciális kiadvány megjelentetésére, és Magyarországon ezt a piaci rést Dr. Kaufmann Ernő (Padé, Torontál megye, 1849. október 19. – Pécs, 1928. december 23.) fedezte fel elsőként. Kaufmann Budapesten végezte orvosi tanulmányait, 1887-ben Szabolcsbányán telepedett le és a Duna Gőzhajózási Társaság tisztiorvosaként működött. Orvosi munkája mellett rovarkutatással foglalkozott, tanulmányozta a kígyókat, kedvelte a vadászatot, a kertészetet, különösen a rózsatermesztést. Először 1883-ban fogott lapkiadásba, ő szerkesztette és adta ki Pécsett a Rovarászati Lapokat, majd 1887 júniusától 1893-ig az ő neve fémjelezte a Rózsa Újságot.
Read More »Rózsa Újság. Egy különleges pécsi folyóirat, melyben az esztétika és a tudomány találkozik
A PTE Általános Orvostudományi Kara idén tartja jubileumi 50. Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok programsorozatát, amelynek keretében egy másik jubileumra utaló emlékülésre is sor kerül „100 éves a pécsi orvosképzés” címmel. Októberi kamara-kiállításunk ezekhez az eseményekhez csatlakozik, és „…a pozsonyi egyetem nem akar filiáléja lenni a budapestinek…” Emlékezés a 100 éve megalapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karára címet viseli. Ha ezen a ponton már elég bonyolulttá vált a történet az olvasó számára, akkor javaslom, hogy innentől haladjunk sorjában…
Pozsony már a 19. század utolsó harmadától kezdve többször is pályázott egyetemalapítási jog elnyerésére, végül 1912-ben elfogadták a pozsonyi és debreceni egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet. Az egyetem I. Ferenc József engedélyével Erzsébet királyné nevét vette fel. A jogi karon már 1914-ben megindult az oktatás, az orvostudományi és a bölcsészettudományi karok felállítása azonban az első világháború viszontagságai miatt csak lassan haladt. 1914 januárjában került sor az első három orvosprofesszor, Velits Dezső, Bakay Lajos és Herzog Ferenc kinevezésére.
Read More »100 éve kezdődött a pécsi orvosképzés Pozsonyban
Az alkímia egy ősi beavatási rendszer. Az alkímia a metafizika szempontjából általában a lélek megtisztításának, felemelésének és megváltásának folyamatait rejti, ennél fogva lényegét tekintve kevésbé kötődik a modern kémiához. Az alkímia mélyebb megértéséhez más megközelítésre van szükség, hiszen kétségtelenül jóval több köze van a görög filozófiához, és annak szerves folytatásaként kell tekintenünk rá. Mélyebb megértéséhez tehát ezt a fonalat kell követnünk, vagyis az alkímia mögötti filozófiai rendszer feltárását kívánjuk a továbbiakban elvégezni. Írásom ezért nem elsősorban az aranycsinálók és kezdetleges kémiai kísérletek világát, hanem a mögötte megbúvó filozófiai irányzatot kívánja feltérképezni.
Read More »Az alkímia filozófiai háttere
Balatonfüred a legutóbbi időben a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán két kiállításban is megjelent, ezért lassan időszerűvé vált egy blogbejegyzés a városról. A 2016-os időszaki kiállítás „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel egy teljes vitrint szentelt a balatonfüredi gyógyvíznek. [1] Idén Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén nyílt meg időszaki kiállításunk, ahol a pécsi színlapok mellett füredieket is bemutatunk, érzékeltetve a 19. századi színjátszás történetének párhuzamos vonásait.
Balatonfüred gyakori megjelenítésének hátterében az osztály forrásadottságai húzódnak. Rendelkezésünkre állnak ugyanis kis- és aprónyomtatványok a 19. századi Füredről. De vajon hogyan kerültek a pécsi püspöki könyvtárba füredi aprónyomtatványok?
Read More »Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből
Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök életének 58., pappá szentelésének 35., pécsi püspöki működésének 10. esztendejében, 180 évvel ezelőtt, 1838. július 16-án (egy hétfői napon) adta vissza lelkét Teremtőjének. Az évtizedeken keresztül folytatott fáradhatatlan munkatempója és a több éve tartó tüdőbetegsége végül felőrölte szervezetét. A város polgárai sírva tudatták egymással a gyászos hírt. Az 1836. szeptember 23-án kelt végrendeletében az alábbi kérést fogalmazta meg temetési szertartása kapcsán: végrendeletében: „Lágy fából készíttessék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúlta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyertya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tor ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák.” [1] Végül 1838. július 19-én a Székesegyház altemplomában, fényes pompával temették el. [2] „Ravatalánál gyászba borult az egyház, sírt a haza, könnyezett a tudomány, zokogott a művészet és lelke megérdemelt boldogságáért imádkozott a szegények megszomorodott szíve.” [3]
Read More »Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete (1780–1838)
A 2018-as évben a pécsi egyetem történetének újabb évfordulójára emlékezünk: a jogelőd pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint az Orvostudományi Karok első tanévének 100 évvel ezelőtti megnyitására.
A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg [1], és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József (1848/1867–1916) engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. [2] Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. [3] Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg. [4] A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás [5], az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket. [6] 1918 októberében három kar 37 tanszéke garantálta a pozsonyi universitas működését.
Read More »A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épületei egykor és ma