Skip to content

kiállítás

Végjáték a távolban

1849. július közepétől Pécsett már nem folytak harcok. A Komárom és Temesvár-Arad környékén zajló ütközetekről a császári hadvezérek nyomtatott tábori jelentései útján szerezhettek tudomást a város lakói. Böhm tábornagy 40. Tábori jelentésében a június 28-án lezajlott Győr környéki harcokról számolt be, július 13-án kelt 41. Tábori jelentésében már a Budára való bevonulásról írt.

Read More »Végjáték a távolban

Kísérlet a város visszafoglalására

A tavaszi hadjárat során az ország nagy részéről kiszorították a császári csapatokat. A fő hadszíntér Magyarország Kápolnától Győrig terjedő középső sávja volt. Baranya megyében továbbra is császári csapatok állomásoztak. Pécsről június elején kivonult a császári haderő a dél-baranyai népfelkelés leverésére.

1849. június 11-én Majthényi József kormánybiztos a császári haderő távollétét kihasználva pár napra visszafoglalta a megye északi részét és Pécset. Nyílt rendelet című röpiratában közölte Szemere Bertalan rendeletét, saját nevében pedig az önbíráskodás ellen próbált fellépni.

Read More »Kísérlet a város visszafoglalására

Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról?

Virtuális kiállítás és múzeumpedagógiai segédanyag 2018/2019-es időszaki kiállításunk „Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén” címmel volt megtekinthető a Klimo Könyvtárban. Mivel szeretnénk, hogy kiállításaink… Read More »Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról?

A városi közrend fenntartása

Pécsre 1849. január 31-én vonultak be a császári csapatok. Február 1-jén aprónyomtatványokon kihirdették a város lakosságának az ostromállapotot, február 2-án pedig Rendelet! címmel megjelent a fegyverek 36 órán belüli beszolgáltatását elrendelő nyomtatvány. A rendelet szerint a fegyverek eltitkolását halállal büntették, ennek ellenére a rendelkezést még a forradalom leverése után majdnem egy évvel, 1850. április 18-án is meg kellett ismételni.

Read More »A városi közrend fenntartása

Forradalmak a Habsburg Birodalomban

A Habsburg Birodalom itáliai tartományaiban 1848 tavaszán egymást követték a forradalmi megmozdulások. A Szárd-Piemonti Királyság uralkodója, Károly Albert a mozgalmakat kihasználva március 23-án hadat üzent Bécsnek. A Piemont vereségével végződő háborút nemcsak a harctéren vívták, hanem a korabeli médiában is. Ennek egyik forrása a Mantelmann néven kiadott röpirat: „Történet a hírhedt Carbonari-királyról, aki megesküdött, hogy Bécset három hónapon belül porig rombolja”.

Read More »Forradalmak a Habsburg Birodalomban

A sajtószabadság jegyében

Országos sajtó

Pest-Budán 1848. március 15-én a forradalom kivívta a sajtószabadságot. Számos újság kezdte meg ekkor működését. Kossuth Lajos a Pesti Hírlap elvesztése után 1848. július 1-jén indította Kossuth Hírlapja című lapját. A vezércikkek nagy részét Kossuth írta, amelyek gyakran nem egyeztek minisztertársainak véleményével.

Read More »A sajtószabadság jegyében

A forradalom anyagi vonatkozásai

A Batthyány-kormánynak 1848 nyarán pénzügyi nehézségekkel kellett szembenéznie. Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegyek kibocsájtására, melynek nemesfém fedezetét több forrásból, részben közadakozásból teremtették meg. A közadakozás a forradalom anyagi hátterének fontos intézménye volt a későbbiekben is, bár szimbolikus értéke valószínűleg nagyobb súllyal bírt. Pécs város Tanácsa 1848. december 23-án Felhívást tett közzé, amelyben felajánlásokat kért kötszerre, fehérneműre és pénzbeli hozzájárulásra.

Read More »A forradalom anyagi vonatkozásai